Új Dunántúl, 1947. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1947-01-31 / 25. szám

W A törvényhatósági bizottság elfo­gadta egy Községi Takarékpénztár fel- áKtásának tervét — Nincs többé úr. — csak bajtárs — a demokratikus iuM$se- regben — Külön táborokban gyűjtik össze a jugoszláv és román volt hadi­foglyokat. *V. Évfolyam, 25. szám Ära 40 fillér PÉCS, 1947 JANUÁR 31. PÉNTEK A MKP három éves terve alapján saf^t erőnkből fel tudjuk építeni az országot Elérkezett a tervszere gazdálkodás ideje és adva vannak előfeltételei is ^ MKP sajtóértekezlet keretében tájékozhatta a külföldi és beliötdi sajtó képviselőit a párt három éves újjáépítési tervéről Budapestről jelenti a MOT: Magyar Kommunista Párt ?®örtök délután sajtóértekezlet petében tájékoztatta a külföldi . belföldi sajtó képviselőit a párt aT°rnéves újjáépítése tervéről, j ^ sajtóértekezletet Kállai Gyula, ."^gyar Kommunista Párt sajtó- . gályának vezetője nyitotta meg, Rákosi Mátyás a hároméves .*7 részleteinek ismertetése előtt ^ ‘fcrvszerűség kérdésével foglal­tó a tekintetben nincs kü- ^“^3 a magyar közgazdászok hogy «érkezett a tervszerű gazdál- 'Udás ideje és adva vannak elő- , '«»ételei Is. Vn fc a*an még abban a tekintetben, saját erőnkből tudunk-e egy- komoly újjáépítési tervet Valósítani. Itt is egyre inkább íj, ybe kerül az a nézet, amely ’Uondja, hogy még az lesetben is, ha semmi abban »év, gííséget nem kapunk, saját erőnkből fel tudjuk építeni az országot. Mi, kommunisták — mondotta — igen bizakodóak vagyunk a nem­zet gazdasági regenerálódása te­kintetében. Túlzás nélkül mond­hatjuk, hogy a hároméves tervben lefektetett újjáépítési tempó, ösz- szehiasorüítva az 1945/46, esztendő iramával, m!ószínűleg meglassúb- bodást fog jeleníteni, úgyhogy az 1945/46. évi újjáépítés ütemét nézve, a mi tervünk feltétlenül reális. Rákosi Mátyás ezután rátért a hároméves terv töbib adatainak ismertetésére. A tervnek alapja az, hogy a legközelebbi három gazdasági esz- lendlöben, hat milliárd forintot fek­tessünk bele az újjáépítésbe. Ez a nemezt! jövedelemnek a követke­ző három esztendőben 11®,3 vo’- na. A beruházási ipari része úgy festene, hogy legdöntőbb változás a bányá­szatban, mint a nehézipar alap­jában állana be. .yen nevezendő külföldi köl- 6jU, vagy ehhez hasonló se­Az újjáépítés fontos tényezői: Q kisipar és a mezőgazdasági ipar u? fij í áépí t-ésbe n ÍOTlfftCt cTAl'P J *" fontos szerepe volna a kis­dereknek, a kisiparnak és j,.6 P a kisipar részesedése is az Un ^ hékeesztendőhöz képest ^ százalékkal növekedjék, jfdm beruházások másik rendkívül 'nks, része a mezőgazdasági be- ^*“s- A mi tervünk ^.ugész beruházási pTogramm- csaknem V«-át, valamivel ái százalékon felüli összeget sSia mezőgazdaságba beru- ^klr nC^^z összegnek a 60 % -a köz- a mezőgazdaság fejleszté- ^dfuatnék. Azt akarjuk, 116 csak szó, hanem tett is ___ azt a kijelentésünket, !'b*ióSí- gazdáknak hamarosan ,'^lI Jómódú, boldoguló földmű- Äs 0 kell válni ok és az állam fejével kell belenyúlni a L7“ie<y ?°6goldásába. Ebben a te- a mi tervünk kétség- /k.t4Öikális fordulatot jelent. P^®*ülyt a beruházásoknál el- ^ állam kezén lévő gazda- ^vJj/'-'ktorra helyezi, emellett a lt62«ti szektorra. a parasztokon, a klsqaz- de különösen a földliöz­jutottakon segíteni -akarunk, en­nek a segítségnek a leggazdasá­gosabb és legeredményesebb módja csak az lehet, ha minden erőnkkel segítségére sietünk a földműves termelő és fogyasztó szövetkezeteknek. Ez az egyetlen módja annak, hogy 4—6—8 holdas parcellákat, ame­lyeket a földreform e 700.000 ma­gyar parasztnak juttatott, valóban gyorsan modern belterjes gazda­ságra állítsuk át. Az a tenden­ciánk, hogy a három év beruházásaiból a hangsúlyt az állami és a szövet­kezeti szektorra helyezzük, egy­általán nem zárja ki a magán­kezdeményezés legteljesebb tá­mogatását. Mi az egyéni kezde­ményezésre, bár az állami és szövetkezeti szektortv akarjuk elsősorban támogatni, Tendkivűl nagy súlyt helyezünk. Ezt azért tartom fontosnak hang­súlyozni, haigy eleve elvegyem az élét azoknak a rosszakaratú állításoknak, amelyek szerint a hároméves terv valami rideg szó, cializálás narkózisával végrehaj­tott szocialista operáció a magyar gazdasági élet területén. Erről szó sincs. ni kell a dolgozók életszínvonalát jW lesz eredményes három-1 a munkás, a paraszt, a haladó ^ tervünk, ha nem tudjuk I értelmiség, a kisiparosok, kiske- ‘‘Bni a dolgozó osztályok, | reskedők életszínvonalának eme­lését. Amennyiben van elégedetlenség a fiatal magyar demokráciával szem­ben, az elsősorban abból ered, hogy nem tudtuk, még elég gyor­san emelni a dolgozó tömegek élesizímvonalát. Az utolsó két esz­tendő mindenütt elismert újjáépí­tési eredményeinek áldozatait el­sősorban a dolgozó osztályok vi­selték. Lehetetlen a további esztendő­kig követelni tőlünk ilyen áldo­zatot. Az bizonyos, hogy három éves tervünk megvalósítása újabb lendületet fog adni az újjáépítés­nek: és újabb lelkesedést fog ki­váltani a város és a falú dolgo­zói között. Tervünk az, hogy 1949—50-ben az 1938-as életszinvonalnak 109 —110 százalékát érjük el és a fejlődés olyan legyen, hogy az első esztendőkben a dolgozók életszínvonala legalább 35 szá­zalékkal emelkedjék, a követ­kező esztendőkben pedig túl­haladják. A munkásnak, parasztnak, értel­miségnek, kisiparosnak, kiskeres­kedőnek tudnia kell, hogy az ország gazdasági talpraállitásával párhuzamosan halad iá saját bol­dogulása és anyagi jóléte. A tudás az intenzitás, a béliéijesség meg­követel egy bizonyos életszínvo­nalat. Ha eTre nem tudjuk fel­emelni a dolgozókat, akkor ter­vünk jelentékeny része eleve si­kertelenségre van Ítélve. Pénzügyi terveink reálisak Ki akarok térni arra a kérdés­re, hogy reálisak-e pénzügyi ter­veink, a hároméves terv finan­szírozására vonatkozó számítások. Ebben a tekintetben hallottunk egy és más ellenvetést és való­ban itt meglehetősen sok ismeret­len tényetző van. Az elmúlt fél- esztendő tapasztalatai és a stabi­lizáció körül szerzett tapasztala^ ttík azonban azt bizonyítják, hogy minden szkeptikus vélemény, vagy ellenvélemény dacára azok a té­nyék! és szárnak, amelyeket a Kommunista Párt gazdasági em­berei kidolgoztak, helyesnek mu­tatkoznak. Alig volt eltérés a ténylegesen bűkövetkezett állapot és az előrelátott terv adatai kö­zött. Erre a tapasztalatra támasz­kodva mondhatjuk, hogy ez a finanszírozási terv reális. Eddig kizárólag tervünk gazdasági ré­széről beszéltem. A terv azon­ban nem légüres térben hajtódik végre, hanem az adott politikai viszonyok között. Befejezésül rá akarok mutatni arm, hogy bár a tervről szóló összehasonlításunkban ez a kér­dés keveset szerepel. tervünk megvalósításának döntő előfelté­tele, egy erőeí'jes demokratikus politika. A három éves terv létrehozá­sának elengedhetelen politikai előfeltétele kíméletlen harc min­den kísérlet lellen, amely alá akarja ásni demokráciánkat gazdasági téren és jelen eset­ben a felfedett összeesküvés kí­méletlen kiirtása és gondosko­dás arról, hogy hasonló kísér­letek többé a magyar demokrá­cia újjáépítési munkáját ne za­varhassák. Eraélkül a politikai előfeltétel nél­kül minden gazdasági erőfeszíésünk eleve sikertelenségre van kárhoz­tatva. Mivel r*4 és velünk a,: egész magyar demokrácia el van szánva, hogy kilábal abból a gaz­dasági szakadékból, ahová a há­ború vezette és meggyógyítja a háború sebeit, ebből az elszánt­ságból az is következik, hogy a* eddiginél hasonlíthatatlanul na­gy óbb energiával éa következetes­séggel fogunk harcolni a rcakcié, a légi rend híveinek' minden, né­ven nevezendő megmozdulásával szemben. Ez a politika előfelté­tele a tervnek és enélkül a há­rom yvcs tervet nem tudjuk vég­rehajtani. Rákrisi Mátyás tájékoztatása végén közölte a megjelent hírlap­írókkal, hogy a Kommunista Párt a Szociáldemokrata tcstvérpártta! most tárgyalásokat folytat arra nézve, hogy terveiket ezentúl egv- behangoiják és liehet ő9e|* köré» vonalon vigyék tovább. Segély Magyarorsiágnak Newyoikból jelenti a Reu­ter: Az Egyesült Nemzetek ster­vez etének segélyző bizottságába» Magyarország számára 40 200.00» diolár segélyt javasoltak. Egységes íöidadó katasztert követe! a Nemzeti Bizottság a földművelésügyi minisztertől Csütörtökön délelőtt ,a Nemzeti Bizottság a városháza kisgyűlési termében ülést tartott. Napirend előtt Mátyus pénz­ügyigazgató a Nemzeti Bizottság felkérésére az adóbehajtás mikén­ti módozatairól és annak állásáról tájékoztatta a bizottság tagjait. A pénzügygazgató jelentése sze­rint az adóbehajtások mindenütt szigorúan miniszeri rendeletre és a szabályoknak, az előírt törvé­nyeknek és rendeleteknek megfe­lelő módon és szellemben folvtak le. Miután azonban a telepesek adósérelmei konkrét esetben még­is fennállanak, különösen abban az értelemben, hogy a régi kataszteri jövedelem meg­határozás szerint egyesek bir­tokból való részesedés követ­keztében nagyobb adóterhet kénytelenek viselni, mint azok, akik nagybirtokból részesedtek, a Neímzűti Bizottság feliratban ké­ri a földművelésügyi minisztert a kérdés sürgős rendezése érdeké­ben. Tárgyalta a Nemzeti Bizottság az adminstzrácós ügyekkel kapcso- laos dologi cs személyi kiadások kérdését is s miután annak ter­hét egyelőre sem a belügyi, sem pedig a földművelésügyi kormány­zat nem hajlandó viselni, végle­ges döntés megküldésére kérték fel az összkormányzratot: szükség van-o cgyálalán a Nemzeti Bi­zottság további működésére, vagy nem. Tekintette! arra. hogy a me­gyei és törvényhatósági Nemzeti Bizottságok egészen más helyzet­ben vannak, mint a községiek s azokat elkerülhetetlen dologi c» személyi kiadások terhelik, a kor­mányzatnak döntenie kell. haj- iandó-e ezeket a kiadásokat vál­lalni. Megállapította a Nemzeti Bi­zottság a február elsejei, a kö*- társaság első évfordulójának cm - lékiinnepé.lyével kapcsolatos dis*- üiés műsorát is, majd dr. Híd­végi Tivadar foglalkozott az ijle- jiglen^en alkalmazott közalkal­mazottak, vaHmrvt i közigazga­tás^ re formainak kérdésével. Ezzel kapcsolatban Mohácsi Il­lés bizottsági tag elvtárs bejelen­tette, hogy illetékes helyről nyert értesülései szerint a közalkalma­zottak statusjendezése folyamat­ban van s rövd időn belüi meg is fog jelenni. Néhány beadvány ismertetése után a gyűlés fél 10 órakor véget ért. A pécsi Muokás Kaszinó 1 *bruár 1-én tartja filsfi mi Fani ma 5mts Hangulatról- Jókodvről a rendezőség gondoskodik. — Elsőrangú tánczen ekar* BüllŐ! _________Kitűnő hegyi Megiivó igónvlés a Kulturhá zb^n* es te fél 9-tő! reggel 5 óráig*

Next

/
Oldalképek
Tartalom