Új Dunántúl, 1947. március (4. évfolyam, 50-71 szám)

1947-03-01 / 50. szám

2 Ü.1 DUNÁNTÚL 1547 MÁRCIUS I A volhsbundistáh kitelepítése a legsürgősebb megoldást követeli Krancz Pál elvtárs a nemzetgyűlés előtt mutatott rá a telepesek helyzetének tarthatatlanságára és a kis­gazdapárt egyes vezetőinek bűnöv svábmentő üzelmeire Röviden beszámoltunk már arról, hogy Krancz Pál elvtárs megyei titkár a nemzetgyűlésen a belügyi tárca költségvetési vi­tája során a svébkitelepítések kérdésében felszólalt. Tekintve, hogy ez a kérdés ma Baranya egyik legégetőbb problémája, most, hogy a parlamenti felszó­lalás gyorsírói jegyzetét meg­kaptuk, szükségesnek tartjuk annak részletes ismertetését. Tisztelt Nemzetgyűlés! A bel­ügyi tárca költségvetésének vitá­ját felhasználom arra, hogy a ma gyár nép egyik legfájóbb kérdé­séről, a volksbundista haz-n árulók kitelepítésének kérdéséről beszél­jek. A kitelepítés körül nagy bajok vannak, mert az utóbbi időkben a kitelepítés megakadt. Ez a kérdés megoldásra vár. A potsdami egyezmény szerint a ma­gyar kormánynak joga van a sváb lakosságot, illetőleg a volksbund istákat kitelepíteni Németország­ba, az amerikaiak által megszállt övezetbe. A rendelet alapján a kitelepítés lassú ütemében ugyan, de megindult. A dolog előkésBÍ- tésében és minden intézkedésben . a belügyi kormányzat irányitása alatt egészen jó irányba indult el, mindaddig, amíg aztán később 1946 rúna»« 3-án elakadt. Ezután 1046 augusztus 22-én létrejött a megegyezés bár nagyon súlyos feltételeket tartalmazott cs na­gyon súlyos terheket rótt a ma­gyar államra, mind gazdasági, mind pénzügyi téren, mert a 20 évnél időseebb kitelepítendő né­met részére 500, a húsz évnél fia­talabb részére pedig 300 márkát kellett a magyar kormánynak ren. delkozésrc bocsátani továbbá ru­házattal kellett őket ellátni, sze­mélyenként megfelelő élelmiszer- tartalékot kellett részükre bizto­sítani, azonfelül, hogy az egyes szerelvények tiz napra való cici- mezessel voltak ellátandók. A ma. gyár belügyminisztérium rnndezek­nek a nehézségeknek ellenére a letelepítést olyan rendszeresen szervezte meg. hogy az ősz fo. lyamán megindíthatta és maguk az amerikaiak, de a Magyar Nem­zet, a kisgazdapárt hivatalos lap­ja is elismerését fejezte ki a hu­mánus és precíz munkáért. Ilyen felkészültség mellett egé­szem természetes volt, hogy a bel­ső telepítés — a kitelepítés prog­ramjához alkalmáizkodva megkez­dődött. így Tolnában és Baranyá­ban is, amely vidéken éppen a magyar lakosság teljes nrücskeién• sége miatt a szociális feszültség a legnagyobb A belső telepítés programszerűen haladt cs nem is állt volna be semmi za­var, ha az amerikai katonai kor­mányzat 1946 november bő vé­gével a kitelepítést nem állította volna le, jóllehet a szerződés­szerű megállapodás szerint már­cius 1-ig 90.000 sváb volt ki­telepíthető. A svábok szabotázsa nemzeti vagyont semmisít meg Ezek a számadatok mindenki előtt világossá teszik, bogy a ki. telepítés és a belső áttelepítés együttes munkájában be kellett következnie a törésnek, tnclynck eredményeként a helyzet ,a fal­vak tömegében a következő. A jobbik esetben ott maradt a sváb. aki tudja, hogy ki fogják telepí­teni, De a rosszabbük helyzet az, amikor a belső telepítés folytán ezekbe a falasakba kerültek be már a telepesek, akiket kényszerű­ségből rátelepitettek a sváb la­kosságra. Ezekben az utóbbi falvakban a nyugtalanság már elérte a tető­fokát. Az ilyen falukban béké­ről beszélni sem lehet. A telepesek, az odatelepített ma­gvarok a legnyomoruságosabb vi- u/onyok között élnek rendesen hét-nyolctagú család. Ezeknek a betelepitett magya­roknak a helyzete nagyon szomo­rú és nagyon súlyos. Nagyon rossz körülmények között tudják meg. munkálni földjüket, az ottmaradt voliksbundisták sem a földet nem művelik, se nem vigyáznak azok­ra a gazdasági eszközökre, ame­lyek kezükön maradtak. A leg, több esetben az történik', hogy az ottmaradt földművelési e*e- közök, mezőgazdasági szerszá­mok és a volksbund isták kezén maradt állatok, amelyek a nem­zeti vagyonhoz tartoznak, el­tűnnek. Előfordul az is, hogy amikor a te­lepes elhagyja lakását, kimegy a földekre, hogy megmunkálja, mert a volksbundista még a földet sem munkálja meg. amely meg a ke­zén maradt, ugyanakkor otthon az éléskamrát és más helyiségeket felnyitják, feltörik a volksbund- isták az apróállatokat elviszik, a kerti veteményeket tönkreteszik és kicsupáliák. Ilyen és ebhez ha­sonló károkat okoznak a befele, pitétt magyaroknak, akik verejté- kcs munkával teremtettek maguk­nak életlehetőségeket. Mentik a gazdag hazaáru’óka: Tudjuk nagyon jól, hogy a Volksbund megalakulását a gazdag sváb anyagilag mindig Tudjuk azt is, hogy e körül­ménvek perrendszerű bizonyítása nem mindig lehetséges. Vannak ihová a sváboknak támogatta, sajátmaga nem lépett ■ etyes pártok. . í i.» t r ti i II I I pTjplr g tomcöci beözönlöttek s c be eloszor a Volksbundba, ha-| t i*“«’"?1".• «•*.1s,i‘ kében. Állításom igazolására is­ság szegényebb részeit kénysze ritette maga előtt és ezekből alakították meg a Volksbund szervezeteket. Ezek a gaizdag svábok most min­denhol, ahol csak lehetőség nyí­lik rá. megkeresik azt a fórumot, ahol mentésükre sor kerülhet, És úgy, ahogyan azelőtt a szegényebb lakosságot tolták maguk előtt és l.ényszcritcíték be a Volksbund­ba most. ki Bújva a kitelepítés alól, elsősorban a szegényeket tc- lepitik ki, a gazdag svábok igye­keznek magukat kimenteni az alól. Most tehát mégis éppen azok mentesülnek a kitelepítés alól, akiknek anyagi támogatásából Volksbund létrejött. mertetem és ha kell a ház aszta Iára is leteszem azokat a függet­len Kisgazdapárt országos főtitkár- helyettese. Kiss László és a párt főüflvésize, Bencze és dr. Lábadj Antal igazoló bizottsági tag által aláírt és sokszorosított példányok­ban kiállított tanúsítványokat me-1 Ivek szerint ■ a Független Kisgazdapárt bizo-! nyitja, ilyen emberek 11 éves j és ennél hosszabb párttagságát, j amely körülmény a mentésre I jogosít. Hamarjában 29 ilyen nemzetiség;; igazolványt pr ijuVá’tak nekem, | .lellem/ő,' hogy mind a 29 nem zeti igazolást célzó tanúsítvány, t Mind egy faluból való. lázck a tanúsítványok egyetlen falura vo­natkoznak és mind 1945 május 14-én keltek. Ilyen tanúsítványokat az ország minden részén tömegesen osz­tottak ki. Amikor aztán éppen a tanúsítvá­nyok tömeges kiosztása miatt ala­pos gyanú merült fel arra, hogy bár ezeket a tanúsítványokat a kisgazdapárt három főfunkcioná. riusa írfa alá, mégsem'lehct ezek­nek hitelt adn.i. megkezdődött az ilyen tanúsítvánnyal rendelkezők kihallgatása. Nem csodálatos, ha­nem egészen természetszerű, ami kiderült. Azok, akik ezeket a ta. nusitványokat kapták, nemcsak, hogy tiz éve nem vol­tak tagjai a pártnak, hapern egyrészük a felszabadulás után lépett be, sőt elég szép szám­mal akadt köztük olyan is, aki csak a tanúsítvány kiállításakor, vagy 1945 őszén lépett be a kisgazdapártba. Az általam bemutatott tanúsít­ványokat — ba kell — leteszem a Ház asztalára: meg lehet nézni, rajtuk vannak az aláírások. Hogy ezek a volksbundisták hogyan ga­rázdálkodtak az országban, meny- nyiirc érezték, hogy mcű vannak bizonyos kilátásaik, azt semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy' vidéken nem cgv belvcn hangoztatták: eljön még az ideje annak, amikor cizt a rendszert fel­számolják és újra ők flfcgnak kö­vetkezni. Szeretném itt idézni Nagyivá« képviselőtársunknak azokat a sza­vait, hogy le kell már egyszer térni a gyűlölet útjáról. Nem mi fogunk letérni a gyűlö­let útjáról, mert a magyar nép ellenségeit, a volksbundista ha­zaárulókat cs barátaikat, a többi reakciósokat mi gyűlölni fogjuk mindaddig, amíg ki nem söpör­jük őket ebből az országból. Nagyiván képviselőtársam arról is beszélt, hogy sok embert ártat­lanul tartanak hosszú ideig elzár­va anélkül. hogy kihallgatnák őket. Hát sajnálhatja valaki a volksbundísták'at és hasonszőrű társaikat, ha azok esetleg inter­nálótáborba kerültek, vagy kite­lepítik őketV Azt is kérdezte, mi­kor jutunk már egyszer oda, hogy félelem nélkül lehessen élni? Én azt mondom, hogy a volksbundis­ták és a többi társaik mindaddig igenis félelemmel éljenek, amíg ki nem söpörjük őket a/ ország, hói. Éppen ezért kell ezt n kérdést mibamanabh megoldani cs ebhez szükséges a kormány támogatása is. hogy tovább lehessen folytatni a belügyminisztérium által jól el­indított akciót, hogy végül is a magyar népet megszabadítsuk el­lenségeitől- a vofkphnndistáktól. ■ Kranoz elv társ beszedet n kom­munista és szociáldemokrata kép­viselők élénken megtapsolták. A beszéd közben azonban a kisgaz- daoldalról több viharos közbeszó­lás hangzott el a kitelepítendő •svábok mellett. Tgv Filó Sámuel demagógnak' bélyegezte Krancz elvtárs állitásiart. (A telepesek vannak hivatva eldönteni, igaz-c mindaz, ami elhangzott vagv de­magógia.) D Bwbódy Tános cs más kisgazdák épvisélök is több ízben igyekeztek vihart kelteni a telepesek érdekében elhangzó be, szed alatt. Váratlan nehézségek az angol-francia szerződésnél Parisból jelenti a MTI; Az angol—{randa szövetségi szerződés jövő hétre tervezett alá­írását elhalasztották. Röviddel Be- vin alsóházi beszédének elhang­zása után ugyanis váratlanul ne­hézségek merültek fel a szerződés megszövegezése körül. Az egyez­ményt. egyébként a tervek -zerint Dünkerque-ben írják alá. Bidaüt és Bevin Moszkvába utazlukban találkoznak itt. Bernard Shaw-nak főműve : PIGMALIOK Molnár Erik: A három éves terv során új, hatásos egészségvédelmet építünk ki m SZTIPICSNÉl este 7 órától össztánc; a NŐEGYLETBEN, Budapestről jelenti az MTI: A nemzetgyűlés pénteki ülését negyed 11 óra után nyitotta meg Kossá István elnök. Saári Ignác, a pénzügyi, alkot­mányjogi és közjogi bizottság elő­adójaként beterjesztette az állam­háztartás vitelére adott felhatal­mazás további maghosszabbításáról szóló törvényjavaslat bizottsági tárgyalásának jelentőségét, ame. lyct a nemzetgyűlés vita nélkül elfogadott, majd a népjóléti tárca költségvetésének tárgyalására ke­rült sor. Olt Károly kommunista­párti előadó rámutatott arra, hogy a népjóléti minisztérium megala­pítására már Debrecenben szükség volt, hiszen a felszabadulás után nem volt város, vagy falu, amely intézményes segítségnyújtásra ne szorult volna. A mostani költség, vetésen keresztül kibontakozik az új magyar demokrácia népi tár­sadalompolitikája. Az előadó a. továbbiakban részletesen ismer­tette a költségvetés egyes rész­leteit, Rusznyák István (Magyar Kom­munista Párt) hangsúlyozta, hogy a* orvosok és az egészségügyi al- kslmflizotfalk helyükön maradtak és az ostrom alatt széledtek szét. Statisztikai adatokat ismertetett ezután a tüdővész pusztításának súlyosságáról. Igen fontos kérdés a tüdőbeteg- gondozók ügye, amelyeknek szá­mát a három évesterv jóval a békebeli fölé akarja emelni. Évenként 13.000 tüdőbeteg hal meg, legalább ennyi a kórházi ágy kellene tüdőbetegek számára. — Hiány van a szakorvosokban is. A klinikákat és kórházakat egy­séges vezetés alá kellene helyezni. 1946-ban 16.000 volt az új nemi- betegek száma, de az év első felé­hez képest a későbbi hónapok fokozatos csökkenést mutatnak Szaporítani kel! általában a köz­kórházi ágyak számát. Ezen a té­ren a helyzet fóleg a vidékem ka­tasztrófán*. Molnár Erik népjóléti miniszter felszólalásában kifejtette, hogy a felszabadulás nagy változást ho. zott a szociálpolitikában. A fel­szabadulás után közvetlenül nem volt mód hatékony és átfogó szo­ciális program megvaló&itisára, en­nek csak alapjait lehetett lefek­tetni .A sfabílwiácáó óta nyih csak meg a lehetőség, hogy terv- szerűséget vigyenek a szociálpoli­tikába. Bejelem tette, hogy a mjoiszté- nium lakásjogi kódexet ed ki, amely összefoglalja az idevonat­kozó jogszabályok«# és azokat demokratikus szegemben dolgoz»» át. A társadalom hwtomtó inté­zetek telje* önkormányzatit tíeí- teletben kívánja tartani. Megálla­pította. hogy a miniszterim) az általános népbiztositás kérdését óhajtja megvalósítani, amit termé­szetesen csak fokozatosan lehet végrehajtani. A mezőgazdasági biztosítás kérdését rövidesen ren­delet fogja szabályozni. Meg kí­vánja oldani a kiskereskedők ój kisiparosok biztosításának kérdé­sét is. A hadi rokkantak helyzetébe" jelentős javulás mutatkozik mii jó- Elsősorban a hadirokkanlak m*ß- gyógyítása é* e célból a már m"' ködő két kórház mellé újabb kór­házaikat szerveznek. Tanfolyamokat létesítenek a h*- keznek önállósitási kölcsönhöz keznek önnáüósítási kölcsönhöz juttatni őket. A hadifoglyok hazahozatal* »* egész társadalom által sürgetett legfontosabb feladatunk. Országoj társadalmi akciót indítanak mait1 a hiányzó pénzügyi fedezet pót­lására. Reméli, hogy a már elkészüli három éves terv során új, hatás« egészségvédelmet építenék ki. A megvalósítás előfeltétele azanb*'1- hogy minden reakciós elemet kell távolítani a vezetéstől. A miniszter beszámolóját a ház minden oldalán tetszéssel fog»" fák. A filmmővéizet tündöklő csillag»' LESLIE HOWRBE WENDI HILLE? PIGM ALIOH A Szakszervezeti Konferencia menetrendje A Pécs-Baranyai l. Megyei Kon­ferencia menetrendjét tegnap álla­pította meg a szakszervezet veze­tősége. Igv a konferencia mindkét, napján 9 órakoT lesz a konferen­cia megkezdésének időpontja. Március 1 -én V i d o 1 o v i t s Nándor szakmaközi bizottsági el­nök megnyitóbeszéde után a mun- /káspár.tok vezetői üdvözlik a kon­ferenciát,. Ezután Kossá István szakszervezeti főtitkár tart szak­tanács! beszámolót. Majd L a k a- t o s József elvtárs tart megyei titkári beszámolót. A beszámoló- kat'vitá követi. A konferencia második napiá*1, március 2-án a FÉKOSz országé* központi kiküldöttjének beszá­moló nyitja meg a konferenciát- Utána Dénes György szaktan"; esi ikiküldött ismerteti az okatá*' osztály eddigi munkáját. A szak' szervezeti nő-mozgalomról Deák Livi* pécsi szakmaközi bizottság* tag tart beszámolót. Ezután CzeJJ József tart beszámolót az OTI e‘ a munkaközvetítésről. A megyei konferenciát Vidol"' vits Nándor elvtárs zárószavai re' kesztik be. Férfi ingek, női, gyermek fehérnemüek, kötött kabátok, pulle- vartk, selyemharisnyák, gyapjú fonalak. RENDKÍVÜLIEN OLCSO ÁRAK; NAGY VÁLASZTÉKI VIDOLOVITS-nál, Irgalmasok-u 3. sz^

Next

/
Oldalképek
Tartalom