Új Dunántúl, 1946. november (3. évfolyam, 249-272. szám)

1946-11-12 / 256. szám

WW JrTP'V^Hrí vw u^ V Kommunista győzelem Fran­ciaországban — Czirják I. Antalt leleplezik a szikvize- sek Dr. Somogyváry káposzta-afférja a Gazda­sági Rendőrséggel H 1 G í .1 II KOMMUNISTA PA U T 0 E LDUNANTUtl t A f .1 A L ÉVFOLYAM, 256. SZÁM ARA «0 filler PÉCS, 1946 NOVEMBER 12. KEDD Mi sem maradhatunk Mtttus írt. t lap hasábjain ismételten rá-' ttunk mar arra, hogy a ma kibontakozásának útja egy lehet: összehangolni a jjü« sorsát a világon szerte elő- baloldali eszmeáramlatok- 11 és áilamberendezésekkel, ÍJl ellenkező esetben a teljes ^etelődésnek néz elébe. Leg- l“"“) középeurópai viszonylat- r* bizonyítottuk be ennek a ek igazságát, kimutatva, határainkat a magunkénál >b és fejlettebb népi demo­te gyűrűje öleli körül és ha «karjuk azt, — aminek kü- ps csak magunk innánk « levét! —, hogy szomszé- úgy tekintsenek ránk, mint egységes népi demokrata testébe szúrt tüskére, úgy eddiginél sokkal határozottab- 5 sokkal félreérthetetlenebbül 1 'endet teremtenünk a ma- Portáján. akik a népi demokrácia ‘ésének útjába akarnak áll- »'»duntalan arra hivatkoznak,1 Hnt burkoltan, de nem r már egészen nyílt célzá- hogy a „művelt nyugat“ »1*5 jó szemmel azt az irány- ’ «melyet a magyar dolgo- fövetni akarnak. És ki ta- hogy a közvéleményben “ÍJtkcznek sokk»1 nagyobb got kelteni a külpolitikai l0° változást aligha jelentő, SL*«ttál távolibb amerikai vá­ciknak, mint azoknak, ame- közvetlenül közelünkben és zajlanak le. Pedig, bi,* szomszéd jugoszláv nép yj'stos egysége, az ugyancsak csehszlovákiai komnru- Hjí J^retörés, a közvetlen mel- l^k fekvő Románia, amely- ku*Sszöbönálló választásának l^^nye ma már senki előtt l? kétséges; vagy a szorosan ^«avölgyéhez tartozó bulgá- lO’oununista győzelem meny­ig sorsdöntőbb jelentőségű kn, **'». mint az, hogy mi tör­.................................... k£ | i kér-fi ** Atlanti óceánon túl, azt embernek még magya- 0. J felesleges. *■ ' hogy „ demokratikus erők . 6 mennyire nem csak 'ópai, hanem ellenállha- b|t 'Ifágjelenség, arra a közel- íw,®«P°k története döntő bi t/’Sót szolgáltatott. Ky?®yolország nem fekszik a Stil?*6 „akciórádiuszán belül“, NC«kább az angol szigetor- politikai szuggesztiója W»8 valamennyien emlékez­te^ ’»ég rá, hogy nem is olyan \l *®ftor a nemzetközi fó- VT, előtt felvetődött a spa- Anglia meglehetősen v'itou eltttas’t6 magatartást ^^..«zirányban, hogy be­li* a spanyol „belügyek- ST »’ég az elmúlt világhá- tJ^Oulságai után sem volt K i, elismerni, hogy a fasiz- ^»isrtása a világ bármely Sr* ne,B «gy ország belügye, í'^»á* v‘^béke univerzális aloldali áramlatok *»*» minden amerikai vá- Htéu'.enére is mennyit haladt hónapokban, arra jel- iíW'°gy az UNO mostani k1 (-/» a spanyol kérdésben V*Íl*Í mé« hangok hallat néhány hónappal lk*íii**w a hivatalos angol V.'e*5xíe^er^'nl vo** kényte- xj^*hhls annyiban, hogy nélkül hajlandó a tár­gyalóasztalhoz ülni ebben a désben. A tömegek akarata úgy Angliában, mint Amerikában ha­talmas sztrájkokban és tömeg- megmozdulásokban nyüvánult meg, amelyek közül a legismer­tebb a kikötőmunkások sztrájkja volt, akik egyszerűen megtagad­lak a fasiszta Spanyolország szá­mára szállító hajók berakását. De a baloldali áramlatok erő­södése nemcsak kívülről döngeti ma már Franco uralmát. A spa­nyol nép, amely egy évtizeddel ezelőtt érezte meg először a Cau- dillo csizmájának taposását, sok érvi üldözés és szenvedés után el­érkezettnek látja az időt, hogy véget vessen Franco hitleri Kon­dorok és Mussoltn.-féle feecte- légiók segítségével rákén yszeri- tett zsarnokságának. Napról napra újabb jelentések számolnak . . be arról, hogy Spanyolhon leg- frir nagyobb városaiban mint üti fel fejét a forradalom. Hol egy hely­őrség lázad fel és hagyja el fegy­veresen kaszárnyáját, hogy a begyekben meghúzódó forradal­márokhoz csatlakozzék, hol Se­villa utcain tűnnek fel vörös lobo­gók, hogy másnap ismét Madrid munkásnegyedeiben robbanjanak bombák és dörögjenek a fegyve­rek. Napról napra újabb és újabb ®z»:rak kerülnek Fmoo hírhedt börtöneibe, de a százak helyére ezrek állnak és szinte óráról órá­ra várható, hogy a romantikus- nevű spanyol városok neveit is­mét hadijelentésekben látjuk majd viszont, olyan hadijelentésekben, amelyek a külső fasiszta fegyve­res segítség nélkül maradt Franco- hadsereg és rendszer gyors és végleges (megsemmisítéséről szá­molnak be. Az egész világ, kelet és nyugat egyaránt mélységes rokonszenv- vel kiséri a spanyol szabadság- harcosok újjáéledését. És a spa­nyol nép nem vár arra, hogy más hépek vérezzenek szabadságáért, vállalja és megvívja a harcot ő maga és kétségtelenül győzelem­mel vívja meg, amint külső ha­talmak nem támogathatják fegy­veresen a diktátort népével szem­ben. Kelet és Nyugat balra tart és ha kell, harcolni, vérezni is haj­landó eszméi, egy igazságosabb rend megvalósításáért. Csak ná­lunk vannak még mindig, _ akik vissza szeretnék forgatni a történ­teket, akik jobbfelé akarják rán tani az ország sorsát. És csak nálunk vannak még bizonytalan­kodók. akiknek tekintetét tétová­ra, lépteit bizonytalanná tudják tenni feide és hamis világszem­léletükkel a múlt visszasóvárgói A történelem balra át-ot paran­csol. És a magyarság, amely elmúlt három évtizedben kétszer helyezkedett szembe ezzel a leg­felsőbb paranccsal, ma már nem engedheti meg magának, hogy akár csak tétovázzon is. Rákosi Mátyás Szolnokon: Gazdasági felemelkedésünk a reakció elleni karcunk eredményétől íogg Az árakat feltétlenül le hell törni — Texiiiharavánoh tndulnah a falvakba — A demohráci ért nem lehet a reakcióval egy ült harcolni Rákosi Mátyás elvtárs vasárnap' Gazdasági felemelkedésünk a Szolnokon beszédet mondott A hogy a Magyar Kommunista Párt helyesli az önkéntes népcserét de az erőszakos kitelepítés ellen fog- állást Valószínűleg ez a fel­fogás fog érvényesülni mind a magyar, mind a csehszlovák demo­krácia javára. A sikeres külpoli­tika feltétele az erős, egészséges demokrácia s ezért külpolitikai szempontból is döntő jelentősége van a demokratikus pártpolitiká­nak , A stabilizációval kapcsolatban kijelentette, hogy az ipari eredmények jobbak, min; amilyeneket a siatuUzá- ciós tervek elkészítésekor vár­tak. kétségtelen sikert • dolgozók, munkások és parasztok önfeláldozó lemondása tette lehetővé. A mun­kásság az 1938. évi életszinvonal 50 százalékával indult a stabilizá­ciónak, hasonló volt a helyzet az állami tisztviselőknél és a kisbir­tokos parasztságnál. Az 6 vállaik­ra nehezedett a stabilizáció min­den terhe. A stabilizációs tervekben az alacsony munkás- és paraszt­jövedelmeknek megfelelő ala­csony ipari árak szerepeltek, de ezek azóta jelentékenyen emelkedtek. munkások és parasztok közös érdeke, hogy visszatérjünk az eredeti árakhoz. reakció ellen vfvott politikai küz delem eredményétől függ. Nem tudjuk megjavítani az életszínvo­nalat és nem tudunk gazdasági eredményeket elérni, ha a reak­ciót nem törjük le. Nem lehet küzdeni a nép ér­dekeiért, míg a nép ellenségei maguk is bennevannak a kor­mányzatban. A Kisgazdapárt is éppen ezért tá­volítsa el saját soraiból a reak­ciósokat. Ezek nem hogy erősíte­nék, hanem gyengítik a Kisgazda­pártot. A demokráciáért nem lehet a reakcióval együtt harcolnunk. A demokráciáért való harc a pa­rasztok és munkások összefogása a reakció ellen. A válság megol­dását nehezíti, hogy a Kisgazda- párt vezetői nincsenek tudatában annak, milyen óriás] elégedetlen­ség van a munkásság és a dolgozó parasztság között a reakció előre­törése miatt. Ez a meg nem értés teszi szükségessé, hogy a dolgo­zók gazdasági és politikai követe- léseiket harc útján vívják ki. Feltétlenül árakat le kell törni az (E cikk megírásakor még nem álltak rendelkezésünkre a közben' befutott távirati híranyagok, ame­lyeket lapunk más helyén részle­tesen ismertetünk. De ha egy pil­lantást vetünk a most Európa leg­különbözőbb potjain lezajlott vá­lasztásokra, ha látjuk azt a hatal­mas előretörést, amit a községi választások során a francia Kom­munista Párt, vagy az olaszorszá­gi választásokon az olasz Kom­munista Párt aratott, akkor a fenti cikkben Követeljük az augusztusi textil­árak visszaállítását és ezeknek 25 százalékai való leszállítását A nagykereskedők hasznának kikap­csolására közvetlen karavánokat indítunk a falvakba és városokba. Nyolcféle egyszerű típusú textil' árát fogunk előállítani és a szö­vetkezetek útján osztjuk szét Rákosi Mátyás követelte a spe­kuláció ellen speciális uzsorabíró­ságok felállítását, majd elismerés sei szólt a földigénylő bizottságok munkájáról, de leszögezte, hogy nem lehet tűrni, hogy újra és újra felosztják a már felosz­tott földeket és ezzel bizony­talanságot teremtsenek. A nyolcadik nagy híd — határidő előtt Gero Emöí A h dépí óh egy éo alatt egy nemzedék munkáját végezték el Algyöről jelenti « MOT: Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter elvtárs vasárnap lelkes hangulatú ünnepség keretében adta át a forgalomnak az algyői köz­úti hidat. Ebben az évben ez már a nyolcadik új, nagy híd, amely a kitűzött határidőnél hamarabb készült eL Gerő Ernő hídavató beszédében megállapította, hogy a hídépítők egy év alatt egy egész nemzedék munkáját végezték el. Bejelen­tette, hogy december 22-re készen lesz ,a Szentes és Csongrád közti Tisza-híd is. Megemlékezett ezután arról, hogy vannak Magyaror­szágon erők, amelyek alá akarják ásni a magyar demokráciát és meg akarnak gazdagodni a dolgozók bőrén. A nép ellenségeivel szemben nem lehet kíméletnek helye. A dolgozók követelik a bíró­ságok kérlelhetetlen szigorát ennek végső következményeit a halálbüntetést A nép azt akarja, hogy áldozatos munkája nyomán saját országa épüljön fel, amelyben övé a szó és amelyben nem azért hoz áldozatokat hogy a reakciós nagytőkések és egyéb nép­ellenes elemek vagyont harácsoljanak. Tito további engedményekre is hajtandó azt 0,— Rómából A Tempo trieszti szlávbarát körökben beszélik, hogy Tito tábornagy haj­landó újabb engedményeket tenni az olasz kormánynak. Minthogy Róma nem utasítja vissza a köz­vetlen tárgyalásokat — teszi hozzá jelenti az AFP: I a lap —, ezért nem ragaszkodik értesülése szerint ahhoz, hogy Goriziát megkapja, do kiköti, hogy Trieszt kizárólag olasz sziverénítás. alatt álljon és biztosí­tékot adjanak arról,1 hogy ott semmiféle nemzetközi vagy külföl­di beavatkozás nem történik. hatatlan igazsága senki előtt sem' lehet kétséges többé. És, ha Bul­gáriában a kommunista minisz­terelnökre bízzák az ország ügyei­nek intézését, ha az európai kul­túra bölcsője és nyugati kitelje- sitője, Franciaország többsége minden bizalmát a kommunisták­ba helyezi, ha Olaazoiszág népe, még mindig az angol amelyre még mindig az megszálló katonaság árnyéka bo- kifejezettek cáfol-J. nil és alig , szabadult meg az Andere-bádsereg terrorjától, akar ja és meri a kommunistákra adni szavazatát, akkor.... ami­lyen természetesekké válnak a spanyol események, olyan érthe­tetlennek, sőt több, bűnösen os­tobának tűnik, ami nálunk törté­nik: az, hogy Rákosi Mátyás egy kialakuló világkép kellős köze­pén Szolnokon kijelenteni kény­szerül: a tömegeket elkeseríti a reakció előretörései Igen, a tömegeket joggal kese­ríti el, hogy nálunk és talán az egész világon csak nálunk lehet erről még mindig szó. És ezért követelik egyre erélyesebben, hogy álljunk már végre mi Is fenntartás nélkül be a világ bal­ra tartó nagy menetébe, mert ott a helyünk , ott a jövőnk, ott • magyarság egyetlen fejlődési le­hetősége.) > r. gy. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom