Új Dunántúl, 1947. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1947-02-25 / 46. szám

ÜJ DUNÁNTÚL 1947 FEBRUÁR 25 Semmisítsük meg támogassuk az igazi kereskedelmet Hajdú Gyula államtitkár, a MKP vezérszónoka a költségvetési vitában ismertette a kis és nagykereskedelem és a szövetkezetek legfontosabb problémáit és a magyar kereskedelemre váró fellendülés útját Röviden beszámoltunk már altod, hogy a kereskedelmi (ar­ea költségvetési vitájában Hnj- du Gyula államtitkár elvíárs volt a MKP vezérszónoka. Költségvetési beszéde annál is inkább tarthat számot általá­nos érdeklődésre, mivel az a Magyar Kommunista Pártnak h kereskedelemmel kapcsola­tosan elfoglalt álláspontját úgyszólván minden részletre kiterjedően ismerteti. Sajnos, a helyzet az, hogy maguk a kereskedők ezt az álláspontot alig. vagy pedig teljesen hibás beállításban ismerik, Ugv liisz- sziik, hogy Hajdú Gyula felszó­lalásának részletes közlése nagyban hozzá fog járulni ah­hoz, hogy a kereskedők széles társadalma eiőtt álláspontunk helyességét bebizonyítsuk és a közforgalomban lévő téves el­képzeléseket tisztázzuk. 'l'isztelt Nemzetgyűlés! Amikor a kereskedelmi tárca költségvetéséről szólok, nem ó- hajtom azokat u számszerű ada­tokat elemezni, amelyeket ti költségvetés tartalmaz. Egy há­borút vesztett, lerongyolt, el­őtisztított és 'kifosztott ország­ban. mint amilyen a mienk, az első költségvetés természetsze­rűen iuem tartalmazhat mást, mint a leirszegényebb inériék- ben összeállított keretek meg­szervezését, nyilvánvaló tehát, hogy ezeknek az eDnizése aem 'ehet egy költségvetési felszóla­lás tárgya. Ehelyett ; .inkáid) a kereske- deLpii politika egyes irányelveit, a kereskedelmi politikával ősz •szefüggő egyes kérdéseket akar­nánk itt leszögezni és a jövő­ben azoknak lehetőkig érvényt szerezni. T. Nemzetgyűlés! Mi itt Ma­gyarországon egy új, demokra­tikus rend kiépítésén fárado­zunk. Ebben az új rendben a de­mokratikus Magyarországban mi a jelentősége, hol van a helye a kereskedelemnek? Nagyon so­kat) vannak, akik úgy akarják feltűntetni a kérdést, hogy a de- morácia Magyarországa csak a fizikai munkások érdekeit kép­viseli, azok ügyét akarja előbb­re vinni, ezek úgy akarják be­állítani a dolgot, hogy a demo­krácia ellensége a kereskede­lemnek. De vájjon igaz-e ez? A demokrácia politikai berendezé­se mellett termelés is folvik, a termelvényeket el is kell osz­tani és el kell .juttatni oda, ahol a fogyasztóknak azokra szük­ségük van, tehát helyi értékeket kell produkálni. Ezt nem végez, heti más. mint a kereskedelem. Minél nagvobb az áruhiány, mi­nél nagyobbak a nehézségek, a demokráciáinak- (annál nagyobb szüksége van az egyéni lelemé­nyesség, az egyéni buzgalom, a hozzáértés alapján megszerve­zett kereskedelemre, és éppen azért, mert a demokráciának er­re a kereskedelemre szüksége van, természetes dolog, hogy a demokrácia a kereskedelem­nek nem ellensége, hanem csak pártolója lehet, tehát hajlandó a kereskede­lemnek a nemzeti jövedelemből megfelelő részt juttatni. bűnvádilag leleplezett spekuláció az, amely, az ország közgazdasá­gi érdekeit veszélyezteti.’ Lépten- nyomon, a mindennapi életben látjuk a spekuláció romboló ha­tását. Hogy egyebet ne mond­junk. mindenki előtt tudott do­log, hogy a bankok egésíj sora ko-sztpén- zeket ad ki heti 3-6% kamat­ra. Ez azt jelenti, hogy na­ponkint majdnem 1%-ot fizet­nek az adósok. Vájjon ki tud­ja ezt a kosztpénzt megfizetni? Kinek van olyan jövedelme ezen pénzből teremtett kereset folytán, hogy napi 1% kamat mellett fizethesse tneg a köl­csönt? Csak a spekulánsoknak. Hiszen a termelő nem kereshet annyit a maga termel végveft hogy őzt akár csak megtkö*®“’ hető mérvű kamatot is leroba son, ezt a kamatot csak a SP kulóció Fizetheti meg. ^ , , Maga ez az egyetlen kétsegt len tény bizonyítja, hogy a kuláció , nemcsak meg "er szűnt, nemcsak háttérbe nem szorult, hanem félig-met,u.'j legális (keretek között uia *s van és közgazdaságunkat, P® ziinket, egész nemzeti re»®i strukciónkat a legnagyobb (ékben veszélyezteti. ^ Fiz a« Nemzetgyűlés, ami ellen a uiokratikns berendezkedés 1 vében fellépünk és fel kell " mái nk. Üldözzük, semmisítsük S pekuláe i ót, tá mogassu k, #*jj Mik talpra, segítsük }ne@e'$ eredményhez, az igazi, a * kereskedői met. tereskedeletB' . kereskedelemből, mint a (0|. tilelőállítással foglaltat* tak száma. Ez a szám 'a,%. san mutatja a helyzet jjh lenségét és tarthatatlans«»" • ■at* De ne gondoljuk, hogy t'f’ eji textilvoualou van ez ígY’ ^ a bőrszakmában a nagyike1' . dók száma 64-ről 139 re, a szakmában 15-ről 32-re, a *■' t\ resltcdőké 492-ről 991-re {< k*edctt. ami annyit jelelik úgy látszik, mentői keve» r>í»-«r( ónnál +nVtK D Kiskereskedelem, vagy nagykereskedelem Kereskedelem,' vagy spekuláció? Ennek azonban hogy leszögezése mellett hangsúlyoznunk kell, a kereskedelem nem tévesz­tendő össze a spekulációval. Mi a kereskedelem támogatói és barátai vagyunk, de ugyanakkor könyörtelen ellenfelei és üldö­zői is mindennemű spekuláció­nak. Ezek szerint tehát a spe­kuláció az, amelvet a demokrá­cia nem hajlandó magában meg­tűrni. Azt a spekulációt, amely abnormis helyzetből abnormis hasznot akar magának kiková- csolui. Ez ellen a spekuláció ellen, amely a feketézők, az árufelhal­mozók, az árdrágítók és a csem­pészek hadából áll, akik a pen­gő tömkrefételét rohamos tem­póban eszközölték, akik a forint szilárdságát minden módon és minden alkalommal megpróbál­ják (kompromittálni, mondom, e . spekuláció elleu igenis fel kell lépnünk, ezt a spekulá­ciót üldöznünk kell és megkell semmisíteni. Ez azonban nem a kereskedelem. Sajnos azonban meg kell álla­pítanom, hogy a spekulációnak ebben a minden becsülete«, min­den hazáját szerető ember .szem­pontjából kívánatos üldözésében némelykor még a hatóságok és hatósági jellegű szervek sem járják a helyes utat. Egv példát akarok csak felemlíteni. Minden­ki előtt ismeretes a Kreton Tex­til Vállalat históriája. Azé a vál­lalaté, amely nagymennyiségű textiláruik ikicsempé6zését oly bű­nös módon folytatta, hogy egyik képviselőjére a magyar bíróság halálos ítéletet volt kénytelen kiróni. Ugyanezen Kreton Textil esetében felvetették azt a; kér­dést, hogv az iparigazolváuyát is meg kellene vonni. A minisz­térium bekérte a Budapesti Ke­reskedelmi és Iparkamara erre vonatkozó szakvéleményét. Mi volt a szakvélemény? Az. hogy mivel a Kereskedelmi és Ipar­kamara ezt a céget nem isme­ri, nem tud véleményt mon­dani. Azt hiszem t. Nemzetgyűlés, a Kereskedelmi és Iparkamara előadója volt az . egyetlen aki ennek a cégnek a manipuláció­járól nem olvasott, de meg kell állapítanunk, hogy ez az úr nem lehetett nagyon kíváncsi ember, mert hiszen módjában lett vol­na a céget, illetve .az ügyet meg­ismerni és véleményt formaim. A koszlkamat — a tisztes kereskedelem gyilkosa T. Nemzetgyűlés! A spekuláció sóm ellen ilymódon fellépni nem le­het. A spekuláció ellen a leakö- nyörtelenebb minden más tekin­tetet félretevő szigorral kell fel­lépni, hogy azt kiirthassuk. Hogy más példákat hozzak fel: bőrkikészítő anyagokat hoztak 1)« Magyarországba és u legális módon importált anyagot feketén, a feketeoia- cou értékesítették. Tizenhét letartóztatás lett en­nek a következménye. Tőzsde- ügynökök egész sorát, ha jól tu­dom, tizenkét személyt tartóz­tattak le különböző meg nem. en­gedett spekulatív tevékenységek miatt. Mi lesz ennek az eredmé­nye? Nagyon érdekelne, ha kon­krét felvilágosításokat kapnánk erről. De nem csak a bűnvádi eljá- tús keretébe tartozó, nemcsak a T. Nemzetgyűlés! A kereske­delem szerepe az, hogy a terme­lő és a fogyasztó között az áruik közvetítését lebonyolítsa. A köz-1 érdek azt kívánja, hogy mentői kevesebb kéz, mentői kevesebb 'közbeiktatott szerv végezze ezt a feladatot, ami másszóval anv- nyit jelent, hogy. a nagykereske­delem. a közvetítők és a kiske­reskedelem gárdájában, légiójá­ban azt a helyzetet kell elér­nünk, hogy mentői szűkebb szektora legyen a nagykereskedelemnek és mentői tagabb teret nyer­jen a kiskereskedelem, amely a fogyasztót közvetlenül eléri. A tendencia tehát a nagykeres­kedelem körének szűkítése és a kiskereskedelem körének bőví­tése (kell', hogy legyen. Már pedig amikor én készséggel és tökéletes bizakodással elisme­rem azt, bogy a kereskedelmi miniszter úr jó munkát végzett és jó munkát Végez, meg kell állapítanom azt is, hogy az adott helyzetben még nincs a célnál: a nagykereskedelem meg mindig igen erős mértékben túlteng, a nagykereskedők száma hihetet­lenül nagy. A nagykereskedelem tevékenysége nemcsak azért ve­szedelmes, mert a nagykereske­dők száma* nagy, hanem azért is, mert a haszonkuícsuk js nagy, 6Őt túlzott. T. Nemzetgyűlés! Kik ezek a nagykereskedők? Talán Magyar- országon az utóbbi években Minden tíz kiskereskedőre jut egy nagykereskedő. Lehetséges ez? Csak akkor, ha a nagyke­reskedő abnormis haszonnal, ab- itíifmis* módon teremt magának meg nem engedhető jövedelmet. A textilszakmában dolgozik Magyarországon kerekszámban 33.000 munkás. A textilszakmá­ban érdekelt nagykereskedők és kiskereskedők száma 12.000. a családtagokkal együtt legalább 35.000, ami annyit jelent, hogy ugyanannyi személy él textil­Szabad, úgy látszif, mentői ke\e*e,' cipő, annál több a lber^sKfl vagy kötött kereskedelem ? T. Nemzetgyűlés! Ebben a helyzetben a legradikálisabban rendet kell teremteui. egyszerre úgy megszaporodott a nagystílű, nagykoncepciójú, nagyszakértelmű emberek száma, hogy ez elmaradhatatlan szük­ségességgé tette a nagykereske­dők légiójának megnövekedését? NermlHa személy szerint megné­zik a nagykereskedői jogosít­vánnyal rendelkező egyének lis­táját, meg fogják látni, hogy volt tábornokok, volt niagas. rangú tisztek, nyugdíjazott méltóságos urak és meltóságos özveggyé lett, vagy özveggyé nem lett asszonyságok, hason­ló egyének, dzsentri ivadékok, akik tönkrementek, uranibá- tyámoknak uramöcsém, össze- köttetésekkel bíró protegált ‘-"egyének kaptak nagykereske­dői jogosítványt. Ezeknél a személyeknél meg van a garancia arra, hogy a keres­kedelemhez nekik, a világon semmi közük nincs. A háborút közvetlenül megelőző korszak­ban és a háború alatt, amikor a nagykereskedelem államilag biztosított munkanélküli jövedel­met jelentett egy koncesszió se­gítségével, akkor vetették rá ezek magukat nem a kereskede­lemre, hanem a keresltedéi jo­gosítványokra. Ezek az emberek nem kereskedők, hanem zsákmá­nyolni akarnak és zsákmányol­nak is, ezeknek a kereskedelem­ben nincs helyük. T. Nemzetgyűlés! Néhány szá­mot mondok, amelyek jobban beszélnek mindenféle argumen­tumnál. A textilszakmában, amely a kereskedelemnek egyik legfontosabb ága 1938-ban 312 nagykereskedő . volt, ma van, 1J08, amikor a kiskereskedők száma 10.714, Szükség van a kereskedői ipar­igazolványoknak nagyon ko­moly és nagyon erélyes reví­ziójára. Szükséges az, hogy a nagykeres­kedők száma leszállíttassék a minimális mértékre és szüksé­ges. hogy csak az lehessen ke- mslkedő, aki tényleg tud és tény­leg akar becsületesen keresked­ni. T. Nemzetgyűlés! Sok szó esik a kereskedelem szabadságáról és a kötött ikereskedelem kérdé­séről. Mi nem foglalunk mere­ven állást abban a kérdésben, hogy a kereskedelem szabad le­gyen-e vagy kötött. Legyen a kereskedelem szabad, ha szabad kereskedelem mellett az árué!-, osztás lehetséges és 'kötötté kell tenni, ha a helyzet rászorít ben- niiniket arra. hogv megkössük. Például mi kívántuk a cipőke­reskedelemben az ii talván vök bevezetését, de ha megfelel a valóságnak, amit egyes lapköz- letnények tartalmaznak, hogy ” millió pár cipő kerül a közeli időkben a kereskedelem kezébe, természetesen ez a kívánságunk tárgytalan, mert ha'van ár" s tf kor legyen a (kereskedelem bad, ellenben ha az ára és hatósági rendszabályod“ ^r*1 biztosítani, hogy a ke'eS y1;«1 megfelelő kezek kapjak, az árut meg kell kötni j, Jí csak kötött ikereskedelein®'|f|ii- bet az áru elosztását meg képpen szabályozni. jp# Ha azonban az nrukef^'íjf lem kötött .akkor a meg»0,^ vei feleljenek meg a nek. T. Nemzetgyűlés! A j®w(se reskedelemben 4 a megköt nek a módja.az, hogy j*z $ textilkere$keoők juttatása ^ juk nak mértékétől Függ-. gF rendszer helytelem azért, mert az adó Ta,..r r számos körülménytől f'J??’ jjí dóul a hadirokkantuk csonyabb, tehát olya'1 ,yj» ményektől függ az adó g ga. amelyek a kereskedőt' Hői a szempontból való IT1, "s1í; sétől idegenek. Az kereskedők között való K sát egv vegyes bizottság lene bízni, amely vegye*, ság a helvi és a szakma’ e) « menyek figyelembevétel!" lapítaná meg azt. Rogy k' Különösen arra kell ügyelni, t. Nemzetgyűlés, hogy ne legyen a főváros nemcsak kiváltságolt, hanem számos cikknél egyenesen monopólisz- tikus helyzetben. A vidék az árucikkek egész sorából vagy semmit sem kap. vagy nagyon keveset. Gondoskodni kell ar­ról, hogy az elosztásban a vi­déki városok és különösen a falvak megfelelő részesedéssel dotál tassanak. A parasztnak nagy szüksége van rengeteg olyan cikkre, amelyek ma jóformán egész tömegükben u foyiurosb"'n kerülnek forgalom­ba. Ha narancsot csak a buda- pesti kap, azt a paraszt még el- ba textil árukból, cipő- bol es egyéb ilyen cikkekből a fővárost favorizálják a faluval szemben, az nein tűrhető, ennek veget kell vetni. . 'J)í'noRatni kellene a ki&keres- kedoknek beszerzési szövetikeze- teií> ^szeresek, textilesek, dro- guistak, festékikereskedők és így tovább, rendelkeznek már ilven szervezőtekkel. Ezeken a szer- ' \ ezéteken keresztül sikerül itt' •kik a nagykereskedelmi .' lelő határak közé Ezeknek Itámogatására'vaAV nek anyaggal való el* a v nagy szolgálatot teszün* tfc kereskedőiknek, magánk'1 ^ gazdasági közérdeknek ban. Nagyon szükséges .„eS mihelyt a pénzhelyzet . jtell, gedi, a kiskereskedők to« való ellátásáról S°n< történjék, jjj mert a kiskereskedelem * rú és a háború titán ^ i pusztulás során szenvedett, hogy megfelelő nívóra fe . nem tud. Gondosikod'11 j-rr«,'»] ról, hogv legyen a gV delemnek egy piegte' képviselete, mert a KOKSz, amely % szn ki magát," a ni'r,' dőknek egyesülete. • „(s« ban a nagyok ilirig*' , csínyek eilen. \et^ A kiskereskedelem"1 ^.,vi-"|11í: meg a maga érdek^/ ninelviik nemcsak a Árut Q vidéknek SV?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom