Új Dunántúl, 1947. március (4. évfolyam, 50-71 szám)
1947-03-15 / 62. szám
0 .1 DUNÁNTÚL 1*47 mas cím u A Péc&-baranyai szervezelt munkások minden erejükkel a hároméves terv szolgálatába állnak »Az idei március 15*e a munkásegység hatalmas megnyilvánulása lesz* — határozta el a Szakszervezetek összvezetősége s A tegnapelőtt megtartott szak szervezeti ossz vezetőségi ülésen teljes számban megjelentek a pécs-bamnyai szakszervezetek és üzemi bizottságok vezetői, hogy meghallgassák a konferencia be- beszámolóját. Sstibl Dániel meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket, majd a konferencia határozati javasla tát ismertette, melyet a kiküldöttek egyhangúlag elfogadtak. Ezután Lakatos József megyei titkár tartotta meg konferenciai beazimolóját. A pécs-baranyai szakszervezeti megyei konferencia az első megnyilvánulás« volt a munkás—paraszt—értelminég összefogásának. Nagy jelentőséget tulajdonított Károlyi Mihály megjelenésének a konferencián. A konferencia kiküldöttei mélyen átérezték ezeknek a napoknak jelentőségét és hozzászólásaikkal, indítványaikkal hozzájárultak a konferencia sikr hcz. A parasztság megjelent képviselői hozzászólásaikkal tanúbizonyságot tettek arról, hogy a felszabadulás óta nagyot fejlőd, fok A konferencia leszögezte, hogy a jövőben a szakszervezet még intenzivebb munkát fejt ki a politikai életben, mert a politikai érdektől a gazdasági érdek elválaszthatatlan. Ezután Lakatos elvtárs az ÜB jogainak kiszélesítéséről szólva megállapította, hogy addig is, mig ez nem történik meg, az üzemi bizottságokat előkészítik, bogy az ÜB törvény megjelenése után be tudják tölteni hivatásukat. Ebből a célhói rendeseres szakszervezeti szemináriumok és tanfolyamok lesznek. ahol az ÜB-ok elsajátíthatják az üzem vezetésének tudnivalóit. A konferencia foglalkozott minden , társadalmi réteg sEociália helyzetének megjavításával is. — A szakszervezet az elkövetkezendő időkben mindenütt bevezeti a teljesítménybért, mert az eddigi meg állapítások igazolták ennek he lyességét és szükségességét. A bányaüzemeknél a teljesít ménybérrel nagy mértékben emelkedett a termelés, ugyanakkor a bérek is. A hároméves gazdasági terv megoldja aatokat a gazdasági nehézségeket, amelyek mm fenn állanak és a szakszervezeteknek erőteljesen be kell kapcsolódnia ennek végrehajtásába Végül kérte az összvezetőséget, bogy a magyar belpolitikai életbe, sőt gazdaságilag nagy támoga- ! tást nyújtott hazánknak. A március 15-i ünnepséggel kapcsolatban megállapította, hogy a Baloldali Blokknak egy hatalmas demonstrativ nagygyűlésen kifejezésre kell juttatni, hogy minden erőnkkel a demokrácia megszilárdításán cs megerősítésén fáradozunk. — Legyen az idei március 15-e ( a munkásegység hatalmas meg-' ' nytlvánulása — fejeizte be beszédét Tolnai elv-1 társ. Az összvezetnségi ülés határozati javaslatában örömmel veszi tudomásul a megyei konferencián hozott határozati javaslatot cs Ígéri, hogy szocialista harcos akarattal igyekezni fog minden erővel odahatni, hogy azok 100 százalékosan végrehajtassanak. — Minden erejével és tudásával a hároméves terv megvalósulása mellé áll és igyekszik az ossz- munkásságot is a terv szolgálatába állítani, hogy a kctrminkás- párt és a Szakszervezeti Tanáé« elhatározása sikerüljön. mindé.» erejükkel támogassák a 3 éves terv keresztülvitelét. Ezután Tolnai József polgár- , mester elvtárs ismertette a szak-: szervetzet jelentőségét, hangoztatta, hogy a két munkáspárt nem is tudná betölteni a szakszervezet funkcióját éa minden időben szükség lesz a szakszervezetre. Ezután kitért a belpolitikai helyzetet és megállapította,, hogy a pártközi tárgvalisok megegye- r/ééiez vezettek. Az összeesküvők szerinte nemcsak a politikai, de, a gazdasági életben is tevékeny szerepet fejtettek ki. Mint a tárgyalás során bevallották, le akarták szabotálni a gazdasági fejlődést és ezzel ki akarták ábrándítani a munkásságot « demokráciából. A jegyzék váltásról szólva megállapította, hogy sokan félremagyarázzák úgy az amerikai, mint a szovjet hatóságok jegyzékét. Megállapította, hogy Magyar- országért soaemn fognak a nagyhatalmak egymással harcolni és ti Szovjetunió a felszabadulás óta egyszer som avatkozott be Ezt követelik Pécs kommunistái A perifériák problémái, a típuscikkek elosztása, az üzemek termelése, a közoktatás kérdései a Konferencia küldötteinek felszólalásában Mai számunkban folytatjuk ai városi konferencián elhangzott felszólalások ismertetéséi. Kovács István Kultúrházat kért a gyérvárosnaki A Gyárvá- ros és Jankovich telep utcái jár- hatat tanok. A Jankovich telepnek nincs ivóvize. A legsürgősebben szükség van orvosi rendelőre, orvosi lakásra, fürdőre. Szabó Gézádé a Szabadság nyomda dolgozóinak nevében az Arák" leszállításai, jó iipuscikkek előállítását és a Hpuscikkeknek a dolgozókhoz való eljuttatását követelte. Lackó István a pártmumfca, tíz agitáció és a propaganda jelentőségét ismertette. D allo s Kooács József rámutatott arra, hogy a Zaolnay gyárnak mit jelentene Gerö Ernő oil- lanyoaitási terve. 12.000 szigetelőt kellene készítenie, ami egy csapásra megszűntetné a dolgozók sza nálástól való aggodalmát. Ehhez azonban szénre van szükség. Azonkívül, hogy minőségileg is jót állítssuiak elő, csehországi nyersanyagokra van szükség. Arra kérte Rostás előtártál, hogy a Központi Vezetőség a cseh Kommunista Párton keresztül intézze el ezt a kérdést, — A másik kérdés a Zsolnay gyári párt szervezet küzdelme a tulajdonosokkal. A német időkben 900 embert foglalkoztattak, ma 505-őL I '!ZPrr’'’?T"i’'"JT'. ""‘Y i < i \kara hinta fel a konferencia fi Vem lehetséges, hogy ezek az | «veimét Söllei István kéri, hogy posta mögötti telket építsék be a posta céljaira. A nevelés kérdésével kapcsolatban, hangsúlyozta, hogy a nevelésben valami baj \un és ha a tanárok nem alkarnak demokratikus. szellemben tanítani, akkor munkás é« parasztitjakat kell. kiképezni tanári pályára. A rádióműsor megjavítását kérte Véigul a koronás zászlók kicserélésére hívta fel a figyelmet. Ab elő os z ki József a pro pagan A a szükségességéi hangoz, falta. Ráhel Károly a rendőrség, szociális helyzetéről szólt és kérte a jobb ellátás biztosffását hogy a nép fiaiból kikerült rendőrség el végez hess-' fontos munkáját. Kéri Dezső kérte az adóterhek progresszió alapon történő kivetését és a Harkány fürdő körüli vissz ás ágokra mutatott, rá. Ki kell vizsgálni, mi a helyzet Ear- kányfürdö körül, — mondotta. Jámbor Károly felszólalásában kéri a/ elvtársakat, engedjék meg. hogy kiemelje Tlku clviár- sat. akinek féléves munkája nagy eredményeket biztosított a pécsi szervezetnek. Majd az igazolóbi- zottságok hézagos működésének felülvizsgálását és korrigálását* sürgette. Benedek András a törneg- szervezetekbm való aktív műn fi A Kisgazdapárt állítólag pécsi szerveret éhen Ls nagytakarítást óhajt végezné Mt btrauk > becsi)1fvte* kí5ij<i7H.*k demokratikus érzésében és jóindulatában & oren az alapon merünk mi kommunisták, ba u<*ra is tanácsot *1* egy ki* információt adni. Átadjuk nekik- Sréchey úr gyorstéoyk^' pét, elvégre Széchey úr szereti « „fényképeket", M*r « Hrwnp»*» fényképről, —. természetesen mentve Horapolál — párttijékoztatát tartott. Pár vonallal megrajzoljuk Id ax, akt a kisgazdapárt váró** tagozatának a vezetője. Nézzük csak a nevét! Sauerwein volt azelőtt, ez még iff11’ volna baj, hogyha a nevét, (amely apró dolgok annyira jellemzőek emberek jellemére és gondolkodására) nem Szécheysitette válni ch-y-nal. A paraszttömegek vezetésére hívatott Sauerwetn, amihnf már becsülettel megmagyarosította nevét, jó dzsentri szagot ad«»* neki a ch-val és y-nal. Ha az ember nézi utolsó két évi politikai felszólalásait, atf3 jön rá, hogy 5 a híres mellébeszélő és elszóló. Időnként elcsópög- tette a demokratikus szólamok mézét, de mellette mindig kies**' dúlt a mellékgondolatok savanyú bora, amely politikai íelfogá** árulta el. ö volt az, aki mindig akkor „hördült let" amikor a Bú®- káspártok valamit helytelenítettek. A csomagolás demokTattk"* volt, de ha megvakartuk az erőst papírt, elöbújt az összeesküvő ** hundista védelem. Ez az ember a Nemzeti Bizottságban, ha feist®' lalt, csak a telepesek hibáit tudta előhozni 6* az fájt neki hogy, * svábokai kitelepítéskor itt-ott megrövidítik. Ez ax ember a hmrtfj Béla ügyből külpolitikai komplikációt szereiéit volna kovácsolj Ugyanaz az ember, aki 1940-ben, mint tanár, kivim»lt ivkolájí’T a honvédséget üdvözölni, azt mondta a diákjainak, hogy ,,vegY**® példát a bundiitákról. tanuljatok tőlük német tegyolmet". A ****" Széchey mindig tadta, hogy óráját németbarát hangulatban *»***? meg. Neon csoda, ha a Krass óí-féle diák összeesküvést or a di«»*5 hozzá is fordultak. Tudták, hogy ki a megbízható, tudták, hogy érez velük. He a Széchev-féle emberek szeretik a kétszínű já*** és míg biztosította szimpátiájáról az összeesküvő diákokat, 1*9^ vert inár nem adott nekik, mert tudta, hogy' az tiüveszéJyes. Bt ember, aki olyan dühösen tud vicsorogni a munkáspártokra, ‘9*" okosan nem megy neki a törvényeknek, de állandóan őket. Ó, 6 amikor tangazdaság! tanár volt, nem mondta art, hmr nekem ennyi és ennyi tej kell a gazdaságból, hanoin a saját hájén mérette szét a tejet. Már régen nem tanár ott, de még *** ^ neki a tejgazdaság, kapja az tngyeotejet. 6, ö nagyon sz*reiLg parasztokat, his* a megfigyelők látták, hogy feűcereoik őt ,aiw^ emberek csomagokkal és csomagok nélkül távoznak aztán, De azért még mindig vannak, akik védik. Nyilván, akik ** nek annak, hogy az ilyen figurák még szerepet játszhatnak * JJj. gyár közéletben. Örülnek neki, mert a régi közmondás ***v^t. „hasonló a hasonlónak örül". Persze «ék aztán nem csoda**, hatnak, ha fik is „hasonló" megítélés alá és „hasonló" s«*» riUBek- /Jrofi Van egy régi görög történész, Plntarchos a neve, ezt as ~ „ mestert évezredek óda használják alapul tudósok és létekbe Plutarchos mondta, hogy az elejtett szó, egy önkéntelen »r™” , egy szemvillanás, többet árul el egy ember gondolkozásáról, *jB‘ tettek és a beszédek. Bzen az elv alapján rajzoltuk meg 5zéc»*J Béla gyorsfényképét. Betűkből irt jellemkép, amely megviláffW*. kisgazdapárt tragikumát, amelyben a legszomorúbb, hogy a p***** ság is^za meg a levét. A volt urak helyén A múti&él a $äuot lamdiák íren, ---------„ , em berek, akik az üzem fejlesztésével nem törődnek, azt tovább vezessék. — Végül a fahijáró söpörtök munkájáról számolt be. r e i t e r Józsefnű ránwi tn tori hogy arra a visszásságra, hogy ma. műikor az újjáépítés falrfk. » 'églagyárak állnak. Az Anyagos Árhrvatal nem utal ki szenet. Kérte a téglagyárak államosítá- sut. Dr. Tamás György a hároméves tervvel kapcsolatban szólalt fel. Rámutatott arra, hogy a terv végrehajtásából minden magyar állampolgárnak ki kell vennie a részéi. A hároméves tervét csak akkor tudjuk azonban végrehajtani, ha a közigazgatásban és mindenütt máshol a dolgozók, tisztviselők, altisztek, stb. összefognak. Nem fordulhat elő, hogy összeesküvő legyen a dolgozók soraiban, mint ahogy pl. a községi Élelmiszer üzem engedélyének halasztgatójárói. Muhar ta n a cső sró 1 kiderült, hogy összees kit oö volt. Király Tajo* a fatujáró csoportok munkájáról számolt be ÁfogetnlíteHr. hogy az őzrli falu járó csoport 4 falu villamosítását élezte ej. Pécsi viszem via than . Zsolnay gvári falujává csoport munkájáért elismerő levelet Va nőtt a központtól. ölhet Lajos az aprómunka fontosságát hangoztatta. majd kérte, hogy a közéletben dolgozó lnfársak hetenként egyszer panasznapot tartsanak. Biankó Miklós a közii/omi dolgozók jobli «'1 látását kűrié Erre az alapot a háborús é* inflációs vagyonok meg dézsmálásából kell megszerezni. A f eb/óin hí-ok ra Roelás Ferenc és Ilka Pál elvtársak részletesen feleltek, Kránéz Pál elvíárs znrós/avai után felolvasták n konferencia határozati javaslatát melyet a konferencia egyhangú lag elfogadott. A pécsi szervezői TI. városi konferenciája az Inter nacicmalé elcncklésével ért véget Murácánaioeriémia: ez, a neve, de ez a lényege is. Minden csütörtökön délután munkától fáradt kérgeidenverü. vásottruhás nwmká'ok és tnun- kásnők gyűlnek össze a Munkás KuHúrházJian, hogy megtanulják a munkásmozgalmak történetét, megtanulják, k'ik voltak azok, akik éríiik a múltban harcoltak és art w, hogy hogyan harcoltak. A hallgatóság legnagyobb része idős férfi. Kevés a nő és a fiatal, de őt a legfigyelmesebbek. Eddig csak zárt ajtók, becsukott ablaktáblák mögött beszélhettek a „mozgalomról*, mely a legdrágább, legszentebb valami volt számukra, — ma a hajdani Nemzeti Kaszinó mraknak épüli falai között hallgatják képzett előadók előadásait, róla. A halig .'tok kös-ött katona haj- iarsak w vannak Egyeiwnhájn- kai szereiteriel nénik a iwnnkAsok: tudják, hogy erők a VwtnsNtrnhák ivar., lelkes, dolgos kowHminvsták: műnk a ruhái Egy hadnagy elvtárs fiatéi madiuista kislánnyal jár az előadásokra: a mennyasszonyávaL A nép fiaiból sikerült tiszteknek ii'-.m kell kaució és nem kell „előkelő* család. Nekik a munka nemessége, a twin gondtól dér. a hcrséihtc* *v*és .Írandó* l-ell öröm nézni, amikor a ktd'1'^, zott. fizukat m linkáhoe ujj«* közöt' a ceruza jegyzik ao előadást, hogy elő vehessék a jegyzeteket ét olvashassálk az asszonyai*- a gyerekeknek, akik nem eíjöuni. S amikor az előad»* hangzik, odottáduhiak az- e'0* j. awrtaíboz, és kérik a sokgí0 tott péWónyoknt. Tanulni akarnak! — er. minden, szavukból, megmos' pi »iskból, ez sugárzik értele y csillogó szemükből, ért nehézkes ’ betűkkel tomp1’'1 ’ remzijuk. Tanuknak Nyolcadük Ivük mér a tatrifolyasn. tiT® r -fll- hertr* hallgatják s mzn»jkáerö'v,^|i, mák történetéi MegtAüJ11 fl, ét tettek értrtk '*• lé ,i begy mit tettem ernn a — , de erem tél megtaamíjálk " hogy űrt VrH nékik tenri** ^ vonják mogaknoA a tarr>'í!,r j^t és a tapasuBaJatnlkn t. mit ^ yfl tetteik «1 addig ** cKtar'»8| gi»*' riunáltak rosszwl, mit kdj kép, jobbon csináVni eziu*8-11- , íz ők majd jobban f. á Tfégi minőségben márciusi sör
