Új Dunántúl, 1947. március (4. évfolyam, 50-71 szám)

1947-03-04 / 52. szám

ÜJ DUNANTÚG HM7 MASCSm « Károlyi Mihály nyilatkozata az Új üunántálnak i luniasiarim ama határos immun aminek kiteljesedését csak a Kisgazdapárttal vívott harc akadályozza — Pécs díszpolgára az amerikai magyarokról Károlyi Mihály a II. köztársa­ság elnöke bármennyire fáradt is volt, szombaton délelőtt a dísz­polgárrá avatás ünnepsége előtt fogadta az emigránsok küldött­ségét. Károlyi Mibáfyná! talán nem helyes a szó, hogy fogadta, mert nála közvetlenebb ember kevés van. Baráti beszélgetés volt ez arc emigránsokkal és ezek a febér- fejíí veteránjai a demokratikus eszméknek elpanaszo'ták szivük minden bánatát. Károlyi Mihály hallgatta a panaszokát és tényleg atyafliag vigasztalta őket. Megmgyarázta, hogy a munkás­pártok milyen csodát műveltek itt az újjáépítésben, többet ér­tek cl mint a legoptimistábban el lehetett képzelni, de a Kis­gazdapárttal folytatott harc még útjában áll a teljes kialakulás­nak és még ezért átmeneti álla pótban vagyunk. Megígérte, hogy Pesten szóvá fe­szi az emigránsok ügyét, akik bi­zonyos fokig mellőzve érzik ma. gukat. Károlyi Mihály, ezután g leg­nagyobb készséggel ült 1c az Uj Dunántúl munkatársával egy sa- rbkba. Ez nem volt interjú, ha­nem beszélgetés, ahol egy igazi demokrata lélek őszintén és me­leg rtzívvel elmondta a gondola­tait valakinrk, aki mint kisdiák ] 919-ben boldog volt, mert meg­simogatta a haját. — Évtizedek alatt vágyódott haza Elnök Ur? — Nem vágyódtam haza, nem -kellett az a haza, ahol Horthy úr uralkodott és aihol mindennek az eHemkezője történt, mint akartam. Nem vágytam abba a Magyar- országba, ahol üldöztek minden­kit, aki dolgozó volt, vagy bal­oldali. Nem kellett nekem egy feudál- fasiszta ország. Nem mentem vol­na vissza mint olasz Mussolini Olaszországába, vagy mint német Hitler Németországába. Magyar- országon rettentőbb volt méz arc a sok ostoba sallang amelyről olyan nehezen tudnak leszokni. Vissza­térni és rezisztenciát csinálni pe. dig túl romantikus lett volna. — Világkrizisnck kellett jönnie, hogy én hazajöhessek. — Kii'földön, hogy fogadták Elnök Ur? — Külföldön a progresszív vi­lágnál megkaptam a tiszteletet és becsületet, a reakciós világ ott is utált és szidott. Amerikában a reakció reverzá- list iratnlt alá velem és eltiltott a politizálástól. A progresszív Amerika mellém állt. Az amerikai magyarok egy ré­sze gyalázatosán viselkedett ve­lem. Az amerikai magyarok zöme ott is teljesen el volt nevelve Horthy fizetett lapjai és azok agent provokatörjei által. Reakciósok voltak, akárhogy is verték a mellüket, hogy szabad amerikaiak. Nagy részük nem szívta azt be, ami Amerikában jó, vagy pedig 150 százalékos amerikaiak lettek, túl asszimilálódtak. Magyaroknak egv része hamis romantikában nagy ivások és evések közben ki­játsszák a bús magyarokat, de közben semmi közösségük sincs az igazi progresszív világgal, vagy a mi mai küzdő demokráciánkkal. Külpolitikánk egyik legfontosabb tényezője lenne, olyan embert küldeni Amerikába követnek, aki ezt az állapotot megszünteti, meg­neveli av, amerikai magyaroknak megtevclyedebt és reakciós részét, hogy szívvel és lélekkel az ameri­kai demokráciában közösséget erezzenek a magyar népi demo­kráciával. Károlyi Mihály még sokáig be­szélgetett volna munkatársunkkal, de a városházára kellett mennie. Egy ember aki már külön feje­zete a magyar ttivténc'cinnek. annvi hév, annyi harcivágy ég, úgy sugározza mgából a legtisz­tább demokráciát, hogy a fiata­lok jöhetnének lelkesedést és hí. tét tanulni az önökhöz, aki n«- gyon-nagyon sokat szenvedett és akinek tetteit, személyét Horthyék olyan gyalázatosán befeketítették. egyenes) A városi és falusi dolgozók minden fontos problémáját megtárgyalta a szakszervezeti konferencia .,A falvak népe is megértette, hogy szerveskednie kell“ — „A pécsi Szakszervezet készen áll a három éves terv magvalósítására“ — „A falu egészséges' vérkeringését csak a szövetkezetek biztosíthatják“ A szakszervezeti konferencia második napját Ács Károly szak­maközi bizottsági tag nyitotta meg. Majd Lakatos József ba- fanyamegyei szakszervezeti titkár ‘ártotta titkári beszámolóját. Vázolta azt a munkát, amelyet a fel-szabadulás óta Pécs-Baranya szakszervezetei elvégeztek. A fel- szabadulás után a szakszervezet első ténykedése a termelés megdn- difúsa és a munkabérek megálla- oítása volt. Elmondhatjuk, hogy a szakszervezet kezdeményezé­sének köszönhető, hogy a pécsi üzemek és bányák röviddel a felszabadulás után megkezdték n munkát. Az infláció ideje alatt a szakszer­vezet kitartó harcának eredménye­képpen a termelés csaknem vala- •m-ebpyt 'izemben zavartalan ma­radt Ugyancsak a szakszervezet volt az, amely az árdrágítók ellen a leghatásosabban küzdött. De a szakszervezet nemcsak ipa. ri vonalon dolgozott. Nagy súlyt fék intett a munkásság elméleti képzésére is. így például nagy ré- S7,e volt abban a munkában, amely -i műjükásegyetemeket és közigaz­gatási tanfolyamokat létrehozta. Négy közigazgatási tanfölyamot 250 hallgató végezett el sikeresen. A szakszervezet rövid időn belül ezeket a hallgatókat elhelyezi a közigazgatásban. Ezeken kívül szabadegyetemi előadások, szemi­náriumok. esti és üzemi tanfolya­mok szolgálták a 'anilás és to­vábbképzés céljait, A továbbiakban Lakatos e'vtárs e szervezeti kérdésekről beszélt. 1045 lanuár hónapban 10.000 A filmművészet tündöklő csillagai LESLIE HOWARD WEND1 HILLER PIGM ÄLION szervezett munkás volt Pécsett, egy évvel később 29.200. ma 40.000. A szervezés nemcsak ipartele­peken, hanem a falvakban is eredményes volt. A falu népe ma mát megértette, hogy szer­vezetbe kell töm örülniök érde­keik megvédése céljából. A szakszervezet erősen támo­gatja a FÉKOSz és az UFOSz moz galmakat, mert a falú népének szüksége van ezekre az érdekvé delmi szervekre. Az értelmiség és lizikai dolgozók egymásra fatálnak Lakatos elvtárs rátért a három­éves terv tárgyalására. A szak- szervezet országszerte belekapcso­lódik a hároméves terv végrehaj­tásába és így a Pécs-baranyai szakszervezet is készül, hogy a reáeső részt minél eredményesebben elvégez­hesse. A hároméves terv nemcsak a ter­melés Tokozását, de a magasabb életszínvonal elérését is biztosítja. A szakszervezet már eddig is nagy munJkát végzett a norma-megálla. pító bizottságon keresztül a terme­lés fokozása érdekében. Bejelen­tette, hogy több pécsi üzemben be­vezették a teljesítménybért. Az iparcikkek mai áremelkedé­séről szólva, hangsúlyozta Lakatos elvtárs, hogy ezek teljesen indo­kolatlanok. mert, a termelés sokkal erőteljesebb, mint augusztusban. Az árak letörésére irányuló haté­ban nagyon fontoß szerepe van a szövetkezetek támogatásának. Beszélt még a fizikai és értelmi­ségi dolgozók közti viszonyról és megállapította', hogy különösen a mérnökök közeled­tek a munkásokhoz. A telepeskérdésről szólva, köve­telte a szakszervezet nevében a volksbundisták kitelepítését, mert akadályozói a mezőgazdasági ter­melésnek. Rámutatott a suttogó propaganda káros határára és kérte a konfe­renciát, hogy tisztítsák ki soraikat a provokátoroktól. Végül a műnkásegységről szól­va megállapította, hogy a szakszervezet a jövőben még szorosabbra fűzi a munkásegy­ségét, mert a szakszervezet csak így végezhet eredményes mun­kát a demokrácia és a dolgozok érdekében. Parasztszövetség, vagy FÉKOSz? Ezután Berkes Sándor a FÉKOSz országos főtitkára üdvö­zölte a konferenciát. — Éppen a parasztságnak kell s/ervézkedn mert azok még ma is ki vannak szolgáltatva a kulákoknak - mon­dotta —. A FCKOSz-nek Maqvar- országon 1400 csoportja van és a FÉKOSz központja célul tüzle ki, hogy minden faluban megalakítja a helvi csoportot Az adózás nem igazságos, mer' még ma is az adók legnagyobb részét a törpebirtokosok fizetik Kérte a konferencia ipari munkás- résztvevőit, hogy segítsék a FÉKOSz munkáját A Parasztszö- vc’ség meg akarta semmisítem a FÉKOSz-t, de a közelmúlt esemé­nyei bebizonyították, hogy nem a Parasztszövetség hanem a FÉKOSz az a szerv, amely a parasztság érdekeit igazán kép-i viseli. 1 Beszélt továbbá a kisparasztok ne héz gazdasági helyzetéről. Megál­lapította, hogy egy bakäncs négy mázsa búza árába kerül. A belter­jes gazdálkodás bévagetá*« ma a legfontosabb teendő, mert a körű. lőttünk levő államokkal a mai gazdálkodás mellett n*m lennénk versenyképesek. Beszélt továbbá a földműves szö­vetkezetek fontosságáról, mert a falu egészséges vérkeringését csak a szövetkezet biztosíthatja. feUaer-táxxcisktla tanórái' «xarfícr. péntek. Az eddigi történelmi események azt bizonyít jak, hogy a munkássá® vagy a parasztság egyedül gyenge arra, hogy érdekeit kiharcolja. A nők és a szakszervezet Ezután Deák Lívia szólalt fel a MNDSz. nevében. Rámutatott ar­ra, hogy a nők értizedek óta réezt. vettek a mumkásmozgetomban. Hangsúlyozta, hogy hiányzik a politikai tisztánlátás a nőknél. A szakszervezetnek meg kell nyer­nie a nők széles táborát, mert. ma már a nőik úgy a politikai, mint a gazdasági áetben jelentős sze­repet töltenek be. A MNDSz ha­talmas megmozdulásai arról tesz­nek tanúságot, hogy a demokrá­cia megszilárdításáért folyó küz­delemben helyet kivárnnak a ma­gyar asszonyok és leányok. Kérte a szakszervizei vezetőségét, hogy minden üzemben alakítsa meg a nőbizottságot, hogy a nők Is résztvehessenek a hároméves gazdasági terv kidolgozásában. Beszéde befejező részében méltat­ta a közeljövőben megtartandó nemzetközi nőnap jelentőségét és kérte a szakszervezet vezetőségét, hogy támogassa a nőnap meg­rendezését. Deák Lívia után Czétt József elvtárs, a Munkásköz vetítő Iroda vezetője tartotta meg beszámoló­ját. Beszéde elején rámutatott ar­ra, hogy a feieaahadniá* után úgy a munkásság, mint a reakció hely­telenig Ítélte meg a helyzetet. Míg a munkásság arra gondolt., hogy a felsrabaditással bek övetk özet i a szocializmus, addig a reakció félt attól, hogy srcámára elkövetkezett a végső leszámolás ideje. A reakció ma már szervezkedik a dolgozók ellen és hátráltatja a szakszervezet munkáját is. A stabilizációról szólva megállapí­totta, hogy nagy mértékben emel­te a dolgozók életszínvonalát, mert ugyan kevés a kereset, de annak értéke van. A dolgozók önként J vállalták, hogy kevés bérért is dolgoznak, mert Agy gondolták, ha emelkedik a termelés, emelke­dik az éle*színvonaluk is. Beszélt a nwmkásk özvetitás eredményeiről és megállapította, hogy a mrmkásközvetftö iroda hsvoi- ta körülbelül ezer munkást kőt- vetít ki. Felhívta továbbá a koníerend« figyelmét arm, hogy ig«n eok munkáltató, az OTI befizetéseknek nem tesz eleget és ez nagymérték­ben megnehezíti a betegségé',yezá- sek kifizetéséi- Kérte a konferao- da tagjait, hogy az üzemekben «1- leTvőrizzék a befizetések rend»«- rés megtörténtét. Ezután Szigony József ka­szált a szövetkezeti kérdésekről Hangsúlyozta, hogy a szakszerre- zetd szövetkezetek a munkásságáé parasztság megsegítéséire jöttek létre. Ma már a szövetkezet sva­don téren nagy munkát fejt ki é> a szakszervezet minden igyekezete arra irányul, hogy ez még foko­zódj ék. Á beszámolókhoz a küldöttek vészéről sok hozzászólás és telsz®- laiás hangzott el, ezek termeld ér. politikai kérdésekkel fog!Alkot­tak. Részletes isenertetésűkre wN visszatérüsiik. A ssak szervezeti kontere«**® határozati javaslatát a megjel**- tok egyhangúlag elfogadták, la­katos elv-társ meg egyszer kő*»*' neiet mondott a megjeä entehr«* és araiak a reményének adott ki­fejezést. hogy a konferencia h*' tása a termelés fokozódásába® fog megmutatkozni. A határozati java «latot legkót*" lebbd számunk bem ismertetjük­Bemerd Shaw-nok főműre PIGM ÄLION! r Kari Lajos finn érzi masai a demokráciáid mini a zsidűk m \m A KOKSz mohácsi tiltakozó gyűlésén minősíthetetlen támadást intézett a szövetkezetek és a demokrácia ellen Egyes urak összetévesztik a szakmai érdeket a politikával. A KOKSz Mohácson tiltakozó nagygyűlést tartott a kiskereske­dők sérelmeinek orvoslására. Resztvettek Dán Tivadar, a KOKSz központi kiskereskedői csoportjának elnöke Budapestről, Földes György, dr. Käufer Imre, Diamant Gyula, dr. Kari Lajos, a Pécsi Kereskedők Testületének elnöke, Káldor Béla KOKSz elnök, Mohács, B é- der György KOKSz titkár, Mo­hács. Ezen a nagygyűlésen, mond­hatnánk, „izgalmas" volt* dr. Kari beszéde, aki a számára, ojy szimpatikus műit szellemet idézte a kereskedők iparrevizió- jávai kapcsolatosan. Kari dr. .úr mint elnök, azt hitte: a kiskeres­kedőket védd, ha fasiszta szólamo­kat penget. Nagyon téved Kari dr. úr. ha azt hiszi, hogy ezzel használ a kereskedelemnek. Mert beszéde után igen sok kiskeres­kedő megjelent az Uj Dunántúl véletlenül Mohácson tartózkodó munkatársánál és bepanaszolta Kari dr. urat. Azt mondta az „elnök úr”: Miért van szükség a szövetkezetek sza­porításéra? Formálisan megtá­madta a szövetkezeteket, csak azért mert a munkáspártok prog­ramjában van, tillakozott az ellen, hogy a kis. emberek szövetkezetének adó­kulcsa másfél százalék legyen és a nagykereskedőké hat szá­zalék. Kijelentette Kari úr, hogy ez nem demokrácia Támadta a demokrá­ciát. mert olvan adókulcsot mert uzegáKapiiani. moly a kapitalista csak tőkéjét forgató, de nem dol­gozó nagykereskedőket jobban mega dórlatja, mint a párássá érdekében megalakult szővp.tke1®' leket, mely által végre elérb«U a munkáspártok a mezőgazda*®?1 és ipari termékek közötti árki­egyenlítődést. — Ma az a helyzet, — eme^* fel hangját az „elnök úr”, h0? úgy érezzük magunkat, mi *•*' gyár kereskedők, mint önftK zsidó kereskedők 1944-ben. 5*a' bad, biztos, félelemnénriUi ***' tét követelünk! Ezt merte mondaná Kari dr. ét­aki 1945-ben SS unokabátyját rfl" tegette, szántén Kari vo)t a ' A Baross tagja volt. FéJ Kari '' a demokráciában? Ezt el is tó** szűk, mert olyan embernek, *s 1947-ben a demokráciát a nfl'„• fasizmushoz meri hasonlítani, **' alapon: annak van oka a lemre. js Ugyanakkor Földes GyörgV , megvédte a kereskedők érdek®" pedig elismerte a szövetkeze*6, szükségességét és mint a K®r*t kedők Testületéinek titkára. * vallotta, hogy a hároméves terv megváló*“*^ a kiskereskedelem számát® meghozza mindazt, amire sl” ség van. ... Reakciósok között is ritka^..V, hogy valaki szakkérdésbe P0'f'r kát vigyen bele. Még hoz®® (úszta politik át. — Orvosi hír. Dr. S.Ö W>‘’U:(, (Schmelz) Dezső bőrklinikái 6egéd, bőrgyógyász és ven®D . gus szakorvos, a bárányává«®!, gyei Egészségvédő Intézet ve**! orvosa, magánrendelését Jók®1", magánrendf 11 szám alatt megkezdte, iési idő délután 3—5. Re®' .d*'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom