Új Dunántúl, 1947. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1947-02-16 / 39. szám
2 0 .7 DUNÁNTÚL !94? PSESUÁE 1« TERVSZERŰ MUNKA városban és vidéken Pécs és Baranya gondjai és problémát a MKP ff. megyei konferenciáján Legutóbbi számunkban jeleztük, hogy folytatni fogjuk a MKP II. megyei konferenciájának ismerte, tését. Krancz Pál f-Ivtárs, a KV tagja, nemzetgyűlési képviselő, megyei titkár szervezeti beszámolója után egymásután szólaltak fel és tárták fel panaszaikat, problémáikat a konferencia kiküldöttei. Káizincr Dezsöné elvtársunk Nagy harsányból a hazatérő hadifoglyok gondozásáról beszélt. A kommunista asszonyoknak — mondotta — elsőrendű feladatuk, hogy segítsenek a hazatérő hadifoglyokon és megkönnyítsék visz. szatérésüket a civil életbe. Sokat kell dolgoznunk a falu egészségügyének feljavítása érdekében is. Minden faluban meg kell teremtenünk a csecsemő és napközi otthonokat. G á 1 István újpetrei elvtársunk követelte az erdőjogositvánvokról történő gondoskodást a sváb kitelepítés után. F.l kell dönteni, hogy kié a fa? Az uj gazdáké-e. vagy aiz ittmaradt sváboké? Beszélt a fejszövetkezetj üzletrészek ügyéről is. Kit illetnek ezek: az úi gazdákat, vagy a földalapot? A törvény ugyanis nem rendelkezik az ittmaradó értékpapírok sorsáról. Van-e szavazati joguk a sváboknak az igazgatóság megválasztásában? A termelésben a vetőmagról nem történt gondoskodás. Baranya 10—15 vagont kapott eddig. Ez azonban a szükségleteknek csak 10-—15 százalékát Fedezi. 'A vetőburgonya kérdésében Sza- bolcsmegyével próbáljunk összeköttetésbe lépni csere alapon, úgy hogy a burgonyáért bort adjunk. Szűcs István ezredes elvtárs a pécsi hadosztálytól a összeesküvésről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a demokratikus honvédség mélyen elítéli az összeesküvőket és nem vállal azokkal a katonákkal közösséget, akik resztvettek benne. Visszautasította Szentgyörgyj professzor parlamenti beszédet és kijelentette hogy a demokratikus Magyarországnak igenis szüksége van honvédségre, természetesen olyan honvédségre, amelyik minden izé- ben demokratikus. Demokráciánkat a nép hadserege biztosítja. Mi. Ttommunista katonák — mondotta. — ha kell. életünket áldozzuk' azért, hogy a magyar köztársaság a dolgozók országa lépvén és maradjon. Rísz tér János meszestelepi elvtársunk visszaemlékozstt a tavalyi konferenciánknak arra a határozatára, mely szerint a bánvia termelését 218 ezerre kell emelni. Ma. egy év múlva — jelentette 250 ezer mázsa a termelés. Ez 11.5 százalékos túllépését jelenti a tervnek. Így dolgoztak bányászaink. Tekintettel azonban arra. hogy a bányászok még ma is ruha, cipő nélkül vannak, követelte, hogy a termelt textiláru jusson cl a bányákba is. Követelte azt is. hogy a bányaüzemeket tisztítsák meg a nyugatos tisztektől, akik még ma is bent ülnek a vezetőségben Az' összeesküvés szálai eljutottak a bányavidékre is és ezt csak úgy tudjuk felgöngyölni, ha a nyugatos tiszteket eltávolítják. Követette a/ üzemi bizottságok hatáskörének kibővítését is, hogy ne csak elle.nönzö. harxjm irányító szerepük legyen. Kiss Jánosné Vókány: Követeljük mi fahisi kommunista aaz- szorvyok, hogy minket is lássanak e! azokkal a jegyekkel, amiket a városiak kapnak. Nekünk is szükségünk van a zsír. rá, és olajra, mi sem mind vágtunk disznót, fis szükségünk van a pótjegyekre is mert mi is nehéz munkát végzünk és nálunk is sok a gyermek. Rákosi Tamás Vémcnd: Mint kommunista jegyző szeretnek néhány szót szólni a. közigazgatásról. A község fejlődése attól függ. milyen a jegyzője. Ne felejtsék el a jegyzők, hogy ők vannak a népért és nem fordítva. A jegyzők dolgozzanak együtt a néppel, mert csak Így lesz munkájuk eredményes. Weiler Géza Mohács: Mohács városa nevében a következő kívánságokkal jöttem. Követeljük a B-lista bizottságok revíziójának újra való átvizsgálását. Követeljük az ifjúság nevelése, az iskoláztatás «érdekében a hónapok óta vajúdó kultuszminisztert tárca demokratikus kézbe adását. Követeljük a mohácsi közlekedés, a Péccsel való összeköttetés megja. vitását. ÓRÁT ÉKSZERT dísztárgyat Tuta&ztól Irgalmasok-utca 6 szám. FÉRFI NŐI KÜBÄT ÉS RUHASZÖVETEK pap anátvető, függönyök, bélés és pamutárúk Nagy választéki Gondos kiszolgálási Benedek Károly cégnél Pécs, Ferenc?«k-utca 8 számA földművesszövetkezesek feladatai Irta: VINCZE OSZKÁR Aki az újjáépítés eredményeit a tárgyilagos szemlélő elfogulatlanságával vizsgálja, kétségtelenül megállapíthatja, hogy a magyar dolgozók világviszonylatban is nagy eredményeket értek el. A földág rombolt ország ipari és mezőgazdasági termelése átlagban a békeszínvonal 60%-a felett mozog és egyes termelési ágakban a béketermelés eredményeit is túlhaladta. A széntermelés, a közlekedés helyreállítása mérföides lépésekkel halad a háborúelőtti állapot felé. Stabilizáltuk a háború és a fasizmus által megrontott valutánkat, az ország gazdasági életében stabilitás, biztonság és bizakodó optimizmus- légköre kezd uralkodni. A földreform azonban nemcsak politikai és erkölcsi szükségszerű, ség volt. Ez volt az egyetlen járható út az országnak az éhen- halástól való megmentése szempontjából is, mert a nyugatra szökött földesurak által itthagyott ugaron csak így lehetett virágzó, é’.etetadó búzamezőket teiemteni. A földreform, szerkezetében merőben megváltoztatta a magyar földbirtok * megoszlását. Az eddigi nagybirtok helyén 650 ezer kisgazdaság keletkezett, amely változás szervezetileg új feladatok elé állíljj a demokrácia agrárpolitikáját. A 650 ezer újgazda átlagos négy és félholdas birtokon csak úgy tud virágzó gazdálkodást folytatni, ha földjét mind a termelt kultúrák, mind a szervezeti forma legkorszerűbb megválasztása alapján műveli. Nagy Imre, a földosztó miniszter ezért adta ki 131.000 számú rendeletét, amely földmű- vesszövetkezetek alakítását rendeli el mindenütt, ahol 300 holdnál nagyobb szántó, 60 holdnál nagyobb szóló, vagy gyümölcsöst adtak át a földjeién parasztságnak. A földmű vessző vetkezetek megalakítása a rendelet nyomán meg is indult és szervezetileg e pillanatban mintegy 1800 földművesszövetkezet tekinthető meg- alakitottnak. A következő hatalmas feladat, hogy ezeket a szövetkezeteket va. lóban az újbirtokosok termelő- szövetkezeteivé fejlesszük.. A Magyar Kommunista Párt hároméves államgazdasági terve a földmüvesszövetkezetek megsegítése céljából hatalmas összegek beruházását irányozta elő. E terv a földmüvesszövetkezetek birtokéba került mezőgazdasági-ipari üzemek: malmok, konzervgyárak, tejipari üzemek, mélyhűtéses tárházak, s-tb. üzem-behelyezésére és építésére 20 millió forintot irányoz elő. 32 millió forint értékű nemesített vetőmagot és 400 teher-1 autót kíván juttatni - a földműves, szövetkezeteknek. Egyéb gép és szerszámok beszerzésére 24 millió forinttal akarja megsegíteni az újgazdák termelőszövetkezetéit.. A szarvas-marha- és lóállomány fel- frissítésére és szaporítására 120 millió forintot, a gyümölcs- es szőlőtelepek megújítására 120 millió forintot, ezenkívül szikes és savanyú földjeik megjavítására 64 millió lorintot irányzott elő az újbirtokosok számára. Mindezek a várható beruházások szükségessé teszik, hogv a megalakult földmű vessz övei kezetek szervezetileg az ügyvezetés terén. a termelés korszerűsítése szempontjából a termelési év végéig oly mértékben erősödjenek meg, hogy a beruházások helyes felhasználása szempontjából minden tekintetben kellő biztosítékot jelentsenek. A földművesszövetkezetek feladata a termelést az eddigi egyoldalú külterjes kenyérgahonater- rne'iés vonaláról a legbelterjesebb ' kerti gazdálkodás, ipari-növény- I termelés, állattenyésztés és tejter- tnelés vonalára átállítani.' A sző- 1 vetkezetek szakszerű irányítása és ’ az erőkifejtés kollektív lehetősége j a legjobb mód ezeknek a korszerű I megoldásoknak a keresztülvite- ’ lére. Nézze m 6 többezer kötetes A n •*- Tt kölcsönkönyv tárunk at U U v 1 ÍJ- minden kötelezettség nélkül Az összes könyvujdonságok több példányban. Naponta cserélhet. Betét nincs. Ferenciek-utca 2. szám. — Telefonszám: 12-11. Ujüáiprési „jogfolytonosságM ö Független Képnél A politikai eszmék harcának hősi korszakai éljük. Nagy örök ütköznek üteg egymással. A szabad, új utakon elindult megy»? élet erői vívják sorsdöntő csatáikat a uépelnyoujó, reakciós ural* mat vissr-akényszerítenj akaró törekvésekkel szemben. Az igazság- ért, a magyar jövőért vívott küzdelmünkben t«rmés»et«>eB igény- bevesszük mindazokat a fegyvereket, amelyek hadállásainkat verhetetlenekké teszik és számunkra győzelmet biztosítanak, Aljas, lesipuskásokboz hasonló módszerekhez és taktikához azonban soha nem folyamodtunk és nem folyamodunk és hasonlóan a fasiszta ideológiához, nem vezetjük félre a tömegeket célzatosan hamis á* hazug híresztelésekkel. Mert laptársunk, a Független Nép ezt teszi. Teszi pedig ezt olyan módon és olyan stílusban, hogy az szinte példátlan a w*' gyár újságírás történetében. A demokratikus újságíró küzd az emberi jogokért, a szabadságért, a kizsákmányoltakért, az elnyomottakért, a megalázótokért és küzd azok ellen a törekvések ellen, amelyek mindezt vissz» akarják hozni, újra meg akarják honosítani magyar iöldön. Mit tesz ezzel szemben a Független Nép? Gyalázza és mocskolja a tényeket a maga kendőzetlen valóságában feltáró újságot és újságírókat és hanflabandáz ott, ahol elferdült, rosszindulatú világszemléletéből más nem telik ki, mint rágalom és útszéli pimaszság. A tisztességes újságírás elemi szabályait meri emlegetni az * lap, amelyik elhallgat belügyminiszteri jelentésből olyan adatokat, amelyek alátámasztják és megerősítik iparunkat, — pusxtá* azért, hogy átlátszó és szemenszedett hazugságait kiköphesse. OgT tesz, mintha ók lennének az egyetlen hírforrás Magyarország««- amelyik tájékoztat és közvéleményt formál és mintha még ma f* ott tartanánk, hogy lehet például „győzelmes ellenséges visszaverést" harsogni, mondjuk a dunántúli fronton, akkor, amikor a felszabadító hadsereg már a mohácsi országúton nyomul előre. Jól ismerjük ezeket a módszereket a múltból és szerencse- ismeri a magyar dolgozók nagy tömege is, amelyik nem dől b® a Független Nép taktikájának, Ellenkezőleg: mély undorral vett meg. Tudjuk nagyon jól és tudja az egész magyar közvélemény- mit jelent a Független Népnek Kovács Béla védelmében a ,,fü9” g étién magyar bíróság ítéletének bevárására” való hivatkozása. Kovács Béla szerepe az összeesküvésben már „tisztázódolt.” Ön* maga „tisztázta szerepét". Nem kétséges ezek után, hogy * független magyar bíróság a kézenfekvő bizonyítékok és lények alapján milyen álláspontot foglal majd el Kovács Béla ügyében- Nyilvánvaló tehát, hogy minden józaneszü és éplogikájú embe* átlát azon a szándékon, amit a Független Nép, mint az „igazság harsonása be akar csempészni a magyar ovasóközönség leikébe. Nyugodjék meg a Független Nép és higyje el, hogy Mecsek- alja józan, paraszti gondolkodású gazdáinak a Kovács Béla lám0' gáttá és Kovács Béla által elősegített összeesküvés elleni mail®' tartása, valamint a személye elleni állásfoglalása egyben az égés* magyar dolgozó társadalom magatartása és állásfoglalása is. Még akkor is az. ha dühükben és tehetetlen mérgükben hazugságot hazugságra halmoznak. Csak az ostobák gyalázlhatjak az igazakat, a gonoszok a jókat és a buták az okosokat. £s csak a Független Nép cikkírójának mentalitása szerint gondolkodó emberek "hihetik el, hogv az * demokratikus magyar nép igazságának védelme, amit ők csinál- nak és az az újságírói tisztesség, ahogyan ök írnak. Ennek eldöntését különben nyugodtan rábízzuk az olvasóközönségre. Bennünket nem lep meg sem a ,Taktikájuk", sem a stílusuk- Az lenne számunkra ezekután meglepetés, ha nem a közelmúlt ségirásának „jogfolytonosságát" vinnék tovább. Reméljük azonban, hogy ennek a „jogfolytonosságnak" is vége szakad hamarosan. i3 i" ........ ...............mi ing........na ......................mi......wii« Mu nkásvezetőkkel az OTI a dolgozók szolgálatában Az OTI ellen a múltban sok panasz hangzott el. Az Intézet működésének bírálata valóban jogos volt. Azonban a felszabadulás után az OTI-t a munkásság vette át s az Intézet vezetői a munkásság régi harcosai. Az új vezetőség minden törekvése oda irányul, hogy az Intézet szolgáltatásai emelkedjenek s ügyvitele gyors, korszerű, bürokratizmustól mentes legyen. Az OTI vezetősége mindent megtesz a munkásságért. Amint emelkednek a járulékbevételek, szinte óramű pontossággal emelkednek a biztosítottak részére nyújtandó szolgáltatások. 1946 augusztus 1-én az Intézet ? or .munlcav'áhaló keresetének 35%-at adta táppénzsegély címén Ez,t_ hamarosan 50%-ra, maid dec! ■l-lö] 55%-ra emelte föl. Á szülészeti segély mértékét 70%-ról 100/á-ra növelte. Felemelte a te- «étkezési segélyt a munkavállaló átlagos napi keresete 70%,inak ha-mmeszorosára, sőt 1947 január 1-től a temetkezési segélyben részesülök körét a családtagokra is kiterjesztette. A gyógyászati segédeszközök ismételt kiszolgálta- tasanak 1 eves határidejét 6 hónapra szállította le, majd ennél a segelynemnél is tovább ment az "fezét ^zetöség* s a segéded kozok megtfsrité&i összegét 26 fenolról 150 forintra emelte föl De nemcsak a betegség- szolSÍlSSlS muta,k°z* a múlttal szemben lényeges javulás hanem eyyeb térén is. Az Intézet 19« A december 1-től kezdődön« az Ol biztosítás hatályát az ipari ml kávái]alókkal egyenlően a kér szett munkavállalókra is kitérje tette. Rendezte és felemelte baleseti járadékosok járadék« Ugyancsak rendezte és növelte öregségi, rokkantsági, özvegys* és árvasága járadékosok iára« kait. Az Intézet vezetősége azorvt" ezzel az eredménnyel koránt sir megelégedve, g mihelyt növek1 nek a bevételek, tovább is eme akarja a szolgáltatások mértél es kiterjeszteni azok körét. Nemcsak a biztosítottaknak í tatott szolgáltatásokban történi lényeges változások, hanem «gyek gyors és szakszerű vit- terén is a mai időknek megtel' intézkedésekre törekszik áz '« ZPt- Az ügyiratok intézése gy sabh, s a m unka vállal ókkal munkáltatókkal való érintkezés egész ország területét) közve' nebb. Például szolgál erre, bp az egyik helybeli munkáltató, » nek sok alkalmazottja van ügyében az Intézet központi zetöség-éhez fordult. Mivel a k déses ügy elbírálása, s az a bt való döntés nem tartozik a kerületi pénztár hatáskörébe, intézet vezetősége a bürök ff Írásbeli út mellőzésével az 1« zet egyik vezető tisztviselő azonnal leküldte Pécsre az ügv helyszínen való ^tárgyalására közvetlen elintézésére.
