Új Dunántúl, 1947. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1947-01-05 / 4. szám
1947 január 5. a bányász 3. oldal Á fizikai és szeliemi^olgozók nagy találkozója volt a Bánya- és Kohómunkások Első Kongresszusa Nagy fontossú/ú esemény zajlott le' Budapesten december 14 és 15-én. Ezeken a napokon tartottál? meg a Bánva és Kohómunkások Első Kongresszusát, melyen az ország valamennyi bányája képviseltette magút. Bányamunkások, technikusok és mérnökök gyűltek össze, hogy megbeszéljék azokat a követelményeket, amelyeket az ország támaszt a bányamunkássággai «emben. A Kongresszus résztvevői közt ott volt Rajk elvtá'rs, Gerő elvtárs, Vas elvtárs, a szakszervezet részéről Piros és fodor elvtársak. A kongresszust Nagy Ferenc a Bányamunkások Szakszervezetének titkára nyitotta meg, üdvözölve a megjelent kiküldötteket és vendégeket Ezt követőleg V d s Zoltán ismertette a szénbányák nehéz helyzetét, Rámutatott arra, hogy az államosított üzemek a csőd szélén állták, amikor az állam átvette őket. A vállalatok vezetői az államosítás lelőtt a visszaélések sorozatát követték el az üzemek és a dolgozók rovására. Nemzetgazdasági szempontból tehát feltétlenül be kellett következnie az államosításnak, mert csak ezzel kerülhettük el a visszaélésekből fakadó súlyos leromlás (gazdasági következményeit. Gerő elvtárs tájékoztatót adott a kill- és belpolitikai kérdésekről. Rámutatott arra, hogy bár nincs is a .dolgozók kezében az államhatalom, mindenesetre részesei ennek és így kizárt dolog az, hogy a dolgozók nélkül a dolgozók ügyében intézkedhessenek. Hangoztatta a fizikai és szellemi munkások ösz- Szefogásánaik szfflcégességét, mert Csak így tud eredményes munkát Átfejteni a bányászság a Kougresz- *zus után. Ezután Rajk elvtárs szólalt fel. Gázolta a kiküldöttek előtt a parlament által hozott antiszociális törvényt, mely kizárta az építő munkásokat a szövetkezetek alapításának jogából. Hangoztatta, hogy a munkásságnak két fronton kell harcolni: politikai és gazdasági síkon. Politikái síkon u pártmegmozdulásokon keresztül, gazdasági síkon pe- Big a munkahelyen, a több termeléssel harcoljunk. Beszéde végén 4nnak a reményének adott kifejezést, hogy a dolgozók tisztában vannak » harc kimenetelével és ennél fogva lendületesen fogják a harcot végig küzdeni a győzelemig. A következő felszólaló Z e n t a i Béla mérnök volt, aki a munkásság és értelmiség összefogásának szükségességéről beszélt. Dr. lEszjító Péter, műegyetemi tanár, a baleset elhárítására hívta fel a kiküldöttek figyelmét, mert a balesetek előfordulása gyakoribb, mint azelőtt volt. Ez annak tudható be, hogy nincs elég anyag és így spontán alkalmazásokra kényszerülnek. Az üzemi bizottságra az a feladat hárul, hogy figyelme kiterjedjen a mentő- és egyéb balesetelhárító eszközök) megjavítására, mert ezzel lehet a baleseteket kiküszöbölni. Ezután Z g y e r k a János ismer- Kongresszus célját: ffinh, olcsóbb és jobb minőségű szenet termelni. Hangoztatta, hogy a szakszervezet kívánté a Kongresszus összehívását, mert a problémák, melyek felmerültek, a leggyorsabb orvoslást IfívstTi 1A ]r A MESzHÁRT részéről Ivan Kiriesemkó bányamérnök szólalt fel Párhuzamot'vont a szovjet é* a pécsi bányáik között. Rámutatott azokra a hibákra, melyeket az itteni bányáknál látott és kifejtette véleményét arról, hogyan lehetne a hibákat ‘kiküszöbölni. Fodor elvtárs javaslatként előterjesztette azt, hogy a baleset következtében elhialáíozotta'k hozzátartozói három hónapos fizetett felmondási időt kapjanak. Ez lehetővé teszi azt, hogy ne nyomorogjanak addig, míg a nyugdíjat és a baleseti-járulékot meg nem kapjak. Beszélt a szakoktatás bevezetéséről, mely szerint 14 évtől 18 é$es korig, -a bányászif jak 5 órai fizikai munka elvégzése után 5 órai szakirányú oktatásban részesülnek. Több értékes hozzászólás növelte még a kongresszus sikerét a különböző bányák munkásai részért»’. A nagysikerű Kongresszust Nagy Ferenc zárta be. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a* elkövetkezendő időben meg lesz a Kongresszus eredménye, a több, I jobb és olcsóbb széntermelésben. I mely lehetővé fogja tenni a bányá- I szók életszínvonalának emelését is. Ahti az atnuiUai #*awateáyot faatatUaztatia.,. Nemrégiben véletlenül a kezembe került a Kanadai Magyar Munkás c. amerikai magyar újság, örömmel vettém kézbe, arra gondolva, hogy ezen keresztül jól alkalmam nyílik a mi munkássorsunk és a kanadai viszonyok közötti párhuzam meg-„ oizsgálására. * Az első ami a szemembe ötlött, két jelszó volt feltűnő betűkkel: ,JEgységes népi akció a reakció elleni" — „Tartós nemzetközi békéi kell teremteniI“ — A második oldalon pedig nagy betűkkel éz állt: ,farmer-munkás szövetségen áll a jövőnk." — A cikk, amely ezalatt a cím alatt következett, arról szólt, hogy Kanadában is baj van a búza árával. A farmer sokkal kevesebbet kap érte, mint arQfmyi megélhetéshez szűkösen elég volna. Egy . másik cikk a tej és tejtermékéi: árának letöréséért szállt síkra. Külön egész oldat Találkozik a sztrájk kérdésével, bizonyítva azt, hogy az amerikai munkásság az ottani iparmágnások ellen éppen olyan elkeseredett harcot folytat, mint mi a magyarországi kapitális- iákkal szemben. Általában az újság minden sora bál or kiállás a l demokratikus Magyarország mellett. Nagyon sok gyűjtési felhívásról és ezek eredményeiről számol bé. Komoly ön- szegek gyűlnek össze az itthoni magyarság segítségére. Jóleső érzéssel tettem le az újságot. Azok a szeretelet és nagy melegséget sugárzó szaoak, amellyel kanadai magyar társaink rólunk írnak, mindennél jobban bizonyítják egymáshoz tartozásunkat a magyarságban és a munkássorsban egyaránt. P. líf. A somogyba nyatelepi példa Somogybány »tele pen a MaDISr. és a Független Ifjúság közös teaestét rendezett. Emögött « semmitmondónak ható mondat mögött sokkal komolyabb, jelentősebb esemény húzódik meg: egymásra talált az egész országban szembenálló két ifjúsági egyesület. A közös teaestet előreláthatólag közös munka követi, ami a munka eredményét sikeresebbé teszi. A somogybányatelépi példa követésre méltó. Az ifjúsági egyesületek előtt, —• csakúgy, mint a pártok előtt, — közös célnak kell lebegnie: a mid tat erélyesen megtagadó», felépíteni a demokratikus, boldog magyar jövőt.
