Új Dunántúl, 1946. november (3. évfolyam, 249-272. szám)

1946-11-27 / 269. szám

2 ’ O l. N ANTDL I94S november p A MKP városfejlesztési terve a törvényhatóság előtt Három esztendős program Pécs rendezettségének, fejlődésének és jólétének tervszerű fokozására — Hajdú Gyula elvtárs: „Amit elhatározunk, végre is kell hajtanunk“ Tegnapi számunkban beszámol­tunk arról, hogy Pécs város tör­vényhatósági bizottsága hétfőn dél­után egeszen, az esti órákba húzó­dó rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés részleteit tegnapi számunkban helyszűke miatt nem tudtuk ismerteiül, így most az egész gyűlést teljes terjedelemben hozzuk. A közgyűlést délután 4 órakor nyitottá meg dr. Boross István fő­ispán elvtárs.' Napirend előtt Tolnai József polgármester elvtárs kért szót és a követezőket mondotta: — Két esztendővel ezelőtt, az esztelen háború hatodik évében már-bár úgy láttuk, hogy egy barátja sincs a magyar népnek. Oe ekkor, két éve, Keletről jött egy nemzet és bebizonyította, hogy Van még barátunk. gyarországot fel kell építeni. Nem lehet viszont egyéni ötletekre és őnkényeskedésre bízni ezt a fel­épülést, nem lehet hagyni, hogy mindenki szabadon „építsen újjá’.’ — Az eddigi újjáépítés százalé­ka Pécsett a zérónál mozog. Sem mi kezdeményezés, semmi ötlet nincs ezen a téren, a Magyar Kom­munista Párt tehát szükségesnek tartotta, hogy egy városfejlesztési javaslatot dolgozozn 'ki. — Ugyanúgy, mint ahogy szük­séges, hogy az országos politi­kában egy bizonyos tervgazdál­kodás fejlődjön ki, szükséges az is, hogy az ország kisebb egysé­geiben, így a városokban is, ugyanilyen tervgazdálkodás jöj­jön létre. — Azt akarjuk, hogy a mi ter­vezetünkből egy általános vállál­I kozás induljon ki. Hívjanak létre egy bizottságot, amely foglalkozik novemoeri napon ajuitsagDan Ie'ja kérdéssel, és küdt a város ,csak kevesen voltak,1 megállapítja, hogy a tervezetből mit lehet megvalósítani. És ak­kor azt aztán meg ts kell való­sítani. — Nem történhet akkor meg az az eset, amit most sajnos el kell mondanom, mert megtörtént. A akik izgatottan virrasztónak és várták a felszabadítást, a város nagy része azonban. — és ezekkel van most nekünk a legtöbb ba­junk — bizony félve húzta be fe­jét a’takaró alá, mert nekik ez a nap a „győzelmes hadjárat" befe­jezését jelentette. A város mégis ■ törvényhatósági bizottság egy ja­felszabadult. Felszabadította a di-Kasiai alapján határozatot hozott, csöséges Vörös Hadsereg és most kérem a törvényhatósági bizottsá­got, hogy a felszabadulás második évfordulóján egy perces felállással hódoljunk a diadalmas Vörös Had­seregnek. , A törvényhatóság egy perces néma felállással adózik a szovjet­hősök eml ékének. Ezután S z é c h e y Béla áll fel és szeretettel köszönti Tolnai elv­társat abból az alkalomból, hogy lemondott a liépviselői mandátum­ról és továbbra is a Város veze­tésével kíván foglalkozni. Tekintse ezt a szükebb man amelyben elhatározta, hogy a vá­ros szbályrendeletet. bocsát ki a lakásügyekkel kapcsolatos vísz- szásságok megszüntetése érdeké­ben. — Tisztelt törvényhatóság! Ezek a határozatok három hónappal ez­előtt történitek, a mi tisztifőügyé­szünk pedig mihdezideig egy toll­vonást sem tett a szabályrendelet m egszö vegez ésére! —• A határozat, az határozat! Amit mi itt elhatározunk, az ne csak falrahányt borsó legyen! A lakáskérdéssel kapcsolatban pedig meg kell jegyeznem, -hogy még ma is napról-n'apra panaszok jön­nek. Ma panasz érkezett, hogy két nagyon bécsületes iparos által bé­relt üzletet kiürítették azért, hogy egy olyan kereskedő költözzön oda be, amilyen kereskedő már kettő is van ugyanabban a ház­ban. — Tiszteit törvényhatóság! A mi • városunknak meg van az a példátlan szerencséje, hogy a há­ború nem rombolta le és az ipari fejlődésnek számos előfeltétele ad­va van. Meg van tehát a lehetőség arra, hogy necsak egy talpraállí­tott várost építsünk ki, hanem ki­építhetünk egy plyan várost, ame­lyik nemcsak parancsol és igaz­gat, hanem jólétet teremt és juttat polgárainak. A demokrácia Athéntől Moszkváig Dr. Krisztics Sándor rektor nagysikerű eiőaáási Jcrfoft a Szakszervezetek Szabad Egyetemen \ Szocéáídentohraia Párt cs a Kiig zzda Párt a kommun s’a javaslat mellett Á javaslathoz a szociáldemo- Endre kollégiumnak nyújtandó évi j.. «-\ .7 1 r, nnn f Sa krata párt részéről dr. Ormos elvtárs, a Kisgazdapárt részéről .pédig Keserű János alispán szólt hozzá. Mindketten magukévá tették a Kommunista Párt városfejlesz­tési programraját és bejelentették, hogy az ö párt­juk is kidolgozott egy hasonló dátumot olyannak, amely ká.rpó-JP™grammot. amelyet 3 napon be­tolni fnnia ft máftiv elvesztéséért bll be is terjesztenek Pécs varos polgármesteréhez. tolni fogja a másik elvesztéséért — mondotta.. Beszéde végén a közgyűlés hosz Kasan éltette Tolnai elvtársat. A napirend első pontjaként a lemondott bizottsági tagok helyett más tagok behívásét fogadta «I a bizottság, majd Klgtz Alajos elvtárs áílt fel, hogy a Szociál­demokrata Párt indítványát a vá­rosi alkalmazottak karácsonyi se­gélye ügyében beterjessze. A karácsonyi, segély mértékére vonatkozóan a Szociáldemokrata Párt javasolja: a VIII—XV. fize­tési osztályba .tartozók egyhavi fizetésük 100%-át, az I—VII. fize­tési osztályban • lévők pedig havi­fizetésük 50%-át kapják­Ezután dr. Kazár Andor java­solta, hpgy ne tegyenek kivételt, alacsonyabb és magasabb fizetési osztály között, mert az, aki több pénzt 'keres, ít jobban meg is dolgozik érte. K r a n c z Pál elvtárs kéri, hogy vegyék a segély mértékének meg­állapításánál az állami alkalmazot­tiak segélyének nagyságát is, ne­hogy az forduljon elő, hogy egy állami alkalmazott esetleg több se­gélyt kápjon, mint a egy városi. A közgyűlés ezután a tervezetet Krancz Pál, valamint Kazár Andor módosító javaslatával együtt elfo­gadta. T e * vszeriiséget városfejlesztésünkbe i Akövetkező tárgysorozata pont: az MKP által beterjesztett város­fejlesztési terv megtárgyalása volt. Dr. Hajdú Gyula elvtárs,_ a MKP vezérszónoka a következőket mondotta: — A Magyar Kommunista Párt kidolgozott egy programmot,» egy olyan városfejlesztési tervet, amellyel a közgyűlésnek foglalkoz­nia kell. Magyarország jelenlegi állapotában nein maradhat, Ma­Tolnai elvtárs a lakáshivatalt ért támadásra válaszait és beje­lentette, hogy a lakáskataszter fel­állítása folyamatban van. dr. Bállá tisztifőügyész az öt személyében ért támadásra válaszolva, egy gé­pelt írást mutatott fel, amely sze­rinte az új szabályrendelet és amelyen „Tollvonásaim tömege látható." ............ A közgyűlés ezután az indít­ványt elfogadta és elhatározta, hogy a városfejlesztési tervek át- tanulbányozására bizottságot bo­csát ki. A továbbiakban hosszú vita után elfogadta a közgyűlés az Ady 10.000 forintos támogatást, de ugyanakkor kimondotta, hogy a kollégium diákságának legalább 10%-a pécsi szülők gyermekei kö­zül kell kikerüljön. Elfogadta és megszavazta ezután a közgyűlés a Nemezti Színháznak nyújtandó 4.000 forintos segélyt, majd a Szakszervezeteknek a Rá- kóczi-úí 78 szám alatti telek in­gyenes rendelkezésre bocsátását. Egyhangúlag elfogadta a tör­vényhatósági bizottság azt a ja­vaslatot, amelyben a város veze­tősége a Péti Nitrogénművek Rt részére városi telek eladását kérte, majd <T a m árs elvtárs javasla­tára elfogadta a Mecseki üdülő­szálló bérének ÍO.OOO foirnt helyett 40.000 forintban való megállapítá­sát. Több jelentéktelen indítvány el­fogadása után dr. C 9 o 1 o s z fő­jegyző javaslatára a törvényható­ság egyhangúlag elfogadja azt az indítványt, hogy Pécs városa test­vérvárossá fogadja Székesfehérvárt és neki minden erkölcsi, valamint a lehetőség szerinti anyagi támo­gatást megad. A város közönsége részéről nagy érdeklődés előzte meg dr. Krisz- tics Sándor rektor „A demokrá­cia Athéntől Moszkváig" c. elő­adását. A Munkás Kultúrház nagy terme már 5 óra előtt megtelt ér­deklődőkkel. A közönség soraiban munkásság és értelmiség minden rétege képviselve volt. Dr. krisztics Sándor bevezető­ben az athéni demokrácia kialaku­lásának előzményeiről 'beszélt. Az ősi aranykor volt atz ősdc.tnokrá- cia legtisztább képe. amikor még minden tulajdon közös volt. Az erkölcs is magas színvonalon ál­lott, amint később Platon is mon­dotta: ahol nincs szegénység, ott magas az erkölcs. A zsidó prófé­táknál nagyobb demokraták • még soha. nem érvényesültek. Az egy igaz Isten prófétái védték leg­jobban a nép érdekeit, ők tették közkinccsé a felebaráti szeretet fogalmát. A czsidó nép kebelében már Kr. e. 620 táján magasan fej­lett Volt a demokrácia eszménye. Aqinoi Szent Tamás pedig a fe­jedelmét a szegény nép nyakán é ő ordító oroszlánhoz és éhező medvéhez hasonlította. A talán legszebb demokratikus gondolatot Kant állapította meg, amilyen módon akarod, hogy az 'emberek veled bánjanak, úgy bánj te .is velük. Az előzmények után az előadó rátért a görög demokrácia fejte­getéseire. Minden demokratikus állaniböl- esc'.et a görög gondolkodókra tá-. maszk odik. — mondotta. —- A görögök úgy kidolgozták a demo­krácia lényegét, hogy a mai gon­dolkodók is aligha tudnak valamit hozzátenni. Perikies a szabadság, Platon az igazság eszméjét dol­gozta ki, Aristoteles pedig a ren- d t. mint az állam alkotmánvát állította a társadalom szolgálatába Fiz a fefogás aztán a Minden tisztséget választott viselők töltenek be, csupán * legfőbb ügyész nyeri el tiszt5*' I get kinevezés altai: az 0 ^ adata a jogrend ellenőrzése. 1-z az 1936-i orosz alkotni«*") macában viseli az ősi dernak»«' aiapmangjait. A demokrácia orok és változatlan — fejezte előadását dr. Krisztics rektor. A háiás tapssal iogadotr színvonalú és tudományos ®l*PJa kon is érdek feszi tő etőadájfjjfl követte; melyben az előadó hozzá intézett kérdésekre lyes élményeivel is tuszereíyj válaszokat adott. Legközelebbi szombaton, no*®£, bér oU-án ksiz a sorozat foiyt3' sa, amikor Hajdú Gyula adást „Mt a marxizmust" c:®*1“ A „rangadói^2 &■ ■ 11 ember elindult vasárnap után... , sz®' ■11 futbalistd; táskájában retett piros dresszel a gyözniakarássa!, Hun-utcai pálya felé. es s*/. j eiiniiU'1 ,. Es gyönyörű napsütéses ‘d^ lépett pályára ez a 11, hogy, 3 a közönséget. Mi ví? 3 Gr dO®' j szoni.se fogadtatás? j — Piszkos csirkefogók rek! És ennek a „lelkes" fog3 nak ellenére egy ragyogó ■ -;ä- játszott le a két csapat, gyogóan bíráskodó jó1®5 vezetése mellett. - J, De inár ebben az első ^^geir rómaiaknál1 — az egyenlítés után -7 a.2. «„L- f.sl-ra f«á| iátpk'fSSIlí' p'vfÚéMék a jó... melyből nini életünk berendezési módja alakplt ki. Ennek alapgon­dolata pedig az, hogy minden ember szabadnak szü­fejlődött arra a magas fokn>„ fél játékosai' elvetették a 1 viharok magvát. Jobbhátvé®) ' legtrágárabb és legútszélibb N* * jezésekkei „buzdította" balsze ( ket; te­letik. I ts a második félidőre az ^ . .. , . . .- . . /tett mag kikelt. Először egY jgt Az antik demokrácia es a romai aztán az azt követő jog ismeretevei a világ megke-J reklamálás, majd pedig a ÍJ rész telesére induló kereszténység! berugása után eqy „sp°rt5?.i.p P. H minden embertől önlcgyő- utánrugás volt a kezdet. ^re­zest követelt a felebarát! szeretet vezetés és az előrelátható Ja érdekében. Ennek nyomán alakult ség végleg kihozta sodrá®0,^. ki az egyenlőség, és testvériség! nem „gránerekböl" álló veD gondolata. A demokrácia eddigi látó PVSK-t. Műsoros táncesté y Pécs íelszabactiiasánah 2. évfordulóján A Magyar—Szovjet Művelődési színvonalas és vidám szórakozási Társaság a demokratikus pártok hölgyhizottságaival és ifjúsági cso­portjaival együtt,. nagyszabású műsoros -táncestéllyel készül meg­ünnepelni városunk felszabadulá­sának 2. évfordulóját. A rendező- bizottság és a szeerepiőgárda ösz- szetétele, valamint a kidolgozott tervek biztosítani lászanak a kí­vánt célt. amely az évforduló szerint Pécs egész társadalma ré­szére az alakomnak megfelelő, tudománya a krisztusi tannal vá­lik egésszé. Már Aqunio Sízent Tamás mon­dotta: a rossz uralkodókkal szem­ben induljon meg a szervezkedés. Ez pedig mindig és ma is a de­mokrácia legerősebb fegyvere. Az 1647-ben megszületett de­mokrata angol alkotmány az Egye­sült Államok belső életének ki­alakulására és a francia forrada­lehetőséget nyújtson. A táncestély folyó h. 28-án, csütörtökön este 8 órakpr a Bel­városi Katolikus Körben műsor előzi meg. — Belépődí j 2 forint, i A zenét a tánchoz a „Star“ zene- j kar sízolgálíatja. A közönség ré-1 szere igen olcsó áron hideg büffé és italok állnak rendelkezésre. — Jegyek elővételben a MSzMT he­lyiségében. (Széchenyi tér 16. I.) igényelhetők. * vJ®** j Es teljes erejével kitört Gáncs görcs után követ^jí és egymást érték a rossz'®1 ^ belemenések és a játékosok ij.j- gét veszélyeztető „telsz®"8 , sok". Ja Tárgyilagosak vagyunk' rl íj két oldalról. És igy érkezj^Ti)!' az utolsó percekig. A P* $$ heteden akarással játs«va uco* szerezte az egyenlítést és e^ om eokeszitesere egyaránt óriási egyik játékosunk - magunk^ hatással volt — folytatta dr. Krisz- jük el a J égj óbban — önJ®*pr i alkot- ( megfeledkezve, csúnya az ipar. (terítette az ellenfél jobbsze®7tyii A PVSK játékosok — ^ meg a játékvezető ítéletét guk rohantak oda, hogy " e\^ telt vegyenek". És ebben aZgzntt*7 ‘,A!bbal. tics rektor many pedig Az 1795- létréhoziza az Nyomoz a rendőrség a Zsolnay-gyár mögött talált magzat ügyében A Zsolnay byár portása hétfőn reggel a gyár mögött koraszülött magzatot talált. Azonnal értesí­tette a rendőrséget, a nyomozók és a helyszínre érkező rendőr- orvosi vizsgálat megállapította, hogy a magzat kb. öt öt és fél hónapos volt. A vizsgálat azt is megállapította, hogy. — ellentét­ben az első feltevésekkel — abortus ott a helyszínen történt meg, amit a megtalált vérnyomok­ból megállapítottak. A rendőrség most a környéken kutat a tettes után. kereskedelem és művészet teljes szabadságát. A kaszti és rendi társadalmi szerveket ezzel gyöke­resen megváltoztatták. A szabad verseny azonban végzetes a gyen­gébbekre, mer tigy csak az erősek érvényesülhetnek. Aiz ezen való segíteni akarás létrehozza az első szociális gondotalot. Szörnyű ro­ham indul meg a vagyonért és megszületik a kapitalizmus, a munkanélküli élet és ezzel az osz­tályharc. A szocialiizmus ezt az állapotot a magántulajdon keretek közé szorításával alkarja megolda­ni. Ez kezdődött az 1924-i orosz alkotmánnyal és folytatódott az 1936-ival, amelyik bevezette a parlamentáris államakaratképzést. Az orosz törvényhozásban mind két házat megilleti a törvény­kezdeményezés joga. A képvi­selők megoszlása a következő: munkás, 30% paraszt és 30% értelmiségi. A -teljes és minden téren való szabadságot az bizonyltja, hogy 569 képvi­selőből 273 párton ki vilii van. — említett hátvéd járt siót azonban nem szájjal. Láb fai?' És mit*, tehet ilyenkor ® szurkolótábor"? Csapata ,.fa,‘> < selkedésén fefbuzduiva bér»® j. pályára és megakadályoz2® ttf' tekvezetőt abban, hogy ® zest tovább vezesse. Es >9Y szerűit egy izig-vérig sport#? Temesi játékvezető idő eWl # •'u'' elátfjj fújni a mérkőzést. Ismételj'* a mi hibánkból! ^ s®í És utoljára, de nem ut^aSád'^ ban: az a 11 fiú, aí fj®? délután kiment a pályar®' „ most. is büszke arra, nyász". Csak azért . és csak azért is „gr®ner ' k (O-W Végezetül pedig, kaV8,’''n tetsÉ' denkinek, akinek, ez ne Jó szerencsét! Here «reg Gyűl® a •'Dynamo szakosztály

Next

/
Oldalképek
Tartalom