Új Dunántúl, 1947. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1947-02-07 / 31. szám

2 Ü.T DUNÁNTÚL '104? FEMÜÄJt t ' Januárban 200 munkanélkülit juttatott kenyérhez a szakszervezet, mégis növekszik a munkanélküliek száma Az egyetlen megoldás a munkanélküliség teljes megszüntetésére: a MKP 3 éves tervének megvalósítása A szakszervazeti mumkalcözve- titö iroda előtt naponta megszo­kó« jedenség a munkanélküliek nagy csoportja. Bebocsátásra vár­nak. Asszonyok, férfiak, gyerekek és lányok várnak arra, hogy az iToda kiközvetítse őket. Külön­böző összetételű csoport, d« a sorsuk egy: valamennyien nélkülöző emberek. Dolgozni akarnak és élni Vannak kik betek, vannak kik hó­napok óta mankanélkül állnak. Kisebb csoportokban verődve be­szélgetnek. Panaszkodnak egymás­nak. És megértik egymás baját, mert valamennyi üknek egy és ugyanaz a panasza: nincs munka, nincs kenyér, nem élnek, hanem tengődnek. Majd aggodalmasan mérlegelik, hogy kapnak-e mun­kát vagy sem. Vannak kik re­ménykednek, vannak kik kevésbé. A nagy csoport egyre fogy, mert az irodából kijöttek helyett innen telik meg az iroda ismét. A kánál óvók kérdésekkel ostromol, ják a távozókat. Aggódva teszik fel a kérdést, kapott-e munkát. A feleletre hol kisimulnak, ho! el- komorodnak a goadiíój elgyötört arcok. Várnak azonban türelmesen míg rájuk kerül a sor. Idejük megengedi. Vannak olyanok, kik több ízben jártak már itt ered­ménytelenül, de nem adják fel a reményt. Bíznak a szakszervezetben, mely eddig is és ezután is megtesz minden lehetőt a dolgozók érde­kében. Az utolsó csoporttal én is be­jutok Benn az irodában két elv­társnő szorgalmasan dolgozik. Fel­jegyzik a jelentkezőket, másokat kiközvetítenek. Vannak, akik bol­dogan, vannak, kik letörten távoz­nak. Lassan-lassan elfogynak. * AZ IRODA ALKALMAZOTTAI téidősemre elmondják, hogy a munkanélküliség ebben a hó­napban emelkedett. Ennek egyik oka a közmunkák megszükitéss, \ munkanélküliek jelentős részét t közmunkáknál helyezték el, de nőst, miután csökkentették a köz- n unkákat, a munkanélküliek el- jelyezéee nehezebbé vált. A ma­lik levezetési útja a munkanél- .ieknek a bánya volt. Most már ott is úgy felduzzadt a létszám, logy most már csak szakmunká­sokat, vájárokat és segédvájáro­dat tudnak felvenni, illetőleg köz­vetíteni. A legnagyobb munkanélküliség a gyári munkásnők, lakatosok és egyéb fémmunkások közt van. A gyárak csak a legritkább esetben fordulnak kiközvetítésért ezeknél a munkaköröknél. A hadigondozottak helyzete a legUélségbeejtőbb. Naponta jönnek és kérik a ki­közvetítésüket. Elmondják továbbá, hogy az iroda közmunkára nem tudja ki­közvetíteni őket, mert nem tud­nák elvégezni az ottanj nehéz munkát. Háztartási alkalmazott­nak sem lehet kiközvetíteni a hadigondozottakat, mert a legna­gyobb részük többgyermekes hadi­özvegy ás nem szakadhat el csa­ládjától. A gyáraknál egyelőre nem tudjuk elhelyezni őket, mert jelenleg nincs felvétel a gyárak­ban. A munkaközvetítő iroda január­ban 200 dolgozót közvetített ki. A kiközvetít«« sorrendben törté-, nik, vagyis a legrégebben munka- nélkül lévő dolgozókat közvetítik ki először. Naponta átlag 200 munkanélküli kéri lük őz vetítését az irodától. • A MKP HÁROMÉVES TERVÉNEK vezérfonala a többtermelés, a ma­gasabb életszínvonal és a munka­nélküliség megszüntetése. Azok­ban az államokban, ahol a gaz­dasági élet irányítása a kapitalista társadalom kezében van, a hábo­rút törvényszerűen munkanélküli­ség követi. így nálunk is a há­ború befejeztével munkanélküli­ség állott elő annak ellenére, hogy az újjáépítés terén sok tennivaló volna. A MKP hároméves tervében ma­gasabb életszínvonalat akar bizto­sítani a dolgozóknak, ‘munkát a munkanélkülieknek még akkor is, ha ennek érdekében ki kell szo­rítani a gazdasági életből azokat, akik ennek a folyamatnak a vég­rehajtását kadályozzák és végső fokon okozói is a munkanélküli­ségnek. Harschall -Sztálin különtalálkozó? Washingtonból jelenti az AFP: Marshall amerikai külügyminisz­ter hír szerint tudomására hozta Sztálin generalisszimusznak, hogy örülne, ha a külügyminiszterek mosizkvai' értekezlete* alkalmával megbeszélést folytathatna vele. — Valószínű, hogy Sztálin, szokás szerint külön magánkihallgatáson fogadja az értekezleten résztvevő minisztereket. UNESCO támogatás egyetemek és tudományos intézetek részére Huxley, az UNESCO főigazg* tója kijelentette, hogy az UNES­CO egyik legsürgősebb feladata, hogy segítségben részesítso a há­borúban elpusztított országok egyetemeit és tudományos intéze­teit. Az UNESCO egyelőre csak hat millió dollárral rendelkezik, de arra törekszik, hogy két éven belül 100 millió dollárt gyűjtsön össze. Ebből az összegből fedez­nék a szövetséges és volt ellensé­ges államok iskoláinak és egyete. mcinek segélyezését. Karinlía Jugoszláviához akar tartozni Az utóbbi napokban szlovén Karintiában sorozatos nagygyűlés seken követelte a nép a vidéknek Jugoszláviához való csatolását. A nagygyűlésről feliratot intéztek a Szövetséges Bizottsághoz Becsbe és kérték szlovén Kariníiának Jugoszláviával való egyesítését. Hétfőn megindul a rendes repülőforgalom Pécs és Budapest között A sok ígérgetés után végre a megvalósulás útjára lépett Pécs nek a légiforgalonrba töréntő be­kapcsolása. A Magyar Szovjet Légiforgalmi RT. részéről néhány vezető sze­mélyiség tegnap ót« városunkban tartózkodik' és irámyttj« azokat az előmunkálatokat, amelyek * va­sárnap illetve hétfőn meginduló rendes járattal kapcsolatban a re­pülőtér rendbehozatalához szüksé­gesek. A repülőfosgalotn ünnepélyé* megnyitása vasárnap délelőtt 10 órakor lesz a repülőtéren, ahol a város. vármegye é« egyéb közü- letek vezetői fogadják a Budapest, ről érkező vendégeket. A rendes utasforgalom február 10-én, hét­főin indul meg. Pécs—Budapest körött közlekedő repülőgép téli menetrendje a következő: Vasárnap kivétel nélkül min­den nap Budapestről indul a repülő 13.40 Pécsre érkezik 14.30 órakor. — Pécsről indul 15.00, Budapestre érkezik 15.50 órakor. Jegyeket az IBUSz menctjsgyiro- da árusítja s ugyanonnan indul az az autóbusz is. amelyik az utaso­kat kiszállítja a repülőtérre. A jegy ára egyszeri utazásra 90 forint, oda-vissza útra 162 fo­rint. A jegy árában benne van az autóbusz ára is, amelyik a repülőérre ki, illetve a repülő­térről be a városba szállítja az utasokat, úgyszintén benne van a személyenként 100.000 forin­tos biztosítási díj is. Az utasforgalmat kizárólag erre a célra készült Li—2 tvpusú, két- motoros gépek bonyolítják le. A motorok mindegyike 2200 lóerős. A repülőgép személyzete négy fő. bői áll: egv első cs egy másod- pilóta. egv rádiós és egy szerelő­ből. A biztonságot rádióösszeköt- t.etés szolgáltatja, ugyanis állandó összeköttetésben van a gép, illetve annak személyzete a földdel. A pilótuszolgálatot * MASZOVLET vonalain Szivák Nikolaj, Csisztov Pávcl, Stifter János, Zsíros And­rás és Kucsera József elsőpilóták látják el. A repülőgépek nemcsak sze­mély, hanem áru é« levclforga]. mat is bonyolítanak majd le. A podgyászdij 70 fillér kjí-ként a levéldíj pedig a közönséges pos. tai díj, vagyis 60 fillér + 10 fillér. A repülőgép átlagos sebessége 230 km. óránként. Férőhelye: 21 utas. A gépek fűtve vannak és szellőzőberendezésekkel is fel vannak szerelve. A MASZOVLET a pécai repü­lőtér vezetésével Bánkuti Lászlót, az utias- és áruforgalom vezetésé­vel pedig Szigeti Tivadart' bízta meg. Ezenkívül szolgálatot telje­sít a pécsi repülőtéren a postá­tól három rádiós. Tavasszal olyan járatok indul­nak, hogy a kora reggeli órákban jön le, illetve megy fel Budapest­re a gép, és még aznap vissze is lehet maid jönni vele. Ez azon­ban a téli hónapokban a kedve zőtlen időjárási, illetve repülési viszonyok miatt keresztülvihe- tetlcn. Foglalkoznak olyan tervek megvalósításival is, hogy egy kör­forgalmat létesítenek Budapest— Pécs—Szeged—-Budapest között. Természetesen ezek is csupán a nyári hónapok alatt lehetne ke­resztülvinni. A dorogi hősök hozzátartozóiért A MESzHART, Magyar Szov. jet Hajózáai RT. budapesti igaz­gatósága ■ dorogi bányászszeren­csétlenség áldozatai hozzátartozói­nak segélyezésére a Magyar Álla­mi Szénbányák RT. utján 5.000 forintot adományozott. Kél Antos-gyűlés Pécsett A Magyar Kommunista Párt pécsi szervezete 1947 február hó 8-án délután 6 órai kezdettel a vármegyeháza dísztermében „A Magyar Kommunist* Párt 3 éve* tervének gazdasági alapjai“ cint- mel előadást rendez, amelynek előadója: dr. Antos István elvtárs, pénz­ügyi államtitkár. Vasárnap délelőtt 10 órai kez­detted ugyancsak dr. Antos Ist­ván elvtárs tart előadást a pécsi kisiparosok.és kiskereskedők előtt a 3 éves tervről aa Ipart es tület nagytermében. Az előadások kánt nagy érdek­lődés mutatkozik Pécs lakossága körében, hiszen ezek az előadá­sok fogják először ismertetni rész­leteiben Pécsett a MKP nagy or­szágépítő tervét, amely hivatva van a magyar fizikai é* szellemi dolgozók életszínvonalának fele­melésére. „Próba vámuniót1' tervez nyárra Groza Nagyváradról jelenti az MTI: A Nagyváradon megjelenő Uj Élet közli Kovács Eleknek Grozn miniszterelnökkel folytatott be­szélgetését. Groza kijelentette, hogy a nyár elején próba vám­uniót csinálnak és egy havi időre levegősíteni fogják a határokat ,,Be fogjuk bizonyítani a világnak, hogy ez a lépés mindkét népnek csak előnyös lehet. Végre is meg kell kezdeni a békét. A végcél vámunió Románia valamennyi szomszédjával“. i rnmm6 nőnapi inbOniM, 3 M fo!veszíssre lile dr. ueieü Mm\ 4z ítélet szerint a jogiosztó törvények alkal­mazásában és minden intézkedésében rossz- h'szemű volt Ma folytatta a Népbiróság Ko­csis tanácsa dr. Vétek János bűn­ügyének tárgyalását. Elsőnek Siptár Lajost hallgatták ki, mint fő mentőtanut. Siptár La­jos nemrég szabadult ki a fog­házból. Azelőtt a Baross Szövet­ség elnöke volt és takarékpénz­tári igazgató. Ez a megbízható ..demokrata" bizonygatta, hogy Vétek nesn örült a Baross díszek nökségének. Siptár is különböző­képpen varriálta ezen perben el­hangzott, „talán“ kedvenc tanu- sziakkifeiezést. Az egyik népbiró. amikor Vétek cselekedeteit a ha- lottVisnyára akarták tolni, meg­kérdezte. hogy feltehető-e e* mind Visnyáról, akinek zsidó volt a felesége. A tanú erre szó, gyenlősen megjegyezte, hogy sze­gény Visríya emiatt állandóan „zsénben“ volt. Az ügyész tartotta meg ewutin vádbeszédét, amelyben kifeitette. hogy a tanúvallomások ködösítő, elszíntelenítő, clkenéseibő' kellett a tényeket kibogozni. Tény, hogy Vétek a Baross Szövetség díszelnöke volt. Ezt « vádlott is elismerte kény­szer nélkül, tény, hogy árjásította és „Ba­ross kamarává“ alakitotla a Ke­reskedelmi és Iparkamarát. Természete*, hogy ezt nyíltan nem tehette, hanem célirányosan, ke­rülő utón. Bebizonyosodott az is, hogy jelentős szerepe volt a Ba­ross Szövetségben, mert ő vezet, te Ilovszky ellen a pécsi csopor­tot. Nyilasokat támogatott, nyilas miniszternek táviratozott. Os- gyinival sűrűn érintkezett. A kamarai közleményekben túllici­táló jogfosztásokat proponált. Klasszikus példáját adta annak, hogyan licitálták túl az akkori embertelen jogfosztó rcndclkcizé seket: ez pedig facizmut! Ezen ténykedéseivel nyilt és de­mokrácia ellenes tendenciát köve­tett, nép és demokrácia ellenes intézkedések meghozatalát sür­gette. — Vannak íratlan törvények, emelte fel #zavát az ügyész — de nem olyanok, amilyenekre Vétek hivatkozott, hanem épp az ellen­kezője, hogy a jogfosztó rendel­kezések végre ne hajtassanak. — Főleg neki kellett volna ezt fen. nie, akinek védenie kellett rolnit az iparotokat 6a kereskedőket. Dr. Vas», a védő két órás be­szédet vágott ki. ö arra hivat­kozott, hogy az egész ügy mögött egyéni hajsza húzódik meg. A legjobban azt sérelmezte a védő, hogy nem minden tanúját hall­gatták ki. A védő nagyágyúja egy csomó levél volt, amelyet zsidó vallású emberek írtak Vétek mel­lett. Ilyen pl. Róth Sándor elnök vezérigazgató, aki tisztázni tudta volna Vetek főtitkár unat. Fölho­zott a védelem zsidó bankárokat, akiknek drága ékszereit Vétek el­dugta a terror alatt és most azt hiánytalanul visszaszo’gál titta. Azt is felhozta a védelem, hogy elvégre Véteknek widótlanitani i* kellett (őzt finomabban fejezte ki), hogy a Kamara 40 ezer tagját fgy védhesse, nehogy « kormány megorroljon. A védő az Uj Dunántúl tegnapi cikkére utalva be óhajtotta a vé­delemben mutatni Vétek urat, úgy, ahogy ő látja: « zsidóva- gyont rejtegető, gazdag zsidót szerető demokratát, aki csak azért barátkozott a nyilasokkal és az imrédystákkal, hogy ezeket elte­relje baloldali érzése esetleges felderítésétől. Hivatkozott a vé­dő még László «vücsre. mint vé­dőtanura. aki ellen úgy tudjuk, szintén nepbirpsági eljárás van fo­lyamatban, hivatkozott Fomyó István nevű újságíróra, akivel úgy tudjuk szintén baj van a Nép- birósáe körül. A végén kifejtette, hogy Vétek ártatlan, legfeljebb valami kis fegyel«' vétségszerüt kövefett el. Vétek az utolsó szó jogán újra csak személyi hajszára utalt «» fe'mentését kérte. A Népbiróság. mint legenyhébb büntetést 6 hónapo* börtön­büntetést szabott ki Vétek Ja­nó* kamarai főtitkárra és 3 évi jogvesztésre ítélte. 5 hónap internáltságát betudta * büntetésbe. Az Ítélet indoklás« megállapította hogy igenis azért lett a Baross diszelnöke. hogy * kamara és a Baross közötti össz­hang mtg legyen, támogatta *z Imrédy pártot, levelet írt nyilas minisztereknek. Nem tapadta meg a nyilas es­küt, hanem nem kellett neki le­tenni. „Szin'eges iparűzés“ c cikk közreadásában pedig rosszhisze­műség terheli. Az íratlan törvé­nyek" mentalitása mutatja, hogy túllicitált« a nyilas törvényeket.' mindenkeppen rosszhistzemű volt. Az ügyész súlyosbításért felleb­bezett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom