Új Dunántúl, 1947. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1947-02-28 / 49. szám

ft&íf fUóUéÁifal etyfttüljeUU! ÚJ DUNHNTÚL Szovjet hadifoglyok, magyar munká­sok és katonák megkínzásáról vallottak a Nádasdi-per tanúi — A NB felirat­ban kéri az MSzK működésének meg­szüntetését — Itt a módosított jövede- lem-többletadó rendelet — Jugoszláv— magyar határrendészeti tárgyalások Pé­csett — Ipari kiállítás a pécsi szakszer­vezeti konferencián. A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT DÉLDUNÁNTUl! LAPJA ív. évfolyam, 49. szám Ara 40 fillér Pécs, 1947 február 28. péntek Tegnap kezdte meg » budapesti népbíróság az össze­esküvők első csoportjának tárgya­lását. Amikor e sorokat írjuk, még sincs jelentésünk erről az első tárgyalási napról, de most nem is annak anyagával kívánunk fog­lalkozni, hanem jelentőségével. A tárgyalást országszerte talán üíég nagyobb érdeklődés előzi weg, mint a háborús íőbünösök, « Imrédyk, Szálasik, Endrék és Bakyk ügyét. És méltán. Hiszen •árgyilagosan megállapíthatjuk, bogy jelentőségében — anélkül, hogy s háborús és népellenes bü- "ő'íök csel eked etednek végzetes kártékonyságát kisebbítenénk — veknek az összeesküvőknek az Ugye ha lehet, még súlyosabb, még •Ijasabb, még kártékonyabb volt, 'agy legalábbis akart lenni a ma- pír néppel szemben, mint amaz Nnmit nagy tárgyalások vádlot­té, £s, ha nem érték el nemzet- r°mb»ló céljaikat, az nem az ő, kínéin egyedül és kizárólag a fia­ki, de annál tökéletesebben mű­ködő államvédelmi szervek érde­me. M i a lényeges különbség a háborús föbíinösök és az ®*szecsküvők bűne között? Talán ’*?y fejezhetnénk ki ezt a kütönb- *éget, hogy »míg a múlt rendszer tiszta bűnözői nyílt sisakkal. S7emlöl-szembe törtek a nemzet Dietere és osztályuk érdekeinek vé vagy még nyíltabban: „A paraszt dolgozzon, az úr vezessen" — ezek voltak a magát a parasztság leg­nagyobb pártjának nevező Kis­gazdapárt és a magát a parasztság legnagyobb érdekvédelmi egyesü­lésének nevező Parasztszövetség irányításában döntő szerephez ju­tott összeesküvők „parasztjelsza­vai" ez volt röviden és velősen csa péter niépbirósági má­az ő „parasztprogrammjuk . Az? ízt in a,.., Népbíróság előtt az összeesküvők első csoportja Donáth vallomása a katonai szervezkedésről, a „penetrációról‘ és a köztársasági államforma jogtalanságáról A népbiróság külön ötös tárná­, , , . . ,, -sódéinak elnökletével fél 10 óra ipari munkásság vonalán pedig azlkor kezdtc me„ a köztársa3ág. üzemi bizottságok megszüntetése a szakszervezetek jogainak szűkí­tése és a baloldali mozgalmak illegalitásba szorítása, vagyis rö­viden: a munkásság újbóli teljes kiszolgáltatása a gyáros és a tő­kés kényuralmának. Az értelmiség felé követett programjuk pedig mindezekből logikusan következik: a régi, paraszt és munkásnyuzó, kérleikalássan-urambátyám-értolmt- ségnek teljes visszahelyezése jo­gaikba és a demokratikus értelmi­ség kiszorítása. É$ ehez feleleve­nítették a fasizmus torz ideológiá­jának egész értelmetlen halandzsa­szótárát, amely a mély és higma- gyarságtól kezdődik és a talajgyö­keres rögvalóságba torkollik. Ä zok első csoportjának ügyét tárgyalja most a népbíró­ság. akik valóban jogfolytonossá­got, a teljes jogfosztottság folyto­nosságát akarták ismét meahono- sitani ebben az országban. És en­nék a oépbirósági tárgyalásnak,1 azon túl, hogy kimondja majd a------—,—--------------- - . magyar nép ítéletét a magyar nép sü nében nyiltan romboltak le hí- élete ellen (örök összeesküvőkre, *t, idegenítették el a nemzet más jelentősége is van. A háborús főbűnösök tárgyalásának sem csak v*üyonát és küldtek százezreket * vágóhídra, addig a jelenlegi vád­inak álcázottam a demokrácia az volt történelmi jelentősége, hogy kire milyen Ítéletet mondott, ®íSylelküségéveI visszaélve, hátul- hanem az is, bogy a tárgyalóié- ,01 akarták ledöfni a magyar né- rem nyilvánossága előtt megmu­tatta az ' egész magyar népnek, micsoda tudatos hazaárulók voltak azok, akik ezt a rengeteg szenve-j dést ránkzudították. Jelentősége volt, hogy fasiszta inákonytól el­vakítottak szemét, is felnyitotta: ime, ilyen hazugságokkal, ilyen céltudatos módon öllek és rom­boltak idegen, vagy merőben sze­mélyi érdekekért. Éppen így, a je. lenlegi népbírósági tárgyalásnak is feladata, hogy a nyilvánosság előtt bebizonyítsa: az Összeeskü­vők valóban a nép ellenségei vol­tak, az ellenük folyó eljárás nem hajsza, mint ahogy az összeeskü­vők szimpatizánsai még most is hiresztelni szeretik, hanem a nem zet és a nép legelemibb érdekei­nek jogos és kemény megvédése. Ez a tárgyalás egyszer s minden­korra bebizonyítja majd mindenki előtt, hogy a demokráciának való. ban voltak magában a koalíció ban is elenségei és, hogy mind­azok, akik ezeknek védelmében még ma is ködösíteni, félrebeszélnl próbálnak, ugyanolyan megbízha­tatlanok a demokrácia számára, mint az összeesküvők maguk. (r- gy. M l*e*, akarták semmivétenni annak ** emberfeletti erőfeszítésnek rain- len eredményét, amellyel az ipari, Wezögazdaságj és értelmiségi dol- 9°iók máris többé-kevésbé helyre- a fasiszta bűnözök kártevé- Se’t- A demokratikus koalíció leg- I’*9Vobb pártjának pozicióhajhá- ?*ását felhasználva, demokrata jelmezt ölthettek magukra és eb- en a jelmezben akarták megsem­misíteni a demokrácia minden vív­mányét Jogfolytonosságot hirdet- ^ és valóban jogiolyLonosságot jmaratak is megvalósítani: a hfi- ernrak, nagybankárok, tröszt- j*szárok népelnyomó jogainak °lytonosságát és ennek a jogfoly- “üosségnak biztosítására még egy pasik jogfolytonosságot: a haza- eiő, vagy helyesebben hazáTatörő yüas hordák, csendörszuronyok p, hivatalokban terpeszkedő dzsen- üsizmák jogfolytonosságát. Meg karfák semmisíteni a földrefor- ,„0'; ki akarták semmizni a íöld- 0*iuttatotlakat birtokaikból, hogy * újonnan helyreálílott. nagyblr- j 'ok zselléreivé, cselédeivé, ki- '°Igáltatott, nyomorgó napszámo- 5aiv* süllyesszék vissza őket. • t T»szt YJ5 paraszt ne politizáljon... „Első generációbelf pa­ne lehessen képviselő.. _ ellenes összeesküvés bűntettével ? vádoltak első csoportjának tárgya­lását. A vádlottak egyik védője, dr. Hailiász Lajos indítványozta, hogy a bíróság napolja el a tárgyalást. Ezután, a terjedelmes vádiratot ismertették, majd dr. Donáth György elsőrendű vádlott kihall­gatására került sor. Donáth az elnök kérdéseire vá­laszolva kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, ugyanakkor azonban bizonyos cselekményeket beismert Elmondotta, hogy 1939-ben lett tagja a Magyar Közösségnek és egész politikai szereplése alatt ennek szellemé­ben dolgozott. Politikai vezérkar felállítását kí­vánta a rendszer ellen. Ö vetette fel a katonai szcervezkcdcs kér­dését. Az úgynevezett Hetes Bi­zottság szervezésével Dalnoki Ve­ress Lajost. András Sándort és Szentmikíóssy Istvánt bízták meg. A továbbiakban Donáth előadta, bogy a múlt év október 31-én Veress Lajos lakásán beszélték meg a később kiadott hadparan­csot. A benne szereplő jogfolyto­nosság ‘kitételt emlékezete szerint ő vetette fel, de ha nem igv tör­tént volna, ez a meghatározás megfelel mindenben ideológiájá­nak. Elmondotta, hogy a fővezérség megalakulása után ennek feladata a penetráció volt. Penetráción a meglévő alakula­tok kulcspozícióinak megszerzé­sét és saját embereikkel való betöltését értették, vagy kulcspozícióban lévő magas- rangú tisztek beszervezését a Ma­gyar Közösségbe. A lehetőségek széles skáláján számításaikban szerepet játszott a cser.dőrség és a nyugatra tá­vozott honvédség alakulatai A továbbiakban a Magyar Közös­ség célkitűzéseire vonatkozó kér­déseket tett fel a tanácselnök. Donáth szerint a Magyar Köz- zösség célja Naigymagyarország cs ezen belül a magyar faj szup- remációja. A Magyar Közösség szerint ma­gyar az, aki apai 'ágon szinma- gyar származású A továbbiakban elmondotta, hogy a Magyar Közösség célja a fel- szabadulás után sem változott. A Horlhy-uralom restaurálására vo­natkozóan azt vallotta, hogy a jogfolytonosság elve alapján áll­tak és mint legjobb lehetőséget tartották szem előtt a Horthy-uralom visszaállítását. A jogfolytonosság biztosítására a jelenlegi nemzetgyűlést nem tar­tották alkalmasnak. A továbbiak során Donáth György elmondot­ta, hogy a mai köztársasági állam­formát nem tartották törvényes­nek és jogérvényesnek, ugyanígy nem tartja az ügyében eljáró bíróságot sem jogosultnak az ítélkezésre. demokratikus köz'gcKzgatást! ^ közalkalmazottak helyzetének Javítását követeli a Szabad Szakszenezctck 1. Megvet Konferenciája! Köztársasági érdemrend a dorogi bányászmártirohnah Bányászokat, vasutasokat, államférfiakat, tudósokat ési művészet* et tüntettek ki Budapestről jelenti az MTI: A hivatalos lap csütörtöki szá­ma közli, hogy a köztársaság el­nöke érdemes és eredményes munkásságuk elismeréséül a ma­gyar köztársasági érdemrend kö­zépkeresztje; a csillaggal «adomá­nyozta Dálnoki Miklós Béla mi­niszterelnöknek, a magyar köztár­sasági érdemrend középkeresztjét néhai Bartók Béla zeneszerzőnek. Erdei Ferenc volt belügyminiszter­nek, Bolgár Elek követnek, a ktíi- ügvminiszter állandó helyettesé­nek, Kis. Róland, Bojtha Béla. S. Szabó Ferenc, Vasadi Kovács Fe­renc, Nyárédv Miklós. Vásárhelyi István. Antos István, Kemény György. Rebrits Lajos, Renesik Gvula és Donáth Ferenc állam­titkároknak, Szentgyörgyi Albert egyetemi tanárnak. Bereczky Al­bert volt .államtitkárnak, .hiszi Oszkár volt miniszter, egyetem; tanárnak. Szckfü Gyula követ, “öiténctirónak, Domonkos József legiöbb áliari,ügyésznek Kővigó József polgármesternek, Csorba Jánosinak, a közigazgatás’ bíróság elnökének. Bacsó Ferenc és Szebe- nyi Endre miniszevi oszályfőnö- köknek, a magyar közársasági ér. demrend tisztikeresztjét többek között: Szobek András, Cse-Szom. beithv László, Sárkány József. Székely Mj^lós és Varga Lajos államtitkároknak, Kuthy László altáborniagynak, Balassa Gyula altábomagynak, Péter Gábor rend­őr vezérőrnagynak, Kodály Zoltán zeneszerzőnek, Bajor Gizi művész­nőnek, Pátzai Pál szobrászmű­vésznek, Ortutay Gyulának, a rá­dió elnökének. Németby Ella operaénekcsnönck Somlay Artur színművésznek. A magyar köztársaság arany érdemérmét kapták többek közöt* Kelen Péter Pál. a rádió vezér, igazgatója. A magyar köztársaság arany, illetve ezüst cs bronz érdemérmét adományozta a köztársaság elnöke az újjáépítés terén tanúsított hő­sies helytállásuk elismeréséül több bányásznak és vasutasnak köztük a dorogi bányászszeren, csétíenscg hősi halottainak. MEGALAKÍTJÁK A 48-as DIÁKBIZOTTSÁGOKAT Budapestről jelenti az MTI: A kultuszminisztérium most ké­szülő rendelkezése értelmében av összes iskolákban megalakítják a 48-as diákbizottságokat. A diák- bizottságoknak tervet kell készí­teniük arról, hogy milyen mun­kák elvégzésével akarják szolgál­ni a szabadságharc emlékét Aiz iskolák tervei alapján 1947 már­cius 15-től 1848 március 15-ig nagy ifjúsági újjáépítési versenyt indí* a minisztérium az iskolák között A G. F. elrendelte az alacsony fizetésű pedagógusok fizetésének szabályozását Főtanács szerdai A Gazdasági . . ülésén úgy határozott, hogy mive! elegendő mennyiségű só áll ren­delkezésre, a só jegyet megszün­teti és a só árát 1.84 forintra szállítja le. A Gazdasági Főtanács íexti'lbi- zottságát feloszlatják, mivel a tcxtiltennelés kielégítően folyik cs a textilellátásban semmiféle zavar nincs. Elhatározta a Gazdasági Főta­nács. felszólít ja a pénzügyminisz­tert, hogy rendeletileg szabályozza a peda­gógusok legalacsonyabb fizeté­sét. Javaslata szerint az óvónőknek legalább a XI. 1., a tanítóknak a X. 2. a szaktanítóknak a X. 1. a polgáriiskolai tanároknak a IX. 3. az egyetemi végzettségű közép­iskolai tanároknak pedig a IX. 2. fizetési osztályba kell kerülniük Már április 1-én automatikusan előlépnek azok a pedagógusok, akik ennél alacsonyabb fizetési osztályba tartoznak. A műnk anél­külii épttőmunkásoknah másfél - millió forint kölcsönt, tetőfedés; munkákra pedig szintén másfél millió forint kölcsönt szava zu tt meg a Gazdaság Főtanács, «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom