Új Dunántúl, 1946. október (3. évfolyam, 202-247. szám)
1946-10-15 / 233. szám
«CS, 194$ október 15. ÜJ DUNÁN I CL’ 5 Azok érdekében is, akik nem jöttek el! Legközelebb ők is jönnek! A város poiitikai hangulata a csütörtöki szakszervezeti gyűlés H az azt megelőző felvonulás óta különbözőképp alakult. A MUNKÁSSÁG és alacsony- feetésű értelmiség, de a kisemberek általában öntudatban meg- lőve, tettrekészen állanak. Szánkra a gyűlés azt hozta, amit 'Írtak. Jogos kívánságaik a kö- 'etelés formáját vették fel. A demokrácia legelesettebbjei: a hadi- ;okkantak és bányanyugbéresek " akik a demokrácia mostqha- Öermekeinek érezték magukat — '«ták. hogy rájuk is gondolunk. ^ legkevésbé osztálytudatos ré- |fg: a kis közalkalmazottak1 is *itták. hogy a szakszervezet ki- E megvédi még hűtlen, húzódó íaSíait is, Munkát mindenkinek'. — volt i jelszó. És ebből minden hecsü- lt!« dolgcizniakaró, — bármi volt ’s a múltban *— megértette, hogy 1 szakszervezet minden dolgozó "lekében cselekszik. , A KÖZÉPRÉTEGEK, a keres {"tök, önálló iparosok, nagyobb "Sztviselők bizonyosfokú közöny. de mégis kíváncsian figyel- i a gyűlés hatását. Nekik is Sjkező, ha az árakat leszállít- .■ ha a munkanélküliség megyésével több ember lesz fo- ^‘ütőképes, ha a jelenlegi helyet fellendülés követi. Ezeknél rétegeknél a gyűlés hatását erő- fékezte a reakció, — kétség- y1 jól dolgozó —■ propagan- j"* ami a magántulajdon, a a vallás stb. kérdéseire vo- ij^yik. Itt kell megemlíteni, .ezek a legkevésbé politikus ( italában magasabban iskoláit ^egek szívják magukba a ^Vékonyabban a reakció ha- j-wagait. mert anyagi helyzetük (/'«látókká teszi őket. Ezek a adtak hitelt leghamarabb k“i háború gondolatának, ezek ^telték el legelőbb hogy drá- itlj55 van, hogy romlik a forint ' stb. sjj * azonban már akadnak szép ^mal olyanok is, akik objek- í.y, nézik a helyzetet s mind- közelednek a demokráciá4, Nagytőkés és reakciós tv* a gyűlést ellenszenvvel vélni félelemmel vették tudomást A gyűlés határozatai őket Vi ls nagyon érdekelte, mert ők ' tudtak a tömegek érde>J'n gondolkozni. A nagytőkés, t(,, ßykereskedö és jól megfize- \u_-jrépviselői határozottan s?em. Vj.ynak nemcsak a szakszervehanem magukkal a dolgo* is. Az ő céljuk lényegileg ®int a munkásé, az ő cél- kizsákmányolás és a speku- Jíiii amennyire csak lehet.. Szá- h ia a gyűlés maga és a gyű- «rozatai, a ..csőcselék“ lá- *tti a' a forradalom és a féle- Jt(j.í,0t'dolatát jelenti. Ezek aizok1, Írország legnagyobb pártján •. > szívósan, de biztosan r^0'6“ viszik a demokráciát. % ?'>®ik, ha a munkásság nem u * eb ptá. °®r, ha a munkásság öntu sikerül reakciós kitalálásokig ^Práztatni. Nem tagadjuk, % y®1* munkás minden üzemet Aki elhiszi a tőkések raffi- ^‘szavait; szolgalelkű a műn- JV soraiban is akad. Azonban 1Van. s mindinkább kévéik, esz, — hála a demokráciáE'W'N MUNKÁS szemét nem -1»--1 “e a tőkés, ma nem taazokat a kirívó tár- ' *1 * és gazdasági ellentmonHl 1 Ízű t Y * ■ • n /1 /4 í ,n ,'s miket a munkás eddig is Rt - " .üM.^.yre több. Mert ma, ha a §Vj|e nem látott. Mert ma ■«. *r- Ha nem is mind még. u (j t m.eg akarja tudni, hogy vlk AIZ,Sakmányolójának miből l^t^jholádéra és luxusautóra. ! 5 Ha egyik újságból nem, A ^»síkból. ttőrg vinni a magyar demokráciát a Kisgazdapárt hangadó része. Ez a legkirivób- ban abban nyilvánul meg, hogy a dolgozók jogait meg akarja nyirbálni, a dolgozókat meg akarja osztani (külön munkás és külön paraszt egymással szemben, ez az ő tényleges vágyuk) és a munkásság legharcosabb pártját a Magyar Kommunista Pártot a leg- aljasabb uszítással, el akarja szigetelni a tömegektől. Ma már még az objektív szemlélő előtt is világos, hogy az ilyen politika nem fejlődést szolgál, hanem a visszafejlődést takarja. NEM KERÜL a lejtőre a magyar demokrácia, — erre biztosíték a magyar dolgozók öntudata és szerveik kipróbált harcos tapasztalata. A csütörtöki szakszervezeti gyűlés, a munkásság nagy tömegének a részvételével a munkásság közös nagy érdekeiért, a legsürgősebben megoldandó feladatoknak aiz elvégzéséért jött létre. Nem azért hogy a munkásság kitöltse a kedvét, hanem, mert a gazdasági helyzet így parancsolja. És ez az öntudatos csapat az egész munkásság, minden dolgozó érdekében szerepelt. Nemcsak a maga számára szavalta meg a Szaktanács követeléseit, hanem azoknak az érdekében és részére is, akik nem voltak ott a gyűlésen. Élesen áll az osztályharc. a munkásság szorosabbra zárja sorait, hogy munkájának eredményéből ne legyenek luxusautók és égigérő fizetések a tőkések szá mára, hanem hogy munkájukból becsületes és mindig nagyobb kenyér legyen azoknak, akik megérdemlik. A tőkések' ellenállának. Politikai burkolatuk, a Kisgaizda- párt égisze alatt támadják a munkásság jogait és politikáját. Magukra vessenek ezek a tőkések és képviselőik, ha támadásuk nyomán a munkásság ellentámadásba megy át, — mégpedig elsöprő el íentámadásba. Barabási Rezső Az irodalom seregszemléje A Batsányi Társaság őszi tervei A Batsányi Társaság őszi tevé-Tnyilatkozásá is rövidesen, valósziÄ francia népszavazás eredménye Parisból jelenti az AFP: A népszavazás végleges eredményéhez képest a negyedik köztársaság alkotmányát vasárnap 9,126.370 választó hagyta jóvá ben. Az alkotmányt az ideiglenes kormány elnöke még' kedd este előtt kihirdeti. Az új alkotmány az első köztársasági tanács egybe- ülésekor lép hatályba, tehát való8,104.366 nemmel szavazóval szem-Lszínűleg december vége felé. Védekezzünk a gyümölcsfák kártevői ellen kenységét az eddiginél is élénkeb oen kívánja folytatni és rendszeresíti irodalmi és művészi vonatkozású előadásait. A bemutatkozó esj és a szombati előadás nagy sikere után további munkaprogramjába vette fel a közönséggel való kapcsolatok minél intenzívebb kimélyítése érdekében, az immár népszerűvé és igen látogatottakká vált irodalmi esték minél sűrűbb megismétlését. Felvetődött az a terv is, hogy egy-egy est keretében a magyar irodalom egy-egy reprezentánsát mutassák be a közönségnek. melynek bizonyára nagy élménye lenne, ha szemtől-szembe láthatja és hallhatja kedvenc íróit, költőit, és utána jeles előadóművészek illusztrálják műveiket, bemutatva az írók műveiből részleteket. A gondolatnak számos híve van a Társaságban és remélhető, hogy a terv megvalósulhat még az idei őszi ég téli idény folyamán. A Batsányi Társaság iránti érdeklődést az is bizonyítja, hogy estjei látogatottságán kívül, igen sokan más vonalon is bizonysága* tesznek az irodalom értékeléséről: egyre többen jelentkeznek és kérik felvételüket a pártoló tagok sorába. Természetesen sokkal mélyebb kapcsolatot fog teremteni irodalombarát és írók között a „Sorsunk” megjelenése. A „Sorsunk" néhány hónapi kényszer- szünet után — amint az inflációs idők okozta pénzromlás idézett elő, — október végén hagyja el a. sajtót és ezentúl rendszeresen megjelenik. Párhuzamosan folynak az „Évkönyv” szerkesztési munkálatai, Várkonyi Nándor főszerkesztő irányításával, a legnevesebb dunántúli írók és költők bekapcsolásával. Előreláthatólag a dunántúli irodalom ez ünnepi megnűleg még a november hónap folyamán a közönség elé kerül. A gyümölcs termesztésében hihetetlen károkat okoznak a különböző rovarkártevők és növényi betegségek. A kaliforniai pajzstetű veszélyezteti gyümölcsíaállomá- nyunkat, a gyümölospenész évről- évre megtizedeli gyümölcstermésünket. Az alma, körte, szilva cseresznye termésünk nagymértékben térges stb.,.., amiért úgy a belföldi, de főleg a külföldi gyümölcs- értékesítés igen nagy nehézségekbe ütközik. Ezért elsőrendű érdekünk, hogy gyümölcsfáink megvédésére minden lehetőt megtegyünk, . ami azonban csak akkor lesz eredményes, ha a védekezés munkáit rendszeresen elvégezzük. A védekezési munkálatokat két csoportra oszthatjuk: I. Erőmüvi védekezési munkálatokra, melyeket kézzel vagy erre alkalmas szerszámmal végezzük el. II. Rendszeres permetezések, amelyekhez alkalmas védekezőszereket használunk. ■ Az erőművi védekezési munkálatokat a fák nyugalmi állapotában — lombhullástól rügyfakadásig — és lombos állapotában —, rügyfaka dústól lombhullásig —, tehát egész éven át végezzük. Lássuk tehát, hogy ilyenkor <k- tóber hó folyamán milyen erömüv: védekezési munkálatokat Kell végezni: idősebb fák törzsét és vastagabb ágait az elhalt kéregtől ke- regkaparóvassal és 'drótkefével tisztítsuk meg, a kapaiéko* pedig gondosan, összegyűjtve semmisit- . ük meg. Ezáltal igen sok átterelésre elbújt rovarkártevőt teszünk ártalmatlanná. A téli araszolók hernyóinak tavaszi levélrágása ellen is most védekezzünk. A fák megtisztított törzsére embermeli magasságban hernyóenyves övét kössünk, ezáltal megakadályozzuk a téli araszoló lepke szárnytalan nőstényének a fára jutását, illetve annak p»ete lerakását a fa korona ágaira. Ezeket a hernyóenyves övékét a tél végén szedjük le és semmisítsük meg. (Folytatjuk.) A védekezéssel kapcsolatos mindennemű felvilágosítást készséggel nyújt az érdeklődőknek az állami Kertészeti Felügyelőség szóban és írásban. (Pécs, Káptalan-u. 8.) Gergely János, m. állami kertészeti felügyelő, a felügyelőség vezetője. A kiskereskedelem és a népi demokrácia Az előretolő reakció a kisemberek létalapját támadja meg A háborúutáni általános gazdasági leromlottság nemcsak a munkás és tiszviselő rétegre nehezedik a maga teljes súlyával, kijut a bajokból a falu szegényparasztjai mellett a városi kiskereskedő rétegnek is elég bőségesen. Az inflációs idő minden kis értéket, tisztes munkával lassan összekuporgatott kis tőkét szétmorzsolt. A kiskereskedő különösen súlyos (anyagi romlásba jutott, mert a hosszú pénzt- és gazdasági bizonytalanságban, amikor mindenki^ igyekezett szabad ulai pénzétől, a kiskereskedőnek nemcsak korábbról maradt kis áruraktára, de kis forgótőkéje is szétmor- /olódott semmivé vált. A kiskereskedelem ma jórészt minden jszajkmában pénzzavarral küzd. Nem képes helyreállítani áruraktáráit, úgyszólván máról'- lioluapra él és különösen a fűszeres szakma helyzete a legnehezebb, ahol még a korábban jómenetelünek ismert^ üzletiek tulajdonosai ma csak úgy képesek pl. a közellátási feladataiknak eleget teni, hogy igénybe veszik revőik pénzeit, tehát kitelt kénytelenek elfogadni azoktól, akiket azelőtt ők segítettek hitellel. . Bevezetőben . jnem használtuk a „vesztes háború“ meghatározását, mert úgy gondoltuk, hogy a győztes államok gazdasági Beszámoló a méhészgyülésről Pécs-baranyai méhészegyesület muH hétfői összejövetelén az elnökség ismertette a Közellátási miniszter szept. 18-án kelt 91.798/46. sz. leiratát, melyen jelzi, hogy a méz termelői és fogyasztási s így az szabad forgalmat képez. Augusztus végén a méz ára vidéken 10—12, Budapesten 14—16 Fit. volt. A legújabb statisztika szerint az ország 400 ezer méh- törzséből a háború miatt csak 200 ezer maradt, az afrikai aszály folytán az is legyengült és felerősítésre szorul. A méhészegylet kívánja: a méhállo- inány és méhészek vármegyénkinti öszeírását, a méhészeteknek (az itt-ott fellépő ragályok miatt , átvizsgálását, (kormánybiztos kinevezését, vasutak, patakok mentén, községi parlagon heverő területek, utcák, utak menti területek mézelő növények beültetésére nézve, továbbá minden járásban minta méáxát nem kívánja szabályozni Jh&zetek kjjelölésít> hogy ott a, kalmi előadások, tanfolyamok tartásával tanulhassunk, aztán az, <iUianyagok méhészeteknek' szakképzett méhészek kezeibe juttatását Ezután az egyesület figyelemmel hallgatta meg Fa- ludy Jenő méhésztárs nagy gyakorlati szaktudásra valló, élénk előadását «auf-, életét is majdnem éppen úgy, megviselte a háború mint a légy őzöttekét. De csak majdnem, mert kétségtelen, hogy bennünket, legyőzőiteket még mélyebbre taszított a háborút követő gazdasági válság. Mert Magyarország nemcsak egyszerűen legyőzött állam, hanem minden javaiból kifosztott és lerombolt ország is egyben, amelyet ráadásul most még a békeszerződésben is szinte elviselhetetlenül súlyos terhekkel nyomorítottak meg. Mindezeknek a gazdasági nehézségeknek, a reánk nehezedő terheknek egész súlya ma nemcsak a dolgozó munkások és tisztviselő réteg vállaira rak nehezén elviselhető terheket, nemcsak ezeknek a dolgozó rétegeknek életszínvonalát szállította le a legmélyebb pontra, (lianem a bajokban osztozik azokkal a kiskereskedő réteg is csanem maradéktalanul. A kiskereskedő réteg saját bőrén érzi, ezt, azt is tudja nyilván, hogy a ránknehezedő bajok ^ okozója egy letűnt bűnös és népellenes társadalmi, gazdasági és politikai rendszer, mely az országot huszonöt éven keresztül a népér- dekt^ellen kormányozta,^ azután belevitte egy oktalan háborúba idegen érdekekért, amely háborúnak vesztes kimenetele már előre nem lehetett kétséges. Ennek az oktalan háborúba szállásnak háborúvesztés és súlyos béke lett az ára, aminek nehezebbik részét most a dolgozó rétegek viselik, tehát a kiskereskedői rétegek is. És mégis mit látunk? Azt, hogy ezek a kiskereskedő tömegek nagy részükben ahogy nem tanultak az első világháború tanulságaiból, most, a második világháború elvesztése után, amikor meg volna adva a lehetősége annak, hogy az egész világ demokráciája ellen oktalanul viselt háború után a nemzet elfoglalhatja helyét a demokratikus nemzetek nagy családjában, amikor új politikai és állami berendezkedés után hosz- szú békés fejlődéssel és munkás összefogásai talpra állthatnánk az orzágot és azt magá- nak a dolgozó népnek építhetnénk fel mai lercwuboltságábó!. akkor a városi cs falusi szegény rétegek, a fizikai és szellemi dolgozók demokratikus tömegeinek! soraiból igen tekintélyes számban hiányoznak azok a szintén dolgozó rétegek, amelyeket a kiskereskedő kategóriák foglalnak magukba. Hogy mi teszi aktuálissá éppen most ennek a kérdésnek a felvetését? Ugyanazok az okok, amelyek a dolgozó munkásság, kisparasztság és haladó értelmiségi rétegeket a baloldali blokkban éppen ezekben a napokban mozgattak meg országszerte az éledező és akcióra szervezkedő reakció ellen, amely most már elérkezettnek véli az időt arra, hogy elvesztett hatalmát visszaszerezze. Bennünket sem az üres szólamok, sem az ismétlődő fogadkozások meg nem téveszthetnek. Ezt a lerombolt országot éppen ezek, a dolgozó rétegek építették eddig is újjá és fogják építeni tovább is, nem pedig a kulákok, fiskálisok és nagytőkések reakciós csoportja, mely a maga elvesztett hatalmát akarja a kisgazdapárton keresztül újjáépíteni. Minden dolgozó kisem bernek tehát, aki nem akarja az °,r9Zágpusztító katasztrófa politikai híveit újra hatalomhoz segíteni,^ vagy passzivitásával ezt a célt szolgálni, össze kell fogni egy erőteljes és minden reakció# rcstaurációs {törekvést e.söprő ellentámadásba. Ide kell felsorakozni az egész ország kiskereskedő rétegeinek is, te- ü”t azoknak is akik eddig még nem találták meg többi, haladó- szellemű társaikkal egyetemben az utat az igazi uépi demokrácia híveinek táborához. A magyar' nemzet csak akkor számíthat a környező demokratikus államok és elsősorban a hatalmas Szovjetunió baráti megértésére és támogatására, ha őszintén ki tart a becsületes demokrácia mellett, ha végleg szakít a múltnak minden bűnös szellemével és törekvésével. Márpedig Ma, gyarország nem mondhat le ezeknek a szomszédoknak és általában a demokratikus világ jóindulatáról )és támogatásáról, ha nem akar lemondani egyúttal jövő boldogulásának lehető ségeiről is (m-1)
