Új Dunántúl, 1947. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1947-01-16 / 12. szám

r* i i> fM f. «s; ! rr! 1947 iANVÁZ if A „láthatatlan akkordu Állandó életveszélyben, egészségtelen munkaviszonyok közt dolgoznak hősi önfeláldozással a Kokszművek munkását, akik az üzemet megmentették a német robbantóosztagtót >ás állhat Láthatatlan mondotta dolgozókat munkára. akkord — mint ő — serkenti (az itt a. . lelkiismeretes A pécsi Kokszművek a magyar nyagolják, úgy robban á iparban jelentős szerepet tölt beT eJő Az oi’szág sajnos csak egy ilyen nagyfonrtosságú üzemmel rendelke­zik, ami még inkább fokozza a pécsi Kokszmüvek értékét. A ma­gyar kohóipar számára innen szál­lítják a vasérc kioivasztásának el­engedhetetlen feltételét, a kokszot. Városunk gíáz&zolgáltatását is eben az üzemben termelik. Ezen­kívül benzolt, kátrányt és egyéb nafta terméket állítanak elő a «ízén,bői. Az üzem 260 munkást íogíalkoztat. Éjjel nappal folyik a OBunka, percnyi megszakítás nél­kül Még akkor sem állott meg a termelés, mikor Pécskörnyékén harcok dúltak. Csak munkások erélyes fellépésének volt köszön­hető, hogy a fasiszták nem rob­banthatták. fel az üzemet. fedte. A tölcséreket a rozsda ki­lyukasztotta, ugyancsak a járó le­Kevés a kereset, panaszkodnak, a munkások, sok ruhánk elszakad, fapapucson kívül nem kapunk semmi egyebet az üzemtől. Csak akkor kapnak azbeszt ruhát, mi­kor a kamra előterébe mennek tisztítani. A kokszválogatóban nagyság szerint osztályozzák a kokszot. Az a szerencsénk, hogy most áll a gép — mondotta vezetőm —, msjt itt nagy — munkaközben. — a nor. Nem kellett erről nagyon meg­győznie, mert a falakat és a be_- j 'ont több centi vastag szénoor > f-irO, mezt is, ami állandó balesetve­szélyt jelent az itt dolgozóknak. A kondenzációs terem már sok­kal tisztább. Itt történik a kátrány elválasztása. A gázt innen szál­lítják el a városba Kinn az ud­varon két benzol-fci választó to­rony áll. Meile tie egy új épület, hova most szerelik be a gépeket. Mű­trágya-gyár lesz. A lakatos- és villamos-műhely­ben anyaghiány ellenére mindent előállítanak az üzem részére. Sok feladatot kell még megol­dania enek az üzemnek. Az egész­ségvédelmi berendezések nem ki- elégítőek. A bérek kérdését is sé­relmezik azok a dolgozók, kik ne­héz fizikai munkájuk ellenére a gombkötők és drogtéristák kate­góriájába vannak sorolva. A je­lenlegi ü. B.-nek nagy tervei van­nak a jövőre vonatkozóan és mim den bizonnyal keresztül is viszik —-' hiszen ezért helyezte beléjük j bizalmát az üzem munkássága „Siess! Adj! Segits! mozgalom sikere A kiskeresetű dolgozók példái mutatnak a nagytőkének ff A „Siess! Adj! Segits" mozga­lom nemes célkitűzései Pécsett is megdobogtatták a melegen érző ember: szíveket, amelynek, ered­ményeként mind több és több pénztárca nyílik meg, hogy tar­talma segítségévei az ínségben lévő embertársaink arcáról letöröl­hessük a nyomor fakasztott a köny- n veket Az adakozás a leghoidogitóbb emberi erény, amelyet azonban sajnos azok gyakorolnak legkevés­bé, akiknek megadatott, hogy sze­rencséjükre nem kerültek még szemtől szembe a nyomor és sze­génység gondoktól elgyötört arcú rémével. Viszont azok, akik ma­guk is ismerik a szükséget, a nincset, megértőbbnek a szegény­nyel a volt, vagy jelenlegi sors­társsal szentben. Sajnos azonban. szóból, mint az aprópénz a lyu­kas zsebből. Ezt az e-mtberi ttüajdonságra ala­pított tapeAzbdUtl Mtjak. most ismételten beigazolva, azzal, hogy a vár-osí alkalmazottak és az üzentek snunikásiaí nemes elhatáro­zással a „Siess! Adj! Segíts!" moz­galom ferJkölí célkitűzéseit átérez­ve elsőkként jelentették be az ak­cióba történő bekapcsolódásukat. Ennek eredményeként fizetési osztályok szerint tagozódva 10—2 forintig terjedő adomá­nyukat ajánlottak fel n nyomor enyhítéséire. Követésire méltó példamutatás ez annál is inkább, mivel a dolgozót rétegek közül talán éppen a tiszt­viselők sorsa a legmositohább, ép­pen ők azok, akik adományra és éppen ez a réteg az. amely j ^~ ~is Té»^ ehetoseger frxy an csak apró- ^ ^ ^ nálukéniW pénzre képes váltam lelkének ne- még elesettebbek sorsán keU Ä_ gíteni, ők sietnek elsőkként Pillé­reiket embertársaik nyomora eny­hítésére felajánlani. r»es szándékát. A nagy bankó nehezebben moz­dul ki a finom bőrtárca reke­Szombat este lél 9-től hatalmas A 1MIUINM/Á3 HCAS^UINiÓBAINi Zene: BROADWAY-BROADWAY Az ü. B. közbejárásával meg­kaptam az engedélyt az üzem meg­tekintésére. Útközben Toller elv- társ elmondotta, hogy a jelenleg kiutalt szén-mennyiség kevés és ennek tudható be a gázhiány. Nagy munkatöbbletet jelent annak a szénnek a feldolgozása is, amit a napokban kaptak, mert sok ben-' ne a pala. Először a szénlerakodót néztük-1 meg. Erős traverzekre épített daru emeli ki a, szenet és rostélyon ke­resztül szórja te a földalatti helyi­ségbe. Itt lenn csak a villany-( lámpák rőt fénye világítja meg a dolgozókat. Innen csigákon, majd elevátorokon szállítják fel a ke-; laenceházba. Néhány peicnyi itt; tartózkodás után úgy érzi az em- j bér, mintha a lélegzetvétel nebe- Jr,.,,-,, - , , „ , . zowbé válna. ?«Berlin es Hers Németországban van4 — a A szénpor rövid időn belül rára- j tU mohrali hús egyházi I ronda kodik az itt dolgozók tüdejére. ., yeíeofefC*lás SZ érint A kemencehaz erős vaspillére- J ken nyugszik. A tetővel fedett, i Német szó a pécsi üzletekben A telepes nem fűd vásárolni, a régi gazda i^en Egyházi oktatás és demokrácia Kongattuk és kongatjuk a vesz-' old'a.t nyitott helyiségben szinte harangot; hogy a magyar demo- kibírhatatlan hőség és széngáz ká- krácia sorsa a népoktatáson múlik, bírja a látogatót. Egyik munkás gz a népoktatás 1947-ben nincs jótodiuiatuiag figyeimeztett, hogy sokkal jobb állapotban, mint 1944- lepjüniv fel a deszkapadlóra, mert beTL M,ig a kultusztárca kérdése a tégla néhány perc alatt át- hónapok óta vajúdik, azalatt az égeti p cipőtalpat. ! oktatásügy szépen sompolyog visz­Toiler elvi Ars etoondja, hogy szafelé. Az uj generáció ugyan az itt dogozók egészségét erősen igénybe veszi ez a munka. Ezen­kívül munkájuk életveszélyes is, mert ha a kemence tömését elha­A Zsoinay kulíúrgárd Ujpetrén A Zsolmay gyár kuíKrgárdája vasárnap látogatást tett Urpetrén, hogy az ott lakókat szórakoztas­sa, a falu népének kulturális igé­nyeit kielégítse és ezzel elősegít­se a munkás—paraszt szövetség megszilárdulását. Félórával az elő­adás előtt zsúfolásig megtelt a iíjerem, úgy, hogy a később érke­zettek nem tudtak helyet kapni. Ab előadás előtt Király elvtárs ismertette a 'kultúrgárda célját, mely ezzé! a kiszálással szolgála­tot ” akar tenni a falu népének. , énekek, szavalatok és prózai szá­mok színessé tették a kultúrgárda műsorát. Legnagyobb sikert Her­rn ec ©ívtárs aratta, ki szívből meg kacagtatta egészséges humorával a nézőket. A műsor végén Ober- loiter elvtárs köszönte meg a kul­túrgárda szereplését. Kérte a kul­túrgárda tagjait, hogy a jövőben gyakrabban keressék fel Ujpctrct. mert ez a látogatás közelebb hoz­za a várost a faluhoz. A Zsoinay gyár kultúrgárdáját azokat a téveszméket szívja ma­gába. mint a fasizmus alatt, és meddő lesz minden harcunk, ha rögtön gyökeres változás itt nem történik. Tisztán tények alapján, tárgyi­lagosan akarunk rávilágítani a mai népoktatás fekélyeire. Induljunk kt egy példából: a vallás- és köz A jó forint azért van, hogy a parasztság beszolgáltassa termé­nyét, a munkásság cl legyen lát- j va a gyárak dolgozzanak és a parasztság a terményeiért kapott pénzért vásárolni tudjon. Azért harcolunk, hogy ez az egységes körforgás meg ne akadjon, hogy a proletariátus és a parasztság gazdaságilag kezet fogva ráébred­jen közös politikai útjukra. Ki vásárol? Mennyivel javult a parasztság helyzete? Ezt vizsgál­tuk, amikor szerdán piacnapon végignéztük az üzleteket. A pa­raszt beszolgáltat de a városba igen kevés a felhozatal — Oka nagyrészt a rossz idő és az, hogy­ha valamit már fel is hoznak in­kább házakhoz viszik, mint a pia­con adják el. A parasztasszony eladja kis ter­ményét és míg vonatja vissza- ■ megy, hamar megvásárolja a leg- „Hol van Berlin és Becs? Ezek szükségesebbet. Németországban vannak.“ \ Főleg flianellt vásárol. Kevés a . , . . , , , pénz. Inkább luxusélelmiszerekből A fasiszta propaganda alapossa- P di6 8zeTzJk a vásárláshoz gara vall az hogy amrg francia összeget. fog, gatya a nyelvet tartanak, a példákat ki- ^ apró háztartási zarolag Németország«! ves®k. Fél ^ fíanellnél is hogy az ifjusa^beleickgzodjdc ßondÄodlläk; kcvcs a pénz. a nemet telsobbseg es eme „ki- végignéztünk egy pár vásárló tuno ország szeretet©. parasztasszonyt és azt _ láttuk Francia nyelv tanítása közben hogy az árut magyarul kérik, de nem Franciaországra, és Párisra mikor egymásiközött megbeszélik utal, nem magyar példákat vesz, % nagy eseményt, már németül metországhoz tartozik. A mondat a következő: hanem németet. Időnként olaszt! is, hogy a tengely oktatásügyi miniszter 25.^00/1945 teljes (legyen, mert a legfontosabb síz. alatt a katolikus egyházi fő- ÉMMHid É hatóság 3000/1945 &z. alatt tan­könyvül engedélyezett V. osztályú francia nyelvkönyvből. A pécsi egyházi iskolákban ebből taníta­nak. A francia (nyelv nem világnézeti hogy a francia nyelvet úgy tanul­ja meg a nebuló hogy a példa: Olaszország királya Hl. Viktor Emánu el. A földrajzi nevek francia sza­vainál mindig Németország jön először, nem Franciái- vagy Ma­gyarország. Az ieerafíozásnál ,azt beszélgetnék. Nem láttunk telepest vásárolni. Ha be jönnek a városba, nagyon nézik a forintot, de azért mégis á szoknya zsebéből előkerül az S forint. És ha elszakad az ing, vesz helyette másikat. Ez nagy öröm nekünk, mert a forint dia­dala, de szívesen láttuk volna a vásárlók között a telepest is. — Telepes vagy őslakó? — ütérdezfem sut egyik nénit. Kékszeme dühösen villant és fel­háborodottan mondta rossz ma­gyarsággal: — Dehogy vagyok telepes Is­ten ments! Azok nnn vásárolnak, azok eladnak! — Kinek van pénze vásárolni a faluból? — kérdeztem. Vállat vant, gyanakodva nézett és azt mondta: akinek von forint­ja. — Nem lehetett belőle sem­mit kihúzni, de mikor elő vette a zsebkendőt szép csomag papír­pénz kandikált ki belőle. Vannak még zsíros parasztok- Jól van ez így. Vásároljanak, de szeretnénk, ha már a telepeseken is több volna a hús és a ládában gyűlne a ruhanemű. Azok, akik haragusznak a tele­pesekre ne menjenek szólás- mon­dás után, hanem menjenek le * faluba körülnézni és azt nézzék meg, hogy ki mit vásárol. A közellátási miniszter duplájára emelte Pécs és Baranya marhavágási honfi tfensét A Pécs ős baranyai közellátási tantárgy, mégis a legvadabb fa- .kérdezik. , _____ .. si szta propaganda folyik «’*7- j Becsbe utazik?“ Nem Parisba. . ben ennek a tankönyvnek a Lap- Iften a 75 p^dúul fordí-, ’-ál- a megyében megszaporodott jam. Idézünk a 'bevezetésből: .. ■ Te­kintett el a német birodalom kö­zelségére, a németséggel való év­százados politikai, gazdasági és művelődési összeköttetésünkre, va­lamint német anyanyelvű honfi­társainkra a külföldi nyelvek kö- tzül elsősorban németül érdemes megtanulni“. így kezdi a franciát nyelv ajánlását. A kezdő nyelvtani gyakorlatok­ban is ezen az alapon valósággal beleszuggerálja a szerencsétlen if­júságba a német imádatot. A göb­elásmerés illeti, mert a vasárnapi belai propaganda kifutja itt for- pihenő időt is feláldozzák, hogy májált. A 14-ik oldalon az V>es a falu népének kulturális felemel- j glmnlázüsták második leckéjéből k.-dését elősegítsék. tási gyakorlatul arra kiváncsi hogy ,,voltál-e már Berlinben vagy j Bécsiben?“ A fél könyvet lehetne itt idéz- | mi. Franciául nem is olyan fontos, bizottság, legutóbbi ülésén tárgyal­ták a megyében megsza kényszervágások kérdését A takarmányhiájiy ugyanis tnind- egyre több gazdái kényszerít arra, hogy megváljon marha- állománya (feleslegétől. azonban csak a hatóság által e szerint hogy ebből megtanuljon j111 n csak a hatosag által valaki,, de a fasiszta propaganda; engedélyezett kemysaervágás üt- ügyességé't aztán megtanulhatja, j i*® történhet s az így levágott Í945-ben adták ki katolikus is- ^ratok a Baranya megye és Pécs kólák számára. 1945-ben engedő-1 V?T0S, reszore engiedélyezett va- lyezte a „demoJombikus“ vallás-1 9^®* kontingens keretében kerül­és közoktatásügyi minisztérium ... hettek kimérésre. Ez a kontingens eddig Baranya részére havi 100, Pécs részére pedig 50 drb. szarvas- marha volt. A bizottság megállapította, hogy -azeüdági kontingens, keretébe a felszaporodott kényszervágásokat nem lehetett beilleszteni, ezért BORT SZÁLLÍTUNK AUSZTRIÁNAK Bécsböl jelenti az MTI: A földművelésügyi minisztérium jelentése szerint Ausztria Magyar- j úgy határozott, hogy kérni fogja 1 már megtudjuk, hogy Bécs Né-' országról 200 ezer Hl. bort hoz be.' a minisztertől a kontingens fel­emelését. A bizottság határozat# értelmében dr. Kertész Endre kö*- eUátásj kormánybiztos már el i> járt a közellátási minisztér:umbau­et minek eredményeképpen a miniszter úgy Baranya, min* Pécs havi marhavágást hantin" gensét az eddiginek duplájára- tehát 200, illetőleg 100 darabr» emelte íeL Itt említjük meg, hogy a közel'- látási bizottság ugyanezen az ülé­sén a kenyérgabona elégtelenségé­re való tekintettel elhatározta- hogy a hátralévő hónapokra ismét he- vezetik a kukorica-napokat. II*' lenként valószínűleg egy kuk#' ricanap lesz, amikor neon kenyeret, hanem kü" koricaiisztet fognak kiszolgáltatni a többi napokon viszont a kényé! kukorica-mentesen kerül főre)'9' lomba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom