Új Dunántúl, 1946. november (3. évfolyam, 249-272. szám)
1946-11-20 / 263. szám
2 ÜJ DUNÁNTÚL 1046 november 20 „»».lövessen agyon közülük 24-et, mint én Ukrajnában../* Súlyosan terhelő vádoló és hebegő védőtanuk a Rívészi- per tegnapi tárgyalásán — Rivészi tovább tagad Lapunk hasábjain rendszeresen 'beszámoltunk Rivészi alezredes háborús és népellenes bűnügyének tárgyalásáról. A népbiróság kedden délelőtt kilenc órára tűzte ki ä főtárgyalás folytatását. Köztudomásúlag Rivészi alezredes elnökölt azon a hadbirósági tárgyaláson, melyen. Cserbochovó orosz faluban 1942-ben két megfélemlített, és alig beszámítható •Zsidó munk'aszolgálatos tanúskodása alapján huszonnégy zsidó munkaszolgálatost vontaik felelősségre és ítéltek halálra — szökés és lázadásra való szövetkezés vádja miatt. Az eddigi tárgyalások falapján már tisiztán látható, hogy a hadbirósági tárgyalás csak törvényes keret volt huszonnégy szerencsétlen üldözött legyilko'ásá- hoz. A tárgyalás iránt o van érdeklődés nyilvánult meg, ame:yre miég alig volt Pécsett pá d a A törvényszék tárgv uótei'ms már 9 óra előtt zsúfolásig megtelt. — Kilenc órakor megérkezett a fasiszták hűséges és szokásos védelmezője, Abay Nemes Oszkár ügyvéd úr is, jelöltje Török (Hirt) Volt nyu.gatos sásdi főszolgabíró kíséret ében. Egy apa lia gyilkosa után nyomoz A népbiróság tárgyaláson a ta-1 nuk kihallgatását folytatta. Első-1 nelk dr. Gáspár Ödön 68 éves i nagykanizsai körjegyző tett vallomást. Fia, dr. Gáspár József ügyvédjelölt 1942 május 30-án vonult be Szekszárdra. Hosszas utánajárás után el tudta intézni, hogy fia szabadságot kapjon. — Hazatérésem óta másfélévet töltöttem azzal, hogy kiderítsem fiam meggyilkolásának körülményeit — folytatta drámai vallomását dr. Gáspár. — Megtudtam, hogy Szaki főhadnagy századparancsnok, mikor fiam szabadságolásáról értesült, parancsot adott meggyilkolására. Brenner Sándort is ugyanakkor lőtték agyon, ő azonban szerencsés körülmények folytán életben maradt. — Nyomozásom közben sikerült megtudnom részleteket a 24 munkaszolgálatos elítélésének körülményeiről is. Az állítólagos ösz- szeesküvést a talmpdista árulta el. Közülük Frőlichet személyesen ismertem. Exaltált, degenerált embernek tartottam, akiről fel tudom tételezni, hogy könnyen rávehető volt minden aljasságra. Dr. Bordás Géza, aki a hadbirósági tárgyaláson a vádat képviselte, maga is kijelentette, hogy nem adott hitelt a tanuk vallomásának még esküjük ellenére sem. Bordás kijelentette, hogy a vádemelés neki kötelessége, a többi már a bíróság dolga. A 24 vádlott tagadása olyan ( egyöntetű volt,, hogy az maga is hihetetlenné tette a vád valódiságát. Akik az első kereszt- kérdésre zavarba jönnek Másodiknak dr. Hetyei József tartalékos főhadnagy, 50 éves gimnáziumi tanár vallomására került sor. Hetyei dadog, révedezik’, „nem emlékszik“ semmire s ,.nem tud biztosan" semmit. Végighallgatta a tárgyalást, mely reggel 7-től délután 3-ig * tartott, raégsincs egyetlen biztos kijelentése sem. Huszár főügyész faggatására any- nyit mégis hajlandó emlékezni, hogy a két munkaszolgálatos tanú közül az egyiket hullarablónak nevezték1, és Krausz fővádlott Frőlich szemébe mondta, hogy őt nem láthatta az „összeeskü-, vők“ között. Hetyei a két zsidó tanút épeszűnek tartja, de szerinte is „nagyon (zavarodottak“ voltak. A főügyész kérdéseire a tanú teljesen zavaros és előző jegyző- könyvi vallomásával homlokegyenest ellenkező vallomást tesz. olyannyira, hogy ezért a népbiróság elutasítja a védelemnek a tanú megesketésére vonatkozó javaslatát Ezután Gerő Kázmér 26 éves, kaposvári iparművész tanúkihallgatására került sor, aki mintána- dapródőrmester a tárgyaláson a teremőrség parancsnoka volt. Szerinte a ikét tanú Rivésizinek kijelentette, hogy vallomásra nem kényszerítette őket senki. Állítja még, hogy Vesztergombi kihallgatta a munkaszolgálatosok összeesküvését, mikor azonban az elnök rámutatott Vesztergombi Vallomásának arra a részére, melyben ezt maga Vesztergombi sem állítja, a tanú zavarba jön. , Még nagyobb zavarba jön azonban akkor, ímikor azt állítja, hogy a tárgyalás szünetében Tanító Béla hadosztályparancsnok nem érdeklődött a tárgyalás iránt. Ekkor ugyanis az elnök figyelmezteti, hogy még Rivészi is bevallotta, hogy Tanító igenis érdeklődött a tárgyalásról. Gerő tanúvallomásában előadja még, hogy a védő indítványára a két zsidó tanú elmeállapotát megvizsgálták, úgy, hogy többek között számoltattak velük. Egyébként a tanukat ő is beszámitható- nak gondolta. Kocsis elnök erre halkan megjegyzi, hogy persze, hogy beszámíthatók voltak, ha tudták, hogy kétszer kettő négy. A főügyész kérdéseire egyébként elismeri, hogy a két munkaszolgálatos tanú nem mert a vádlottak szemébe nézni. A .munkaszolgálatosok szerinte remek kondícióban voltak. Dr. Dorsics György dombóvári orvos vallomása szerint Rivészi megengedte, hogy a beteg zsidók kocsira üljenek. Először azt állítja, hogy látott munkaszolgálatosokat szerszám nélkül menetelni, az ügyész (kérdéseire azonban ő is zavarba (jön fes előbbi kijelentésének ellenkezőjét állítja. A vérdij i KERETKOSZT Ezután követkeizik Steiner Lajos 33 éves dombóvári cipész tanúkihallgatása. Elmondja, hogy ketten vannak összesen, akik a századból élve maradtak. Fül- tanuja volt dr. Gáspár (és Breler agyonlövésének. Emlékszik arra, hogy Rcsicán egy százados (Rivészi) hirdette ki a a munkaszolgálatosdklkal szembeni fenyegető rendszabályokat. A munkaazolgálatosokat a menetelések alatt előreküldték, hogy az esetleges aknáknak ők essenek áldozatul. Egy reggel Kautsky századparancsnok kiválogatott a századból tizenkét embert, ezekből hoztak még Liskiből is tizenkettőt. A huszonnégy vádlott ellen tanúskodó két munkaszolgálatos szerinte de- generált, hülye volt. A jegyzőkönyv aláírása után őket külön keretkoszton tartották a [halálos ítélet végrehajtása után pedig íkocsival szállították oda ja kivégzett munkaszolgálatosok ruháit és értékeit. Ezek között ismerte fel sógora kenyérzsákját, aki szintén a kivégzettek között volt. Vallomása szerint az egyik zsidó tanú régebben az őrültek házában is volt. A huszonnégy munkaszolgálatos olyan legyengült állapotban volt, hogy a sízökés elkövetésére képtelenek lettek volna. Különösen siralmas külsejüek voltak a Liskiből hozott inunkaszolgálato-, sok. Egyébként a vádlottak akkor már hetek óta nem voltak együtt, 'tehát nem is beszélhettek a szökésről. Állítása szerint a zsidókkal elkövetett rémségekről a felsőbb parancsnokságoknak is tudniuk kellett, mert jegyzőkönyv volt arról, hogy a zsidók számára a frontnak „mozgó vesztőhely“-nek kellett lennie. Ijjász Henrik 43 éves gyönki tanár, volt számvivő szerint a zsidó munlkaszolgálatosofc aknaveszély esetén elől mentek. Kautsky szerinte szadista volt, aki a lázadással vádolt zsidókat különböző helyekről szedte össze, és a besúgó (Frőlichnek mondta, hogy szerezzen még egy tanút, mert egy kevés. ‘Kautskytól tudja egyébként, hogy a három zsidó századot aizzal a célzattal vitték ki, hogy kiirtsák őket. Jelen volt-e dr.Széchey Rivészi önvallomásánál ? Ezután a jelenlévő hallgatóság feszült várakozása közben kezdi meg tanúvallomását Dr. Fischer Gyula belügyminiszteri osztályfőnök. —j 1944 május 9-én vettem át a 104/1 munkásszáizad parancsnokságát. Hogy századomat el tudjam helyezni, feltörettem a szállásra kiutalt házban lévő csaknem teljesen üres cserkészraktárt. Rivészi ezért kihallgatásra rendelt, és mikor személyesen is megtekintette a körletet, a következőképpen szidott meg: — Főhadnagy úr, ön nem azért van itt, hogy (szanatóriumot rendezzen be a zsidóknak. Inkább lövessen agyon közülük huszonnégyet, mint én tettem Ukrajnában. — Hogy aztán a következményeket elkerüljem, saját boromból olcsó áron adtam Rivészinek. Az olcsó bor Megtette hatását, a megtorlás elma- radt. A főügyész kérésére valíömását Fischer dr. mégegyseer megismétli sőt hozzáfűzi, hogy mikor Rivészi meglátta a munkaszolgálatosok részére kiadott friss szalmát, így szólt: — Csináljon úgy mint én Ukrajnában: felgyújtottam a szalmát, (hogy ne legyen friss és tiszta a zsidóknak. Rivészi reszkető ajakkal csak annyit tud erre mondani: valótlan A borügyre a hallgatóság általános derültsége közben jegyzi tneg, hogy abból azért vett. mert — olcsó volt. Rivészi eztán azt állítja, hogy a dr. Fischerrel folytatott beszélgetésen Szécsey Béla jelenlegi kisgazdapárti képviselő is jelen volt. Dr. Fischer Gyula erre megismétli hogy a beszélgetésen Gedeon iskolaigazgatón kívül senki sem Volt jelen és Szécsey Béla f)eve csak annyiban került összeköttetésbe ezzel az üggyel, hogy Szécsey volt az, aki őt Rivészinél feljelentette, mert a cser- készraktáitt feltörette, hogy a munkaszolgálatosok emberi elhelyezéséről gondoskodjék. Az óriási hatást kiváltó vallomás után Sári Zoltán 46 éves szekszárdi tisztviselő mondtg el tanúvallomását, aki a 104/7 század szolgálatvezetője volt. Szerinte a két zsidó annyira leromlott állapotban volt, hogy menni is alig tudott. Kautsky egyébként mindkét tanúnak megígérte, hogy ha a szövetkezésről vallanak, mindketten hatzameheinek. Elmondta, azt is, hogy Kautskí a zsidók kiirtását szent nemz? 1 feladatnak tartotta. . , , Lehetetlennek tetsző £°, volt hogy a rettenetesen, leró® lőtt zsidók a keretet le tűnt volna fegyverezni és meg tllűl volna szökni. u Utolsónak Beok József ' zászlós (tanúskodik amellett, hoM Rivészi megrótta Szalai főhadn • gyot a zsidókkal elkövetett Ke gyetlenkedései miatt. ... , Ezután Kocsis tanácselnök tárgyalást berekesztette és f fásának időpontjául szerda a ■ előtt 9 órát jelölte tn:g. ‘ Meghalt dr. Ááém LafoSi világhírű se bészprofesszo? Budapestről jelenti a MOT: # Dr. Ádáin Lajos, tudományegyetemi nyilvános rendes ta»* 2. számú sebészeti klinika igazgatója, a budapesti Pázmány ^ egyetem ezidei rektora, az európai hírű sebész 67 éves korjiuá- hosszú szenvedés után kedden délután s/<5 órakor elhunyt- 11 iát májdaganat okozta. Súlyos telelésnek néznek elébe az állattartó gazdák Az idei aszály következtében úgy mezei szálo6' ta kormány ban, mm3 réti szénában igen g ye*Ée volt a termés A városi fogyasztóközönség 1 gazdákat állítja súlyos helyz«1 J nagy örömére egy-két hónapja akiknek pár hold földje nem1|et£fl már nemcsak feketeáron kerül az j lehetővé, hogy nagyobb ter asztalra marhahús, hanem úgy-1 hermesszenek száliastakarMJ*"!,.. 'szólván naponta vásárolható a ! hiszen földjeik nagyrészé mészáros és hentesüzletekben ser- gabona termésre szüksége* “. téshús sőt igen gyakori a bor- ------------*-*- —J-u *-í',nnV ju hús is. A városi fogyasztó akármennyire örül is ennek a közellátási javulásnak, általános nemzetgazdasági szempontból egyáltalán nem mondható örvendetesnek ment a húsellátás javulása 'túl- nyomó részben kényszervágásokra! Rövidre sikerült, tehát g5ren°-efií vezethető vissza, amire az idei í —1 * - i—„—n 1 ma - -<• súlyos takarmányhiány (kényszeríti az állattartó gazdákat. A rendkívüli száraz és forró nyár régnem tapasztalt aszállyal sújtotta az ország egész mezőgazdaságát s az aszály különösen a takarmány féléknél idézett elő rendkívül gyenge terméshozamot. Az aszálykár különösen súlyos aiz alföldi megyékben, de m nem sokkal jobb a helyzet ezen a téren Baranyában sem. Az Alföldön a szálastakarmányban az aszálykár sokhelyütt elérte a 80 százalékot, Baranyában pedig átlagosan 40—50 százalékos károsodásról lehet beszélni. Különösen a lucernások terméshozama volt igen gyenge, a réteknek pedig csak aiz első kaszálásából kaptunk valamire való eredményt. Sarju- kaszálásra legtöbb helyen nem is kerülhetett sor, legfeljebb csak a mélyebben fekvő rétek hoztak némi sarjuszénát. Gyenge volt a takarmányrépa termés is, ugyanígy a fzemes abraktakarmány. A zab és árpa hozama is jóval a közepesen alul maradt. A gyenge takarmánytermés különösen azokat a szegény paraszta szegényebb gazdák bizony .Jf, is szalmával kénytelenek mányt pótolni s nehéz Ljfiiikét súlyosbítja még az a-jgr» mény is. hogy a takarmán> leginkább alkalmas zab- jgefl szalma a szárazság folyt® zamú volt, a búzaszalrna r^sZ. csak a legvégső szükségben nálható takarmánypótlásra- tj|i Mindezek a bajok súly., jili- takannányozási gondok' e. > tották aiz állattartó gn*“/* h°í- minthogy nincs kilátás sirrft’j^0yC' a súlyos takarmányhiányo jegesen javítani lehessen, rad más hátra, mint tflkflr $llí'. zási szempontból feleslege toktól való szabadulás. A *sZefl|' kénytelenek tehát egye;“. alpontból nehezen nélkülöz*^ rt,;v lataiktól. leginkább szarv* jószágaiktól megválni. A » ^t- 'maga is belátta, hogy a , le5* állomány áttelelése csak lehetséges, ha jelentékeny ^tele vágják, még mielőtt a íe* j gy * ‘si lehetőség megszűnik -jetá'f gazdák téli takarmány^. fe> nagyobb részét nem ?* -fc# 4 idő előtt. Ezért engedeD .gá5ű nagyobb mérvű kény«*® kát országszerte, aminek ^jn- a mezőgazdaság csak a fogyasztás majd a .t°v eléf! látja kárát, mert a neheze e1Ü‘' állatszaporulat pótlását is,tl rői kell majd kezdeni. Jó takarmánypótló: a tengeriszát A takarmányhiány enyhítésére igen alkalmas tengeriszár begyűjtése éppen ezért vált az idén igen fontossá, hiszen ez a takarmánypótló még jobb termési viszonyok mellett is komoly tényezőnek számított. Sajnos, idén a gazdáik sok helyen elhanyagolják' a tengeriszár betakarítását, úgyhogy igen s°k gazdát hatósági rendszabályokkal kell kényszeríteni, hogy terngeriszár termését idejében betakarítsa. Ennek' fontosságát pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni éppen az idei takarmány- ínséges viszonydk közepette. Még godbatatlan kötelessége a tengeri szár begyűjtése, akik vagy elégséges egyéb takarmányféleséggel rendelkeznek, vagy pedig nincsenek állataik, mert a tengeriszár, mint takarmánypótló, jó pénzért értékesíthető. A szarvasmarha takarmányozásnál még nagyobb gon<í®j Vja lovak téli ellátása. A e.te^ is nem lehet tengeriszarni juCefPJ s minthogy a széna « it«DLs termés csak úgy gyen* szemesabrakféleségeké, c»éP' felhasználni a gabonáié- • $rp . sébfíl származó töreket. ^ pe, és zabsealmaszccskávai tt 1 ^ szemesabrakkal, vagy nóto'l4 pávai keverve igen_ J®* ’ tiszta abraktakarmánytMindent egybevetve, nak egész leleménye* kell szedni, hogy lataikkal a küszöbön telet valahoöV átvesz „ {fl . azoknak a gazdáknak is elhanya- telet valahogy átv£s**'"V’ny ®'fi i--r Különösen az állatáll óvása érdekében, ■PCRHRI I Vi amig a sertóeállomány ldf már ez év végéig V gitő eredményt hoe° • . j jószág és a lóálloman ,^rhci“' jj csak évek múlva les* (*■
