Új Dunántúl, 1946. október (3. évfolyam, 202-247. szám)
1946-10-24 / 241. szám
ÚJ DUNÁNTÚL Nagy riport a kisiparosok helyzetéről — Keresztury lemondott — Maximálták a hentesáruk árát—A vasárnapi baranyai népgyűlések menetrendje A M & GYÁRKOMMUN1STA PÁRT 0 É L D JJ N Á NT UL 1 L A P3 A | ^VFOWAM^ 241. SZÁM USA 40 fillér PÉCS, 1346 OKTOBER 24. CSÜTÖRTÖK & Kisgazdapárt válaszolt a Baloldali Blokk követeléseire »»A Baloldali Blokk pártjait a megegyezés, a koalíció knntarlása és az ország újjáépítésének sikeres folytatásának szándéka hatolta át“ — ismeri el a válasz Ä Baloldali Blokk ma tárgyalja meg a választ A Független -Kisgazdapárt ked- ,,ea délután képviselői értekezle- /' tartott, amelyen foglalkozott állást foglalt a Balodali Blokk »“'«rotes követelései érdekében, j a8y Ferenc beszédében kife- '21e azt a meggyőződését, hogy a Baloldali Blokk pártjait a ^egyezés, a koalíció fenntar. !**« és az ország újjáépítésére irányuló erőfeszítések sikeres továbbvitelének szándéka vezet- :e> amikor ismeretes álláspont- lakat kialakították, ji-fejtette, hogy őt és a Független . s8azdapártot szintén felelősség- ,.®et irányítja állásfoglalásában a J,st felmerüli kérdések tárgyaljKözölte a miniszterelnök, ,.™Y a politikai bizottság meg^sgálta 'a Baloldali Blokk leve- ajCK.. tartalmát és egyidejűleg ^.teövegezte azokat a követelé- , *eti amelyet a Blokk nem érin- azonban rendezésüket a Kisjj; . Járt a koalíciós munkaterv ■aaldtása érdekében feltétlenül ínségesnek lát. ? maga egy éves, vagy ennél . °sszabb időre szóló munka- erv kidolgozását is lehetséges- tartja. W miniszterelnök, ezután felol- a politikai bizottság által c ,0Jgozott válasz szövegét. A v. oldali Blokk levelére adandó asz szerint a független Kisgazdapárt őszinte fiumei üdvözli a Blokk pártjának a nyugodt kormányzás ”'?tositására irányuló törekvést ,,cj. o- részéről is kifejezi a kőaljig .kormányzás zavartalan to- rJbvitelének szükségességét, tö- !, Sz'k a belpolitikai béke megkötésére és a demokratikus Jyar fejlődés közös szolgálatára fontán tér át a válasz egyes i tárgyalására. Sorra veszi $ “«'oldali Blokk követeléseinek mN.ait, majd rátér azokra a tojj?1 pontokra, amelyeket a Kis- vaf?aPárt a maga részéről meg- iu^ani kíván. — A Baloldali C* követeléseinek egyrészét a Sszdapárt hajlandó magáévá egy másik részénél módosításokat javasol, míg egy pontot, az új választói törvényre vonatkozó követelést kereken elutasítja. Az első megítélés szerint a javasolt módosítások közül a leglényegesebbek a következők: a Baloldali Blokk az ipari árak minimális 25 százalékkal való leszállítását követelte. A Független Kisgazdapárt válasza ezzel szemben kívánatosnak tartja bár az iparcikkek árának leszállítását, de hozzáfűzi, hogy ágazatonként kell megvizsgálni a termelési költségeket és az így megállapított termelési költségekhez gondos mérlegeléssel kall megállapítani a termelői hasznot A Baloldali Blokk követelte az üzemi bizottságok hatáskörének kiterjesztését. A Kisgazdapárt válasza ezt a kiterjesztést helyesli a munkásjóléti, a munkabér kivizsgálása, a munka fegyelem biztosítása és a termelést előmozdító tevékenységek szempontjából, de hozzáfűzi: „a vállalatok termelési és kereskedelmi ügyeiket maguk intézzék1' *A Baloldali Blokknak a nagymalmok államosítására és a kismalmok községi ellenőrzésére vonatkozó követeléseivel szemben a Független Kisgazdapárt a nagymalmoknak állami megbízottakkal, a kismalmoknak ellenőrökkel való ellenőriztetését tartja szükségesnek. A Baloldali Blokk követelte az antidemokratikusan ténykedő kisgazdapárti képviselők kizárását a nemzetgyűlésből. A Független Kisgazdapárt válaszéban ennek a követelésnek szükségességét elismeri, és kijelenti, hogy a „jövőben“ a demokrácia érdekei ellen vétőket soraiból el fogja távolítani. Ezek azok a kirívóbb változtatások', amelyek — ismételjük az eiső olvasás megítélése szerint — a Kisgazdapárt válaszában feltűnnek. Ezután ismerteti a válasiz a Kisgazdapárt javaslatait, majd így folytatja: Ha a Baloldali Blokk kívánságaiban és a Független Kisgazda- párt válaszában, valamint külön kívánságaiban vannak is eltérések, meg van a lehetőség azok összehangolására és a közös program kidolgozására. A Kisgazdapárt elfogadta tárgyalás alapjául a Baloldali Blokk átiratát. N A válasz befejező részében a Kisgazdapárt annak a reményének ad kifejezést, hogy a koalíciós kormányzás folytatásához a szükséges alapot meg fogják találni. A Kisgazdapárt képviselői csoportja a választ egyhangúlag elfogadta, majd ugyancsak egyhangúlag bizalmat szavazott meg Nagy Ferencnek, a képviselőkhöz intézett levelének tartalmát illetően. Értesülésünk szerint a Baloldali Blokk pártjai a mai nap folyamán megbeszélésre ülnek' össze, hogy állást foglaljanak a Kisgazdapárt válaszát illetően. • Hajdú Gyula elvtárs interpellált a Nemzetgyűlésen a telepesek érdekében Budapestről jelenti a MTI: A nemzetgyűlés szerdai ülését 10 óra után 20 perccel nyitotta meg Varga Béla házelnök. Az elnök bejelentette, hogy pártközi megállapodás jött létre az egyes bizottsági tagok jelölése tárgyában. Ennek megfelelően a nemzetgyűlés jegyzője felolvasta a pártközi megállapodással kapcsolatban létrejött névsort. A nemzetgyűlés közfelkiáltással egyhangúlag az ebben foglalt bizottsági javaslatokat fogadta el. Ezután Ries István igazságügy- miniszter beterjesztette a Magyar Köztársaság részére rendeletek kibocsátására adott felhatálmazás meghosszabbításáról szóló törvény- javaslatot és kérte a sürgősség kimondását. A nemzetgyűlés a sürgősség kimondásához hozzájárult. A nemzetgyűlés ezután az elnök javaslatára hozzájárult ahhoz, hogy legközelebbi ülését csütörtök délelőtt 10 órakor tartsa, napirendjén az igazságügyminiszter ál- tál benyújtott javaslattal. Tekintettel a kimondott sürgősségre, a nemzetgyűlés a javaslatot nyolcórás ülésben tárgyalja. Az interpellációk során Macs- késsy József (MKP) szóvátette, hogy a mezőgazdasági gépek üze- men kívül állanak, mert a gazdák nem tudják megfizetni üzemben ‘oltásukat. A legsürgősebb kormányintézkedést kérte, hogy az őszi szántások lebonyolíthatók legyenek. Vetőmaghítelt sürgetett a gazdák részére. Dr. Hajdú Gyula (MKP) a svábok kitelepítésének megakadályozását és a telepesek katasztrofális helyzetét ismertette. Különösen Baranya és Tolna megyében a telepesek tízezrei katasztrofális helyzetben vannak. A kitelepítendő svábok és a telepesek együtt élnek egy házban és a köztük fennálló viszony mind tarthatatlanabbá válik. A leleprelügyelők nagy része sem áll hivatása magaslatán. Sürgős és erélyes intézkedéseket kért a belügyi és földművelésügyi miniszterektől a helyzet orvoslására. Veres Péter bejelentette Keresztár? Dezső lemondását A Világosság írja: *• ■■■;> Veres Péter, a Nemzeti Parasztpárt elnöke tegnap bejelentette Nagy Ferenc miniszterelnöknek, hogy Keresztury Dezső kultuszminiszter lemond. Maga a kultuszminiszter mindezideig nem nyújtotta be lemondását. Utódául DarVas Józsefet emlegetik. R demokratikus ujjáópítós szervezője és mestere Gerő Ernő Pécsre látogat Pár fóliásra való különbség nélkül minden dolgozó részt vesz a vasárnapi nagygyűlésen A moszkvai rádió állás~ foglalása elhurcolt javaink ügyében özkvából jelenti a MTI: ^ A moszkvai rádió munkatársa előadásában megállapította, hogy 'üYm Államok valóban szívén viselte volna a magyar a^tor már régen visszaadta volna azt a körülbelül háropi dollár értéket, amely még mindig az amerikaiak őrizeté- magyar kormány többszöri kérése ellenére az amerikai i (bJpivK nem szolgáltatják kJ ezeket a javakat csak azért, hogy %í?olwatikus Magyarországra nyomást gyakoroljanak. Amikor az 'Üüm küldöttség a Magyarország által fizetendő jóvátétel le- ^chj^t javasolta, nem Magyarország érdekeit tartotta 8 közte és a Szovjetúnió közt fennálló jóviszo szem elölt, jóvtszonyt akarta Ha visszapillantunk a felszabadulás óta eltelt másfél esztendőre, és visszaemlékezünk arra, miképpen festett országunk akkor és most, meg kell állapítanunk, — mint ahogy a tárgyilagos külföldi szemlélők is egyhangúlag megállapítják, — hogy elsősorban kinek a nevéhez fűződik ennek a hihetetlen ütemű újjáépítésnek érdeme úgy habozás nélkül megállapíthatjuk, hogy Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter elvtársunk az. Emlékezzünk csak: Egy évvel ezelőtt vasútra ülni és Pécsről Budapestre utazni merészebb vállalkozás és kalandosabb próbálkozás volt, mint hajdan egy afrikai expedíció. Kitört ablakú roncsvagonokban és azok tetején zsúfolódtak az utazók, balesetek éppen olyan gyakoriak voltak, mint az, hogy a szerelvény órákig, félnapokig kénytelen volt vesztegelni. És ma: naponta gyorsmotoros percnyi pontos menetidővel, naponta kétszer személyvonat, kényelmes férőhelyekkel, sőt legújabban már fűtött hálókocsi val is, hiánytalanul békeszinvo- nalat biztosít az utazni vágyók nak. Gigászi munka volt, amit vasutasaink végeztek és ennek a gigászi munkának szervezője, irányitója, lendítője egyetlen fárad hatatlan ember: Gerő Ernő volt. De emlékezzünk tovább: A visszavonuló németek sorra felrobbantották a Duna, a Tisza, a Hernád és általában összes folyóink hídjait. Hidakat, amelyeknek építése évekig és évtizedekig tartott, hidakat, amelyek nélkül országunk egyes részei között megszakadt minden összeköttetés. A magyar munkás akarata itt is csodát művelt. Egymásután készültek el a Kossuth hid, a Petőfi híd. a Szabadság hid, újjáépült a Szolnok-szajoli európai viszonylatban is elsőrendű fontosságú vasúti hid. de ezek mellett tucatjával épültek a kisebb, de nem kevésbé fontos összeköttetések is a folyók, és folyamok két partja között. És most, amint a jelentések szólnak1, már csak rövid hetek kérdése, hogy összeérjen a végleges budapesti összekötő vasúti hid két szárnya is. És a hídépítő munkás-hősök mögött, mint dolgozó szellem és irányító tudás ismét csak Gerő Ernő alakja magaslik fel népünk szeme előtt. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy ma Gerő Ernő az ország új- jiépítésének legnagyobb, legkimagaslóbb, legmunkabiróbb személyisége. Ezt nem csak mi kommunisták állítjuk, mert elvtársunkról, legkiválóbb elvtársaink egyikéről van szó, de becsületes nyíltsággal elismerik politikai szövetségeseink sőt politikai ellenfeleink is. Emlékezzünk csak vissza azokra a nyilatkozatokra és elismerő szavakra, amelyekkel pl. Tildy Zoltán, a Köztársaság elnöke, vagy Nagy Ferenc miniszter- elnök méltatta Gerő Ernő érdemeit a Kossuth hid felavatási ünnepségén. Gerő Ernőnek ez a hatalmas munkateljesítménye teszi indokolttá és érthetővé azt az ünnepi várakozást, amellyel mindazok, akik maguk is tevőleges résztvevői az orsizágépítő munkának: munkások, parasztok, értelmiségi dolgozók Gerő Ernő pécsi látogatása elé tekintenek. Mindenki tudja, hogy az a férfi, aki vasárnap szólni fog hozzájuk, nem a szavak, hanem a tettek embere olyannyira hogy amikor, más politikusok, hoz és miniszterekhez viszonyítva elég ritkán, feláll a munkaasztal mellől és a szónoki emelvényre lép, ottani beszéde sem Í »úszta szó. hanem építő tett esz. Vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Széchenyi téren összesereg- lonek a város és megye öntudatos dolgozói, pártállásra való tekintet nélkül, hogy meghallgassák Gerő Ernőt és tömeges részvételükkel tüntessenek Gerő Ernő személyén keresztül a demokratikus országépítő munka — saját munkájuk mellett.
