Új Dunántúl, 1946. október (3. évfolyam, 202-247. szám)

1946-10-03 / 203. szám (223. szám)

Mr 1,1 1111,1 11 'tut““ ^^mOrMrr 1 11 mw/ mwww«' jj,■ • DUNÁNTÚL Wmm m tőkéseknek*. a »épnek éf>it|®Ji; «« ©rsaégotü hM M A G Y Á R ........- 4-é* K O HMUM S T A PA « T D É L 0 U NAN/Tlill LAPJA ; | IÍVFOLYAM, 203. SZÁM 40 miét PÉCS, 1946 OKTÓBER 3. CSÜTÖRTÖK I* MKPIII. hengresszusőnah KIÁLTVÁNYA Budapestről jelenti a MOT: A MKP harmadik kongrerszusa kiáltványt 'bocsátott fei a magyar A kiáltványt a kongresszuson 11 k u Pál elvtárs olvasta fel. Ha okosan fogunk élni szabadságunkkal, ha bátran szembe- ttiiak a nehézségükkel, ha a köz érdekében gazdaságosan használ- M amink van, ha szorgalommal dolgozunk és fogunkhoz verjük ■J ország garasát, akkor néhány év alatt talpra állunk mondja a atvány. De a magyar nép tudni akarja és joga van tudni: kinél. ®zodik és verejtékezik, kisek építi az országot? A magyar »ép Tjtfoak akar országot építeni: népi demokráciát akar! A népi tíe- Xjjjfclki A nemzeti közösség érdekeinek érvényesítése a proíitot laaszó nagytőke önző érdekeivel szemben, a közösséget kiuzso- «o manumiivállatok államosítása a bankok és a külkereskedelem ^őrzése, a dolgozó parasztság megsegítése, szervezeteink állami *®°gatása, a dolgozók mai .alacsony életszínvonalának emelése, a avelődés kapuinak megnyitása a nép előtt. , A munkásság, a parasztság és ia haladó értelmiség megbonthatat- szövetsége és döntő szava az államóletben. Tovább küzdve a pJW* növeléséért, az értékálló forint biztosításáért a MKP harma- j*1 kongresszusa a .dolgozók életszínvonalának emelése érdekében eteii; Az iparcikkek és a közszolgáltatások árának leszállításét, «imkissá® legrosszabbul díjazott rétege és az alsó fizetésű osztá- “s tartozó köztisztviselők fizetésének felemelését, a munkások Rajk László elvfárs záró­beszédével szerdán végeiért az MKP III, kongresszusa A MKP harmadik kongresszu­sán a francia 'Kommunista Párt lészérős megjelent Marcei Cachin az „Hunxamté“ főszerkesztője, valamint Thorez, a francija Kommunista Párt főtitkára. Amikor a kongresszus hétfői ülésén Cachin az országos képvi­selői üléstermében Rákosi Má­tyás kíséretében megjelent, a kongresszus tagjai felálltak he­lyükről és percekig tartó tapsor­kánnal ünnepeltek -a 77 éves francia .politikus,'Gerő Ernő közlekedési minis Kiér köszöntök te francianyelvrű beszédében Cachini, majd $r. üdvözlő sza­vak elhangzása uftán a kongresz szusi kiküldöttek újból felemel kedtek helyükről és hosszasan ünepélték a francia Kommunista Pártot, valamint annak jelenlévő két veséiét. S»ára családi pótlék bevezetését, a termelést feleslegesen drágító Jjplatók és egyéb vezető tisztviselők fizetésének csökkentóséf és ^pjatásái, erélyes és tervszerű állami rendszabályokat a fll*4nélfcüliség leküzdésére. Munkát minden dolgozónak! ^ A parasztság megsegítésére követeljük: A földreform ibevezeté- i* telekkönyvezés végrehajtását 1947 júniusáig, termelési hitelt tangazdaság számára, a malomuzsora megszüntetését, a malmai: t Lr9esítését, a földreform -során ki nem elégített igényjogosultak, * Irt ’^csere kapcsán hazatérő (magyar földművesek elhelyezésére si^^Phés folytatását és tervszerű megszervezését. Nemzetgazda­j§T* ......................• ................I Ko ssá István és KétMy Anno beszédei iparunk, közlekedésünk és mezőgazdaságunk re követeltük hároméves állami gazdasági terv kidölgo- « végrehajtását. > államszervezet további demokratizálása érdekében követel!ük Var s szerkezetű közigazgatásunk demokratikus reformját. Kőz- ^ >«stígyünk demokratizálása ügyében követeljük az általános '«ki építésének meggyorsítását, egységes állami tankönyvek kö- j “«sználatát az összes iskolákban, az, értelmiség megújhodását j rasztság és munkásság soraiból! V« Msgazdapárt reakciós jobbtfidala bomlasztja a kormányzat Vtojvw. bénítja a törvényhozás munkáját, megmérgezi a közéletet, k asztságot el akarja szakítani leghűbb szövetségesétől, a mun- C bolytól, éket akar verni a két munkáspárt közé a szabad ^ tervezet kivívott jogait akarja csorbítani a nagytőke érdeké­ig MKP harmadik kongresszusa harcba szólítja a magyar népet, V,s-igotf parasztokat, haladó értelmiségieket a reakció sötét Wollen. le a belső béke megbon tóival! Pusztuljanak a nemzeti sitj'B árulói! Ki «a nép ellenségeivel a koalícióból. A MKP harma- lÄresszusa (hitet tesz b megbonthatatlan harcos munkásegység '*• A reakciónak azt üzenjük: El a kezekkel a szakszervenetek- MKP harmadik -kongresszusa hitet tesz a munkásság és a Wtestvéri szövetsége mellett, üzenjük a Kisgazdepárt demo- parasztjainak: Ne hallgassanak azokra, akik el akarják ^j^Velük, hotnr a munkások ellenségeik. Ne adják oda magukat ” » munkáspártok ellen. Emlékezzenek Nagyatádi Szabó Ist­raögé e, a reakció letörésére a -népi demokrácia gyéjseJmének Amerikában is hiráUák Papén ielmentéséi A MKP harmadik kongresszusa változatlanul hatalmas .'és élénk érdeklődés mellett folytatta ked­den ülésezését. Elsőnek Kádár János a párt nagrybudapesti szer­vezetének titkára számolt be a párt helyzetéről. Nagy tetszéssel fogadott beszámolója után az el­nöklő Kossá István mondott be­szédet. A kongresszuson elhang­zó minden szónak súlyos vissz­hangja van — mondotta “Kossá István. éppen étért különösen nugyje lenié sú, hogy éesoér pártunk képviselői állandóan résZtvesz- nek tanácskozásainkon. Tomboló taps és lelkesedés szakítotía meg az ekiök szavait. A kongresszus tagjai felállva, lelkesen ünnepelték a testvér Szociáldemokrata Pártot és je­lenlévő képviselőit. A kik.il- tdöttek és vendégek tapsvihara közben lépett Kéthy Anna a szónoki emelvényre. Ha körülnézek ezen a kong­resszuson —■ mondotta iKéthlv Anna — és azt keresem, mi adja uiog ennek a mun'kásjellegéí, ezi abban kell látnom, hogy itt any- yj nő ül, amennyit semmilyen (Nagy taps) Országotok és a mi országsuk is súlyos nemzetközi ■helysséíben van, de örömmel lát­tam, hogy kongresszusotok je­lentős mértékben járul hozzá az európai béke biztosításához. Kongresszusotok megmutatta, hogy ti sokkal fontosabb biz­tosítékot jelentetek a béke szá­mára, mint néhány négyzet, kilométernyi terület, vagy öt határfalu, mert ti e békés de. mokrácidt építitek fel orszá­f otókban és így az európai ékéért dolgoztok. (Nagy taps). A ho'tekSw szerződések főf. A kongresszus kedd délelőtti üléséné!!.: következő szónoka Kossá István, a Szakszervezeti Tanács főtitkára volt, aki beszéde ele­jén foglalkozott azzal a nagyje­lentőségű szereppel, amelyet a szakszervezetek töltenek be a munkásosztály egységének .meg valósítása terén, majd ismertette a szakszervezetek fejlődésének ütemét és megállapította, hogy a felszabadulás óta eltelt másfél év más gyűlésen nem láttam. Nem; alatt a szervezett munkásság Jenből jelenti a MTI: rádió jelenti: Ameny- J«lU? berlini Ellenőrző Tanács !?\iu?zéseket visszautasítja, a pitékét október 16-án vég- Ö'tóv z átéltek védőik útján leb* J>® fellebbezésüket az El­t c *mieoDezesuKet az ni. AjH/Anácshoz. Eddig Saucke!, ijfcí Seyss-Inquart, Hess, ^önitz nyújtottak be fel Ui Iáiban legtöbb újság he- ^tk!;.ltéleteket, de néhány lap fejezi ki a felmenté­ig és felveti a kérdést, %J1az Ítélet valóban el- 1 m1® hatású lesz-e a Jövőben ^Múkra? réddó kedden este han- bogy ellentmondás van i/ tanúvallomások egy ■ A 1 r^dió kijelentette, hogy közvélemény igazság- tartja a felmentéseket A francia nemzetgyűlés szerdán indítványt vitat meg, amely saj­nálkozását fejezi ki a nürnbergi ítéletek izgató szelleme felett. A francia lapok meglepesésüknek ad­nak kifejezést a felmentésekkel -kapcsolatban. Az amerikai övezetben Högner bajor miniszterelnök kielentette: Helytelennek kell tartanom Papén felmentését. Azonnal le kellene tartóztatni és életfogytiglani kényszermunkára kellene ítélni Papén felmentését az angol öve­zetben is bírálták. Az angol lapok mind híreikben, mind vezércik­keikben első helyen foglalkoznak az ítéletekéi. Néhány lap bírája a három felmentést, de a legtöbb Ítéletet általában helyesléssel fo­gadja. A lapok rámutatnak az el­őéltek szörnyű bűneire és hangoz­tatják, hogy nem mint katonák, hanem mint közönséges gyilkoso-k fognak meghalni. véletlen ez. A munkáspártoknál nem frázis, araikor a n8k fel sza'EKudításáró) beszélnek, kanep- őszinte, harcos segítség, amelyet a -dolgozó nőknek nyújtanak azoknak a nőkek, akiket a kapi talisia fejlődés elsőnek zavart k otthonokból a munkapadok mel lé. Abban a munkában azonban, amelygt a nő felszabadításáért folytatnak a munkáspártok, nőknek sem szabad közömbö. seknek lenniök és támogatniok kell a férfiak gazdasági és po. litikai akcióit. A kongresszus közönsége hosz- szantartó, lelkes tapssal és éljen­zéssel kísérte Kéfhly Anna fel­szólalását. Szünet után a kongresszus résztvevőinek szűnni nem akaró tapsai közepette Giano Carlo Paglietta, az olasz Kommunista Párt kiküldötte szólalt fel. Sokat beszélnek mostanában Olaszor­szágban a vasfüggönyről — mondotta —, am^ly Európa né- -•peit elválasztja egymástól, örü- !<Jk, hogy bepillantást vethetek e mögé ’a vafüggöny mögé és ha most összegezem! (mindazt, |amit ezen a kongresszuson pártotok­ban, országotokban láttam, őszintén sajnálom., hogy az an­golok és amerikaiak ezt a vas­függönyt letették országaink közé, hogy így megakadályoz­zák a demokrácia fejlődéséi Európában. száma elérte af. 1,200.000-et. Ez­után ismertette azt a munkát, amelyet a szakszervezetek az or­szág újjáépítése érdekében fej­tette ki. Hangsúlyozta, hogy mindezeket az eredményeket az üzemi bizottságok jó mlmkájií- nak köszönhetjük. Az üzemi bizottságok munká­jún még van javítanivaló — jelentette ki Kossá István —, de meg kell állapítani, 1hogy a próbát kiállták és most már fel kell '■ vetni a követelést, hogy az eddiginél több jogot biztosítsanak az üzemi bizott­ságoknak. (Nagy taps és helyeslés). A to­vábbiakban a kollektív szerződé sek kérdésére tért át a szónok. Rendkívül fontos — mondotta —, hogy a szakszervezeteké legyen a in ezőg a zd as ági műnk ásköz ve t íté s joga is, A magyar szervezett munkásság provokálásnak tekinti azt a kísérletezést, hogy a Kisgaz­dapárt szakszervezeti törvényt kí­ván a parlamentben benyújtani. Nem tűrhető, hogy termelő erőink nek akár csak egy hányada is par. agon heverjen. Munkát akarunk mindenkinek. Elérkezett az ideje a családi pótlékok folyósításának Is. Molnár Erik arról beszélt, hogy családi pótlék visszaállításáról szóló rendelettervezet már a leg­közelebbi napókban minisztertä- ács elé kerül. A folyósítás már októberre is meg fog történni. A családi munkabérpótiékot a tőkéseknek kell fizetni ök és a terv szerint a munkabér öt száza­léka lesz. A szociálpolitikai kér­dések egész sora várja megoldását. A demokráciának bizonyos szociál­politikai minimumot biztosítania kell. Kádár János eiviávs be'zámo ója A kongresszus harmadik napjá­nak ülését Kiss Károly elvtárs a .mandátumvizsgáló bizottság je­lentésének felolvasásával kezdte meg. Utána O 11 Károly a felleb­bezési bizottság jelentését és ja­vaslatát ismertette. — A pártszer­vezett szabályzat módot nyújt, hogy olyan dvtársak, akiket az alsó pártszervezetek kizártak a pártkongresszustól kérhetik a ki­záró határozatok megvizsgálását — mondotta. — A kongresszus­hoz hat ilyen kérelem érkezett. 011 Károly elvtárs az egyik ké­relemmel kapcsolatban kijelenti: nevezett a felszabadulás után a párt bizalmából került közhiva­tali állásba. Mint közhivatalnok visszaélt hivatali helyzetével és a párt bizalmával, magának egyéni előnyöket szerzett. Pártunk harca a közhivatali kor­rupció ellen éppen és legelső­sorban párttagjainkat kötelezi a legmesszebbmenő tisztaságra és érinthetetienségre. Ezért a fellebbezési bizottság minden tekintetben helyesnek találta az országos pártbiróság kizáró ha­tározatát. A kongresszus a fellebbezési bi­zottság javaslatait egyhangúlag el­fogadta. Még néhány üdvözlő táviratot olvastak fel, majd sor került a harmadik napirendi pont­nak, Kádár János szervezeti kérdésekről szóló referátumának elmondására. A küldöttek és a hallgatóság tapsai között ment fel Kádár Já­nos a szónoki emelvényre, hogy megtartsa referátumát pártunk szervezési kérdéseiről. — A mi Pártunk, a Magyar Kommunista Párt 28 éves. A Párt egész története a munkások ér­dekeiért, a parasztság földjéért, u parasztság földjéért, a demokra­tikus jogokért és a nemzet füg­getlenségéért folytatott harcok története — kezdte beszédét. Eizuán a II. kongresszus után folytatott harcokról, az ipari és földmunkások sztrájkjairól, a na­gyobb darab kenyéréért és a munkanélküliség ellen folytatott küzdelemről emlékezett meg. A harcokat néha leverték — mon­dotta —, néha sikerült eredmé­nyeket elérni, de az eredmények nem voltak tartósaik, mert a mun­kásság nem volt egységes. Ezek­ben az években bebizonyosodott, hogy a munkásegység és a munkás­paraszt szövetség megteremtése a Párt sikeres harcainak elen­gedhetetlen feltétele és alapja a németellenes függet • lenségi harcnak is. Az MKP függetlenségi politiká­járól szólva a sajnálatos módon sízűk keretekre korlátozódott fegyveres ellenállás tényeit so­rolta fel. Az MiKPnak oroszlánrésze volt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom