Új Dunántúl, 1946. december (3. évfolyam, 273-296. szám)

1946-12-29 / 295. szám

--'■’EtrT m DÖSTÄÜTBO IMS Baranya falvai Baranyajenó, Szopok, Mekényes és a lobbi lalvak, ahol a telepes még mindig nem tu a .<0101 földjén, de ajsváb bíró a telepes bukszájának is parancsot véne ,ikamerád"-jait legalább né­A TELEPEST, Tegnapi számunkban beszámol­tunk Sásd község életéről és küz- uelmeiről, a reakció munkájáról és arról az erőfeszítésről, amely- lyel a magyar paraszt bizonyítja, hogy megérti az idők parancsát, hogy produktív munkájával szer. vés része akar lenni az újjáépítés­nek. Vázoltuk azokat az erőket is, melyek ebben a munkájában hát- ráltatni és gátolni igyekeznek és rámutattunk, arra is, hogy ezek a kísérletek, sajnos, olyan helyről el elhangzanak, amelyek felé pe­dig a falu lakossága nagyon fo­gékony: a szószékről, a pap szá­jából. BARANYAJENÖ öt kilométerre van Sásdtói, lakos­ságának nagyrésze svábokból ál­lott, helyüket most telepesek fog­lalták el. A falu egyéb rengeteg bajához hozzájárul a plébános viselkedése is. A plébános úr pe­dagógiája egészen különös és fur­csa: egy Takács Erzsébet nevű elsős elemistát a plébános úr meg­vert. Mégpedig nem is az egy­szerű ág megszokott módon, ha­nem úgy, hogy mileg tehermentesítse. Mégpedig úgy, hogy a telepeseket fortéllyal és hatalmi szóval rávette arra, hogy a sváboktól a disznókat vásá­rolják meg — mégpedig a leg­magasabb hatósági árat jóval meghaladó hat forintos áron. A leadást azután az üzletek meg­kötése után foganatosította. így aztán a kecske is jóllakott, — mert leadták az előírt msny- nyiségú disznót, —- p káposzta is megmaradt, mert duzzadt a 'sváb bukszája az eladott disznók árá­tól. De mindez még nem mutatta meg. teljes egészeben, mit jelent falus« bírónak lenni és főleg, hogy iát jelenthet a telepeseknek a sváb bíró. Mert a bíró feladata az is, hogy a kért közmunkásokat a lakosság soraiból kijelölje. A szopoki bíró jelölt is szorgalma­san, küldte is közmunkára — de csak a telepeseket. A kommunista j párttitkár közbenjárására a nem- tudomhányadik esetben vissza-; küldték a csak telepesekből álló közmunkás csoportot — eredmény­telenül. hallgassuk meg, hogyan mondja el mindezt a nagybajuszig nap­szítta és szélverte arcú, ráncos- homiokú, gondterhelt Benedek Iküábor mekónyesi telepes, j — Nem látom értelmét addig a munkának, amíg az elteiepítés veszélye fenyeget, amíg nem lehetek biztos abban, hogy va­lóban magamén és magrmnak dolgozom. — - Biztosan nehezen tudják csak elképzelni ott a városbau mit is jelent az, hogy úgy szán­tunk, hogy a íiatal lányom me­zítláb vezeti a lovat, míg én az eke szarvát fogom, mert nem telik cipőre. Azt sem igen tud­hatják, mit jelent ilyenkor este lúd ti árad tan és rogyadozó tér­dekkel hazavánszorogni és ve­szekedni a svábbal és a reak­ciós jegyzővel, békés és nyu-1 godt pihenés helyett. — Oldják meg végre mara­déktalanul a mi problémánkat, hogy egyszer már igazán ma­gunknak dolgozhassunk és főleg azt, ami a legnagyobb bajunk: lehessünk végre biztosak abban, hogy a magunkén dolgozunk. Takács Erzsébet — az orvosi látlelet tanúsága szerint — nyolc nap alatt gyógyuló sérü­léseket szenvedett. A bűn pedig, amivel ezt a szelíd­nek éppen nem mondható bünte­tést kiérdemelte: hittaráecke nem tudása. Igen. Takács Erzsébet nem tudta a leckéjét, ezért nép a szo­kásos és elfogadott dorgálásban részesült, nem szekundót kapott, hanem véresre verték. Mégpedig az verte így meg, akinek éppen arra kellene nevelni a jó szóra könnyen haj-ló gyermekeket, hogy a bíráskodásnak és ítélkezésnek ez a formája nem éppen krisz­tusi tanítás. A szopoki bíró nem volt haj­landó svábot kijelölni ... A telepítés« törvénynek van egy rendelkezése, mely szerint a kiutalt házat 24 óra aiatt el kell foglalni, ellenkező esetben art másnak kell kiutalná, A falu ba­sáinak és kiskirályainak életére jellemző, hogy például Czakó te­lepítési felügyelő Tófű község­ben hatszobás lakást igényelt már igen régen, A házba természete­sen nem költözött be, mert hiszen Csillag-pusztán lakik, ahol rendes laká&a van. Azonban i elüti isme re­des gazdához illően, néha elláto­gat Tófűre is, megnézni a házát. Persze hintón. A faluban a pedagógusok szerepe egyébként is fokozottan nagy- jelentőségű, mert a földdel vias­kodó és a jó termésért megfeszí­tett erővel dolgozó parasztnak bi­zony kevés ideje jut a nevelésre. Az ügyben a rendőrségen is tet­tek feljelentést. De nem ez a legnagyobb baja a falvak lakosságának. > legégetőbb rendezésre vá­ll kérdés a telepesek kérdése, 'égig a környéken, Meződön, Utalón, Mekényesen, Mágocson ffyíltt lakik a telepes a sváb­Hogy ez gyakorlatban mit is je­lent, azt csak nagyon nehezen tudja megérteni a városi ember. Azt jeleníti ez, hogy a betelepí­tettekre bosszút lihegő sváb min­den percét, minden óráját és min­den napját elkeseríti a telepes­nek. Jelenti ez azt, hogy a tele­pes, aki megkapta a sváb házát és földjét, jószágot, terményt, bú­tort nem kapott, vagy legalábbis nem eleget kapott, tehát bizonyos auértókig rá van utalva a svábra, aki persze duskálkodik mindezek­ben a javakban. Szopok on történt például a következő furcsa eset. A falunak sváb bírája van, mert a svábok még mindig több­ségben vannak a telepesek fölött, ami jelenti azt, hogy mindenben, így a Wtó meg­választásában is az 6 akaratuk érvényesült. liiyen hatalmat képvisel a a bíró, a városi ppiqár i tudja, de az alábbi pre- ezt is tökéletesen illuszt­töfa. Szopok községre szabályszerűen ivetettek leadásra bizonyos ennyiségű sertést. Ezt le kellett hii, ez alól még a teljhatalmú 'áb bfpó sem talált kibúvót. Azt ionban el tudta érni, hogy ked­Mekéuyesen is igen sok a baj a telepesek és pemcsak a svábok, hanem a ha­tóság kiküld.ttjei, a telepítési fel­ügyelők, jegyzők és egyéb falu- urak között is. A mekényesiek már körülbelül ötször követelték Madarász Jenő mekényes! jegyző eltávolítását — eredménytelenül. Vasárnap újabb háromtagú kül­döttség1 újabb követelést hozott. Sásőra, nyolcvanhét aláírással. Ez a kérvény is a mekényesí jegyző kicserélését követeli. Vájjon melyik az a fórum a sok a fölöslegesen sok közül, amelyik a nép követelésének teljesítését megakadályozza? Ennek is utána kellene nézni még­pedig, sürgősen és alaposan. Mert az ilyen és hasonló követelések nem-teljesítése nemcsak az addigi áldatlan helyzet továbbfennfartá- sát jelzi, hanem maga után vonja a lakosság jo­gos elkeseredését Is, mert azt látják, azt kell mind­ebből lülniok, hogy az illetékes hatóságok rím törődnek érde­keikkel és egyáltalában nincse­nek azon, hogy nagy bajaikban legalább az ilyen ügyek elinté­zésével segítséget nyújtsanak. De a telepesek legnagyobb problémája még az edidgieknél is sokkal súlyosabb. Ez a probléma pedig az, hogy még mindig nincsenek teljes és biztos birtokáhan a nekik kiutalt földnek. Hogy ez mit jelent, azt könnyű elképzelni: ez az, ami hozzájárul a munkakedv megöléséhez, ami értelmetlennek tünteti fel a dol­gozni akarást, ami lebéklyózza és megöli az ambíciót. De hallgas­suk meg magát így éS, kűzködsk és tengődik tehát a telepes szerte Baranyában. Békés munka helyett ádáz gyű­lölködés jut osztályrészül, bizton­ság helyett a veszély, hogy elve­szik azt, ahol eddig dolgozott, a halóságok segilemakarása helyett pedig gáncsoskodás és ellenséges­kedés. Az illetékes .hatóságoknak végre egészen magukévá kell tenniök ezt a problémát, amelyik fájdal­mas kelevény a demokrácia fiatal testén. Rendezni a svábkérdést, telekkönyvileg is birtokba jut­tatni a telepest, gazdasági felsze­reléssel segíteni hozzá az emberi munkalehetőséghez és főleg: kép­zett és demokratikus szellemű ve­zetőréteggel kell* ellátni a falut. Ha mindezeket teljesítik, akkor a telepes, maga is kiküszöbölve so. raiból az oda nem való elemeket, teljes erejével és a magyar pa­raszt szorgalmával dolgozik majd a sajátján a sajátjáért, az or­szágért és az őt földhözjuttató demokráciáért. És még egy: a városi dolgozó­nak is meg kell érteni a falu, problémáját, a munkás-paraszt egység lelkesítő jelszavának való­sággá kell válnia. Ennek a kölcsö­nös megértésnek és egymáson való segítésnek következménye­képpen pedig olyan harcos pa­raszt-munkás kézfogásnak kell ki­alakulnia, mely kézfogás szétíép- hetetlen köteléke lesz a dolgozók egységfrontjának és hivatva lesz kialakítani azt az egységet, mely tántoríthatatlan egyenességrtel fogja demokráciánkat egy jobb, nyugodtál*, biztonságos és bol­dog élet felé vezetni. Sásdi Tibor (Folytatjuk.) Jelentik még... Tokióból jelenti a NTTT: A japán belügyminisztérium kö­zölte, hogy a legutóbbi löldrennás halálos áldozatainak száma meg­haladja a 2.300-at. ( * ' Sanhaiból jelenti a TASS: A sanglial-i amerikai katonai rendőrök brutálisan megvertek két szovjet állampolgárt. Áz inci­dens miatt a washingtoni szovjet nagykövetség tiltakozó jegyzéket küldött az Egyesült Államok kül­ügyminisztérium ána k. * Londonból jelenti a Reuter: A linzi rádió jelentére szerint Tito tábornagy rendeletére a még Jugoszláviában lévő olasz hadifoq. lyokat útnak) indították hazafelé. Megszűnik a névszerinti kikérés a munkaközvetítésnél Vége a0jroíekciónak, csak speciális szem­pontok érvényesülhetnek Néhány nappal «zeloFt lenn volt Pécsett Pctri eivtárs a szakszer­vezeti munkaközvetítő országos vezetője, hogy felülvizsgálja a n' u. lkak ők ve ti tések lebonvol ibását. Kijelentette, hogy ezt ia felülvizs­gálást az teíre szükségessé, hogy az ország különböző helyein leg­több esetben a munkásokat név­szerinti kikéréssé! helyezték el az üzemekben. , Nem egy esetben nyugatosokat és egyéb demokrácia ellenes elemeket sikerült ezzel a mód­szerrel becsempészni, akik a munkásság közt elégedet­lenséget szftoriak és a szabotálá- sok sorozatát követték i:i Kifej­tette a továbbiakban azt, hogy ennek a névszerinti kikérésnek végét kell vetni még abban az esetben is, ha a törvények meg­engedhetővé teszik iá munkálta­tók számára. Megállapította, hogy a névszerinti kikérés bizonyos fokig protekciós hatású is. mert így mellőzésnek vannak kitéve azok a munkások, és egyéb alkal­mazottak, kik ismeretséggel nem bírnak és bár minőségileg elérik azt a színvonalat, mint a névsz-e- rint kikért dolgozók és (esetleg régebb idő óta munkanélküliek, mint az előbb említettek-. A pécsi szakszervezeti- vezető­ség elhatározta, hogy a névszerinti kikérést minden körülmények között megakadá­lyozza és az szerint fogja ki­közvetíteni a munkásokat, meny­nyi idő óta vannak munkanél- kül. A régebben munhanélkül lévő dolgozókat fogja elsősorban kiköz­vetíteni, A' minőségi kilrérésnél sem hivatkozhat a munkáltató a személyi ismeretségre, mert a szakszervezet ezt sem fogja fi­gyelembe venni. Minőségi kikéréshez joga van ugyan a munkáltatónak és ha minőségi megjelöléssel kér ki munkást, vagy ■aknmuizottat a szanaúervc/et eimek megfelelően közvetíti ki őket. Felhívja iczze'i kapcsolatosan az üzemi bizottságokat, hogy a név­szerinti kikéréshez ne járuljanak hozzá, mert csak a munkaközve­títő iroda munkája nem elég en­nek az an-ti.K-ociáiis kiközvetítés- nek megakadályozására. Vigyázat! Fondor­latos széncsalók! A rendőrséghez tömegével érire, zik feljelentés különböző síién csa­lók ellen. A hideg idők beálltával megfagyott slam m-ot feldarabol­nak kockákra és azt kockaszén gyanánt árusítják. Az ilyen szenet a vevők minden esetben átveszik és használat közben jönnek rá, a csalásra. Olyan feljelentés is ér­kezett, amikor a „szén eladók" jeget vágtak kisebb, nagyobb da­rabokra, azt szénpornál behintet­ték és a vevő- haíiználat közben jött rá, hogy a ká.yhából1 víz fo­lyik. Ezzel kapcsolatban a rend­őrség felhívja a szén vásárlók fi- gyeimét, hogy saját maguk káro­sodása érdekébe a is a szenet át­vétel előtt alaposan vizsgálják meg és az esetleges csalót a leg­közelebbi rendőrnek adják át. Felszámoljuk az infláció maradványait Mit tartalmaz a tervbe vett iorintmérieg rendelet A stabilizáció, a közterhek ará­nyos elosztása és viselése szem­pontjából gazdasági életünket, adózási rendszerünket alapjaikban érintő rendelkezések kiadására készül a pénzügyi kormányzat. A legrövidebb időn beiül meg­jelenik a minisztérium forinímér- leg rende'.ete, amely felszámolja a gazdasági életben az infláció maradványait és tiszta képet ad a pénzügyi kormányzatnak a vál­lalatok vagyonáról. Módunkban volt a rendelet tér. vezetet megszercAi s emie-k alap­ján a következő nagyjelentőségű, tervezett rendelkezésekről' számol­hatunk be. A íorintmérleg rendelet előké­szítéseként a kormányzat már kö­telezte a kereskedőket s kereske­delmi táirsaságokat 1947 január hó 1-i vagyonún agukról LELTÁR és mérleg készítésére. A rendelettervezet a leltárra és mérlegre vonatkozó részletes ér­tékelési szabályokat tartalmaz. Sziláid alapra kívánja fektetni a kormány a RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOK vagyonának megállapítását s adó. zását. A részvénytársaságoknak leg­alább 150.000 forint alaptőkével kell rendelkezniük. A részvények ttévértékének, legalább 100 forin­tot keK kitennie. Minden részvénytársaság mérle­gét és leltárát hites könyvvizsgá­lónak kell felülbírálnia. U) részvénytársaságok csak ak­kor alakulhatnak, ha legalább 300.000 forint alaptőkét biztosítot­tak. A terv szerint az alaptőke és a részvények név-értékének feleme­lését legkésőbb 1947 március 31-ig kell keresztülvinni. Azt a részvénytársaságot, ame­lyik egy év alatt alaptőkéjét 150.000 1-orintra nem emeli fel, a cégbíróságnak hivatalból fel kell oszlatnia. A SZÖVETKEZETEK üzletrészeinek legkisebb összegét •a rendelet 10 forintban szabja meg. Azok a szövetkezetek, ame­lyek vagyona a 100.000 forintot meghaladja, ugyancsak hiteles könyvvizsgáló ellenőrzése alá tar­toznak. A K. P. T.-K a korlátolt, felelősségű társaságok legalább 50.000 forint törzstőkét tartoznak igazolni, felszámolás terhével. Egy-két tag törzsbelét- jén-ek 5000 forint a legkisebb ér­téke. AZ EGYEN! CÉGEK közkereseti és betéti társaságok mérlegét is hites könyvvizsgáló­nak kell felülvizsgálnia, ha va­gyonuk a 150.000 forintot meg­haladja. A mérlegek és leltárak elkészí­téséhez bevonja a re mietet terve­zet . az ÜZEMI BIZOTTSÁGOKAT. Az üzemi bizottság köteles a leltárakat felülvizsgálni és alá­írni. Az ekként elkészített mérle­gek és leltárak az adóhivatalnak benyújt árulók kivéve, azokat az egyéni cégeket és köxkeresü tár­saságokat, amelynek leltára 50.000 forint tiszta vagyont nem mutat ki. Nyilvánvaló ebből, hogy a kor­mányzat az ideiglenes jellegű ADÖKÖZÖSSÉCI RENDSZER megszüntetését tervezi, legalább is a vállalatokra és nagyobb adó­zókra nézve. A jövő adózási rendszere újra a részletesen ki­munkált tiszta jövedelmen és az eg vén erűként megállapítandó va­gyoni teherbírók épesséq elvén fog nyugodni. Dr. Junger Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom