Új Dunántúl, 1947. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1947-01-04 / 3. szám

2. CJ DUNÁNTÚL 1947 JANII AR 4 A parasztság helytállása TELEPES FALU 1 NEMiTELEPES Tildy Zoltán mondta újévi be­szédében: .. Voltak még jó­hiszemű emberek között is, akik riodozva nézték ezt az erőtelje­sen végrehajtott, sorsformáló nagy cselekedetet, féltették az országot a termelés aláhanyat- íásától. De ma közel két esz­tendő után, két nagy tényt nyu­godtan megállapíthatunk a föld­reformmal kapcsolatban. Egyik az, hogy éppen a földreform mentette meg hazánkat és né­pünket az éhínségtől. Nagy ura­dalmak képtelenek lette volna elvégezni azt, amit a földhöz- jutott kisemberek százezrei hő­sies erőfeszítéssel elvégeztek ... ... és írni meghatottan láttuk, hogy tulajdon földjükre lépő kis parasztcsaládok miként pó­tolják a giépi és állati erőt em­beri kézzel... ... Parasztságunk bebizonyí­totta, hogy nem kell tőle fél­teni a magyar termés mennyisé­gét, de nívóját sem."-A reakció kedvenc vesszőpari­pája, hogy a földreformot elsiet­ték, nem sikerült és a telepesek nem váltalt be. Maga a köztársa­sági elnök adott ilyen szép bizo­nyítványt a föld új munkásairól. Nem az urairól, mint régen, ha­112 százalék beszolgáltatás it2 százalék bvzaloldadó 90 százalék pénzedé 47 százalék beszolgáltatás 28 százalék buzalöldadó 17 százalék penzadó nem azokról, akik a biblia mon­dását követve: véres verejtékük­kel keresik meg a mindennapi kenyerüket. Minden szónál, védő és vádbeszédnél többet jelentenek a számok, a statisztikára nem le­het pártpolitikát ráfogni és min­den reakciós hangoskodásnak el kell tűnni, ha Pécs—Baranyából a következő jelentést olvassak. A telepesek megállják helyüket! UJPETREN 80 százalék a telepesek száma és búza beszolgáltatásból teljesítetlek kötelességük 80 százalékát. A búzaíijldadó 82 százalékát leadták és pénzbeli adóból 70 százalékot kifizettek. Már pedig ebből laknak jól a dolgozók a városban és ebből tartja fenn a gondokkal küzdő demokratikus állam a gépezetét. Vájjon a hangoakodók és a re­akciósok teljesítettték-e már csak 70 százalékig kötelességüket. KISKASSA a másik telepes helység. Itt 90 százalék a telepesek aránya. Itt a búzabeszolgál tatásban 102 száza­lék, szóval felesleg is volt búza­adóban szintén 102 százalékot ad­tak la és 90 százalék volt a pénz­beli adóteljesités. pécsdevecser 100 százalékós telepesíalu. Itt be­szolgáltatásban 112 százalékot tel­jesítettek, búzaföldadóban szintén 112 százalékot és pénzadóban 80 százalékot róttak le. A beszédes számokhoz, hogy mindent eláruljanak, csak még egy adatot közlünk. PETERDi Nincs telepes, csak öslakók művelik a földet. Beszolgáltatás 47 százalék volt, búzaíöldadóban 28 százalékot teljesítettek és csak 17 százalékot fizettek pénzben adóra. Nem' kell bántani a telepest, sem az ország jobb sorsát tőlük félteni. Mások azok, akiktől az ország jobb sorsát félteni lehet és félteni kell... (gy. r.) nnuDWini»» Ifn nsn es,e 7~tő1 11-te ifUJlOU M1LASS1N össztánc a Belvárosi Kai Körben Zene BROODWAY nrmtfmMa így dolgozik a marcoli igazolóbizottság Feljelentette az emberséges parancsnokot, megakadályozta a század hazahozatalát feddésre ítélték szíáiin — Mua jeine A népbdróság Már sokszor foglaiiaoetrtt az üj Dunántúl a vidéki ágazolóbizott­Ä működésével. Most újabb bővül az igazolási csoda bogarak tára. A marcali igazolóbizottság táT- ’ p’K^s, kell hogy a vidéki igazoló- ralta Domsa István marcali la- bizottságok végre ne a bűnösök olyan határozatot hoz majd, ame­lyik méltó lesz az elkövetett cse» lekményhez. Ez azonban nem kielégí tő meg Moszkvából jelentik: A legfelsőbb szövetségi tanács tagjait, mint ismeretes, február­ban választják meg a szovjet pol­gárok. A jelölések tömeggyűlé­sek keretében, történtek. Az egyik moszkvai választókerület szavazói 15.000 főnyi tömeg jelenlétében nagy lelkesedéssel Sztálin gelle­remé Illetőleg ' ralásszimuszt jelölését határozták gyalfca Domsa István marcali la löos ügyét, és a megállapított té­nyek alapján' feddésre ítélte. Az igazolóbizottság határozata most feMebbviteli fórumához, a ucpbd- rósághoz kerül. A pécsi népügyésK- ség már elkészítette vádiratát, amelyből kiderül milyenek is vol­tak azok a cselekmények, melyek a marcali igazolóbizottságot ilyen tsságorú'' határozat meghozator tóm késztettek. Mint a vádiratból kitűnik, Doan- &a István egy munfcaszolgálatos századnál szolgált. Mégpedig nem is egyszerű keretlegény, hanem század páni nesokhe Ive fctes volt. — Ebbéli minősége pedig bőven adott alkalmat arra, hogy ember­telen bánásmódjával alantasai éle­tét megkeserítse. Ezt a működést már akkor kezdte, mikor századparancsnokát, aki beosz­tottaival a legemberségesebben bánt, ezért az emberséges bá­násmódért feljelentette. Más alkalommal, amikor lehető­ség nyílt arra, hogy a század az oroszokhoz kerüljön a századpa­rancsnok ilyenirányú tervét Dóm- na hiúsította meg. Valahányszor rábízták a mene­telő század részére a szállás elő. készítését, Domsa a rábízott fe­lelősségteljes feladatot mindig rosszindulatú hanyagsággal haj­ította végre — amivel persze me­gint csak a beosztottaknak okoz­ta kárát CseJekmnénvcirc azonban 'akkor tette fel a koronát, amikor megakadályozta a század haza­hozatalát. Rövidem ez volt az a bünsoro. zat, amiért a marcali igazolóbi- xottság döntése mindössze feddés­sel sújtotta. megmentésében merüljön ki, ha­ei Küldöttség kéri 'fel Sztálint, fogadja el a jelöltséget Sztálin geraerali&sztonuszt ezenkívül igen (sok választókerület szeretné je­löltéül megnyerni.' Moszkva egy másik választókerülete Molofovot jelölte. Ugyancsak MoLotovot je­nem kifejezésre juttassa a magyar lökte a feningrádi egyetem is. — nép elhatározott szándékát: leszá- J Nagy lelkesedéssel jelölte a leg- niotai azokkal akiknek gonosz-1 felsőbb szovjetbe Vorosálov tá­rsága, vagy makacs ostobasága bonwgyot is az egyik választó- nemzetünket tragédiába döntötte, kerület tömeggyűlése. A nemzetgazdaság alapja a szocialista ipar Londonból jelenti a MTI: Mint a Reuter-iroda jelenti Moszkvából, a Pravda, a Kommu­nista Párt hivatalos lapja újévi vezércikkében megállapítja, hogy a Szovjetúnióban nem voltak és nem lesznek, olyan válságok, mint amilyenek más országokban a háború utáni időszakot jellemzik. A nagytőkés országokban — írja a lap — ma a gazdasági válság és nyomor árnyéka lebeg a gyá­rak és üzemek felett. A nemzet- gazdaság alapja a szocialista ipar. A mezőgazdaság pangását, amely a múltban a háború elkerülhetet­len utitársa volt, nem ismerik a Szovjetúnióban. A Szovjetunió a világ békeszerető népeinek az élén áll. A szovjet népet az al­kotó és építő mimika foglalja le. Az újesztendőben növelni kell a termelést azokban az iparágakban, amelyeknek rendeltetése a lakos­ság napi szükségleteinek kielégí­tése. A szovjet nép tömött sorok­ban áll a Kommunista Párt és nagy vezére és tanítója, a nagy Sztálin mögött — fejezi be cikkét a Pravda. Felvilágosító tanfolyamok a vidék részére a Gazdasági Felügyelőség í özremüködésével A Gazdasági Felügyelőség köz­reműködésévé'. a főigazgatóság Baranya különböző falvaiban fel- világosító tanfolyamokat rendez. Németbóly, Sátorhelypuszta, Veiti, Kaposszekcső és Csikos- töttös községekben már folynak a kéthónapos ezüstkalászos tanfo­lyamok, Siklóson, Mágocson, Püspökiek on pedig hatnapos tan­folyamokat tartanak. A hatnapos ■tanfolyamok tárgya a baromfite­nyésztés módozataival való foko­zottabb megismertetés és az e té­ren eltérhető eredmények foko­zása. Ezeket a hatnapos tanfolya­mokat Baranya több községében meg fogják ismételni. A tanfolyamok jelentősége igen nagy. Egyrészt lehetőséget nyújt a földművelés terén szerzett leg­újabb Itapasztaiatok és eredmé­nyek megismerésére, másrészt pe, dig olyan ismereteket nyújt, me­lyek az amúgy is nagy nehézsé­gekkel és hiányokkal küzdő ál­lattenyésztésünk fokozására alkal­masak. Korkép—kórkép Rövid rendőri hírben buszú mohunk arról, Ihogy egy pécsi lakásban igen sok zsidó és nyugatra menekült egyén holmiját találták. A nyomozást befejezték és ma már közölhetjük a bitorló ne­vét: Pásztor Károly, Mátyás Flórián utca 88 szám alatti lakos. A rendőrségi jelentés és az aktában levő leltár felkeltette a krónikás érdeklődését. Ki az az ember, milyen lehet, aki a fa­sizmus átkát, a harácsolást ilyen magas iskolává fejlesztette. Hogy kezdte, hogyan csinálta, mi vitte az első lopás felé? Pásztor Károly 26 éves, szőke, kékszemű, riadtarcú fiatalember. Nem bűnöző típus. Riadt, elesett kisfiú benyomását kelti. Mikor beszél tetteiről, kicsordul a köny-nye és ezek a könnyek őszinték. Ez a fiatalember a kor betege, az elmúlt idők meg mérgezték és a demokratikus igazságszolgál tatás még hasznos embert farag­hat belőle. — A környezet — mondotta. Igen, a környezet a levegőben lévő bucilusok, melyeket a németek és nyilasok plántáltak át és a kor, melyben sok ember­nél volt: rablóit holmi. A rablás szelleme lebeg ma is a 26 éves péksegéd felett. Ez a Pásztor még pléhtáblát is lopott „Mecsek szállóhoz“ felirattal. Nem érték, nem használati tárgy. De ellopta, mert az út szélén hevert és mert nem tanították arra, az iskolában, mert nem tudta a fasiszta időkben hogy az is: nemzeti vagyon. Hogy kezdődött? Hogyan érik tolvajjá egy jóravaló békés­csabai család péksegéd fia? Másfél éve idevetette Pásztor Károlyt a sors és a szerelem. Beleszeretett Wittich nyugatra menekült ezredes szobalányába. EL vette. A lakás, a holmi a szobalányra volt bízva. A holmik „el­kallódtak“. Az „elhagyott javakat“ ez is, az is „kezelésbe“ vette. A szobalány is. Aztán Pásztor tnunkanélkül maradt. Sok helyen látta, hogy mennyi érték jutott bitangjára és ő is „szerzett“. Már gyereke is született. Az asszonynak jobb életet akart. fis betört. Májusban először, decemberben másodszor. Közben itt-ott lopott. Dolgozott benne a fasiszta bacilus: a magántulajdon, a nem­zeti vagyon semmibevevése. A rendőrségen mindent beval lőtt. Gyűjtötte a holmikat. eL adott, ha pénz kellett, de azért gyűjtötte, hogy pénzzel kerülhes- sen vissza haza Békéscsabára, a mamához, aki szerette, de aká sohasem értette volna meg hogy „alacsonyan“ nősült. „Felvágni“ akart otthon Pásztor hisz látta 44-ben, hogy « „deli“ ifjak mily büszkék voltak „zsákmányaikra“. Volt ez a Pásztor házmester az Elhagvott Javak Kormány­biztosságán is. Az is felkavarhat ta lekét, Eogy mennyi minden drága holminak nincs gazdája, mikor őt az boldoggá tenné. Ez a Pásztor nem volt fasiszta, nem volt tolvaj, jóravaló mun- kásszülök gyermeke, csak megmérgezte a korszellem. És most nekünk kell fizetni azért, de nekünk kell ezeket a mérgezetteket megmenteni is. Ez csak kis korkép a kórképről, a lelki romokról, melynek terhe néha jobban nyom, mint a felrobbantott hidak, házak romjai. (gyenes) Szenei hér a betegeknek az Egészségügyi Szakszervezet 98 százalékban szexve7kedtek már a reakció egykori íellegyárénak dolgozói Az elmúlt rendszerben az egész­ségügyi dolgozol, minden szervez­kedéstől távol álltak, mért a kli­nikák, (kórházak egyes kisknál- lyok, reakciósok fellegvárai vol­tak. Ma már beletartoznak a mun­kásság közösségébe, 98 százalékuk szervezett dolgozó. Munkájuk na­gyon felelősségteljes, a fizikai munkán kívül nagy lelkieröre is szükségük van. Naponta 16—20, gyakran 24 ólát is dolgoznak. Ez­zel a megfeszített munkával sike­rült csak a háború utáni fenye­gető járványveszélyeket elkerülni. Az egészségügyi dolgozók saját egészségük kockáztatásával állí­tották elő a fertőzés elleni védó- szereket. Miután az illetményük nagyon kevés volt, sokszor éhez- ve-fázva kellett nehéz munkáju­kat ellátni. Mi tartotta bennük az akarat­erőt? A munkás öntudat. Az a cél, hogy a magyar társadalom egész­séges legyen, mert csak egészsé­ges társadalom képes egészségei életet élni. Méltán megérdemli tehát a* egészségügyi dolgozók csoportja, hogy megbecsüljék és támogassák- Fontos munkáját két éven ke­resztül látta el a legnagyobb nél­külözések között Támogattás nél­kül pedig ezt a munkát folytatni már nem tudja. A klinikák »betegtakaró és mái ruhák nélkül állanak, ezenkívül ami legsúlyosabb bajuk, nem kop­nak megfelelő mennyiségű szenet Ezúton is kérik az ületékes ha­tóságokat, hogy a lehetőségekbe! képest minél előbb (juttassanak szenet a kórházak, a klinikák ré­szére, hogy az ott gyógyulást ke­reső betegek mielőbb meggyógyul­janak. Ez mindannyiunk érdeke és ezért az egész társadalom segítségéi kérjük az egészségügyi dolgozói eredményes munkájának elösegf léséhez. Egy svá'ci lap kedvező jelentése a magvar gazdasági helyzetről Zűriéből jelenti az MTI: A Journal de Geneve kedvező hangú jelenést közöl a magyar gazdasági helyzetről. — Kiemeli, h^gy a. magyar gazdaság olyan előrehaladást tett, hogy veszély nélkül elviselhetne 1.400—1.500 millió forintos bankjegyforgalmat is. Varrnak szafcértifc, akik ezt az összeget szükségesnek is tar* jak. Az állami bevételek megfő lelnek az előirányzatnak. A KI Ientés végül a magyar külker«* kedelmi mérleg adatait ismerted SZERKESZTŐSÉGI ÜGYBEN SZÍVESKEDJÉK TÁRCSÁZNI A 29-49 TELEFONSZANOTI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom