Új Dunántúl, 1947. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1947-01-22 / 17. szám

CTJ DUNÁNTOL 1947 JANUÁR 22 Megrendítő bánya­szerencsétlenség Dorogon 30 halálos, 27 súlyosan sebesalt áldozat — Ä nemzet saját halottainak tekinti a szerencsétlenül járt bányászhősöket Budapestről jelenti az MTI: Az iparügyi minisztérium jelenti: A dorogi szénbányában hétfőn epte (a szén öngyulladása kö­vetkeztében a biztositó dúcok meggyulladtak és így súlyos bánya- <iZerencsétlenség történt. A ljpny aszerencsétienségnek az eddigi megállapítás szerint 30 ihalálos ál dozata van. Huszonhét bányász súlyosan, egy pedig könnyebben megsebesült. Az ipariigyi minisz­térium és az Állami Szénbányák Rt. igazgatósága kedden reggel bizottságot küldött ki a helyszínre a bányaszerencsétlenség körülmé­nyeinek kivizsgálására. A kormány a halálos áldozatokat a nemzet halottainak tekin­ti és méltóképpen gondoskodik’ temetésükről. Az Állami Szénbányák Rt. igazgatósága a szerencsétlenségről szóló hír vétele után ülést tartott és elhatározta, hogy a szerencsét­lenül jártak ibátramaTadottairól gondoskodik. Rákosi elvtárs távirata a széncsata hősi halottainak hozzátartozóihoz A 30 áldozat közül 28 a Kommunista Párt hű hareosa volt Rákosi Mátyás elvtárs minisz- KríSnökh’elyettes. a MKP 'főtitká­ra a következő táviratot intézte Szekeres Mihályhoz, a dorogi szén bányák U. B. elnökéhez: „Mély megdöbbenéssel és őszin­te részvéttel értesültem arról a szörnyű szerencsétlenségről, amely a Széncsata hőseit az Annavölgyi tárnában érte. Fokozza fájdalma­mat az a közlés, hogy a hazánk új­jáépítésének frontján elesett, 30 hősi halált halt közül 28 Kom­munista Pártunk Hl és harcos. lévő Davis-1 ampák sorra l kialud­tak. Bánya robbanás keletkezett és sötétség borult a tárnákra. Aki te­hetne menekült. A lejtaknán egy bányász érte el a felszint. A száz 2 évi börtönre íiélféh Szálasi pécsi testőrét, ifj. Bruckner Jánost Emlékezetes még, hogy az Uj Dunántúl leleplezte és a nyilvá­nosság előtt bemutatott fényké­pekkel bizonyította ifj. Bruckner János szobafestő viselt dolgait. — Ifj. Rrukner már 1940-ben belé­pett a nyiLaskeresztes pártba, ahol a legvégső időikig állandóan meg- gyöződéses párttag maradt s ér­demei jutalmául Szálasi' mellett testőrködött ipécsi tartózkodása főt számláló műszákból a légitjb- j Szorgalmasan tevékenyke­toen a dorog-anmavoigyi tama tele1 ­jegyzőkönyvvezetői tisztséget vi­selt Mint festő, a „mozgalom" propaganda céljaira is dolgozott Ezeknek az adatoknak alapját' a nepügyészség lefolytatta ifi Bruckner ellen az eljárást. Emiéi eredményeképpen a tegnapi nép- bírósági tárgyalás a nyilas szoba­festőt népellenes bűncsetekaaé nyék! elkövetésében mondotta k* bűnösmek és ezért két évi bér­igyekezték,, amely a íegszeilősebb tárnának számított. A Zsigmondy féle -mezőben dolgozó bányászok kerültek a legsúlyosabb helyizctbe. Ezek közül a bányatüzből szár­mazó gázok, főleg szénmonoxid. huszonnyolcat megöltek. A men. t-ési munkálatok megindultak. deftt a nyilas .eszmékért, nyilasi tönbüntetésre. továbbá három é*> formaruhában járt, minden me&- j poLvtr&ai jogyves?rt£sre itéifle. A*| mozduláson jelen volt, a pártban! Ítélet jogerős. Országosnevű műrészek fcbonyi János és Izsó József 1 résznek részt a „Szabad Nép“ szombati estjén vájárok bajtársaik mentése köz-j a pCCSl Nemzeti Színházban ben szintén tűzhalált szenvedtek j A Magyar Kommunista Párt A mentési munkálatok során hu. központi lapja, a „Szabad Nép“ szonnyolc bányászt ^került többe-, {vZ0^bat0tx ^nuár 25-én este fél keve^be súlyos gazmergeze**l g ó keadettel a pécsi Nemzeti ' Színházban Péchy Blanka és Dá­, . , . ... . . I fi"! *12 Szánház művészei, v^mrint Antal szorgalmával es aldozatkeszsege-J iga^to^oor^^ l^eientese - lstván zon^ramüvész. Tátrai Vil- vel mindig peldátmutato tagja ’ szerint ' alamemm ápoltja fekpul besedűmüvész és Barabás volt, akik életükkel és halálukkal és a legsúlyosabb mérgezést szén- író Matt var írók Oíszá példázták a magyar újjáépítés ál-1 vedett is 3—4 nap múlva elhagy. ------­dozatos útját. Kérem, adják át a í ja ia kórházat, bányászszerencsétlenség áldozatai | A Kétágyas hálószobát ön is nézze meg. gos Szövetsége főtitkárának köz­reműködésévé nagy irodalmi és művészestet rendez. A Szabad Népnek ez a szom­bati estje Pécs kulturális életébei. nemcsak az összeállított műsor hozzátartozóinak legmélyebb rész­vétemet és egyben annak bizto-í sitását, hogy róluk u magyar de-j mokrácia szerény anyagi eszközei 1 dacára úgy fog gondoskodni, | ~ megint az Anyag és Arhivatal ttugis színvonala, hanem országé»1 nevű művészeink révén -is igö> temoly irodalmi és művészi eSő menynek Ígérkezik. Az irodaltW és művészi est iránt máris na® érdeklődés nyilvánult még és eaW ajánlatos a jegyekről mielőbb gon­doskodni. Jegyék az Uj Dunántúl könyvesboltjában (Kossuth Laj<* út 4.) és a Magyar Kommunist» Párt Rákóczi úti székhazában M bei biztosítaná. Kétágyas hálószobát ön ts nézz« mag. nista üdvözlettel: Rákosi Mátyás’ A szerencsétlenség a háborús rablógazdálkodás következménye A nemzetgyűlés keddi ülését nagy érdeklődés közepette (zsúfolt képviselői éis ‘kiairziati padsorok mellett nyitotta meg Kéthly Anna elwök. :— Mélységes megrendüléssel je­lentem, a Háznak, — kezdte meg­nyitóbeszédét — hogy Dorogon bányá&zszerenicsétlcnség következ­tében 30 bányamunkás foglalko­zásának áldozatául esett. A szerencsétlenség annak a rab­lógazdálkodásnak a következ­ménye, amely különösen a világ­háború alatt a végsőkig fokoz­ta a termelést és a termelői eszközök felújításától és korsze­rűsítésétől, valamint a munkás- védelem korszerű eszközeitől makacsul elzárkózott. A magyar Demokratikus Köztár­saság az államosítás keretében egyre erősebb iramban javítja és változtatja meg a bányák biztosí­tási felszerelését és ellátja a bá­nyákat min dacokkal a munkásvé­delmi berendezésekkel, amelyek a dolgozó ember életét a technika által adott mai lehetőségekhez ké­pest ezektől a veszedelmektől meg kímélik. A nemzetgyűlés nevében mélységes tisztelettől adózunk az áldozatok emlékének, fejezte be szavait Kéthly Anna. Vas Zoltán: As áldozatok hozzá­tartozóiról gondoskodunk A Gazdasági Főtanács keddi A hősi áldozatok hozzátartozói- ijjiésén a tanács mély megrendü-1 nak első segélyezésére 50.000 fo­lyástól vette tudomásul Vass Zol-j rintot utalt ki a Gazdasági Fő- tS.ii állam-titkár bejelentését a Do-f tanács rogon történt súlvos bányakiataszt- s Bán Antal iparügyi minisztertől rófáról. A Főtanács az áldozat«- > értesülvén a bányakatasztrófáról, kát a munka hősi halottjainak te-i aizonmal bizottságot küldött le- a kinti és a kormányzat nevében j szerencsetlenseg színhelyére, amely kimondja, h-ogv temetésükről a í csomagokat vitt a szerencsétlenül «nemzet költségén gondoskodnak.! járt bányászok hozzátartozóinak. Uiabb részletek a katasztrófáról félhat óra tájt érezték a távo­labbi tárnákból átszivárgó szén­gázt és a bányamester utasítást adott, hogy mindenki hagyja el a tárnát. A szén és a bányafa égése követ­keztében keletkező tűz és külön­böző gázok azonban igen gyorsan terjedtek. A bányászok kezében Dorogról jelen'ti a Magyar Táv-' háti Iroda különtudósittója: A dorogi bánya igazgatóság te­rületéhez tartozó Annavölgyi bá- •y »telepen hétfőn 6 óra tájt a szén öngyulladása következtében bányatűtz keletkezett. A 450 méter mélységben dolgo. zó bányászok már délután öt­Jugoszláv jóvátétellel takarózik, amikor a baranyai gyárak szénetláíásáróí keltene gondoskodnia a bányászok viszont rohammunkát vállalnak, hogy es termelés folytonosságát biztosí|sák A szénihiány nemcsak a háztar­tásokban, hanem az üzemekben is veszedelmes méreteiket ölt. Annak ellenére, hogy a termelést a pécs­Az Anyag- és Arhivatal, — jól tudja mindenki, — kész volt be­lekapcsolódni a köztársaság, a nemzet, a dolgozók elleni össze­vidéki bányászok napról-napra í eskiüvésbe, *- vaiószimüleg nem fokozeá'k, megtörténik, hogy í riad vissza az ilyen átlátszó ids egyes nagyfontosságú üzemek j ..riükkiiktői sem, ha arról van nem jutnak szénhez az Anyag-! sz<k ^0Sy a MKP 3 eves terve- és Arhivatal jóvoltából. nek megvalósítását megnehezítse. . . . . , ’Felvilágosítjuk az Anyag- es Ar. A MKP három eves terve csak = himtali: átlátunk tervén és ha abban az esetben va-,osuIhat meg, ke,jj nagyobb erőfeszítésekkel ha leküzdve a szerthianyt, az uze- • küzdelemmel, de mindenáron minden körülmények között vég­rehajtjuk a 3 éves tervet. SZTÁLIN: * A Szovjet és az USA között lehetséges az együttműködés N-e w y o r k b ó l jelenti a MTI: A Look című amerikai folyó­irat Sztálin, generalisszimusz nyi­latkozatát közli. Sztálin megálla­pítja, .szilárdan hisz abban, hogy a kommunista Szovjetunió és a ka­pitalista Egyesült Államok között •ehetséges az. együttműködés anélkül, hogy az egyik nagyhata­lom beavatkoznék a másik be'l- ügyeibe. Sztálin hangsúlyozta, hogy .^Szovjetunió valamennyi nemzettel békében akar élni. mek. ha nem is teljes, de erősebb kapacitással dolgozhatnak. Nem­csak a termelés érdekében, hanem a miniíkanélkü'iség enyhítése cél­jából is, az Anyag- és Árhivatalnak ok­vetlenül szenet kell juttatnia a jelenleg szénhiány miatt álló üzemeknek. A bonyhádi edénygyár decem­ber végén- leállt, mert az Anyag­os Árhivatar- aknaszenet utalt ki. lamit zománcozásnál kis« kalóriája miatt nem használhat a gyár. — Pedig az egész Déldwxántujt ez a gyár látja cl edényekkel és most a szénihiániy miatt a termelést meg kellett szüntetnie. A foglalkozta­tott 500 munkás most kenyér nél­kül van. A megoldás: 300—400 mázsa brikett kiutalása lenne, -amit ia/z Anyag- és Arhivitaitól több ízben kértek is. Kérésük azonban a mai napig teljesítetlen maradt. A legutóbb érkezett visz- szaufásítást azzal indokolták meg, hogy a briket jugoszláv jóvátétel céljaira kell. Köztudomású azon­ban az, hogy a jugoszláv jóvátételt csak a pécsi szénmedenoék látják e! és nem olyan nagy mennyiségű a szállítás, hogy kizárná a nagy­fontosságú üzemek ellátását. Ha az Anyag- és Arhivatal min­den alap nélkül a jugoszláv jó­vátételei indokolja meg üzemek leállítását, munkások elbocsátá­sát, falán azzal a céllal teszí, hogy a dolgozók elégedetlensé­ge a jugoszlávok felé irányul­jon Még csőik egyet: az a 300—400 mázsa szén. amire a bonyhádi edénygyárnak szüksége van, kb. 3—4 vagonnak felel meg. A pécs- vidéhi szénbányák napi termelése pedig 250—300 vagon. # A hirdi kenderfonó és szövő­gyár egész évben szénhiánnyal küzdött, annyira, hogy karácsony után le kellett állnia. A felsza­badulás óta a szénszükségletét a b ágyam unka sok szónil 1 e tményéb ől fedezte. Ezért cserébe vásznat és fonalat adott. Most a szénilletmény clcserélése a bányászok részére ti­los és így a hirdi kenderfonó és szövőgyár a termelés menetének elengedhetetlen feltételét, a sze­net, nélkülözni kénytelenek A szénigénylési kérvén^ az Anyag- és Arhivatal azzal uta­sította el, hogy itt a szénme­dence tövében kiutalás nélkül is lehet szenet szerezni. zetőségének, hogy egyáltalán ily# kérelemmel fordul az Anyag- ® Árhivatalhoz. Kétségtelen, hogy 1 gyár vezetőségét is mulasztás tcí heh, mert akkor fordult szépkj utalásért, amikor a szén w majdnem elfogyott. A Komrou nísta Párt vasasa szervezete és Szakszervezet vűzetősége segíts* gére sietett a 'hirdi kenderfon( gyárnak és most tárgyalások folynak abban 1 irányban, hogy rohammunkád oldják meg a szövőgyár sz®1 kérdését. A hirdi kenderfonó és szövőgd nemcsak Baranyának, hanem \ egész Déldunántúlnak is jelen'' üzeme. Távoli falvak lakói h" zák el feldolgozás céljából a dert, tamit bértan ássál és szió'* sei a gyár elvégez. A gyár II munkást foglalkoztat, akik leg" gyobbréiszt bányászszülők gvff mekei Igv nemcsak gazdasági, ú nem szociális szükségszerűség az, hogjf ia hirdi kenderfonó rat szénnel ellássák. Miután az Anyag- és Árhiva' ennek fontosságát nem látta * a bányászok vállalták magt-’f ennek a kérdésnek megoldás A Kommunista Párt vasast s*1 vezete és a Szakszervezet a kás szolidaritás szép példáját » tuálta, mert 48 órás munkáid kívül még újabb 8 órát dolgod annak érdekében, hogy a term*1 meginduljon és 100 munkás is®1 sőt szemrehányást tett a gyár ve- kenyérhez jusson. 14303#* V PÉCSI ZE1VÉSZEK JÓTÉKONY CÉLÉ !\ AGYBÁL JA Ä;keN M i ■■ \ NOKG1LETBEH. , uki kiylvrnc utáKrrél képbeli kedvenc ioné kapáiéig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom