Új Dunántúl, 1946. október (3. évfolyam, 202-247. szám)

1946-10-30 / 246. szám

C J DUNÁN f IT I 1946 október 30 A helyi hatóságok haladéktalanul megkezdik a legszigorúbb árellenőrzést Dr. Kertész Endre közellátási körív ón* biztos ankétot hivott egybe az árdrágítás, árurejtegetés csempészé« és leke.ézés elleni küzdelem sikere érdekében i A demokrácia ellen szervezk ciö és áskálódó reakció, össze fogva az elvtelen és csak a szeny- nyes profitra spekuláló árdrágí­tók, árurejtegetők, csempészek és feketézők hadával, pár hét óta közös akcióba kezdett ismét a magyar gazdasági élet és külö­nösen a stabilizáció aláaknázásá- ra. Mert a kormány mindjárt az aknamunka kezdetekor nem alkal­mazta ellenük teljes szigorúság­gal az érvényben lévő törvénye­ket, mindegyre szemtelenebb ül ■láttak hozzá aljas, népellenes, nemzetgyilkos munkájukhoz, hogy amit a demokratikus államrend becsületes szolgálói, a dolgozó milliók áldozatos munkával eddig felépítettek, azt ők szőrös szívvel és aljas haszonleséstől vezetet­hetve lerontsák. Két-három hét óta, minatha csak parancsszóra történne, a spekuláció az egész vonalon olyan raffinált módon kezdi az árakat emelgetni, elő­ször csak tapogatózva, óvatosan, később mind nyíltabban és szemér­metlenebből, hogy a dolgozó mun. kásság és tisztviselőkategóriák amúgyis elviselhetetlen megélhe­tési viszonyai ezáltal annyira sú­lyosbodtak, hogy a dolgozóknak végre is fel kellett emelni tilta­kozó szavukat és az illetékes ha­tóságok figyelmét rá kellett irá­nyítani ezekre az aljas machiná­ciókra. így jött létre az az ankét, ame­lyet hétfőn délutánra hívott össze dr. Kertész. Endre közellátási korhránybiztos a városháza köz­gyűlési termében s amelyen a de­mokratikus pártok, a szakszerve­zetek, a különböző ipari és ke­reskedelmi érdekképviseletek, va­lamint a hatóságok képviselői vettek részt. Az ankéton a köz­ellátási kormnáybiztos elnökölt és mint első felszólaló, az ankét összehívásának célját dr. Boros istván városi főispán elvtársunk ismertette rövid beszédben. Fel­hívta a jelenvoltákat, hogy ki-ki a legjobb tudása és lelkiismerete szerint igyekezzék hozzászólni a tárgyhoz, hogy az okok, amelyek aí árak emelkedését előidézik, világosan álljanak az intézkedésre hivatott hatósági és egyéb ténye­zők előtt, mert' csak így vehet­jük fél a harcot a ma még szinte rejtekhelyéről támadó, alattomos ellenséggel szemben. Klotz Alajos elvtárs szólt el­sőnek a tárgyhoz, aki rámutatott az eddigi hasonló ankétozások eredménytelenségére, éppen ezéit az a véleménye, hogy itt már nem ankétozni, hanem gyorsan és erélyesen cselekedni kell, mert a dolgozók között nagy az elkesere­dés, ne várjuk tehát, hogy azok a maguk módja szerint legyenek kénytelenek cselekedni. ban való részességgel, ha azon­ban akad köztük ilyen, azok­kal szemben a rendőrség és a bí­róság járjon el a legteljesebb szigorral. A dolgozók nem kérnek egy újabb inflációt Lakatos József szakszerve­zeti titkár elvtárs szerint meg­vannak a törvények és rendeletek az árdrágítás és forintrontás meg­torlására, de a hatóságok nem alkalmazzák azokat azzal^. a szi­gorral, ahogy kellene. A dolgozók nem kérnek egy üjabb inflációból, ezért vigyáz­zanak mindazok, akik erre spekulálnak, akár politikai okokból, akár al(as kapzsiság­ból. A hatóságok azonnal lép­jenek akcióba az egész vonalon és ne várják, hogy a dolgozók elkeseredett tömegakcióval üs­senek szét az árdrágítók aljas hada között. C z e 11 József elvtárs hangsú­lyozta, hogy * a dolgozók a békebeli béreknek csak 45—50%-át biztosító kol­lektív szerződéseket csak azzal a feltétellel fogadták el, hogv az ipari árakat hamarosan lej­jebb fogják szállítani. Ezzel szemben azt látjuk, hogy annak az ellenkezője történik, hogy pl. a ilanell, ami augusztus­ban 8 forintért volt kapható, ma 16 forint és még azért sem kap­ható, mert elrejtették. Felhívja a helyi tisztességes kereskedőket, legyenek segítségére a hatóságok nak az árdrágítók elleni akcióban. Dr. Gál László rendőrszázados szerint az árak emelkedésének előidézésében részben a közönség és közte a kiskereskedő réteg is hibás azzal, hogy megfizeti a ma­gasabb árakat a budapesti nagy kereskedőnek, itt helyben pedig azoknak, akik terményüket a pi­acra hozzák. A piacon a rendőr­ség igyekszik rendet, tartani, de a közönség maga úgy játssza ki a hatóságot, hogy a vámokon kívül és itt bent a kapuk alatt és szerte a városban minden rejtettebb he. lyen intézi újból bevásárlásait, ehol nem érez maga felett ellen­őrzést, mert a lecsökkentett lét­denütt jelen. Bejelenti, hogy már a holnapi naptól kezdve a gazdasági rendőrség a leg­erélyesebb módon lát hozzá is­mét az árellenőrzéshez és akit árdrágításon fognak, art kivétel nélkül letartóztatják és az uzsorabíróságnak adják át Földes György kereskedő­testületi főtitkár szerint a pécsi kereskedők kollektive nem vádolhatok az árdrágítás­A só eltűnésének okára nézve azt hozta fel, hogy Romániában a só ára az utóbbi időben meg­duplázódott, ez szállítási zavait idézett elő, de ez most már napo­kon belül meg fog szűnni. Ha­sonló mizériák lépnek fel a cu­kornál, ami szintén megszűnőben van. Ugyanilyen értelemben szó­lalt fel Diamant Rezső nagy- kereskedő, aki bejelentette, érte­sülése szerint Budapestre már a napokban érkeztek is nagyobb só- szállítmányok, úgyhogy napokon belül Pécsett is megint kapható lesz só a kereskedőknél. E r d ő s i Emil szerint rontja a helyzetet az a körülmény, hogy a vidéken még mindig érezhető a tőke, a pénzhiány, addig Buda­pesten már valóságos pénzbőség van. Onnan indul ki az árdrágí tás, mert a budapestiek ismét el­özönlik a vidéket, mindent felvá­sárolnák itt a megengedett ára. kon felül, a falusi termelő azután természetesen nem adja olcsóbban áruját az itteni vevőnek sem. Dr. Schuller Zoltán megál­lapította, hogy a dolgokon most már csak úgy lehet segíteni, hogy vagy új, általános árrendezést kell keresztülvinni, vagy be kell vezetni a kötött gazdálkodást az egész vonalon, esetleg újból le keik tiltani a megye területéről a kivitelt. egész gazdasági életet is romlásba viszik. A kormánynak a legeré-, .yesebben keresztül kell vinni az ipari árak leszállítását, ami az­után az utóbbi időben illegálisan felvert mezőgazdasági árak vissza­esését is magával hozza. Pataky tanácsnokhoz hasonlóan ő is a piacot domináló nagyvállalatok államosítását látja legcélszerűbb­nek. Dr. Kertész Endre összegezve a vita eredményét, javasolta, írjunk fel a kormányhoz a teljes kötö‘t gazdálkodás bevezetése érdeké­ben. Bejelentette, hogy ha központ , lag nem is intézkednek, a help hatóság haladéktalanul a legst- gorúbb áTellenőrzést fogja "äeg­kezdeni. Felkérésére dr. Kolta János kot- anánybiztoshelyettes ismertette ai éUala kidolgozott tervezetet^ árellenőrzés egyszerűsítésétől, ( smire azért volt szükség, mert • már mintegy 170 közellátási ren­deletben még a legjártasabb szai- emberek sem ismerik ki megutal- Az értekezlet végül etrvbasfli- leg elfogadta , az előterjesztet* ja­vaslatot s ezzel az ülés vége; ért Sásdi Nándor elvtárs statisz­tikai adatokkal bizonyította, hogy Pécs az ország legdrágább vi. déki városa. Felhívja az iltété­it es hatóságokat, hogy erélye­sebben lépjenek fel az árdrágí­tókkal szemben, vagy ha erre nem képesek, akkor adják át helyüket másoknak, akik majd tudnak és mernek cselekedni. Kötött gazdálkodást, vagy államosítást Több felszólalás hangzott el ez­után a kereskedők részéről, akik különböző mizériákat tettek szó­vá, amikre dr. Kertész Endre kor­mánybiztos válaszolt, majd dr. Pataky Jenő tanácsnok szólalt iel, aki szerint a legnagyobb baj van a hagymával, burgonyával és egyes hüvelyesekkel, káposztával, amik azért nem kerülnek az itteni piacra, mert a pesti és más vidéki kereskedők a falvakban összevá­sárolják magasabb áron. Ezért nem hisz a pesti lapok árjelenté­seinek, mert lehetetlen, hogy a pesti nagyvásártelepen olcsóbban adják el ezeket a terményeket, mint amennyiért a vidéken felvá­sárolták. Szerinte 60-—80%-os á:- túllépéssel szállítanak Pestre ter­ményeket, amiket ott el is adnak, természetesen magasabb áron, úgy látszik, az ottani hatóság hallga­tólagos beleegyezésével. Meg kell állapítani, nincs-e va­lahol meg nein engedett pénz­bőség, ami ilyen árkiugrások mellett is lehetővé teszi a tér mények összevásárlását. Nézete szerint az egész vonalon azon­nal be kellene vezetni az áruk és termények zárolását és a kö tött gazdálkodást jegyrendszer- rel. Ha pedig ez sem segít, ak­kor követelni kell az összes nagyvállalatok államosítását. számú rendőrség nem lehet min-4 zott azon, hogy Boros Ferenc elvtárs csodálko­a kereskedők mind panaszkod­nak rossz helyzetük miatt, mé­gis azt látjuk, hogy az Iparka­maránál ma is vagy 100 kére­lem fekszik új iparengedélyre vonatkozólag. Ha olyan rossz pálya a kereskedő pálya, ezek az új kérelmezők miért nem lépnek produktív pá­lyára? A munkásság, amely az in­fláció alatt is a legtöbbet szenve­dett, már kezdi türelmét veszteni és nem hajlandó tovább tűrni, hogy csak őt nyomorgassák. Dr. Tamás György elvtárs a Szö­vetkezeti Központ ős az OMTK magas haszonkulcsára, valamint a túlméretezett közvetítő kereskede­lem káros voltára mutatott rá. Szakszerűen fejtegette a textil­szakmában és egyéb vonalon mu­tatkozó áremelkedések okait és ő is arra a végső következtetésre lüt, hogy a bajokon csak a kötött gazdál­kodás bevezetésével lehet segí­teni, ami értesülése szerint ha­marosan meg is fog történni, nem ugyan jegyrendszerrel, ha­nem valamiféle utalvány rend' szerrel. A gazdasági rendőrség nagy textil- azziál ta iott és 40 textilest előállítónak Mint azt dr. Gál László rendörszázados elvtárs, a gazdag rendőrség vezetője az ankéton bejelentette, tegnap délelőtt a dasági rendőrség máris komoly akcióba lépett. A textilszakmáW nagyarányú razziát tartottak, aminek során nagyrészt az összes je lentősebb üzletekben lefolytatták az ellenőrző vizsgálatot és előzetes eredményeképpen mintegy negyven előállítás történt ál előállítottak ügyében a rendőrségen most folyik az adatok kivit* gálása s amíg ez be nem fejeződik, a rendőrségnek nincs mW’ lián a részletekről a nyilvánosságot bővebben tájékoztatni Razziát tartott a gazdasági rendőrség a piacokon is és ö alkalommal a Majláih-téri piacon megállapították, hogy, a Kriszb vicskertészet alkalmazottai a káriiolt a megengedett 1.20 írt-«5 helyett 4 forintért árusították. A rendőrség mindhárom alkalmazó1' tat előállította és ügyük kivizsgálása ugyancsak most van í°líf' maiban. (»• Kassm~Schaltmayer nyilas vezeti ma végzik ki Budapestről jelenti a MOT: 'Kassaí-SöhaLmayer Ferenc, a nyiLaskonmány volt tagja, mint ismeretes, újrafelvételi kérelmet terjesztett a népbiróság elé. A népbúróság a kérelmet elutasította és feltol yamodás folytán az ügy felkerült a NOT elé. A NOT helybenhagyta az elsőfokú eluta­sító határozatot. Az iiratdk a NOT tói már visszakerültek a ságra. Kassai-Schallmayer fff*" cet kedden délelőtt 11 °í"\, (felvezették a né pb késig tanácsa elé, ahol az elnök k'J dette, előtte, hogy a köztiig elnöke szabad folyást engedet- , ítélet végrehajtásának és élben a halálos ítéletei, érteiméiben _ ____ dán r eggel végrehajtják ^ A VICCROVAT a boldog békeidőkben a napilapok vasárnapi .számának egí1* jjj közkedveltebb rovata volt. A Független Nép viszont már benne él |a jbéfcehangulatban, hogy hétköznap 'is, a lap «Is® ^ Ián, vezércikk formájában közli Hacsek és Sajót Az apropó ^ Gerő Ernő közlekedésügyi Jminiszter elvtársunk pécsi MrtaPné- és a Színházban elmondott nagyszabású politkai és gazdaság* koztatója adta. Független Sajónak ebben a humoreszkjébe*1 !%( rendbeli tájékozatlanságáról tesz tanúbizonyságot. TanubizoflSTji tesz arról, hogy 1. nem tudja, ki kicsoda, 2. nem tudja a legegyszerűbb (magyar szavak jelentését, 3. nem tudj*, . különbség ia (kereskedelem védelme és a (kereskedelem * ^gtő*- madás között lés (végül 4. nem tudja (már (maga sem, hol * ködjék, (hát ha okot nem talál rá, úgy (kitalál egyet Felvilágosítjuk tehát a Ikis naivot: . ;j|(­1. Gerő Ernő nem kereskedelemügyi (miniszter, hanem kedésügyi. Szerény véleményünk szerint ezt (a koalíciós ban résztvevő legszámosabb szavazatot nyert párt hivatalosad; nak illene ugyan (magától is tudnia, dehát vannak, akiket la; nem érdekelnek |és inkább csinálnak Gerő Ernőből,'Rónai j< minthogy elismerjék azt, hogy egy (más jpártbeli tminiszte^fr lehet ligaza. De ugyanakkor összetéveszti Gerő Ernőt Gof^^o' rcnc volt kisgazdapárti pénzügyminiszter is. A stabil** y ugyanis nem a MÁV, /nem a ÍMefter, |vagy a Posta |vált° jJjj*' maradéktalanul (a spekulánsok (aranyát és dollárját, (hanem ' zet iBank, a pénzügyminisztérium (vonatkozó rendelete (jloP-T^ 2. Gerő Ernő inem a (kereskedó'k {hasznát lkárhoztatta, ".j É* a láncolásból eredő forintrontást Jía megállapítják ja ttenDf\<lt a fogyasztói árat, tekintet nélkül (arra, (hogy (hányán láncoló**, ez nem a kereskedő becsületesen megszolgált hasznát eső«**« hanem (kiirtja ia láncolókat, fcnert ahol (nem leihe#drágítani, °n érdemes láncolni. I, . a V ■ 3. Gerő Ernő nem azt mondta, (hogy (meg (kell szüntető* a reskedelmet, hanem azt, (hogy a fasiszta /rendszerben, (hál* # áliósítási iá lapnak, olyan sok (kereskedőt gyártottak (ki, j« meg sem élhetnek a (magyar viszonyok Jtözött Csak úgy, gális útra terelik a (kereskedelmet. Tehát Imindazokat, telenül és hozzáértés nélkül, a szakképzett, ,tisztességes ^"aoí**' rovására láncolnak, (ki kell (kapcsolni a /eraskedelemből. ez igenis la .tisztességes kereskedelem (védelme la ikonjuktúrmj^# tárokkal szemben. Ha a Független Nép la ‘tisztességes kere\',0i/1 kel szemben (a túldagadt kontári kart lakarja Védeni, akkor ™ meg ®zt nyiltan és ne állítsa, hogy ]a (kereskedőket védi. f 4. Ha a F. N-nek nem tetszik hogy Gevő Ernő kevesebb {(* palát akár a szénbe, az annyit jelent, (hogy fa F, N.-nck **> jj,,** szik, ha vasutaink rendszeresen tudnak (közlekedni. Pa A* nft^!r nem tetszik, hogy Gerő Ernő helyeselte, Ihogy *a Weiss j# az űzetni bizottság elintézte és iaz /elbocsátások {helyett ^D.\l % kásfelvételre került sor, (az (annyit jelen, (hogy (a F. tetszik, ha .cs ökken a (munkanélküliség, |nem ítetszik, ha > a termelés ®tb. stb. ; / > M **>$ Pedig (mi feltételezzük, hogy a .Független /Nép eon.^feliv, sem Sajóka. Feltételezzük, hogy mindez tetszik neki., egy dolog nem tetszik: az, (hogy (mindez egy kommunista tér munkája. Az, hogy ezért egy (kommunista /miniszteri fi megdicsérni, ért pedig... hát /ugyebár, ördög »tudja vészibe a gyomra. Inkább félrebeszél, félremagyaráz, , ■ (aik^V Nos, minderre ,a megjegyzésünk csak ennyi: (Hasonló K mai mi midenkor (készséggel (hajlandók vagyunk b?*®* ete;,J gazda minisztert szívből és őszintén megdicsérni, (ha nyékről számol (be. örömmel és mély elismeréssel 0j, rjj minden ilyen szegény ember érdekében felvetett program den ilyen jelentő^ újjáépítési érdemet, bármelyik kisgaz®***^ . nevéhez fűződjék is, TI „ . is ís őszintén kívánjuk, bár már Végre aikahnuo valóban dicsérni. Való igaz, hogy egyes tőkés kö- ;ök valahogy igen sok pénzhez jutottak, amit most, mint a\ múlt­ban az indítási hitellel tették, nem a termelés emelésére, hanem Kosztkamat üzletekre fordítanak, 1 amivel igen sok embert és az j A Pécsi Nemzeti Színházban D|mi|i 1 Cinci szerda, csütörtök és pénteken este Pilillll m eines, ián Ütői icos operett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom