Új Dunántúl, 1946. október (3. évfolyam, 202-247. szám)
1946-10-15 / 233. szám
fftMteimjai efö&süifetekf ÚJ DUNÁNTÚL Tildy Zoltán, Rákosi Mátyás, Szakasitá Árpád, és Nagy Ferenc a belpolitikai helyzetről M AGYA R KOMMUNISTA PA RT DELUUNANTULI LAPTA wem 11 ÉVFOLYAM, 233. SZÁM AHA 40 Isiiéi PÉCS. 1946 OKTOBER 15. KEDD HARC - A MUNKÁÉRT Irta: Révész Gy. István Ai utóbbi napokban új jelszó ^»t fel a Kisgazdapárt egére * a Független Nép vasárnapi ve. 'tökké élére. Ez az új jelszó akar lenni a Magyar Kom* '■UQista Párt és a Baloldali Blokk Evéseire, amelyeket a kong. '■«us határozata így fejez ki: í 9 reakciósokkal a koalícióból. válasz úgy hangzik, mint ama közmondások, amelyek a ma- ;8lt egyszerűségében is mély böl. hirdetnek. „Munka vagy ez az új kisgazda jelszó j; önkéntelenül is eszébe idézi j. Chernek az olyan szólásmon. Spkat, mint: „a munka neme. vaSy „lassan járj, tovább V*, A közmondások igazsága is attól függ, hogy ki mond- kinek és mi célból. Amilyen ^ és szép az, hogy a munka .:toesit, ha ezt a paraszt mond. .s fiának, a hídépítő munkás ’““kástársának, olyan hamis és .^evezető, ha ugyanezt a közlést a földesúr mondja zseléének, vagy a munkásnyúzó véfOs alkalmazottainak. És 9 ~ao járj, tovább 1 cisz bölcse. Jk is attól függ, hogy ki az, aki i.*kar émi valahová, hová akar és mi az a lassú tempó. ®lf helyesnek ismer el. Lassan, Jjépi demokrácia útján haladni rre a szocializmus felé: ez he- pS' hasznos és szép. De lassan •'adni visszafelé a félfeudális 2*«»ós Magyarország irányába ,*r egészen mást jelent. Ugyan- ,‘y v*gyunk ezzel a „munka vagy jelszóval is. Munka? Igen! A munka helyesel és akarását nem kell tanul-, Mk senkitől, legkevésbé a Kis- ^apárttól. A Magyar Kom- Jista Pártnál jobban még ki sem serkentette békés mun- ^ a magyar dolgozókat. Serviette pedig azzal az elgondo- hogy a magyar dolgozók .lakájukkal saját maguknak }7'k fel ezt a rombadöntött or. De nem tehetjük öncélútatlanul fel kellene vetni a MKP ltisnyilasainak és szektáriusainak kérdését is.“ A mi válaszunk erre világos és egyszerű. Beszéltünk eleget arról, hogy kik a nép ellenségei. Beszéltünk márciusban és beszéltünk júliusban. Sőt a Kisgazdapárt vezére is beszélt róla és ígéretet tett eltávolításukra. Mindez azonban csak beszéd maradt. Ez kényszeríti ránk, hogy többé ne higyjünk a szavaknak, hanem tetteket kívánjunk és ha kell, tetteket kényszeresünk ki. Ez a mi harcunk: az elhangzott szavak vaíóraváltásának követelése. Ha többé puszta tárgyalások eredményeiben nem bízunk, úgy erről csak azok tehetnek, akik a már lezajlott tárgyalások megállapodásait nem tartották be. Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy a nép ellenségeinek eltávolítása esetén mi lesz a MKP kis- ryilasaival és szektáriusaival, ezért ne fájjon a Kisgazdapárt feje. ‘Njálunk inemcsak kisnyila- sok, de még volt MÉP vezetők cs Csodaszarvas-hívők sem kaplak képviselői mandátumot. Ha eltévclyedctt kisembereket akar sorai között a Kisgazdapárt demokratává átnevelni, mint ahogy ezt _ minden demokratikus párt teszi, ez ellen senkinek semmi kifogása nem lehet, ez kofiS{ruktív demokratikus munka. De a múlt rendszer vezetőegyéniségeinek, hangadóinak, vissjjavágyóinak irányító szerepet juttatni a demokratikus szabadságjogok védelme alatt: ez merénylet a demokrácia ellen. „ A szektáriusok kérdésére válaszolni sem tudunk, mert nem tudjuk miről beszélnek. Akit a kongresszus egyöntetűsége, az új Köz. ponti Vezetőség megválasztásának szavazati aránya nem győzött meg arról, hogy a Magyar Kommunista Párt tömegei egységes, szilárd tömböt alkotnak, az vak és vaknak a színeket magyarázni nem lehet. Ä választójog kérdéséről Nagy Ferenc nyomán a szóbanforgó vezércikk azt a szé- penhangzó mondást ismételgeti, hogy a demokrácia fejlődésének útja a választójog kiterjesztése, nem pedig a szűkítése. Ez a szépen hangzó kijelentés tökéletesen igaz lenne akkor, ha első demokratikus választójogi törvényünk biztosította volna, hogy csak a valóban demokratáknak van joguk a választási urnák előtt irá- nyitóan beleszólni a demokrácia ügyeibe. Ha így történt volna, akkor valóban a választói jog ki- terjesztése lenne a demokratikus fejlődés útja, sők fokmérője is. mert lépésről-lépésre ki kellene terjeszteni azokra, akik eddig ugyan szembenálltak a demokráciával, de akiket a demokrácia vívmányai és a sikeres átnevelés demokratává győzött meg. Akkor azonban, amikor a történelmi szükségszerűségtől hajtva egy adott pillanatban nem válogathattunk és meg kellett adni még a demokrácia nyílt ellenségeinek is a választói, sőt a megválaszt- hatási jogot is -— és akik ezzel a joggal alaposan vissza is éltek!--- akkor a demokratikus fejlődést partnereiknek határozott ígére- útia csak egy lehet: íokozottab-1 teket tesznek és azt nem váltják ban biztosítani a valóban demok- I valóra. Mi ezt találjuk a Kisgaz- rata magyarság irányító szerepét, I dapártra nézve megalázónak. Nem És ezen a tényen nem. változtat az olyan burkolt fenyegetés sem, mint az 1920-as példára való hivatkozás, amikor is a jelentkező reakció első politikai lépése a választójogi vívmányok lerombolása volt. „Ha az MKP követni akarja Bethlen példáját, mi ezen az úton nem követjük“ — írja a szóbanforgó vezércikk. Itt ismét kispolgári fogalomzavarral állunk szemben. Egészen más dolog az, ami 1920-ban történt: a haladószellemű népesség kizárása a választói jogból és egészen más amit mi követelünk: a haladás ellenségeinek kizárása. A MKP nem Bethlen példáját akarja követni, mert Bethlen példája a konzervatívizmus megmerevedésének biztosítását célozta az MKP követelése pedig a haladás és demokratikus építés erőinek fokozott irányító szerepét. ivatkozik a vezércikk március 12-re is, amelyről Kovács Béla kijelentette, hogy nem fog mtgegyszer megimétlődni. Ma. gyarázatokat is fűz ehhez a kijelentéshez, mondván: ez a kijelentés pedig úgy értelmezendő, hogy a Kisgazdapárt nem fog tjibbet az akkori megalázó helyzetbe kerülni. Nos, ezt mi esak helyeselhetjük. Március 12-e valóban nem ismétlődhet meg többé, nem ismétlődhet meg többé az, hogy felelős kormánytényezők koalíciós ÜT K‘ A trékeértekeziet megszavazta ja magyar békeszerződés tervezetét Parisból jelenti a MTI: A békeértekezlet szombat délutáni ülésén Manuilszki ukrán de- ue nem legátus kijelentette, több mód k!a munkát akkor, nem enged-|von arra, hogy az Egyesült A.ia- [Sk utat annak, hogy a hófmok segítsek Magyarországot. “ kikapart gyárromokat a régi ,j .^Tőkések számára építse újjá j '°k munkáskéz. J** itt lép előtérbe a mondat Jenáik fele: a harc. A magyar > legfőbb serkentője, a Ma- Kommunista Párt és a ma- jsr demokratikus fejlődés őre: i “^oldali Blokk úgy látja, hogy AttPnányzaíban egyre nagyobb ('“í tesznek szert azok, akik a U^itő munkát arra akarják tf««tő m C>nálni, hogy lassan, de biz visszajuttassásk az újjáépi- «|l Országot régi urai kezébe. Ez ti* veszi fel a harcot a MKP '^1* Baloldali Blokk. Ez a harc V rópen az egészséges munkát biztosítani akarja azt, hogy I«,a. munka ne tévessze el vég- tragikusan minden célját * A fogalmaknak ez a közmon- tfyj7. dásszerüsítése — és ezzel IjMjejűleg lényegének elhomá- ^ eo — nemcsak a jelszó, de ViJ^Yes magyarázkodó pontok ^salátánál is világosan kitűnik. » bj^ía a Kis Újság és nyomán tJSíetlen Nép: „Beszélni kel- V. ^l®, hogy kik a nép ellenél*; A Szabad Nép nem be- J> hanem harcolni akar, talán ' mert a tárgyalásokon óba A dunai kérdésben Ukrajnának, mint dunai államnak alapos oka van arra, hogy szembehelyezkedjék az Egyesült Államok és Nagybrilannia dunai ellenőrző igényeivel. Brasley ausztráliai delegátus kijelentette, helyesli a Csehszlovákia és Magyarország között meginduló kétoldali tárgyalásokat és reméli, hogy a kitelepítési kérdést a két állam kielégítő módon fogja megoldani. Állást foglalt a dunai hajózás nemzetközi alapon történő szabályozása mellett. Guszev a Szovjetunió delegátusa arról beszélt, hogy a magyar kormány szerencsés módon rendezi az ország gazdasági újjáépítésének problémáit, de az újjáépítés gyorsabb lenne, ha Magyarország visszakapná az amerikai megszállási övezetben lévő elhurcolt magyar javakat. Az az amerikai javaslat, hogy a magyar jóvátételt 200 millió dollárra csökkentsék, csak demonstratív aktus, amely a Szovjetúnió, Csehszlovákia és Jugoszlávia érdekei ellen iránul. Ez a javaslat megzavarni igyekszik a szovjet—magyar viszonyt. Javasolta, a békeszerződésbe vegyék fel azt, hogy Magyarországnak joga van a német területen lévő javai visszaszerzésére. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a békekonferencián képviselt többi delegáció nem fog ragaszkodni ahhoz, hogy további gazdasági kötelezettségeket rójanak Magyarországra. Throp, az Egyesült Államok delegátusa hangoztatta, hogy ami a magyar javak visszaszármaztatását illeti, ebben a kérdésben a berlini négyestanácsnak kell megállapodásra jutnia Alexander angol kiküldött kijelentette, hogy olyan békét kell megvalósítani, amely kiküszöböli a magyar és a csehszlovák kormány közötti civódás forrásait. Ezzel a délutáni ülés befejeződött és az éjszakai ülésen megkezdődött a szavazás az egyes cikkelyekről. Az első cikelyt, amely Magyar- ország határait állaitja meg, észrevétel nélkül fogadták el. A második cikkelyt, amely minden személy számára egyenlő jogokat biztosit, 14 szavazattal 6 ellenéberí fogadták el. Szavazás nélkül fogadták el a szövetségesek érdekében kifejtett. tevékenységért, vagy faji származásuk miatt letartóztatott személyek szabadonbocsátásá- :ól, a fasiszta szervezetek feloszlatásáról,, a magyar és csehszlovák kisebbégi lakosok áttelepítéséről, a szomszéd országok területéről elvitt levéltári anyagok visszaszolgáltatásáról, a szövetséges erők visszavonásáról szóló cikkelyt. A szerződés végrehajtása sorún felmerült nézeteltérések rendezésére vonatkozó cikkelyt kétharmad többséggel a brit és amerikai javaslat szövegezésében fogadtak el. A katonai határozmányok közűi vita nélkül fogadták el azokat a cikkelyeket, amelyek megalapítják a magyar haderő legmagasabb létszámát. A 13. cikkelyt a bolgár békeszerződésnek megfelelelőn újra szövegezték. A gazdasági hat ár ozm any oknál a jóvátételekről rendelkező cikkelyt tizenketten fogadták el, ketten nem, heten pedig tartózkodtak _ a szavazástól. Mivel 'Vtt nem voh meg a kétharmad többség, ezt a kérdést a négyes külügyminiszteri tanács elé viszik 12 szavazattal 8 ellenében elvetették azt a szovjet—amerikai javaslatot amely 25 százalékban kívánta csökkenteni a szövetséges polgároknak járó kártérítést Viszont 12 szavazatta' 6 ellenében elfogadták a francia javaslatot, amely 75 százalékban állapította meg ezt kártérítést. Azt a cikkelyt, amely elismeri a Szovjetúnió jogát a magyarországi német vagyontárgyakra, egyhangúlag fogadták ei. Kétharmad többséget kapott az a javaslat, amely kimondja, hogy a szövetséges nemzeteknek joguk van lefoglalni a területükön található magyar javakat, továbbá azt, hogy Magyarország köteles lemondani Németországgal szembeni kö- vetéléseiről. Kétharmad többséggel fogadta el az értekezlet a dunai nemeztközi értekezlet egvbehívá- sóról szóló javaslatot. azt, hogy a párt demokratikus átállítását megígérték, hanem azt, hogy ezt az ígéretet máig sem tartották be. És éppen azért hirdettük meg a koalícióban résztvevő reakciósok elleni harcot, hogy a Kisgazdapárt ne is kerülhessen többé ebbe a megalázó helyzetbe. osszú lenne a szóbanforgó vezércikk minden egyes pontját így kianalizálni és rámutatni arra a valóban mesteri elkendőzésre, aminek segítségével közmondásszerű egyszerűséggel állítja be a maga álláspontját, éppen csak kifelejtve, vagy szándékosan kihagyva a közmondások igazságának alapfeltételét: annak tisztázását, hogy ki mondja, kinek és miért. Egyetlen egy helyen bújik ki a szög a zsákból, az ötödik pontban, amelyben a követ kezűket írja: „Kikkel lehet együttműködni? Nagy Ferenc Kecskeméten beszélt olyan politikai egyiittmükö. désről, amelyben részt vehet a Kisgazdapárt minden egyes tagja.“ Erről van tehát szó. Arról van szó, hogy szólás-mondás igazságok segítségével meg akarják menteni a koalíciós, együttműködés számára „a Kisgazdapárt minden egyes tagját“, azokat is. akiknek ebben a koalícióban, amely a demokrácia fejlesztésére jött létre, semmi keresnivalójuk. Meg akarják mentem a -Futó Dezsőket, Perr Viktorokat, Drozdy Győzőket, Vidovicsokat és mindazokat, akik a mentelmi jog védelme alatt és a koalícióba takarózva minden lehetőt' elkövetnek a koalíció szét- robbantására és a nemzetgyűlés lejáratására. Ez az álláspont magyarra fordítva annyit jelent: inkább a békés magyar fejlődés legfőbb biztosítékát jelentő koalíció robbanjon s#t, minthogy a Kisgazdapárt néhány mandátumot veszítsen. Magyar Kommunista Párt és a Baloldali Blokk ismételten és világosan kifejtette nem egyszer, hogy szívesen és készséggel működik együtt a Kis- gt.zdapárt paraszti és valóban demokratikus elemeivel. Ezt az együttműködési készséget továbbra is változatlanul fenntartja és hangoztatja. De senki se csodálkozzék azon. hogy nem hajlandó többé együttihüködni azokkal, akik éppen ezt az együttműködést fúriák állandóan belülről. Harc vagy munka? Nem erről van szó. Arról van szó, hogy a felszabadulás második évében ezeknek a belülről fúróknak jóvoltából odajutottunk, hogy harcolnunk kell azért, hogy a munkánknak értelme legyen, hogy a munkánk eredménye valóban az legyen, amiért megdolgozunk: a magyar demokrácia fejlődése és az egész magyar nép jólétének fokozása. Ezért szükséges a munka mellett és a munka érdekében a harc is és a dolgozó magyar tő megek, élükön a Kommunista Párttal és a Baloldali Blokk szilárd egységével, vállalják és győ- zemcsen meg is vivják ezt a harcot.
