Új Dunántúl, 1946. december (3. évfolyam, 273-296. szám)

1946-12-28 / 294. szám

Vttáf. pulttá***■ UJ Linder Ernő szabadlábon, Szabó Géza az elmegyógyintézetben — Ideiglenesen beszüntették a közmunkákat — Külö­nös papi prédikáció Sásdon —Riport a Sörgyárról, ahol a szolidaritás mentette meg 123 munkás kenyerét — Tanulsá­gos statisztika a pécsi szülészeti klini­káról \ . | • A MAGVA R KOMMUN! M A PART DELDUNANTULI LAP3A I IlL ÉVFOLYAM 294. SZÁM Ara 40 fillér PÉCS, 1946 DECEMBER 28. SZOMBAT A reakció eg^ségbontására miuikás*para§ztszöveÍ8éggeI válaszolunk A tatabányai bányászok válasza a kisgazdapárti paraszt* képviselők üzenetére Budapestiéi jelenti a MOT: A tatabányai munkások a Kis- Sjuzdapá.'. parasztképviselöinek «Kenetére a következőket vála­szolták: Őszintén köszönjük az or­szág bányászati újjáépítésében el- ht eredményeink elismerését. Jói esett olvasni, hogy ismeritek és méltányoljátok a bányamunkásság küzdelmeit az újjáépítés és demo­kráciánk megerősítésére. A wa- fasztsággal való baráti kapcsolat- tok és ismerkedésnek feltétlen hi­tei vagyunk. A múltban a reakció igyekezett éket verni közénk, hogy a dol­gozók frontját gyengítse és ez­zel saját uralmát biztosítsa. & reakció taktikája sikerrel járt a múltban és ennek következté­ben következett be országsunk összeomlása. A reakció ma is ha­sonló eszközökkel dolgozik. Mi azonban tanultunk a múltból és örömmel látjuk, hogy a ti nézete­tek is hasonló. A reakció egységbootására munkás-parasztszövetséggel vá­laszolunk. Emséi a kérdésnél őszintén fel­vetjük azt, hogy hallani szerettük volna véleményeteket a pártokban megújuló reakcióval szemben. A paraszt-munkásszövetség útjában ma még olyan akadályok vannak, amelyeket feltétlenül el keli há­rítani. A bánya munkásság kívánsá­ga az, hogy az állami apparátusban mind nagyobb hely jusson a pa­rasztság és munkásság képviselői­nek. Tűrhetetlennek tartjuk azt, hogy egyesek a parastszág jogaira való hivatkozással, a fparasztság képviselőiként nemparasrt ele­meket, a dolgozók ellenségeit akarják hatalmon tartani. Aggodalommal láttuk, hogy tite­ket a Nagyatádi-politika céljaira akarnak felhasználni, amely egy­szer már romlásba vitte hazánkat. Biztosak vagyunk abban, hogy ha a reakciót közös Ibarccal le­vertük, a parasztok, munkások, haladó értelmiségiek és bányá­szok új Magyarországára soha nem remélt hatalmas fejlődés vár. A mai idők harcaiban és a jövő nagy építő munkájában mi bányá­szok veletek, paraszti képviselők­kel együtt akarunk harcolni. A nyílt levelet a Magyar Kom­munista Párt kerületi szervezete, a Magyar Bányamunkások Szabad Szakszervezete és a Szociáldemo­krata Párt újtelepi szervezete ne­vében írták alá. Királypárti bandák garázdálkodása Görögországban „Jból jelenti a Tass: A Politika című lap Szalonvkf- bcü kapott értesülése szerint a muh hónap folyamin több király- párti görög banda tört be Mace­dónia falvaiba éa 40 parasztot, va­lamint. három kisgyermeket gyil­kolt le, felgyújtotta a házakat és élelmiszerkészleteket. Több mint 300 szarvasmarha, közel 1500 bir­ka és kecske pusztult eL Ugyanez a banda egy másik faluba hatolt és ott 80 embert ölt meg. Sorozatos szabálytalanságok miatt feloszlatták az Igazságügyi Alkalmazottak Szakszervezetének pécsi csoportját Az utóbbi időben nem egy íz­ben erélyesen, de nem indokolat­lanul kritika tárgyává tettük a bíróságok működését, amely egy­általán nem volt demokratikusnak nevezhető. ' Hogy mennyire igazunk vó’.t, | amikor a bíróságok működését ki. < fogatoltuk, azt bebizonyította mos; a legfelsőbb iletékes fórum intéz­kedése. A Közalkalmazottak Szak- szervezete igazságügyi tagozaté­nak központi vezetősége a leg­utóbbi napokban feloszlatta a pécsi csoportok A feloszlatás megokolása minden­ben igazolta az Uj Dunántúl állí­tásait. Az indokolás ugyanis fel­említi a .bíróság munkájának nem demokratikus szellemét is, de köz­vetlen okul azt a két közelmúlt­ban lezajlott eseményt hozza fel, Amivel lapunk hasábjain annak­idején részletesen foglalkoztunk, nevezetesen az emlékezetes küldöttválasztást az igazságügyiek közgyűlésére és ama bizonyos meghirdetett, de elmaradt tiltakozást „az igaz­ságszolgáltatás befolyásolása ellen.’' , Emlékezzünk csak, mi történt? A küldött választ ásnál ké* listát állítottak fel. Az egyiket, amely­nek listavezetője dr. Makó és dr. Vértes voltaik, „marxista” lista­ként jelölték meg és szembeállí­tották vele a dr. Bors vezetésével 1 összeállított „magyar” listát. Ezen a minősíthetetlen hangulat- keltésen túlmenően azonban a választást teljesen szabálytala­nul is folytatták le. A választásnak ugyanis titkosnak kellett volna lennie, erről azon­ban sző sem lehetett. Kis. csopor­tok alakultak, amelyek egymás kö­zött megálapoditak és másokat is befolyásolni igyekeztek, hogy „magyarságuknak" megfelelően válasszanak. Így aztán úgyszólván mindenki előre tudta már a vá­lasztás eredményét. Ezt a választást természetesen megsemmisítették és ennek, valamint a többi fentebbi okoknak alapján a pécsi cso­portot leloszlatták. Miniden, valószínűség szerint a közeljövőben, központi bizottság is Pécsre érkezik az igazságügyi cső. I port ügyeinek kivizsgálására. Nem valószínűtlen, hogy a vizsgálat egyéb oh/an ügyekre is fényt de­rít majd, amelyekről eddig a ayij- j vánosságaak tudomása nincs. Xötkegyolem — náciknak Moszkvából jelentik: A szovjet rádió azzal kapcsolat­ban, hogy Németország amerikai övezetében többezer nácit közke­gyelemben részesítettek, megálla­pítja, hogy ez világos kigúnyolása a Potsdamban aláírt egyezmény, nek. Ezek után Németország ame­rikai övezete úgy látszik a nác:k paradicsoma lett Késik a leszerelés — sztrájkolnak a Tommyh Port Saádban hadbíróság elé ál­lítják azokat a brit katonákat, akik tiltakozásképpen leszerelé­sük ellen, sztrájkmozgaTanat kezd­tek az úgynevezett csatornaöve­zetek táborában. Tíz katonát haj­togatással vádolnak. „Vasúti korlátozás Romániában A román vasút vezérigazgatósá­gának hivatalos közleménye sze­rint az egész ország területén kor­látozzák a vasúti forgalmat. — A hossztávú, szémfűtéses személyvo­natok december 27-tőí kezdve na­ponként közlekednek. Úgy a fő-, mint a mellékvonalakon sok já­ratot ideiglenesen teljesen meg­szüntetnék. A vitlamoserőre be­rendezett járatokban korlátozás nem történt. Exkirátyok randevúja Brazíliában Mint a moszkvai Tádió jelenti, Rio De Janeiróból érkezett jelen­tés szerint Péter volt jugoszláv király kíséretével Brazíliába érke­zett. Ugyancsak Braziliában tar­tózkodik Károly volt román ki­rály és ifjabb Horthy Mikilós is. Benes * válasza Károlyi Mihálynak l? ‘WÍOs* »v» aT A csehszlovák köztársaság elnöke szerint a magyar propaganda miatt kell kényszer- rendszabályokhoz fordulniuk Budapestről jelenítik: Mimit ismeretes, Károlyi Mihály a csehszlovákiai magyarok ügyé­ben táviratilag és levélben fordult Benes csehszlovák köztársasági el­nökhöz. A csehszlovák köztársa­ság elnöke a következő választ adta Károlyi Mihály intervenció­jára: Elnök Űri Folyó évi november 28-i táviratát köszönettel megkap- tem. On jól tudja, hogy nincs életemnek hőbb vágya és politikai működéseimnek őszintébb törekvé­se, mint az, bogy a népeink kö­zött fennálló problémákat végle­gesen megolrihasuk nemcsak a múltból fennálló ellentétek kikü­szöbölésével, hanem olyan bázis alapján is, amelyre konszolidált és békés együttműködés a jövő­ben felépülhet. Sajnos a két vi­lágháború közötti időben nem si­került közös alapot találni a fenn­álló kérdések megoldására. A ki­sebbségvédelem, amellyel Európa legnehezebb politikai problémáját, a különféle középeurópai államok területén élő idegen nemzetiségek kérdését igyekeztek megoldani, nem bizonyult gyakorlatilag meg- oidfcRtonzrfc. Ez a’fnóbéikozáe ahe­lyett, hogy nyugalmat és békét hozóit volna, néniét és magyar : észről olyan visszaélésekre veze­tett revizionista célok szolgálatá­ban állva, amelyek egyenesen a második világháborút eredményez­ték, ennek folyamán Középeurópa ismét egyike lett a legtöbbet szenvedett csatatereknek. Ilyen teljes és tragikus kudarc után nem lehetett a kisebbségvédelemmel kísérletezni Az ellenségeske­déseik befejezése után mi termé­szetesen becsületesen és őszintén kerestünk csehszlovák-magyar vi­szonylatban valamely más, bizto­sabb és bizalomra méltóbb meg­oldási alapot. Meggyőződésem, hogy ha a megkezdett úton hala­dunk tovább, mindkét fél jóinriu- i latéval ez sikerülni iS fog. Ez az út a népesség cserére vonatkozó egyezmény megkötésének útja. Magának az akciónak, amely Szlo­vákiában november 8-án kezdő­dött, nincs semmi köze a cseh­szlovákiai magyar népesség ott­léte által felvetett probléma meg­oldásához. Ismeretes előttem, hogy a magyar propaganda olybá mi­nősíti ezt az akciót, mintha ez a •magyarok Szlovákiából való eltá­volításának kezdetét jelentené. Valójában a jelenlegi Szlovákiá­ban keresztülvitt akció nem más, mint a munkaerők mozgósítására hozott törvényes rendelkezéseknek gyakorlati szellemben való alkal­mazása. A törvények által szabá­lyozott békés részvétel megvalósí­tása sajnos az utóbbi idők rend­szeres magyar propagandája kö­vetkézéiben nehézzé vált. Ha szükségesnek mutatkozott egyes helyeken a csehszlovákiai magyar népességgel szemben kényszeresz­közökhöz folyamodni abból a cél­ból, hogy teljesítsék kötelességü­ket az iránt az állam iránt, amely­ben élnek, úgy ennek okát éppen a jóakaratnak az említett propa­ganda által kiváltott hiányában kell keresni. Sajnálom, hogy egyes, a cseh­szlovák törvénycikkel ellentétben álló incidensek megtörténhettek. Bizonyos, hogy ha magyar rész­ről le tudták volna küzdeni azt a tendenciát, hogy a csehszlovákiai magyar lakosságot propaganda út­ján felizgassák a csehszlovák ál­lam iránt való kötelességük meg­tagadására, úgy a munkaerő moz­gósításra irányuló ez az akció egy teljesen normális é«s törvényes, ad. minisztrativ intézkedés méreteire korlátozódott volna. Komoly meg­elégedésemre szolgálna, ha ön El­nök Ur, mint Csehszlovákia régi barátja a kedélyek lecsillapítására törekednék és befolyásának fel­használásával előmozdítaná orszá­gaink között az eredményes együttműködést Különösen felhí­vom figyelmet arra a nagyfomtos- ságú tényre, hogy a magyar ható­ságok módszeresen a csehszlovák —magyar kkosságcsereegyezmény legfontosabb kikötéseit megszegve szabotálják annak végrehajtását, holott ez a két fél átol szabadon aláírt egyezmény a két ország kö­zötti végleges megegyezéshez ve. zethetne. Fogadja Elnöki Ur sze­mélyes üdvözletemmel baráti ér­zésem kifejezését. Benes Ednárd. Békebeli záróra Szilveszterkor Budapestről jelentó az MTI: A Magyar Közlöny szombat: SEáma közli a belügyminiszter ren­deletét, amely szerint 1946 decem­ber 31. napján, mindennemű hi­vatalos étkező- és szórakiozóbelyi- ség nyitvatartását, továbbá az em­lített helyeken szokásos «szórakoz­tató zenélést a belügyminiszter reggel 6 óráig engedélyezte. A beír ügyminiszter egyben felhatalmaz- iza az elsőfokú rendőrhatóságokat, hogy e napon színi, mozgófénykép, hangverseny és egyéb előadások, továbbá táncmulatságok és össz­táncok tartását a beszerzendő elő­zetes engedély alapján szánté» reggel 6 óráig engedélyezzék. Karácsonyi orom 50 gyárvárosi családnak H A Magyar Nők Demokratikus Szövetségének gyárvárosi csoport­ja, a helyi plébános és a MKP nő­csoportja hetekig tartó gyűjtést rendezett, melynek eredménye­képpen a karácsonyi ünnepek al­kalmából 50 családot részesítettek élelmiszer és pénzadományban. Ez a karácsonyi ajándékcsomag csak pillanatnyi segítséget jelen­tett a megajándékozottaknak, de mégis örömet szerzeett úgy a meg­ajándékozottaknak, mint a fáradt­ságot nem kímélő gyűjtőgárdának. A gyűjtőgárda ezúton is hálás köszönetét mond a Tütt gőzma­lomnak és a gyárvárosi lakosság­nak. V 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom