Új Dunántúl, 1947. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1947-02-02 / 27. szám

Mita# cgysstUíeé&k!

U J DUNÁMUL

A Szabadság nyomda és az .,Üj Bunóntúl“ 824 forintot adományozott a dorogi hősi halottak hozzátartozóinak

— A tavalyi 240 helyett idén 800—100t holdon termel dohányt Baranya megye

— A húsiparosok közvetlen vásárolhatják fel a városi fogyasztásra engedélyezett 100 darab marhát.

AM AGYAR K0M M UNÍSTA PÁRT DÉLOUNÁNTUll L A P3A

*V> tWOLTAM. 27. SZÁM

Ara 40 fillér

PÉCS. 1947 FEBRUAR 2, VASAMM*

6,961.000 forinttól — a 100 millióig

Irta: Dr. BÉKY JÚLIA

A törvényhatóság legutóbbi kőz- lyöWséröl szóló saftótudósításben * Aelyl lapok hasábjai« olvashat- *®W a következüket:

„Elatasí tattá a közgyűlés a köz- “ktatasttgyi minisztériumnak a pé- egyetem közüzemi tartozásaira ’««atkozó javaslatát, mélyben tarozásaira 70 ezer forintot ajánl fe> a városnak kiegyezésképpen, 4 továbbiakat pedig az érvény- lévő közszolgáltatási árak httnadrészével fedezze."

A pécsi Erzsébet Tudojnány- eTyelemet a várossal szemben wintegy ötszázezer forintos közüzemi tartozás terheli, bért, miután a város a közszol- SDtatások terén maga sem mint •oWáUitó", hanem fogyasztó" s,ze- I*W, vagyis az effektive cdhasz- *ít villany- és gázmennyiséget *®ki is meg keli fizetnie, — feb “éUtottadaz egyetemet, hogy ezt 11 többszázezres tallózást, amelyért •őst már öt is szorongatják, sih- 9*sea fizesse la, különben kénytől« lesz a villany- és gázszol- 1''Itatási besrimteaií.

Az. egyele m természetesen wé*> otte a kellően megindokolt eürgös- "éji felszólításra Bem tudott Özet- ®*. egyszerűen azért, mert abból 4 keretösszegből, amelyet a kul- ^«ntuis?,tórium « költségvetésben A dologi kiadások alatt úgyneve- '•*tt .kihelyezési költségekre" az Jffyetem számára előirányzott, H- ^be megszabott, — egyszerűen futja.

Ez az „elhelyezési költségekre" ^zabolt összeg ugyanis nem több ? *em kevesebb, mint évi 3*8.000 Mst

Nézzük meg azonban, mtt is •«jteaek magukban az „eihelye- költségek?"

. Ebből a 338.000 forintból kellene li7*tiri az egyetemnek az esetle- 5®s bázibéreket (szerencse, hogy 4 ’áros nagyleküsége folytán nem , *6 fizetnie!), épületfenntartást, Ki*ebb helyreállítási költségeket, Jálamint a fűtés, takarítás és tisztás mellett » gáz- ás villany- va%ítást Is.

'udjuk nagyon jól, mekkora IISszegel emésztenek fel havonként a legkisebb magánháztartá- ^kban is ezek a tételek. Nem s,»ni tehát bővebb magyarázatra, nevetségesen csekély ez az ^Yetem részére előirányzott ősz- **®9> hiszem köztudomású, hogy ?e,<jánl klinikáin nemcsak elmé- ^ gyakorlati oktatással, ha»e®

Syógyítással is foglalkoznak,

!^ol betegek százainak és ezrei- ^ élete függ attól, hogy a kór- ■d^iek a higiénia követelményeimegfelelően legyenek tiszI} tartva, a betegek ne legyenek j^tytelemek hideg, fütetlem terekben íagyoskodni és a sebész 'yéleumiámpa mellett operálni, az a debreceni klinikán azo- J/* oktík miatt már be is kövel- Még egy laikus is megállíthatja, hogy esz a helyzet picsák kétségbeejtően szomorú, J1’3® egyenesen megszégyeníté- t demokratikus kultúrpolitikáL ^ftjuk ugyanis azt, hogyha a Jhiszminiszter a vallás- és köz- ydásügyi tárca kiadásának fő- i?*' ogét, amely kerekeu 258.8 mii-1 V forint, — valóban dein okra ti-' V« *«oipoiiiok szerint osztotta ’«a fel, nem kellett volna ezek-1

nek a kultúrbotrányokuak bekövetkezniük, hogy a demokratikus Magyarországon vissza keS sü lyedniük az egyetemeknek a „petróleum lámpával végzett operációk" nívójára és fizetésképtelenség miatt „áthidaló javaslatotokat" tenni olyképpen, hogy a magas kultuszminisztérium saját tartozását egy másik tárca nyakába sózza.

Keresztury kultuszminiszter az 1946/47. évj költségvetés indokolásában mindjárt bevezetőben ezeket mondja:

,,A demokratikus Magyarország első költségvetésével a vallás- és közoktatás ügyi tárca a nép I szélesebb rétegeinek kultúráiig fel- enrdkadését kívánja elsősorban szolgálni.”

Nem tudjuk mit ért Keresztury Dezső lemondott, d* még mindig „aktiv" kultuszminiszter „kultúrá- iis felemelkedés" alatt, ha az egyetemek, amelyeknek a kultúra legtökéletesebb meg testes! tőinek és1 kisugárzóinak kell lenni, ilyen nyomorúságok között kénytelenek vergődni. Minden okunk megvan arra, hogy a Kereszturv Dez-.ó „miniszter" vezetése alatt működő kultuszminisztérium demokratikus magatartásában és a költségvetés ind okolásában hangoztatott demokratikus elvek őszinteségében kételkedjünk.

Mert ha Magyarország négy egy etemének, tehát a pesti, pécsi, szegedi és debreceni egyetem dologi kiadásainak fedezésére nem állott több. imnt 6,961.000 forint rauMkozésre, ugyanakkor meg egyházi célokra a költségvetési főösszeg több mint negyven százalékát, 100 raAUió forintot lehetett fordítani, nyugodtan mondhatjuk, hogy ev nem demokratikus kultúrpolitika, hanem egyházpolitika, az egyetemes magyar kultúra, a magyar nép káréira és terhére. Es miitt ilyen, antidemokratikus és antiszociális eljárás.

Mert ugyan mennyivel demokratikusabb és szociálisabb köve-!? telmény, mondjuk azoknak a falusi lelkészeknek, papoknak rendszeres havi államsegélyben törté-J nő ellátása, — akik amellett, hogy jelentékeny földbirtok ieiett rendelkeznek, mindenhol különféle természetbeni ellátást is élveznek (amely általánosságban havi 600 —1000 forint jövedelemnek felel meg), mint azoknak az egyetemeknek a támogatása, amelyeket a magyar kultúra őrhelyének kell tekintenünk, amelyeknek külföldi tudományos körökben is elismert munkássága és nívója miatt még sohasem kellett szégyenkeznünk.

Távol áll tőlünk, hogy az házak létjogosultságát kétségbe- Tonjuk és „izgassunk” a lelkészek,, a papok ellen. Mi, kommunisták már eddig is számtalanszor bebizonyítottuk, hogy az önmérséklet politikáját gyakoroltuk és ftvako- roljuk, mert egyetlejn szempont vezérel bennünket: az egyetemes magyar nemzet érdeke. iHa az egyházaik, az egyházi vezetők maguk is a türelemnek, megértésnek és jóindulatnak ezt a politikáját gyakorolták volna a demokratikus állam demokratikus reiormrendelke- zései, valamint, a munkáspártok, főként pedig a Magyar Kommunista Párt iránt, máx sokkal előbbre lennénk a szellemi újjáépítés

A Szociáldemokrata Párt egy millimétert sem megy jobbfelé. — baloldali volt és marad

4 XXXV. szociáldemokrata kongresszus egységesen állási fogfatí a Peyer memorandum elten és a legélesebb harcol hirdette meg a kisgazdapárti ellenforradalmát ok, a reakciósok megsemmisítésére

SzaurhataiT délelőtt 10 órakor tartotta első ülését a XXXV. szo- ciiWemokrata ktmgresszus a nem. zctgyű'cs üléstermében. A ..Mar- seáileise“ és a „Fel szocialisták“ elének lése után Kisházi Ödön elvtárs nyitotta meg az ülést és ismertette ti kongresszus eioérte- koz!étéit megválasztott tisztikart.

A szakbizottságok megválasztása ütára Szakosíts Árpád minisz- tereltiökhelyetes beszélt. A Szociáldemokrata Párt nvunká jának részletes ismertetése után a fel- szabadulás óta lezajlott változásokat ismertette.

— Az ország gazdasági struktúrája — mondotta — lényegesen átalakult, ugyanakkor a társadalmi és szellem,i átalakulás «riroaradt A régi úri osztály képviselő: mindent elkövetnek hogy a fejlődést meglátó'- jáfc.

— Ez a «•& ’yij*é*eltn)léff tudatlan, politikai kalandor szellemű italos és kártyás szeüemfi társaság az 1945 évi választások idején benyomult a Kisgazdapártba, amely ezekkel együtt győzött és szerzett 57 százalékos többséget.

—■ Szaka,sits efvtirs ezután rátért a Peyer-féíe memorandum kérdésére. Elöljáróul megállapította, íhogy a Szociáldemokrata Párt eredményei mellett hibái eltörpülnek. Megállapította, bogy a memorandum igen kritikus időkben 'került napvilágra, dkkor. amikor a demokratikus erők teljes összefogására volt szükség, Hogy az ellenforradalmi 'kísér* eteket felszámoljuk.

Ez a memorandum ma már politikai kérdés.

—. Politikai kérdésnek kell te- kmitetünk akkor is, ha egy másik képletbe ál Htjuk. Peyer akciója vök, amely a kommunista párt aggodalmát fölkeltette.

A peyerizmus bizonyos reményeket ébresztett a magyar jobboldalban.

Ha ezek a reményeik egy cseppnyi alappal bírnának, szinte fed sem becsülhető követkézménveket eredményeznének, így áll tehát a Peyer féle memorandum a baloldali aggodalmak és a jobboldali reménységek közepette. így áll ma pártunk is aggodalmak és reménységek kereszttüzében.

Mi tudjuk, hogy a pártgyülés egységes és tévedhetetlen forradalmi magatartása eloszlatja majd az aggodalmakat és clhervasztja a reményeket. A kongresszus egy emberként tüntet Szakosíts Árpád elvtárs mellett.

A mi pártunk egy millimétert sem iucg) j:«bbfelé. ■ . ap',) Baloldali volt és marad. (Lelkes taps). Egyre határozottabban viszi a maga harcát a dolgozó tömegek felszabadításáért. — Kongresszusunknak egy kötelessége lesz: a Peyer memorandum aktáit meg keil semmisíteni. A kongresszusi előértekezlet ebben a kérdésben egységesen foglalt állást. A Szociáldemokrata Párton belül nincs baloldal és jobboldal, csak igazi harcos szociáldemokraták vannak.

— Az élet és a történelem viharaiban nem andaloghatunk a régi harcok emlékeivel, hanem új harcokra kell felkészülnünk, új utakat kell vágnunk és itt nem juthat szóhoz az érzelmi- séS. Ha valaki vét a mozgalom ellen, bűnhődnie kell, bárki is legyen, bármilyen múlt is legyen mögötte.

Azt mondom amit Petőfi ü zerrt

Vörösmartynak.: „Nem én téptem le homlokodról, magad tépted T* a bábért“.

— És most forduljunk teljes figyelmünkkel a magyar belpolitika •eseményei felé. Hosszú hetek óta az ösazeesíküvés uralja belpolitikai életünket. A Kisgazdapártot és a Paraszt Szövetsége» címek az összeesküvésnek szűké alaposan körülfarrtálk. Én maga* Rákosi barátommal együtt gyakran mondtam, hogy baj lesz eo*ci a választási aritmetikával. Gyak- ron ostromoltam a Kisgazdapir tot, hogy szabadíts!»: meg magát atz idegen; elemektől. Nekünk » régi Kisgazdapárttal nem vaÜf harcunk. Mi az összeesküvés nap. iától kezdve lojális magatartás* tT.mrsito ttunk a Kisgazdapárttá; tizemben. Nem avatkoztunk bei* belügyethe. mert az volt a felfogásunk, hogy a Kisgazdapárt a saját jövője érdekében is megteszi. amit tennie ítéli.

— önként felvetődik a kérdés mi lesz akkor, ha a Kisgaedh- párt nem váltja be a megtisa toláshoz fűzött reményeket te nem ismeri fel azokat az érdekeket, amelyek megtisztulásűt megkívánják. Ebben az esetbeh a nemzetnek kell döntenie.

A továbbiak során a szakszervezet jelentőséget hangsúlyofít* Szakasrts elvtám, majd ismertette a magyarországi Szociáidémokrata Párt külpolitikáját, rátért i magyar gazcbisági élet problémáira és pártja 5 éves és 15 éves terv rv-tzdá’kocíási trrogramjának kérdéséivé’ foglalkozott.

A több mint két órás beszéd „végén a kongresszusi kiküldöttek ’meleg ünneplésben részesítettük Szakasits mtnászt e rclnökh d ve t te s elvtársat.

Hajdú Gyuia és Fischer Gyula a MKP összevont pértnap előadói

Tegnap már jeleztük, hogy a hétfőre rendszeresített üzemi és körzeti pártnapok elmaradnak, »viel a MKP pécsi szervezete héttőn délután 6 órai kezdettel a Munkás-Kaszinó nagytermébe« összevont pártnapot tart, amelynek előadói dr. Hajdú Gyula államtitkár és dr. Fischer Gy»l* miniszteri osztályfőnök dvtársak. A pártnap anyaga: belpolitikai tájékoztató. ^

Értesülésünk szerint a hétfőre tervezett taggyűléseket a szervezetekben a hét egy másik napján tartják meg. Az e-heti taggyűléseken történik meg a kiküldötteik megválasztása a február 9-i megyei konferenciára.

i'Jím'ímPMZzasFv.vnsr.’rasar :an ixasms&'smt: ucjr.'iarsor »*mt.^*tt!.v»icais«5r«

jelen esetben az egyetemek ellátása között ilyen demokratik«, fejlődést gáttó, kirívó és kiabáló ellentétek mutatkoznak, akkor ae összkormányzatnak elsőrendű kötelessége, hogy ezael a kérdései a legsürgősebben foglalkozzék, olyan megoldást találjon, ami a további botrányoknak egyszer s mindenkorra elejét veszi. Azt a kultuszminisztert pedig, akit már egyszer felmentettek tárcájától, s akinek ez az egész költségvetési manőverkedés betudható, —- ne csak irnév!eg", hanem valóban el is távolítsa a kultuszminisztérium éléről.

terén és' sokkai kevesebb lenne I Keresztury ne mérje kétféle az úgynevezett „súrlódási felület".? mértékkel a magyar kultúrát. Mert Amikor tehát Keresztury kul-’img egyfelől könnyűszerrel dcásál- tnszminiszteri ténykedését bírál- j ja a milliókat, filléres nyomorújuk és magatartásával kapcsolata-{ sági a kényszeríti és afrikai ni- san bizonyos következtetéseket vóra zülleszti az egyetemeket. „ vonunk le, nem teszünk egyebet, { A magyar demokráciának van- mint objektív igazságokat állapi- í nak általános ideológiai kiinduló- tunk meg. Nem lehet ugyanis szó ’ pontjai, amelyeknek betartása térijeikül ehmenrxi az egész dem okra-j mészetszerűleg kötelező nemcsak likas fejlődést íenyegelő,-kirívó és - a pártok, hanem az egész államkiabáló jelenségek mellett. ( apparátus, így benne a kultuszAz objektív igazság hangozta-1 kennányzat számára is, mert csn- tása pedig nem „egyházeUenes | páu e.i < ’ jelentik a demokratikus akció", hanem jogos védelme a j rendszer ideológiai és történelmi demofcratfkus magyar kultiirpoli- ( alapját.

tikénak. Ha azonban az egyházak és mint