Új Dunántúl, 1946. október (3. évfolyam, 202-247. szám)
1946-10-08 / 227. szám
J < í ÜUAAN i l < lü4ö október * A legnagyobb tapsok Pillanat elvételek a Kongresszusról Valamely, tömeg- vagy, testület politikai érettségének -legfőbb bizonyítéka az, hogy a hozzáintézett szónoklatok és beszédek mondatai közül miképpen válogatja ki éppen azokat a tételeket, amelyek legnagyobb siilyúak és a legjelentősebbek. Egy gyűlést lehet jól és ügyesen megrendezni, beszédeket és szónoklatokat lehet gondosan előkészíteni, egyetlen dolog van, amit szabályozni nem lehet: a tetszésnyilvánítás. Pedig ez a döntő és jellemző. Természetesen ismét a kongresszusról vau szó. E sorok írója csak jóval a kongresszus befejezne után érkezett ltazla és ha az első elemi erejű benyomások nem i« homályosodtak még el — ezek a benyomások olyan erősek voltak, amelyek hosszú-hosszú ideig nem halványodhatnak el abban- aki átélte őket' — de a kongresszus bezárásától a mai napig mindenesetre elég idő telt el ahhoz, hogy előtérbe nyomuljanak és felbecsülésre megérhessenek a nü- anszok. a talán csak árnyalati kérdésnek látszó és mégis anv- nyira jellemző apróságok. Ezek közé a nagy jelentőségű apróságok közé tartoznak azok az emlékek is, hogy mely szónokok mely kitételei után robbantak ki a kongresszuson a legviharosabb erejű tapsok. A legnagyobb tapsokról szóló kiis riportunkból szánt-szándékkal kihagyjuk a nagy szónokok beszédeit, akik széles alapokon és ezéles látókörrel világítottak rá egész kérdéskomplexumok lényegére. Felsorolásunkban csak a kongresszus többé kevésbbé Ismeretlen ifelszólatóinak hatásáról számolunk be. Rákosi elvtárs már részletesen ismertetett valóban világpolitikai jelentőségű beszámolója utón kezdődtek meg a kongresszus egyszerű tagjainak hozzászólásai. Nézzük, hil tor ki szavaik nyomán a legnagyobb taps. KI SZEGTE MEG A MEG ÁLLAPOD AST: Az első felszólaló H c ; v á t h elvtáre, a budapesti IX. kriületi pártszervezet .küldötte veit. A Komunista Párt gazdasági pro- grammjáról beszélt. Beszélt arról, hogy államosítási programúinak megvalósításáért miért és hogyan kell küzdeni és rátért azokra az ellenérvekre, amelyekkel politikai ellenfeleink az á'lnmosítdsi programúi megvalósítását halasztani vagy gátolni akarják. Beszéde nyomán a legnagyobb taps akkor tört ki, amikor kijelentette: — Azt állítják ezek, hogy államosítási programmnnkban) túlmegyünk az erre vonatkozó koalíciós megállapodásokon. Meg kell állapítanom, hogy nem mi megyünk túl ezeken a megállapodásokon, nem ml szegjük meg ezeket. Nem emlékszem ugyanis, hogy megállapodásunkban megállapodtunk volna tőkéseinkkel abban, hogy szabotálhatnak! SZELLEMI FELSZABADULÁST Világo- beszéd, három mondatban az államosítási politika körül zajló és egyre élesedő harc lényege. De nem kisebb tapsot aratott az utána felszólaló Ilku Pál elvtárs sem, amikor a tanügv átszervezésével kapcsolatosan konklúzióként leszűrte: —' Tan ügyünk irányításában, döntő változást követelünk. Meg kell adni a módját, hogy a tömegek, amelyeket nevelni, a közoktatás feladata, maguk is beleszólhassanak u közoktatás kérdésébe. Itt az ideje, hogy a fizikai felszabadulás utón elérkezzék a szellemi felszabadulás kova is. A MIIT A DIPLOM V TÁN A k TUDNIA KELL. Valóságos sorozatos tapsorkánt váltott ki Gerő Ernő elv- társ külpolitikánkról és diplomáciai feladatainkról mondott beszéde. íme a legnagyobb tetszést aratott mondatok sorozata: — A hintapolitikusok között is voltak, akik valóban németellenesek voltak, különösen, amikor már a bolond is látta, hogy v németek a háborút elvesztették, — Ma a 'hinta új irányt vett, mert ki támaszkodna mu a német fasizmusra? A hintapolitika lényege azonban nem a A hogy melyik imperializmusra támaszkodik, hanem, hogy egyáltalán égy imperializmus lábai elé akarja tenni az országot. — Atombombával háborút kezdeni lehet, de háborút eldönteni nem, mint ahogy Hitlert sem menthette meg semmiféle csodafegyver, sem V l. sem V 2, de ugyanígy nem menthette volna meg egy V 2» sem. — Nekünk saját magunkra kell orientálódni, nem pedig nagyhatalmakra. Ha együtt haladunk a Szovjetunióval ez senki ellen sem irányuló orientáció, hanem nemzetközi érdekeink követelése. Ha egy kis nemzet, felzárkózik a haladás mellé, azzal nem feladja, hanem szolgálja nemzeti politikáját. " * — Diplomata karunk túlnyomó többségében ,még ma is a Horthy-féle. Fel kell frissíteni olyanokkal, akik talán nem tndják, hogy egy fogadásra frakk, szmoking, vagy utcai ruha illik-e. de annál határozottabban tudják azt, mi a magyar nép igazi érdeke! EZ A FONTOS! Bagi János tatabányai bányászéi vtárs beszédéből nehéz egy- egy mondatot kiragadni. Nehéz beszédű, szavakat kereső beszédében gyakran elakadó szónok ő a parlament sok gyakorlott népbolondítót látott szószékén. De olyanokat mond, hogy Tatabánya a. a termelés 2? %-ról 70 %-tra emelkedett, a magafajta nehézbeszédű emberek munkája révén. Beszéde kapcsán a legnagyobb sikert mégis egy, a karzaton elhangzott párbeszéd váltotta ki. Az egyik hallgató ugyanis megjegyezte: — Miért mond ez az elvtárs komunista liclvett mindig kom- menisiát? Mire a ineleltte ülő hangosan megjegyezte: — Nem az a fontos, hogy kom nnístnt, vagy kommenik- tát mond-e, n fontos az, hogy a mi nyelvünkön a mi igazunkat mondja. A „KIVALASZTOTTAKKÉ-F" BAS1LTDES? A kongresszusnak túlnyomó többsége, kereken mintegy nyolcvan százaléka munkás és paraszt volt. Ennek a kongresz- szusnak beszélt Major Tamás elvtárs a tömegeik és a művészetek viszonyáról. Kifejtette és valóban értelmiségiek színvonalához mért beszédben bizonyította be, hogy az értelmiségNvilf IpvpI **éc8 közönségébe? liyllt vezetőségéhez uek és a művészeknek a dolgozók (mellett van a helyej, A kongresszus olyan tussal, olyan megértéssel fogadta ezt a beszédet, hogy az mindenről ékesebb válasz volt azoknak, -akik „művelteién cs csiszolatlan“ tömegekről és a „kiválasztottak“ elhivatottságáról szeretnek prédikálni. De a felszólalás nagy meglepetése mégsem ez volt. Major Tamás' felsorolt néhány nevet azok közül a nagy magyar művészek közül, akik mozgalmunk mellett állottak már az elnyomatás idején is és ezek között a nevek között említette fel a napokban elhunyt Basili- des Máriát. Azt a Basilides Máriát, aki a legtisztább, legnemesebb. de ugyanakkor a legnehezebben hozzáférhető művészetnek, Bachnak, Händelnek volt; legavatottabb tolmácsolója. És ez a munkásokból és parasztokból álló kongresszus felállva ünnepelte azt, aki a „kiválasztottaknak szólt csak“ — a kiválasztottak szerint. AZ IGAZI JOGOSÍTVÁNY Egy veszprémi elvtársnő ismét a demokratikus oktatás kérdéseiről beszélt. Rámutatott arra. hogy hiába a legdemokratikusabb tanügyi rendszer, a tandíjak és iskolaszerek árának magassága miatt a szegények gyermekei minden numerus clausus uélkiil is továbbra, is el vannak záTva a tanulástól. Lehetne még sorolni végtelen sorban -az egyszerűségükben is érett politikai bölcsességről tanúskodó felszólalások felsorolását. Végezetül azonban álljon csak itt Farkas Mihály elvtárs beszédének egy mondata: — Egy osztály történelmi szerepét nem számaránya, hanem társadalmi helyzete szabja meg, vezető szerepre való jogosultságát pedig politikai érettsége és haladó szelleme. Ének a politjíkai érettségnek és haladó szellemnek voltak díszdoktori diplomái azok a tapsok, amelyek mindig ott és akkor dördültek el a kongresz- szrusi teremben, amikor azzal a haladó politikának adtak nagyobb nyomatékot és súlyt. Pécs városa, amely annyira szereii hangoztatni, hogy menynyire kultúrváros. ebben az évben bukásra áll a kultúra támogató' sóból. Egy hónapja nyitotta >meg a pécsi színház kapuit és ez alatt a hónap ólait az új színigazgató bebizonyította, hogy iele van becsületes akarással, jó társulatot hozott, rendes, a vidéki színvonalat messze túlhaladó előadásokat prezentált, csak épen közönséget nem talált. Az a város, amely büszkén hangoztatja állandóan, hogy jaj de kultúrváros vagyunk, úgy elkerülte a színházat, mintha bélpohlo' sok tanyája lenne. Hogy ebben a pénzszűke vagy bizonyos tendencia a főok, azt most nem kutatjuk. Egy biztos, hogy maga a pénz' szűke nem egyedül idézi elő ezt a csökönyös színházba nem járást, ami lassan már a bojkottal egyenlő. Mert, azok sem járnak színházbe, akik megtehetnék. Hol vonnak a Színházi habitüék .hol azok a hal- túrtámogatók, akik minden banketten előljárnak? Vagy Pécsett e kultúrtámogatás kimerül a banketteken és a városi zeneiskola viz*' gaelőadásain, ahol a rokonok és szomszédok megjelennek, hogy 0 kis művésznőnek tapsoljanak? A színházi közönség valahol elmaradt. A színtársulat, amelyről most egy hónapi működés után megállapíthatjuk, kitűnő művészebből, lelkiismeretes színészekből áll, a legnagyobb válsággal küzd. Az előadások üres házak előtt peregnek le és a Jávor vendégjáték * az Opera esten kívül telt ház még egyszer' sem volt. Ilyen körül menyek közt a színháztól komoly kultúrelőadásokai követelni bizmus lenne. Mit legyen az a szerencsétlen színigazgató, aki hiw> teszi ki a lelkét, amikor a közönség bizonyos suttogások miatt elorr kimondja a jelszót: szinházbtz pedig nem megyünk! De nemcsak a közönséggel, hanem a város vezetőségével, , jj szinügyi bizottsággal is baj van. Halasi színigazgató szombat dd előtt a szinügyi bizottság előtt kertelés nélkül ismertette a szó*** kritikus helyzetéi, elmondotta, hogy napi 1800 forint rezsi mellel1 átlag 70—8Ó forintot vesz be és arra kérte a tekintetes városi vezetőséget, hogy a megnyíló kamaraszínházai annyiban támogassa, hagy fűtést és világítást adjon. A kamaraszínház ugyanis olcsó helyéra kai a világirodalom prózai remekei) akarja bemutatni és ezért col bátor a színigazgató ezt kérni. Még egy kérése volt a városhoz, hégl a havi operaelőadásokhoz előadásonkint egyezer forint szubvenció- val járuljon hozzá. Amii kért, az tehát nem sok, kisebb városé - amelyek nem hivatkoznak annyira a jaj de kultúrváros vagys" hivalkodó jelszóra, többet adnak a városukban kultúrál hirdeti színtársulatnak. A szinigazgaló kérése elhangzott és néma, dermedt csönd a válasz. A polgármester etvtárs és a pénzügyi tanácsnok végv annyit válaszoltak, hogy elvben megadnák a segítséget, de sajnoS a költségvetésben erre fedezel nincs. Hát kérjük tisztelettel, mi a kultúrváros feladata, ha sem tud, vagy nem akar támogatni egy színtársulatot, amely «*7 a városba ment kultúrát hirdetni, amely város még fűtést és vUÓp fást sem akar. adni a színház kamaraszínházának. Ez nem kultúrtámo gatás, ez nem alkalmas arra, hogy a f*. mokrácia bebizonyítsa, hogy megérti a kultúra támogatásának '°n iosságát. Ha ennyire sem tudja vagy akarja támogatni a város v>lt tősége a színházat, akkor minek kell szinügyi bizottság? Mert az mV nem szinháztámogaiás, hogy a város ingyen páholyt tart fenn beleszól a színházi műsorpolitikába! A pártok vezetőihez és a társadalmi egyesületekhez is «J.. némi szavunk: Támogassák a színházat, ne csak akkor, ha Pf vendégjátékot rendez, hanem akkor is, ha a pécsi színészek I szanak. Támogassák, mert ez nem pártpolitika, hanem egye‘(m ‘ magyar kulturális feladat. ^ , A színigazgató pedig ne veszítse el kedvét, hanem tabban ügyeljen az előadások nívójára, a műsor összeállítására, bebizonyiisa: nem volt igazuk azoknak, akik eleve pálcát tődé színtársulat felett. ' A város vezetőségét kérjük, változtassa meg rideg “““ pontját és utasítsa a pénzügyi tanácsnokot, aki a fasiszta ízíntar»® latok támogatására mindig talált a költségvetésben egy kis rést, Iw most is, amikor demokratikus szinháztámogatásról van szó, here- • megint meg ezt a rést. Ezt annál is inkább meg kell tennie, lPeju színház igazgatósága a helyárleszállítással újabb áldozatot k°:° ‘ Most már a város vezetőségén és a közönségen a sor. Országos szociális felügyelői értekezlet lesz Budapesten 4 megye lakosságának 21 százaléka 68 ezer ember Moral segélyt élint illetékes helyről közölték, október hó 14—15-ére országos éitekezletre hívták össze Budapestre az összes szociális felügyelőket. Ezen az értekezleten a szó ciilis felügyelők beszámolnak eddigi működésük eredményeiről, ugyanakkor bemutatják a már elkészített szociális munkatervi-ket. Az értekezleten szóba kerül még az UNRRA-segély elosztásának kérdése is úgy a múltra, mint a jövőre vonatkozólag. Illetékes helyről szerzett adatok szerint Baranyában az UNRRA élelmiszer segélyre szorultak száma, az elkészült statisztikai adatok szerint mintegy 21.000 személy, a megye lakosságának 7%-a, a ruhasegélyre szorultak száma 66 ezer 20%, az egészségügyi segélyre szonátáké 24 ezer, 7%, az összes segélyre szorultak szá. ma pedig mintegy 68 ezer, 21%. Ezekben a számokban leginkább a teljesen szegénysorsúak, a kérést- tnélküliek, nagycsaládúak és a hadigondozottak foglaltaknak. Olyan szociális nyomorúság eb szotnorító képét tárják elénk ezek a számadatok, amelyek komoiy segítség után kiáltanak úgy a kormányzat, mint a társadalom fel. Mindenekelőtt és elsősorban munkaalkalmak teremtésével kell segíteni ott, ahol a nyomor oka a fnunkátlanság, ahol pedig még ennél- is súlyosabb a baj. ott a segítség nyújtásának bürokratikus lassúságát kell kiküszöbölni és az elosztás módját is úgy kell keresztülvinni, hogy csakis azok kapjanak segítséget elsősorban, akik arra valóban legjobban rá vannak szorulva. Egyébként arról értesültünk aogy még kb. 800 tonna ségíí, különböző fájttá UNW”' segélyre lehat számítani, 8®*® Baranyára kb. 5—6 százalék !u r-a, tehát mintegy 40—50 toaní A fentközölt adatokhoz nyitva ez nem túlságosan sok, igazságos és gyors elosztás*^ mégis sokat lehet vele segíte01 nélkülözés pillanatnyi enyhít tekintetében. Felln«»!» tánciskola tanórái: hétfá — p é nick November í-én lép éleibe a vidék* rendőrség áj beosztása Budapestről jelenti a MTI: államvédelmi osztálya lép " désbe és működési körekttj. az egész országra. A vidéki, őrségek minden vármegy külön felügyeleti körzet aia ,f. tornak, kivéve a hódmezé' ^ helyi és szegedi rendőrségek ^ felett a vidéki főkapitány»8« zetője gyakorolja , a felügy« e A belügyminiszter rendelete szerint a vármegyei rendőfőkapitány- ságok október 31-vel megszűnnek. A törvényhatósági városokban főkapitányság helyett, kapitányság lesz. Ezekbe olvadnak bele az ott működő járási kapitányságok is. A politikai rendészet helyett a magyar államrendörség
