Új Dunántúl, 1947. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1947-02-07 / 31. szám

¥it4$ $\otetá\\ai tyiftsCdidek! U J DIHWmüL Hat hónapi börtönre Ítélték Vétek János volt iparkamarai főtitkárt — Hét­főn megindul a rendszeres repiilőforga­lom Pécs és Budapest között — Három­száz családiház felépítésének tervével foglalkozik a Bányamunkások Szövet­kezete — A köztartozások miatt még mindig nem tudják megoldani a színház­válságot. 1 m * i 1 íill 3 A R T DÉL DíU HANTUL! LAPűÁ 9 ív. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM Ara 40 fillér PÉCS, 1947 FEBRUÁR 7. PÉNTEK A külügyminiszter tegnap délben Parisba utazott a békeszerződés aláírására Február 10-én megszűnik a hadiállapot Magyarország és a Szövetségesek között Ä Magyar Távirati Iroda jelenti: Gyöngyösi János, a Magyar Köztársaság külügyminisztere, esu- Kirtökön délben a menetrendszerű Arlberg-expresszel Parisba uta- magyar békeszerződés aláírására. *ott Gyöngyösi János külügyminisz- **T elutazása előtt a következő­iét mondotta a Magyar Távirati lroda munkatársának: A béke aláírására február 10-én **te fái 6 órakor kerül sor és ez- megszűnik a hadiállapot Ma- ft'srország és a szövetséges hatál­yok között. Maga a béke gazdaságilag sok J^voe rendelkezést tartalmaz, po- "t&ai tekintetben viszont nem ki- ••égitöen, vagy egyáltalán nem T*nde*te azokat a kérdéseket, »melydk a magyar békecélok hóin­ak terében álltak, elsősorban aiz °*»zá.g határain kivül élő magyar- Se kérdését. Bízunk azonban ab- hogy s Romániával mecindf- ***dó közvetlen tárgyalások az JJltani kisebbség helyzetének ren- de»é»ére megnyugtató eredieé- *Vekre vezetnek. Sokkal nehezebb * helyzetünk a Csehszlovákiában magyar kisebbség ügyében. Különösen annak a szerződésszegő r* embertelen eljárás következté- hogy a magyarokat ősi la­kóhelyükről a történelmi Cseh­szlovákiába deportálják. Hiszek azonban abban, hogy Magyaror­szágnak ez a békeszerződés meg­adja a lehető«íég«t. hogy a* Egye­sült Nemzetek szc rveizetébe tag­ként beléphessen és azon a nem­zetközi fórum megkapja a lehető­séget arra is, bogy a háború el­múltával a súlyos, teljesíthetetlen feltételekben is bizonyos enyhü­lés következzék be. Hétfőn délután fél hatkor Párisból jeleni az AFP: A békeszerződések aláírása feb­ruár 10-én nem az eredetileg meg­állapított délután 4 órakor, ha­nem délelőtt 11 órakor kezdődik. Bidault elnököl a szertartáson. Ö fogadja az egyes államok megha­keszerződést írják alá. A magyar szerződés aláírása délután félhat órakor lesz. A volt ellenséges ál­lamok képviselőinek valószínűleg módot adnak arra, hogy aláírás előtt rövid nyilatkozatot tegyenek. A nyilatkozatot jegyzőkönyvbe talmazottait. Elsőnek az olasz bé- veszik. A moszkvai rádió a békeszerződések átírásáról Moaekvából jelentik: A moszkvai rádió a volt csat- lés államok békeszerződésének aláírásával foglalkozva rámutatott arra, hogy a szerződések aláírása a kisállamok haladását és demo­kratikus fejlődését mozdítja elő és lehetővé teszi számukra, hogy réiztvehessenek a békeszerető né­pek családjában. A Szovjetunió tartós békét kíván, amelyben le­hetővé válik' a népek kölcsönös egyetértésének és együttműködé­sének megvalósítása. KOVÁCS l BÉLA a Kisgazdapárt főtitkára aktivan részt vett az összeesküvésben ^ tervezett ellenkormányban maga is részi akart vállalni e® utasításokat adott ki tegyveres csoportok szervezésére Budapestről jelenti a MTI:| art, hogy szemben a törvényes magyar köztársasággal az ellen­kormányt külföldön akarják megalakítani. A tervezett, ellen- kormányban ö maga is hajlandó volt részt vállalni. l A belügyminisztérium közli: A ^6*táTsaS4gej,^nes összeesküvés ^ívében indított eljárás során Sybehangzó vallomások, nyomo- ‘ adatok és tárgyi bizonyítékok ‘aPján megállapították, hogy Ko- Béla nemzetgyűlési képvi- u*0, volt földxnívelésügyi jmnisz- v r tevékeny részt vett az úgyne- t *ett Hetes Bizottság által veze- jj'■ földalatti szervezkedésben. A * k Bizottság tagjai és az őri- lók * v'*tt kisgazdapárti képvise- ^ffybehangzóan vallják, hogy Kovács Béla tudott az összees­küvés céljairól és ellenkormány élesítésének tervéről. Tudta Kovács Béla tudta, hogy az össze­esküvés veeztöi kapcsolatot tar­tottak fenn a külföldön tartózko­dó horthysta diplomatákkal és nyu­gatra menekült reakciós katonai körökkel. Kovács Béta földmíve- lésügyd miniszter korában aláírá­sával ellátott megbízólevelet adott ki a földalatti szervezkedés egyik meghízottjának, hogy az utazzék ki Ausztriába és teremtse meg a kapcsolatot Szügyi Zoltán volt ve­zérőrnaggyal, a Szent László had­osztály volt parancsnokával és rajta keresztül más külföldön tar­tózkodó körökkel. Kovács Béla tudott a titkos fegyveres szervezkedésről is. Jatzkó Pál volt kisgazdapárti képviselő vallotta. Kovács Béla utasította őt, hogy fegyveres csoportokat szervezzen és a fegyvereket öntevékenyen sze­rezzék meg. Ezeknek az adatoknak az alapián az államvédelmi osztály Kovács Béla mentelmi jogának letartózta­tására is kiterjedő hatállyal való felfüggesztése céljából a mai na­pon az iratokat átadta a népfő­ügyészségnek. RÉVAY JÓZSEF elvtárs Tervgazdálkodás nincsen államosítás nélkül - tervgazdálkodás nélkül pedig nincs gazdasági talpraállás A nemzet yűlés megkezdte az 1946 - 47. évi költségvetés tárgyalását A nemzetgyűlés csütörtöki ülé­séit 10 óra 30 perckor nyitotta meg Varga Béla elnök. Néhány elnöki bejelentés, vala. mint napirend előtti felszólalás után megkezdték az 1946/47. évi költségvetés tárgyalását. A költségvetés általános vitáié­ban a Magyar Kommunista Párt részéről Révai József elvtárs szó­lalt fel. Megállapította, hogy a mostani első költségvetés a forint diadalát jelenti. Gyengéje a költségvetésnek, hogy a terheket túlnyomórészt a dolgozó rétegek viselik. En­nek javítása szempontjából öröm­mel üdvözli a vagyonadót és a jövedelem többletadót és rámu­tatott arra, hogy szükség van a háborús és inflációs nyereségek maximális igénybevételére. A költségvetés következő gyenqé. je az állami tisztviselői kar túl­méretezett volta. Ezen is javítani kell. Ami az államosított üzemek­nél mutatkozó deficitet illeti, rá­mutatott a magámtőkéseknek a háború alatti rablógazdálkodására és arra, hogy az állam jóformán csődtömeget vett át a nehézipari üzemekkel. Leszögezte, hogy államosítás nélkül nincs terv- gazdálkodás, tervgazdálkodás nélkül pedig nincs gazdasági talpraállás. A mi érdekünk pedig, hogy terv­gazdálkodás segítségével az 1938- as életszínvonalat mentöl előbb — a mi pártunk véleménye sze­rint három év alatt — elérhes­sük. Ez azt jelenti, hogy ennyi idő alatt újjáépíthetjük az országot és kellő nívóra emeljük az életszín­vonalat. De tervgazdálkodás kell éppen a kialakuló új mezógaz.da- ségí rend és ezenkívül az új gaz­dák érdekében is. Ezen felül a bi­zonyosan bekövetkező gazdasági világválsággal szemben csak így lehet ta magyar dolgozó viszony­lag biztosítva. Mielőbb bele kell helyezkedni a környező államok és elsősorban a Szovjetunió terv- gazdálkodásába és ezen a téren semmisem történt. Minthogy azon­ban gazdasági rend nincs politikai rend nélkül, kénytelen foglalkoz­ni a politikai helyzettel. Az össze­esküvéssel a demokrácia legsú­lyosabb válsága robbant ki. A Kisgazdapártból történt kizá­rások kétségtelenül egy lépést jelentenek a tisztulás felé, de maradt még mag a pártban a jobboldalból. Nem ér semmit a kizárás a poli­tikai ön/kritika nélkül és felelős- stSg tisztázása nélkül. A párt ne legyen a kisparaszt és a nagy­birtokos ügyvédje, a haladó bal­oldali kisparaszt és a jobboldali reakció pártja. Politikai revízióra van szükség, mert a párt hivatko­zik 16 éves baloldali múltjára, de ezt a múltat nemcsak Tildy Zol­tán, hanem Eckhardt Tibor is je­lenti. A Kisgazdapártnak és sajtó­jának kell előljárnía a megtévesz­tett paraszti tömegeknek a demo­krácia útjára való visszavezetésé­vel, mert ha a Kommunista Párt prédikálja ezt nekik, akkor bizal­matlanok a párttal szemben, A költségvetést pártja nevében elfogadna. Belgrádi követünk átnyújtotta megbízólevelét A Jugoszláv Népköztársaság nemzetgyűlésének elnökének meleg elismerése Magyarország demokratizálásáért Szántó Zoltán, a Magyar Köz­társaság első belgrádi követe, feb­ruár 4-én nyújtotta át megbízóle­velét dr. R i b á r Ivánnak, a Ju­goszláv Szövetségi Népköztársaság nemzetgyűlési elnökének. Szántó Zoltán beszédében han­goztatta, hogy a magyar nép min­dig őszinte barátsággal és nagyra­becsüléssel viseltetett a jugoszláv nép iránt. Kiemelte, hogy Magyar- ország demokratikus újjászületése lehetővé teszi a két ország közti viszony új alapokra fektetését. Dr. Ribár elnök válaszában hang­súlyozta, hogy Jugoszlávia népei rokonszenwel kísérték a magyar népnek országa demokratizálása érdiekében folytatott erőfeszítését. Biztosította ezután Szántó elvtár­sat, hogy feladata teljesítésében a jugoszláv kormány őszinte és szí­vélyes támogatását fogja élvezni. A megbízólevél átadása után dr. Ribár elnök a két államot közelről érdeklő kérdésekről félóráig tartó barátságos beszélgetést folytatott Szántó elvtárssal. Z üzemi dolgozók jogaiért küzd a NÉP II. Megyei Konferenciái«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom