Új Dunántúl, 1946. november (3. évfolyam, 249-272. szám)
1946-11-09 / 254. szám
2 ÜJ DUNÁNTÚL 1946 noveifcber 8 így dolgozik a munkások szövetkezete A ds&g&záU ftéwzé&M (fH444%'(c&'fú46Ú$ a dolg&zoU - a ddg.ú^ékmk Ahol nem a nagytőke, hanem az egyszerű tag fölözi le a nagyüzem hasznát A mai, alakulóban és újjászületőben lévő gazdasági életnek és a kialakuló szociális fejlődésnek legégetőbb kérdései közé tartozik a kereskedelem, főleg a nagykereskedelem problémája. Érthető a dolgozó rétegek elkeseredése, amikor azt látják, hogy vannak, akik kevés és improduktív munkával a legnehezebb időkben is sokszorosát keresik annak, amit a dolgozók. Ez az oka annak, hogy az érdeklődés egyre inkább a szövetkezetek felé fordul, ahol a tagok irányítása és ellenőrzése biztosíték arra, hogv a szövetkezet válóban és kizárólag csak az ő érdekeiket képviseli. Felkerestük a Pécs-Baranyai Munkás Szövetkezetei, hogy bepillantást nyerhessünk a szövetkeze; belső- életéoe. Végigmegyünk a hatalmas, áruval zsúfolásig töltött dizleten és nekiszegezzük a kérdést a Szövetkezet igazgatójának: — Hogy sikerült a szövetkezet tőkéjét az inflációból átmenteni? — Helyes üzletpolitikával. A beiratkozott tagok még annak idején fejenként huszonöt pengővel járultak hozzá a szövetkezet tőkéjéhez. Egyetlen célunk volt az infláció alatt, hogy ezt a kisemberek pénzéből alakult tőkét átmenthessük. Az infláció alatt is működött a szövetkezet? — Még július utolsó napjaiban is tagjaink rendelkezésére állottunk. A stabilizáció előtti napokban tagjainknak tízmillió adópengőért árusítottunk burgonyát, ami augusztus elsején öt fillérnek felelt meg. — Hány tagja van a szövetkezetnek? — Tizenháromezer. üzem? — kérdezzük Szigony elvtárs, művezetőt. — Eddig csak kézierővel dolgoztunk, most állítottuk be a gépeket és áttértünk a gépierővel való termelésre. A másik munkateremben fiatal lány magyarázza el a gyártás további menetét. — A nyers disznószőrt többszöri fésülés és forró vízben való ázta- tás után kiszárítjuk és úgy dolgozzuk fel. Itt csak kézierővel lehet dolgozni, de a nagy gyakorlat segítségével a munka gyorsan Négytagú albizottság tárgyal a csehszlovákokbaI a lakosság* csere részéről Révai elvtársat a r em?et^yűlés külügyi b zottsáea ismét alelnökévé válás tota megy. Útközben még kérünk néhány felvilágosítást a cégvezetőtől a szövetkezet életére vonatkozólag. — Mi a jellemző a szövetkezetekei szemben az álszövetkezetekre? — Az álszövetkezeteknél a tagok tőkéje mellett rendszerint a háttérben nagyobb tőke is dolgo-' zik, amelyik aztán minden üzlet í lebonyolítása után busásan megta- j lálja a maga hasznát. Nálunk tag csak dolgozó lehet, és ők árucikkeinket lényegesen i olcsóbban kapják. A lehetőség tehát megvan arra,! hogy a szövetkezetek szaporításé-1 val kikapcsolható legyen gazdasá-1 gi életünkből a profithajhászó; nagytőke, mely csak a maga hasznát tartja szem előtt, nem hajlandó a köz érdekének szolgálatába állni. Ezt a lehetőséget pedig a gyakorlati végrehajtásnak kell követnie ... Sásdi Tibor.! Magyar Távirati Troda jelenti: A nemzetgyűlés külügyi bizottsága pénteken délután ülést tartott. Az ülésen a kormány részéről Nagy Ferenc miniszterelnök, Gyöngyösi János külügyminiszter és Rácz Jenő pénzügyminiszter jelent meg. A bizottság megvá lasztotta az új elnököt. Elnökké Berecizky Albertet, elnök helyettesé pedig Révai József elvtársat újból megválasztották. Bereczky Albert megnyitó beszédében megemlékezett az októberi forradalom évfordulójáról és a bizottság nevében kifejezést adott a Szovjetunió iránt érzett hálának, tiszteletnek és szeretetnek. Napú® előtt üdvözölte az elnök Ernestet, Svájc újonnan kíné zett budapesti követét. A ?lZ - ság ezután meghallgatta o< Tónno Hiliiri\rrmnic7tfír János külügyminiszter mólóját a magyar 'békedele? , munkájáról és a magyar ^ szlovák lakosságcsere jcísmW . táráról. A beszámolót több ‘e'U lalás után a bizottság jóv-ihaRy iag tudomásul vette. A brzot végül elhatározta, hogy a m3^ kúU csehszlovák lakosságcsere lására négy tagú bizottságot ki. Mi vagyunk az elsők, akik a nagyüzemek dolgozóinak — természetesen kellő garancia mellett — 'lábbelivásárlásra hitelt nyújtunk. — Sokat támadják a szövetkezeteket az utóbbi időben a kedvezményes adózás miatt. Ezeknek a támadásoknak semmiféle alapjuk mines, mert mind a társulati, mind pedig a forgalmi adót a szövetkeztek minden fillér bevétel után könyveik alapján ellenőrizhetően befizetik. Ezzel szemben az ilyen pontos ellenőrzés a magánkereskedelemben majdnem lehetetlen. figyelmébe Az Erdőgondnokság már egy ízben közzétette, hogy a hivatalban felvásárláskor kiadott utalványok 8 napig érvényesek. Ezen idő elmúltával az erdőgondnokság anyagi felelősséget a befizetett fa után nem vállal. Felhívja az erdőgondnokság minden érdeklődő figyelmét arra, hogy még az erdőben tároló, de a vásárló tulajdonát képző tűzifát saját érdekükben mielőbb szállítsák el. Elítélt árdrágítók Szombaton Tandavári György átai és Borda János budapesti lakos állott árdrágítással vádolva a pécsi törvényszék uzsorabiráia előtt. Az uzsorabíró Tandavárit, mert a káposztát a megállapított 56 filléres ár helyett 1.80 forintért árusította, 5 napi fogházbüntetésre, átváltoztatható 100 forint pénz- büntetésre ítélte. Borda ügyében, aki a vádirat szedni a 27 forintos női nadrágot forintért árusította, a biróság 37 bizonyításkiegészítést rendelt el a tárgyalást elnapolta. Villámriport Iparunk tervszerű fejlesztésének ideje elérkező Bán Antal előadása a Technikus Körbe0 Egyik délután, fújtatva a megmászott három emelettől dühösen nyomtam meg a csengőgombot rendőrtiszt barátom ajtaján. Már vagy két perce csengetek, nem nyitnak ajtót, öt percnyi elkeseredett csengetés után pa- pucscsoszogás, végre nyilik az ajtó. — Ennyi ideig tart, míg ajtót nyitsz? — Feleségemmel együtt fekszünk. — Betegek vagytok? — Dehogy. Nincs tüzelőnk. Bemegyünk a szobába, barátom csizmanadrágban dideregve bújik vissza a dunyha alá. — Hogy-hogy nincs tüzelőtőtök? — Ügy, hogy az e havi fizetést még mindig nem kaptuk meg. Cgy számítottam ki, hogy ebben a hónapban végre tudok venni tüzelőt, de most — még nem volt fizetés. Az éjjel nem aludtam, szolgálatban voltam, most még a dunyha alatt Is fázom. Sürgősen téli segélyt és pontos fizetést a köztisztviselőknek! , S. T. SZERKESZTŐSÉGI ÜGYBEN SZÍVESKEDJÉK TÁRCSÁZNI A 29-49 TELEFONSZAMOTI — Milyen üzemei vannak a szövetkezetnek? — Cipő- és kefegyárunk van. A cégvezető vezetésével megtekintjük a gyárakat is* Gépek zakatolása, kopácsolás, a munka muzsikája fogad bennünket a cipőgyárban. Varga elvtárs, művezető magyarázza meg a munka menetit — Az üzem futószalagrendszerrel dogozik. A szabászműhelyből felküldött, kiszabott felsőrészeket kerekeken gördülő kocsin tolják egyik munkahelytől a másikig. A talpal ást, varrást, rámázást gépek végzik. — Mennyi az átlagos termelés? — Hetenként háromszáz—háromszázhúsz pár cipőt készítünk el. Ez azonban még nem a maximális teljesítményünk, megfelelő tőkével a termelést fokozni is tudnánk. — Hány emberrel dolgozik az üzem? — Harminc munkásunk van. Közben a munkateremből átmegyünk a másik helységbe, ahol lányok fényesítik a kész cipőket. Serényen dolgozó kezükben a tompafényű bőr percek alatt tükörfé nyessé válik. A kefeüzem fakikészítő műhelyében harsogva dolgozik a fűrészgép, ügyes munkáskezekben a formátlan fadarab percek alatt kész kefefává válik. — Mindig gépesítve volt az MŰVÉSZÉT Bán Antal iparügyi miniszter elvtárs pénteken a Műegyetemen a Technikus Körben előadást tartott, amelyben bejelentette, hogy elérkezett az ipar tervszerű fejlesztésének ideje. Iparunk fejlesztésének lehetőségei szinte korlátlanok. Eddig az 1938 évi ipari termelés 65 százalékát értük el, ami európai viszonylatban magas számnak tekinthető, de. ez év végére valószínűleg jük a 80 százalékot is. , . Megállapította, hogy a Pfr 0 árutermelésünk nem indokoo.^ utóbbi idők inflációs PszlC?”',M» elsősof«r A további fejlődéshez e(s“°Tf»4 a nehézipar további kiépít®* széntermelés fejlesztése sz»K <9#. Mai széntermelésünk »* u|íí évinek mintegy 70 sz**®# kiteszi ki és a helyzet itt landóan javul. Az Igazság nem törődik az igazsaj és a pécsi repülő érrel kapcsolatosan rága 10^ a közlekedésügyi minisztériumot Budapestről jelenti a MTI: Az Igazság című lap pénteki száma cikket közöl, amelyben bírálja a közlekedésügyi minisztérium légügyi főosztályának döntését ,,a pécsi repülőtér üzembehe- lyezési munkálatainak vállalatba adásáról." A közlemény azzal vádolja a minisztériumot, hogy nem tartotta be a közszállítási szabályzat rendelkezéseit. A cikk állításai nem felelnek meg a valóságnak. Először azért, mert nem a pécsi repülőtér üzembehelyezéséről van szó, hanem a repülőtéren ideiglenes forgalmi épület céljaira egy kis épület helyreállításáról. Másodszor azért, mert a min13" w. betartotta a közszállitasi 5# uciai tuua a ^ pzat rendelkezéseit. A n1®» <**? gősségére és kicsinységet ^ tekintettel ugyanis szus j versenytárgyalás keretébe» ^0 fel öt céget ajánlattételre.^^ b*" közül három volt pécsi, k a p®*” dapesti. A pécsi cég címe1 gármesteri mérnöki hív»1 kapta meg a minisztérium; jspitfr kát az Újjáépítés Dunán1» ipari Szövetkezet kaptam®?! ti®® közvetlenül a felszabadj . etjf létesült, a legolcsóbb aj»®* # v? ségárain, úgy .ahogy jí* szállítási szabályzat előírj A színészet megmenté^ a magyar kultúra érdél*® Sajtóankét Budapesten a vidéki színészet vál®^ őszi csoporthiállítás a Bar anyavármegyei Múzeumban A Magyar Képzőművészek Sza-1 trakt művészet legeleső_ úttörője, hadszervezete pécsi csoportjának j J o h a n Hugó, az országosan ispécsi jellege tudvalevőleg megszűnt. Hogy mégis pécsi képzőmű. vészeknek nevezzük városunk képzőművészeit, a gyorsabb eligazodás miatt, a budapesti művészekkel szemben ez a megkülönböztetés megbocsátható, míg az javunkra szolgál. A vidéki jelleg lealacsonyító fogalmát akarta az egyetemes szervezet törölni. Mert teljesen mindegy, hogy a művész hol lakik, mely városban alkotja műveit. A legtöbb Budapesten tartózkodó művész a vidékről került a fővárosba. De az sohasem egészen bizonyos, hogy egy művész meddig, hol lakik, hol alkotja műveit. Ebből a szempontból vizsgálva a mostani pécsi tárlatot, melyei a vidéki szervezetek országos ügyvezető titkára, Toroczkai Oszvald november 10-én, vasárnap délelőtt nyit meg, a kiállító művészek névsorát tekintve, nem egy név országos viszonylatban is jelentős. Mintegy 25 művész munkáit hozaz az idei őszi tárlat. G e- b a u e r Ernő, a jeles templom- festő, M a r t y n Ferenc, az abszmert üvegfestő, Gádor Emil, a budapesti jónevű lakásberendező, iparművészeti tervező, a világot járt Horváth J. Károly: az újabb nemzedékből, Tury Nagy Sándor a hajós magyar Szindbad, meg a többi: Klug K. György, K e 11 e Sándor, Cseh László, Bi z s e János, az aranyérmes S i n- k ó András szobrász, N i k e 1 s z k y Géza, Miklósi Gyula, Martin- szky János, Dabasi Kováts Gyula, Pap Félixné Fekete Irma, E. Baierdorf Erna, a rekonstruált őslények mintázója, Kálmándy Pap László, V i g h László, Rainer Márton, K r a s- s ó Dénesi a párizsi festő, B o 1- vári Alajos, Érdi Győző, K1_ rály János, öry József: vala mennyien pécsieknek vallják magukat mostani kiállításukban is, s valamennyien ,mint pécsiek, olyan műveket hoztak létre, amely muclyan névvel találkozunk, mely vekből Pestre s a vidéki nagyobb központokba is kerül, az egyetemes magyar művészet láncolatába is telik a kollektív művészeti fejlődés igazolására. (—»•) Pénteken délelőtt 11 órakor a vallás és közoktatásügyi minisztérium sajtóankétot rendezett a napisajtó és a közvélemény tájékoztatására a magyar színházi élet és különösképpen a vidéki színészet súlyos válságáról. Az anké- ton dr. Simon László kultusznű- nisztériumi államtitkár vázolta a magyar színészet, de különösképpen a vidéki színjátszás válságos helyzetét. A színjátszás számára új közönséget kell teremteni, mert enél- kül a magyar szinhátzi élet válságát megoldani nem lehet. Az á'- lam a mai szerény kereten túlmenően segítséget nem adhat, újabb anyagi engedményeket aligha tehet. Kérte a sajtót, hogy. minden rendelkezésére mutasson rá » 6t - u. közzel a előtt arra, hogy a szin^?é^et jj mentése nemcsak a ®Z1 . deke, hanem elsősorban * uckc, iiaucui ^ szellemű magyar kultur® ’ felszabadult dolgozóé. titkár expozéját több ®r m zászólás kisérte. Staud jM’. serte. stau« i»"/ nár Miklós, Hont f. Tamás, Tamai József e^,pjá® István hozzászólásai A, bíií!«' Simon László államtitkán fcöjj. tette, hogy hétfőn,délei«. iclic, nugj iicuu* „Dpi ** lr bizottság fogja fe^jjj *5 ügyminisztert a ?21,nlrj szi®J*% Ionosképpen a vide*-1 jg^te^E,- oly kérdéseinek e. .-téri®»1 amelyek a belügymims rétébe tartoznak. \ jövő hét végeíelc tartják meg az értekezletet Megírtuk annakidején, hogy a közeljátási miniszter országos ár- ellenőrzési akciót rendelt el an- nak a tervezetnek alapján, amelyet dr. Kolta János baranyame- gyei köeellátási kormánybiztos helyettes dolgozott ki erre a célra. Az értekezleten résztvesznek majd az összes közellátási hatóságok, valamint a gazdasági rendőrség és valószinüleg a pártok és a szakszervizetek képviselni ygfúl j), Ezen az értekezleten^uen®^ vitatásra az országos jj y keretében a Rnnn^.-.hsjA^k®*’ induló akció t utá® ^ nyomban az érteke*1? -fi detét is veszi ®z ?.rba t ÍJ ellenőrzés munkál»®» minden lehető hiv®4 „ ezeken az értekezle ^t. ki a szükséges utas 1
