Új Dunántúl, 1947. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1947-01-21 / 16. szám
4. CJ DUNÁNTÚL 1947 JANUAR 21 A jövő generáció senkié? A gyámságba adott árvákról nem akar tudni a miniszterelnökségi rendelet Csak szegényember vesz magához áivát, de még családi segélyt sem kap utána GYERDIEK ? Akisember: IGEN! A középosztály: NEM! A szegény- és árvagyerekek I A 11.780/1946. M. E. sz. rende- felmevelésének kérdése a társa-1 let szerint családi pótlék jár a 16. életévet te nem töltött gyermek, az örökbefogadott, — mosdalpmnuk mindig legnagyobb problémái közé tartozott. Ma ennek a {kérdésnek gyökeres rendezése fontosabb, mint valaha, mert a háború következtében az árvagyerekek száma aggasztó mértékben megnövekedett. I gyanígy nagyobb lett azoknak a szülűkneflt a száma is, akik gyermekeiket a rossz gazdasági viszonyok és a nehéz kereseti lehetőségek következtében nem tudják felnevelni. Felesleges hangsúlyoznunk, hogy ennek az új generációnak felneveléséről való gondoskodás létérdeke az újjáalakuló magyar társadalomnak. tohagyermek és unoka után, akit szülője saját háztartásában tart el. A kapott felvilágosításokból tehát megállapítható, hogy az elárvult gyermekek sorsáról még az, 1946-ban hozott miniszterelnöki rendelet se intézkedik. Az OTI pénztár előtt minden hétfő délelőtt vidáman beszélgető asszonyok várakoznak. Beszédük tárgya mindig ugyanaz: a gyermek. A terhes és szoptatós anyák táppénzét fizetik ilyenkor, ők ezek az asszonyok. Csöndesen üldögélek közöttük, ! hallgatom a beszédet, figyelem őket. Ami legelőször feltűnik rajtuk, hogy mind szegények, dizou gyermexei ugyan soieies l,0p0ffas kabátjuk nem sok nie- eltartani, de azért családi pót-. [eogt ad és csak nagyon kevés lékot nem kap. Ennek a .rendel- > Jülán feszül az előírásos magas kezesnek a hiánya főleg a sze-' ma-:• szárú cipó. Mégis boldogok, génysorsuakat érinti, mivel a rá- büszkén emlegetik otthonhagyott jukbízott gyermek eltartásánál gyermekeiket és ragyogó arccal náluk nagy szerepet játszik a _ beszélnek az Ismeretlenről, aki családi pótlék összege. A dolgo- • fog. zó szegények érdekei követelik j | mellettem ! ________ ülő fiatal anya te hát, hogy ezt a kérdést a legkét hete jött ki a kórházból kis- sürgősebben mdezzék. (sásdi) A gyermekmenihelyen kapott felvilágosítások szerint főleg a szegényemberek azolk, akik a nienhelyen lévő gyermekek nevelését ideiglenesen, meghatározatlan időre elvállalják. A bányászok, a falusiak, Szegényebb iparosok a legáldozatkészebbek, az viszont a legritkább eset, hogy a jómódú, tehetősebb társadalmi osztályokból akadnának olyanok, akik egy árvagyerek nevelését elvállalnák. Krupszkája — Lenin életiársa Ma, Lenin halálának 23. évfordulóján, szálljon az emlékezés az ő hűséges élet- és munkatársa, Krupszkája Nagyezsda felé is. Marx feleségéneik sírjánál Engels azt mondotta; ez az aszEz pedig meglehetősen nagy ál ilozatvállaJást jelent, mert két éves gyermek után a nevelő ha- \ i húsz, hétéves gyermek után havi 16, 12 éves gyermek után 12, tizenkét éven felüli gyermek után pedig nyolc forintot kap havonta. Nyilvánvaló tehát, hogy ennek az összegnek jelentéktelensége kizárja annak a ílehető ‘■‘égét, hogy a gyermekszeretet hátterében anyagi haszonlesés legyen, fis ezt az önzetlenséget nem azok vállalják, akik jobb anyagi körülményeiknél fogva megtehetnék, hanem javarészt csak a szegénysorsú dolgozók. Az árvaszéken aziránt érdeklődtünk, hogy a gyám az általa nevelt gyermekért milyen anyagi juttatásban részesül. A válasz a következő: Családi pótlék a tizennyolcadik életévét be nem töltött gyermek után jár. Ha azonban főiskolán legalább jó előmenetelt ta- nusít, akkor a családi pótlék továbbra is folyósítható. Méltányos eseteidben, ha valaki anyját, vagy testvérét tartja el, az utalványozó hatóság a családi pótlékot megítélheti. Ha kiskorú gyermek elárvul az árvaszék által kijelölt gyám a gyermeket eltartani köteles. Nagyszülőt pl. bírósági eljárás út ján is lehet kényszeríteni unokája eltartására, fiával. Beszélgetni kezdünk. —-Az uram kőműves, de most napszamosmunkát végez. Nehezen élünk bizony, nekem is dolgoznom kell. Házakhoz járok mosni, nézze meg a kezemet. Most már hetek óta nem dolgozom, de azért még mindig látszik a nyoma. — Ezen a pólyáson kívül még há- rom gyermekem van, a legnagyobb most jár első osztályba családi pótlék azonban még ebben az esetben sem folyósítható. Olyan eset is van, hogy idős és magukat eltartani neon tudók el tartására az illetékes községet kötelezik. A következő felvilágosítást az OTT-ban kapjuk: A munkások családipótlék ügyeit közvetlenül a családvédelmi főosztály intézi. A kerületi pénztáraik az ügyes-bajos ügyek ben c-vik közvetítő szereppel le beinek a munkások segítségére, amit mindig szívesen meg tesznek. i. _ szony (mélységes tiszteletet érdemel az emberiség részéről, mert felesége, megértő társa volt a kor legnagyobb emberének. Krupszkájaról nemcsak ezt mondhatjuk el, mert ő maga is résztvett a szocialista forradalom előkészítésében, végrehajtásában és fáradhatatlan építője volt a szocialista társadalomnak. A cárizinns sötét korszakában tanítónő volt Péterváron. Hivatása teljesítése közben ismerte fél a társadalomnak nagy igazságtalanságait és súlyos problémáira Marxnál kapott feleletet. Titokban tagja lett egy marxista körnek és ettől kezdve a munkásosztálynak, az emberi haladás nagy ügyének szentelte minden erejét, minden képessé gét. Vasárnapi munkásiskolábaii tanított és itt ismerkedett meg 1894-ben Leninnel. Forradalmi munkájuk teljesítése közben útjaik egybekapcsolódtak, 1895-ben Lenint bebörtönözték, A börtönből üzent: látogassa meg a mennyasszonya ... Krup szkája bizonytalanul, kétkedve fogadta az üzenetet — nem hitte, hogy az üzenet neki szól... Nemsokára Krupszkáját is elérte az orosz forradalmárok sorsa, Ufába száműzték, míg Lenint messze Szibériába irányították. Sok utánjárás után sikerült elérnie, hogy Lenin után mehessen, de csak azzal a feltétellel, hogy megesküsznek egymással. A távol Jeniszei partján Szu- szenszkó faluban volt az esküvő. Krupszkája ezt írja: A száműzetésben férjhezmentem Leninhez. Ettől kezdve életein az ő életének nyomában telt el, segítettem neki munkájában — amiben és ahol tudtam... A száműzetésben együtt fordították Sidney és Beatrix Webb művét az angol szakszervezetek történetéről, itt írta meg Lenin „A kapitalizmus fejlődése Oroszországban“ c. művét és itt írt Krupszkája Szabiina álnév alatt egy füzetet ■ „Munkásasszony“ címmel, mely a nő helyzetének megjavításáért folyó küzdelemben iránymutató. A büntetés letöltése után kül földre emigráltak, hogy forradalmi munkájukat ne zavarja. emlékszik meg a nagyszerű emberpárról, akikkel (Parisban is. merkedett meg. Nemcsak tudományos és -forradalmi munkájukban nyújtottak egymásnak segítséget, hanem az élet min- ‘ Egyedül neki van cipője, a töb- dennapos kicsinyes teendőiben ' bi otthon ül az ágyban, mert tűz is. Emellett Krupszkája nem ha-j fsuk addig ég a konyhában, and nyagolta el saját külön munka- megfőzök. Ezt a legkisebbet is a ját sem, 19Í6-ban befejezte1 dunyha^ alatt tartom, hogy meg „Nemzeti nevelés és demokrá-' ne faSyj°n■ Kelengyét a Magyar cia“ c. művét, amelyről Lenin N°k Demokratikus Szövetségétől Gorkijhoz írt levelében nagy el- j kaptam, máskülönben az lsem ool- ismeréssel emlékezett meg. j na. Mégis nagyon, nagyon örü- 1917-ben visszatértek Orosz- , Uik a kisfiamnak. országba. Krupszkája méltóan i ^ sérülésért megkérdem, honnan kivette részét abból a gigantikus. meríti a bátorságot a négy gyér. küzdelemből, mely a szocialista;'”*’^ 'vállalásához. társadalom megteremtéséért! sodnlkozoa néz ram es úgy folyt. A forradalom győzelme1 olyan onagatólertetodoen. után főleg az ifjúság és a gyér .'mintha titokban me, meknevelés kérdéseivel foglal-! 0/jnl ” És*>'” "■ kozott, de otthon volt a szovjet .. 1 ,z. ... tat allnm nunden kulturkerdeseben.1 » ,. r..;_ ag is botrán1934-ben ismertem meg Krupszkáját. Moszkvában, a tudományos könyvtárak munkásgyű- lésén volt előadó. Egyszerű, igénytelen, fáradt öregasszony benyomását keltette, de nagy tudása és meggyőződésének szug- gesztív ereje lenyűgözte a hallgatóságot. Beszédét avval kezdte, hogy milyen nehéz morúsággal. Gondolja csak meg, mennyivel jobb a sorsunk már most is, mint volt tavaly ilyenkor. És liigyje el, minden épben csak még jobb lesz. Mire megnőnek a gyerekeim, már csak hírből fogják ismerni ezeket a nehézségeket. És már hátat is fordít nekem, élénk beszélgetésbe merül egy másik asszonnyal. A (ej árát vitatják és a piacot. De nem él jobb körülmények között a többi várakozó asszony sem. Mind munkásfeleség, az egyik férje a Kokszműveknél dolgozik, a másiké rendőr, a harmadiké kereskedősegéd. ) Súlyos gondok között élnek, mégis derűsek, bizakodók. Az úgyneoe- zett középosztály asszonyai azonban csaknem teljesen hiányoznak soraikból. Meg is kérdeni egy fiatalasszony ismerősömet:, aki a szemészet előtt várakozik elegáns prémes télikabátban, izemmel láthatóan gondtalanul. — Úgy tudom, maguknak még egy gyermekük ,sincs . .. Ijedten közbevág, mielőtt folytatni tudnám: — Jaj, az Istenért, ne is beszéljen ilyet, ne fesse az ördögöt falra. Nincs elég bajom, éppen csak az hiányozna. — De miért,—csodálkozom —■ ennyire nem szeréti a gyereket? Legyint. — Nem az a kérdés, hogy szeretjük-e vagy sem, hanem. az, hogy miből neveljük fel Lássa be, hogy a férjem havi 600 forintjából ilyesmit nem engedhetünk meg magunknak. Túl- nagy luxus a mai világban egy gyerek. Elgondolkozva hagyom. olt■ Csakugyan igaza van. Litxus a gyermek, olyan luxus, a mélyei csak azok engedhetnek meg maguknak, akiknek színük és Iliiül oan hozzá. h Szemelvények a Magánalkalmazoftak és a GYOSz paritásos bizottsága által hozott elvi határozatokból . _ t A Magánialkakniazottak Szak- j ra, melyek, időlegesen csökkentik "“Pf*11 ’ szervezete és a GyOSz parttá-1 munkaidejüket vonatkoztatná nem voltak, akkor mikor Vladimír, sos bizottsága az 1946. évi július I lehet. Ilyen esetekben tehát a kcn- Iljics utolsó napjait élte. Azután • hó 29-én megkötött kollektív s?^r- • lektív szerződésben megállapított beszélt a csodás változásról, mely j zödés értelmében több ülést |ir- Lenin halála után Oroszország- j tott és ezeken az alant felsorolt ban végbement, az iparosodásról, a mezőgazdaság kollektivizálásáról és a kultúra széleskörű elterjedéséről. „Boldogan látom, — mondta — hogy hazámban a nép sötét tudatlanságát, elmaradottságát hogyan váltja fel a haladás, a boldog munka korszaka. Minden úgy történik, ahogy Lenin akarta, Sztálin az ő szellemében végzi hatalmas munkáját“ A könyvtári tudománynak alapos ismerője volt. A hallgatóság lelkére kötötte, hogy tanuljanak, ismereteiket állandóan bővítsék és munkájuk tervsze. rfi, felkészült legyen. Az orosz úttörő gyermekek kérésére élete vége felé megírta önéletrajzát, melyet e szavakkal fejezett be; Mindig nagyon sajnáltam, hogy nem voltak gyermekeim. Most nem sajnálom. Úgy érzem, hogy sok gyermekem van. Minden komszoniol (ifjúmunkás) és minden pionír (úttörő), aki Lenin Szellemében tanul, az én gyermekem. (939-ben tért örök nyugovóra a történelem nagyasszonya, mielvi fontosságú döntéseket hozta. A fizetett étkezési szünet kérdésében a következőket állapította meg: „Azokat a szellemi m unka vál lal ók a t, akik va lamely héten 48 órán át vannak foglalkoztatva, azon a héten 3 órai fizetett ebédszünet illeti meg. Az első órára eső díjazás a havi illetmény 210-zel történő osztása révén állapítandó túlóra pótlék né! kül". 2. Kategóriába való beosztás „Az egyes kategóriákon belül a szellemi munkavállalók illetmé nyernek megállapítása a vállalat és az üzemi bizottság illetve a bizalmiak hatáskörébe tartozik. Az ily módon megállapítandó illetményekhez számítandó évenkénti 2% korpótlék”. is ne tegye lehetetlenné a cári j kor mar láthatta élete céljának rendőrség. Max Beer szocialista! megvalósulását. történetíró, írásaihau bámulattal j Abelovszky Antónia. 3. Az egyeztető bizottság a túl óradijaknak átalányösszegben tör ténö megváltásához hozzá nem járul. Túlórapótlék mindazon alkalmazottaknak elszámolandó, kiknek illetménye 1050 F-t nem haladja meg. Az 1050 F-on felüli fizetésű alkalmazottak túlóradíjazása' tekintetében a vállalat és az alkalmazott között létesített megállapodás az irányadó. 4. A kollektív szerződésnek a csökkentett tnunkaidőire vonatkozó része kifejezetten a rendszeresen nem. teljesmunkaidővel foglalkoztatott alkalmazottra vonatkozik (órakönyvelők stb.) és azokra a vállalatokte'.jes illetmények folyósítandók. 5. Szabadságidőire vonatkozó azon esetekben, midőn a munkaadó munkavállalójának nem május és szeptember 15-e között adja meg a fizetéses szabadságot, a munkavállaló abban az esetben a* évnek egy későbbi időpontjában szabadságát ki tudlja venni, minden az igy megállapított főidőben igénybe venni nem tudott 6 nap; ra szóló szabadság után tovább1 1 map töhblet adandó, vág! amennyiben részben vagy egészben a szabadság természetben történő kiadása nem volt lehetséges a szabadságidő megfelelő időszak ra vonatkozó illetményhányadda ugyancsak a többlet figyelembe vételével pénzben kell megvál tani. (Pl. az alkalmazottnak nap szabadságidó járt volna, m1 vei ezt az elmúlt évben nem kap ta meg, 6 napomként -+- 1 nap, te hát 14 napra járó illetmény hé nyaddal kell kifizetni.) Felkérjük úgy a kartársaka1 minit a munkaadókat, hogy a feO; kérdések elintézésénél a felsőre1 blvi döntéseket Szíveskedjen«1 figyelembe venni, mert elvi dó" tések lévén azok gyakorlatba' úgy tekintendők, mint a kollek tív szerződés vitás pontjain3' magyarázata . és ezeknek szak szervezetünk mindenkor érvénV szerez. Magyar Magánalkalmazolta1 Szabad Szakszervezete Déldunántúli titkárság.
