Új Dunántúl, 1947. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1947-02-23 / 45. szám

toWf fuuUUUiúi fyyuüHeUk ! UJ DUNÁNTÚL Ä Magyar Nők DetnoKra^kns Szö­vetsége által február hó 23. napján dél­előtt 9 órakor a városháza közgyűlési termében tartandó T. megyei kongresz- szus a magyar nők legszélesebb rétegei­nek seregszemléje, a fain és város asz- szonyainak, leányainak találkozója. MAGYAR KOMMUNISTA 'PART DÉ (.DUNÁNTÚLI LAP3A IV. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM Arc* 40 fillér PÉCS, 1947 FEBRUÁR 23. VASÁRNAP KÖSZÖNTŐ Irta: Dr. BÉKT JULIA Amikor a Magyar Nők Demo-] kratikus Szövetségének I. megyei konferenciája elé ezeket a köszön- iéwek szánt sorokat írjuk, a ma- íyar belpolitikai élet egén súlyos, viharfelhők tornyosulnak a egy átkos, letűnt világ démonai pró­bálják megrázni az új utakon el­indult élet alapépítményeit, öröm é« szorongó érzés tépi szívünket, mint két évvel ezelőtt, amikor *gy új ezredév kezdetét nyitotta meg számunkra a történelem. Az- ^ta hős nekilendülésekben, az új­jáépítés fáradhatatlan szolgálatá­ban és a reménykedő várakozás állapotában élt az egész ország. Volt is mit újjáépítenie, volt is mit új, egészséges alapokra fek­tetnie és volt is mit várnia. Az új történelem nem tett kü­lönbséget férfi és nő, fiatal és öreg között. Megszabta kinek - kinek a maga feladatát és ott és ágy állította őket a népi uralom kiteljesedésének, a demokrácia megszilárdításának érdekében csa­tasorba, ahol és ahogyan a leg- n»gyóbb szükség volt rájuk. Év­századok óta mo6t lélekzett elő­tör szabadon ez az ország s ben- "e most ébredt először öntudatra, most ismerte fel az élet egész területére élöntő befolyást gya­korló szerepének jelentőségét a magyar asszony, a dolgozó magyar nő, S okan úgy látják, vagy úgy szeretnék látni, hogy a ma. Syar asszonyok életében nem kö­vetkezett be semmi változás. Az Asszonyok öröme, gondja, baja a régi * természetszerűleg érdeklő­dési köre sem terjed, nem is ter­jedhet túl a család, vagy egészen sziik területre korlátozott társa­dalmi, vagy knltúrális problémák keretein Ezzel szemben a valóság az, bogy soha mélyebben nem forrott I még össze sors és közösségi gon-' dolat a magyar nő, a magyar asz- szonvok életével, hivatásával, tu­lajdonképpeni szerepével mint ép­pen most, a demokrácia megvaló­sításának kezdeti idején. A magyar nő, a magypr asszony lényének évszázadok óta demo­kratikus tartalma van, a magyar hfl, a magyar asszony lelkének talajában demokratikus életforma gyökerezik Évszázadok asszony- nemzedéke roppant hagyományo­kat, emlékeket épített itt fel és adott át örökül védekezőén és tartalékolva az elnyomó, a zsar­noki uralmat kifejlesztő és meg­tartani igyekvő politikai és gaz­dasági hatalom ellen. Ezerkilencszáznegvvenötben na­gyot fordult a világ. A régi, haldoklásra ítélt élet­formát új, egészséges tartalom töltötte meg, amely jellegében, törekvésében, politikájában és kultúrájában egyaránt a régivel teljesen ellentétes világot képvi­selt. Ebben a megváltozott élet­formában lassan egy új, demokra­tikus társadalom képének a kör­vonalai kezdtek kibontakozni és egy reális, józan közszellemcl te­lített magyarság, a dolgozó ma­gyarság nőtt meg, izmosodott Ä magyar asszonyok, a magyar nők sem maradtak meg a "égi élet keretei között. Mindjárt, már a választás első évében fel- i'merlék feladatukat, megtalálták, helyüket, megfogalmazták az új élet kátéját: „Cselekedni!“ És ki­léptek ia tespedésből az aktiv, cselekvő élet küzdőétérre. A „ki­sebbségi“ sorsból többségi sorsba emelkedve, amelyet a demokrácia hozott meg számunkra, — a kol­lektív összefogásban találták meg erejüket. Igv alakult meg a Ma­gyar Nők Demokratikus Szövet­sége. A demokrácia egyik legfon­tosabb hadállása, egyik legfonto­sabb őrhelye. A változás külső és belső meg. újulásárn serkentő feladatkönyvet jelentett a magyar asszonyoknak, a magyar nőknek. A többségi életkeret szükségszerűen átépítet­te az egész női nem társadalmá­nak külső éR belső szerkezetét Megfeszített energiával látlak munkához. Ott láttuk őket az újáépítő munka minden vonalán. És ma már tudjuk, hogy munká­jukat. erejüket nem tudja többé nélkülözni az ország és a demo. kratikus jövő szeempontjáhól irá­nyító, vezető szerepet kell, hogy betöhsenek minden területen és részt kell hogy vegyenek az ál­lamelmélet irányításában is. A magyar asszony, a magyar dolgozó nő a demokráciában nem maradt meg „romantikus ncpimá- dónak,“ hanem holes szervezke­déssel egy mély. szociális tarta­lommal telített demokratikus po. litikát valósít meg és igyekszik átültetni minél szélesebb területen a gyakorlatba A bölcső, az ott­hon. a házimunka, a szórakozá­sok világán túl a magyar dolgozó asszony a magyar dolgozó nő szá­mára a Magyar Nők Demokra­tikus Szövetsége ma már cgv de­mokratikus tartalmú magyar élet­formát jelent Ebben az életfor­mában teljesíti nehéz hivatását: megvédeni, továbbéníteni a demo­kratikus magyar lövőt, a demo­kratikus magyar életet, a magva, kultúrát. Nehéz küzdelem ez ma, — vér-| és lélekapasztó. Szembetalálták J még magukat mindenféle elöíté- j lettek gáncsol iák törekvéseiket. ; nehezítik munkáinkat. Anrók azok a téglák, amelyekből össze kell rakniuk az új élet, az egészsége­sebb tisztább világ hatalmas épü­leteit. D e éppen ezért gondoljunk ma, a jövő építés nehéz óráiban ezekre a magyar asszo­nyokra és magyar nőkre fokozott megbecsüléssel és fokozott tiszte­lettel. Ök a demokrácia önzetlen harcosai, ők a demokrácia név­telen hősei. Komoly tapasztalatokkal az egész magyarságnak szóló élet­iskola értékes tanulságaival gyűl­tek ma itt egybe egész Baranya dolgozó asszonyai. A megpróbál­tatások és elnyomatások liizében edzett lélek új erényeivel. A magyar reakció mindent meg­kísérel, hogy „elmarasztalja“ őket abban a megalázó „kisebbségi“ sorsban, amelyben évszázadokon keresztül semmi másra, csak el­sorvasztásukra igyekeztek | „Megsemmisülnek a szociális belső reformok, z demokratikus reformpolitika vívmányai és a szerzett jogok veszendőbe men nek egy változás után" - hallat­ják „igéiket“ a demokrácia meg­A dolgozó népre, a nemzetre apellálunk ha a Kisgazdapárt továbbra is gátolja az össze­esküvők bíróság elé állítását — Kovács Béla mentése menlevelet adna a demokrácia összes ellenségeinek Rákosi Mátyás rádióbeszéde a belpolitikai helyzetről Szombaton este fél 8 órakor Rákosi Mátyás elvtárs, minisz- terelnökhelyettes, a Magyar Kom­munista Párt főtitkára a rádióban beszédet mondott, amelyben is­mertette a belpolitikai helyzetet. Beszéde elején rámutatott ae új­jáépítés eddigi eredményeire, a földhöz juttatott magyar paraszt, a bányász és a muníkás megfeszített mimikájának gyümölcsére, amely­nek eredményeképpen Európában szinte példa nélkül álló fellendülés következett be úgy mezőgazda­ságunkban, mint iparunkban és amelynek köszönhető az is, hogy hét hónap óta értékálló szilárd forinttal rendelkezünk. Fiz a gazdasági helyzet tette le­hetővé, hogy kidolgozzuk három­éves tervünket, amelynek révén három esztendő alatt duplájára emelhetjük a dolgozók életszín­vonala t. Énnek a tervnek dönső része, a régi rendszer által annyira ki­zsákmányolt falu megsegítése Addig is, amíg .ennek a tervnek megvalósítására sor kerül, pártunk a parasztság megsegítésére azt javasolja, hogy az idei mezőgaz­dasági évben a gabonaféléik kivé­telével az összes mezőgazdasági termé­nyek szabad forgalmát vissza kell állítani, ha a termés az idén jó lesz, a kötelező beszol­gáltatástól is el kell tekinteni. Ha erre mégis szükség ’enne a mennyiséget csökkenteni kell és lényegesen fel kell emelni a ga­bonaárakat. Semmi kétség, hogy ezeknek a megváltoztatását a ma­gyar nép örömmel cs helyesléssel látja. Sajnos azonban hazánkban nem­csak a demokrácia dolgos hívei működnek, hanem a régi úri rend hívei is. Ezeknek elégedelenség, fegyveres felkelés, nyugtalanság kell és za­varos, amelyben halászhatnak. — Ezek egy pillanatig sem voltak hajlandók belenyugodni, hogy az ezer és' tízezer holdas birtokok a parasztság kezére jutottak. Mi erre a felszabadulás első pillana­tától kezdve gondoltunk. Rágalmak és valóság Itt Rákosi elv-társ emlékeztetett még 1945 februárjában elhangzott szavaira. amelyben kifejtette,, hogy a Kisgazdapárttal kapcsola­tosan számolni kell az 1920-ban bekövetkezett események megis­métlődésén,dk veszélyével, azzal, hogy a reakció ezen a párton ke­resztül kísérli meg a demokrácia egységének megbontását. Ismerteti az összeesküvés nyomozásának eredményeit, amelyek ezt aw ag­godalmat teljes mértékben igazol­tál; és bebizonyították, hogy az össze­esküvők kezükbe kerítették a Kisgazdapárt vezető pozícióinak nagy részét és a Parasztszövet­séget. amelynek minden fontos szerve az összeesküvők céljait szolgálta. Rámutatott arra is, hogy a mindinkább súlyosbodó vál­ságok is a kisgazdapártban mfi- ködő összeesküvők munkájának eredménye. Majd igy folytatta: — Különösen akkor kaptak erő­re, amikor sikerült befolyásuk alá vonni és céljaik elérésére kibasz- nálni Kovács Béla nemzetgyűlési képviselőt, a Kisgazdapárt főtit­kárát. A Magyar Kommunista Párttal szemben főleg két rágal­mat terjesztettek: hogy • Vom munisták diktatúrára törekszenek és. hogy a parasztok földjét kolc. hozzá "akarják átalakítani. Ezzel szemben nem a kommunista diktatúrától féltek, hanem saját diktatúra jukat készítettek elő és nem a kolchoztól akarták megmenteni a paraszt földjét, hanem vissza akarták venni azt. II Kisgazdapárt változékony álláspontja A regi úri rendnek legjobban a földreform fáj és ennek megfele­lően csak úgy izzik a parasztgyű lölet terveikben. Jelmondataik kö­zött olyanok szerepeinek, mint:) A paraszt dolgozzon, az úr vezes- j sen. Ezt a parasztgyűlölctet ér-1 vényre tudták juthatni a Kisgaz­dapártban is. ennek volt erednie nye, hogy a B-lista bizottságokba mindössze 3 százalékban került paraszt. Mi tiltakoztunk az ellen is, bogy a földművelésügyi minisz­ter ne legyen paraszt. Ezután Rákosi elvtárs a Kis Új­ság január 19-i vezércikkéből és Olcsó iparcikket a parasztnak! Feleljen az MSZK az eltűnt vetőmagokért! Parasztokat a falusi közigazgatásba! Szabad Szakszervezetek I. Megyei Konferenciája! döntésére szervezkedő fasiszta ellenforradalmárok. Mi, kommunisták azonban nem féltünk benneteket magyar asz- szonyok, dolgozó magyar nők. Jól tudjátok, mi volt a sorsotok és jól tudjátok azt is, mi foga­dott benneteket a demokráciában. Két évvel ezelőtt a Horthy-reak- ció halálos ölelésében vergődött itt a magyar élet s a fasiszta ke­ret nem tudott egyebet adni, mint pusztulást és halált. Mi tudjuk, hogy minden gyermeke és övéi sorsát féltő, gyermeke, övéi sor­séért aggódó magyar asszony har­colni fog azért, hogy ez a „rend“, ez az uralom, a Horthy-reakció uralma soha többet vissza ne térjen. Baranya és Pécs dolgozó asszo. nyei! Első megyei konferenciátok alkalmából a Magyar Kommunista Párt nevében boldog örömmel és büszke tisztelettel köszöntünk ben­neteket, az igazság és a béke tisz­ta harcosait! Meg vagyunk győ­ződve úrról. hogy a zászlóitok alá tömörült asszonyok tábora diadalra segíti a magyar demo­krácia ügyét és velünk, magyar kommunistákkal együtt harcolni fogtok azért, hogy ne legyen töb- bet ezen a magyar földön egyet­len kisemmizett és elnyomott em­ber sem. Ezekkel a gondolatokkal eltelve, — munkátokhoz erőt. egészséget, céljaitok megvalósításához pedig renditbetetlen elszántságot, tör­hetetlen hitet kivánunkt

Next

/
Oldalképek
Tartalom