Új Dunántúl, 1947. március (4. évfolyam, 50-71 szám)

1947-03-20 / 65. szám

0J DÜNÄNTOL 1947 MÄR CTOS » Dr. U JVÁR Y PÁL: Az ifjúság forduljon el azoktól, akik azt hirdetik, hogy a magyar parasztnak nincs jussa a magyar földhöz és a magyar munkásnak méltó részesedésre joga a gyárak és bányák jövedelméből SS'JS*"1' ^°SVflJ0bbrafvaflá? PfáI- március dott. ' Z lfjusaS ünnepén mon­«ÜSS «Ä*,.?* "••!*««** -i nar ne higyjeiek azok tünk V ® mUlt években élőt­Äw *•** akiknek vaksága örvénvéhe mia^ a Megsemmisülés H. eJly,&t>e zuhant az ország. Ne Wgyjetek azoknak, akik a^ sza Ss!„°i e^arUlVa/ csak ^»enetes viVhíif0^ .ha9ytak rank: romokat jutatott °n hídakat' tönk szélére iebesüt rneghasonlott, kek szorn°rü sokasá­aIa«Jerí,oH az<yk!,ak- *** két év Jas ,raUVel(Rk a PUSZtll­' hJgyje,ck e magyar rtnin ’, * magyar élniakarás önzetlen, legendás hőseinek a magyar fizikai és szellemi mun akívCk"r ’ aKÍk két kezük Ps agyuk roppant munkájával, ve lét n^külözés és könnv árán tnHiͰZOtt ,ermelés*el megindí­tottak az el áléit ország vérke­ringését és ezzel 1944 óta olyan sTv^1"6 cselekedetet visz- amelyre ”«*> akad! Példa a magyar történelemben. "7 s^9Ja fülünkbe a 4a-ac */ereauvá?hÓSÖk S2eIlpme: aktknóí ]f?Zdn ozt a hazá> azok, lvetka rfo’ál SZ, 3 h6sí munka, me. Hat (d,°f020k millióinak életösz­szág talp«áffiásár«.f E^rt af Ifjúi s sássá-“ *• el azoktó1- akik el- ÜT közömbösen nézne apáitok és honfitársaitnk nemzetmentő erőfeszítését, aWk leszóljak és ócsárolják az éniiló gátakat, akiket el s apaszt az újjá ercóniénye, akiknek'—I kimondani is szörnyű jobban hldaua0t9y a,h6si «öfeszítés új mtot fáif arázSo1 a Duna «lé! mikor álfi a SZOrnyö tragédia, szjvettépő ronc^énf anaviÄ SäI®11 a d^k" íSSiHr­mentő g megteremtése. nt ov7r !S rZIi ®u^ák tovább a ma-i gya.r szabadságihösöknek a if 1 jusága felé szillé tanítsa!.Xgy > szabadsárf °Z UjÜság a magyar v«áSL“<v3,iÍí;«“í" ““ sä *■££= bányák favédelméből k azt ÄS E* aZOknak. •** ká, nem szereti' eztTaláf^ne' sírja™ Ä °!yan bölcsője lés J z a foId' mint nektek. «"'aki "azt" üt’' h8mis Próféta tlis ha,at t0, h°gy a sz°- hatadas és az igazságle­vés nem fér össze az igaz haza- szeretettel. Petőfi füzével és igéjével hirdesse bátran minden magyar ifjú, hogy az igazi hazaszeretet ledönti a nemzet szabad fejlődését akadá­lyozó sorompókat és örök érvé­nyű isteni és emberi törvények parancsa szerint millióknak nyit utat az érvényesüléshez és a jobb emberi sorshoz. — Magyar ifjú! Szállj szembe bátran a szabadság örök és szent eszméjétől lángragyulva a sirán­kozó, károgó meddő lelkekkel, az értelmetlen kalandokat kergető ködevőkkel. Tudjad jól, mérd le higgadt értelemmel, hogy a történelmi fejlődés és a tör­ténelmi adottság következtében a demokrácia 'a magyarság egyet­len életlehetősége. Tudd, hogy az ország puszta léte és jóléte csak a demokratikus élet­formában biztosítható. Tudd, hogy a demokrácia nélkül nincs ország, de tudd azt is, hogy az ifjúság nélkül nincs demokrácia. Ne higyj ezért a Pilátusként kezüket mosó és szükségességre hivatkozó képmutatóknak, akik szívesen szednek vámot a dolgozó milliók szenvedéséből és nyomorúságából. Lándzsaként szegezd feléjük az igazságot, hogy a mások verejtékéből származó jövedelem jogtalan és erkölcs­telen és hogy a nemzet minden dol­gozó tagja munkája és teljesítmé­nye arányában egyaránt jogosult a jólét áldásában való részesedés­re. Hittel hirdesd, hogy Iffy dolgoznak a kommunisták! Bányász rohambrigádok javítják meg a püspökmároki bekötő utat csak az emberi egyenlőség és a társadalom haladása biztosítja a haza felemelkedését, mert a haza valójában a nép, a parasztság, munkásság és szellemi dolgozók tömege és az ő üdvük és boldogulásuk egyben a haza üdve és boldogulása. — Légy hű mindezekért magyar ifjú, a demokráciánk alapját ké­pező, a magyar köztársaságról szó­ló törvénybe iktatott nagy sza­badságjogokhoz: a szólás szabad­ságához, a vallás szabadságához, a szükségmentes és a félelemmen­tes élet jogához. S ha hű vagy ezekhez az eszmékhez, akkor fia­talságod erejével ej fogod távolí­tani a nemzet felemelkedésének útjából az idejétmúlt formákat, ak-f kor az igazság füzével felperzse- j led a cinizmus, a hazugság, a kételkedés és a rák módjára visz- szafelé haladó ál'bölcsek okosko-, dásait és hamis tételeit, melyek-] kel a múlt bűneiért és vakságáért elszenvedett bajokat mind a de­mokrácia rovására akarják írni. A fejlődés menete szükségképpen fel­színre hozza a különböző pozitív társadalmi eTőcsoportok ellentétes felfogásait,, de soha ne engedi! ezeket az alapjában építő ellenté­teket a magyarság erőinek gyön- gitésére, a gyűlölködés felkeltésé­re kihasználni. Ne engedd, hogy a számításból szított ellentétek zűrzavarában oldott kéveként hulljon nemze­tünk. Ragadd meg a magyar paraszt és a magyar munkás kezét és ve­lük együtt haladj bátran, rendít­hetetlen hittel, boldogan és büsz­kén a magyar szabadság útján. Ä MKP II. baranyamegyei kon­ferenciáján többek között felme­rült Püspökmárok község bekötő útja megjavításának kérdése. A község tavasszal és ó'sszel megközelíthetetlen és teljesen el van »árva a külvilágtól,' mert az esőzés következtében az agyagos út járhatatlan. A MKP helyi szervezete köz­ségpolitikai tervébe vette a mintegy 3 kilométernyi útsza­kasz megjavítását, a község anyagi viszonyai azonban nem tették volna lehetővé a munká­latok elvégzését. Nem sokkal ezelőtt látogatást tett a pécsi szervezetek falujáró csoportjának vezetősége Püspök- márokon, hogy segítse megoldani a községnek ezt az égető fontos­ságú kérdését. Miután az útépí­téshez szükséges követ a község közelében lévő kőbánya biztosít­hatja, csak a munkaerő és a szak­értelem hiánya akadályozta az útépítés megkezdését. A falujáró csoport vezetősége ezért úgy határozott, hogy * pécsi és a bányász szervezetek­ből rohambrigádot szervez, hogy ezzel is támogassa a helyi MKP tervének végrehajtását, ami végeredményben nem csak 8 kommunisták, hanem a község minden lakójának is érdeke. A MKP helyi szervezete ebb^ a célból gyűlést hívott egyye’ ahol a község Lakói örömmel gadták a rohambrigád segítségé­nek tervét. A gyűlés résztvevői egybe® felhívással fordultak az illetékes hatóságokhoz, hogy követve * rohambrigád tagjainak áldozat* vállalását, segítsék az akció v£i*' rchajtását és útépítő mérnököket, valamint a lehetőség szerint^ égj hengeriőt bocsássanak a község rendelkezésére. ., Elhatározták végül, hogy az “ * építést már a közeljövőben meg* kezdik. * •« Jff a tavasz I]Írnoké; márciust sor Friss csapolás i A munkáskultúrverseny első fordulója V Cukorrépafermelőkl Készítsük elő a répaföldeket, hogy a pár napon belül ki­osztásra kerülő mag azonnal vethető legyen. A szárazszelet március 25-én zárolva lesz, tehát aki eddig nem igényelte, azonnal adjon fel minden 20 kg* után egy zsákot Kaposvárra. Azon termelők, akik legalább akkora területet szerződ­nek mint a múlt évben, 1946. évi leszállított répá­juk minden 100 kg.-ja után 10 deka cukorurán- fizetésben fognak részesülni az 1947. évi cukorból* Kaposvári Cukorgyár Kirendeltsége Pécs, RóLóczi-út 39/d II. 8. TaUfon: 25-12 Ismerd meg a hároméves tervet! Jobb életei a dolgozóknak . . V. _____ 1______ _ £___l.i. ._____1 “___•,__1. •___£1 A Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Magyar Szovjet Művelődési Társaság és a Munkás Kultúr Szövetség ren­dezésében 16-án, vasárnap dél­után zajlott le a két munkáspárt egy-egy színjátszó és kultúrcso- portjának versenye. A Budai kül­város kommunista és a kertváros Szociáldemokrata Szervezetének kultúrcsoportjai mérték össze ez alkalommal tudásukat. A Mun­kásotthon terme zsúfolásig meg­telt az érdeklődőkkel. Az elő­adott rövid színdarabok, szava­latok, ének és zene számok mind­két részről nívósak voltak. Nagy lelkesedéssel és kétség kívül hoz­záértéssel adták elő a különböző számokat. Nem lehet eléggé di­csérni a szereplőket, akik nehéz napi munkájuk után hosszú pró­bákon készültek^ a versenyre. — Mégis néhány szempontot tanul­ság gyanánt fel kell vetnünk, hogy a további versenyeknél a kisehb-nagyobb hibákat kiküszö­böljük. Első megállapításunk az, hogy nem volt elegendő mindkét kultúrcsoport programjában az igazi népi vonatkozású kultúr­anyag. Nem lehet népinek mondani a giccses cigány dalokat, som a nép­színmű szerű, paraszt kigúnyoló jeleneteket. Vannak a magyar népnek igazi dalai és klasszikus magyar íróknak rövid feldolgo­zott színdarabjai-, éppen a Mun­kás Kultúrszövetség adott ki be­lőlük néhányat. Másik szempon­tunk az elsőből következik: a magyar népdaloknak, a nagy magyar írók verseinek, szín­darabjainak van haladó politi­kai tartalmuk. A Munkás Kultúrszövetség cél­ja a dolgozók politikai nevelése is, a kultúrán keresztül. Csak helyeselni tudjuk ezt a nagy jelentőségű kazdeményezést. A gyengeségnek, melyeket most még tapasztalunk mindkét ku!- turgárda műsorában, tanulságul szolgálhatnak a további munká­hoz. — Jövő vasárnap 4 órai kez­dettel újabb kultúrgárda méri össze erejét. A MKP 3 éves terve részlete­sen kidolgozta, mit kell az ipar­nak, mezőgazdaságnak, bányá­szatnak, kohászatnak, cgysKÓvai minden termelési ágnak a terv első, második és harmadik évé­ben termelnie és miképpen ala­kul ugyanekkor az egyes szak­mákban dolgozó szellemi és fizi­kai munkások életszínvonala — hiszen mint ismeretes, a terv- gazdálkodás végső célja: a dol­gozók életszínvonalának emelése e termelés fokozása által! — De eizen túl foglalkozik a terv a mun­ka termelékenységének fokozásá­val és legfontosabb szociális pro­blémákkal is: népoktatásügyünk­kel, közegészségügyünkkel és a szociálpolitika minden ágával. — Mielőtt azonban ezeknek ismer­tetésére áttérnénk, nézzük meg: egyáltalán, szükséges- és, ha igen, lehetséges-e Magyarországon terv. gazdaság bevezetése? A TERVGAZDALKODAS SZÜKSÉGES Kétségtelenül megállapítható, hogy oiz elmúlt ellenforradalmi Toakciós Horthy rendszer alatt, egyes nagydobrávert kirakattelje- sitmények mellett a dolgozók nyomorult életszínvonalon éltek, mezőgazdaságunk kilátástalan el­maradottságban tengődött, az ipari termelést külföldi és „hazai“ kartellérdckek fölözték le cs ver­ték béklyóba. Miután a Horthy-' rendszer végzete beteljesedett a felszabadulás hazánkat' feldúlva, nemzetgaizdaságunkat szétzilálva, találta, munkaerőnk és termelő-1 GRETA GARBO ismét ne vei, táncol, síel, csábit, idei egyetlen Hímjében: éiarcii ne“ ták, részint megsemmisítették-' Éhséggel és nyomorral küZJ1 indították meg a dolgozók * ^ melést és tették lehetővé, (V 3, az infláció zűrzavarát a st4®' alt- ció rendezett gazdasági élete y sä fel. if A»z első vilá^iáború ntíflr.m- volt rombolás, de összéhaíO”t hatatlanul kevesebb, mint ^ És mégis, a Horthy rendsz«1^ hét évre volt szüksége hogy a gyáriparban elérje « kebeli termelés színvonalát, 8jZ pedig a mezőgazdaságit illet1, fci- állatállomány még 1938-ban .’’ a. sebb volt, mint az első V1ja'/,éí, ború előtt. így fest az üjjáéP _f<, ha tervsZcrütlcnül, reakciós ^ lom alatt, teljesen az eKflfÍ vagy kartelprofit céljai 9Z akkui. , .jjfli Mi nem igy akarjuk újjá'’/’’ r aiz országot. Ha a régi nl0ll,.,ai rek szerint dolgoznánk, a m^5 (í, pusztítások után nem hét. "C e Ián hetven esztendő sem • ^. elég. És csak a tervszerüké tosithatja, hogy az új.i egészséges irányban, egész? és az ö-fzes Íahetöségckct jd- aknázó módon folyjék és riC r|e tolhassák meg, ne térithessé' ^ a helyes útról öniző profitéról ,• Ha tehát ki akarunk lábolm^^ helyzetünkből és el akarjak sőt túl is akarjuk baladni ^ rúelőttí termelésünket (és ct ^ a népi demokrácia erősítés^,c?. vén biztosítva: a dolgozók ,,j, színvonalát, akkor: a ter'S1321 kodás igenis szükséges. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom