Új Dunántúl, 1946. szeptember (3. évfolyam, 196-220. szám)

1946-09-27 / 218. szám

ÚJ DUNUNTOL A Malmok köíí^ifesítéso a pécsi Nembeli Bizottság előtt — Rendkívüli minisz­tertanácsot tartott a kor­mány I ' éi l M A G #>A 4; K. 0 M M U 1 V .1 | T A P1 RT D EL D USANTUll LAP3A | b. Évfolyam, 2is. szám '..'MI - t Ä8JR 40 fillér PÉCS, 1946 SZEPTEMBER 27. PÉNTEK .Nem téliét a magyar demokrácia parlamentjének tagja, aki a nagytőke érdekeit képviseli Budapestről jelenti a MTI:" A nemzetgyűlés csütörtöki ülé- Varga Béla elnök bejelen- *Hfl, hogy a budapesti főállam- '“Syészség Futó Dezső kisgazdá­éi képviselő mentelmi jogának ®'%gesztését kérte. A megkere- a mentelmi bizottsághoz teí- 'éi át. , Bejelentette továbbá az elnök. a legközelebbi ülésen a napi­jaid megállapítása után a minisz- ^ek 26 régebben elhangzott inter. Mlációra adnak választ. Közölte elnök, hogy Kiss Sándor (Kis- jfadapárti) azzal a kéréssel for- “ált hozzá, hogy a nemzetgyűlés ? Mezőgazdasági érdekképviseleti jóslatot pótlólag utasítsa a pénz­ei és közigazgatási bizottságok- *5*. A nemzetgyűlés az elnök ja- ^latáia így határozott. Zsedényi Béla (páríonkivüli) gyújtotta a nemzetgyűlés alkot- “*«yjogi és közjogi bizottságának ^«ntésté a nemzetgyűlési képvi- J?'ők összeférhetetlenségéről szóló ■otvényjavaslat tárgyában. Mivel * Javaslatra kimondták a sürgős- jfSet, azonnal tárgyalás alá vet­, Zscdényi Béla előadói expozé] j- ?a,i kijelentette, hogy az összefér- pteílenáégi törvény a magyar ^váoyhozás lelki függetlenségé­re alaptörvénye lesz. A képvise- 01 összeférhetetlenség nem egyéb, jj'ut a képviselők erkölcsi és ^Yagí integritásának biztosítása. 12 előadó a továbbiak során rész­esen ismertette a javaslatot. Bencze Imre (Kisgazdapárt) a't a vita első szónoka. Megálla- p°tta, hogy az ország annyira rügetlen, amennyire parlamentje j? képviselői azok. A reakciós ‘“ökheh éppen a képviselők füg­gősége volt az egyik oka az or- j‘7'13 romlásának. Beszédében a ja- áslatot általában örömmel üdvö- °‘'e és Inkább a részdetrendelke- ^sekkel foglalkozott. Megállapí- ' ‘0'ta, hogy a képviselőknek a vég- j^ajtóhatalomtól való függetlenl- .tse tekintetében a javaslat nem j e9Y el a maximumig. Pártja sze­dte volna, ha az összeférhetetlen- .*3 az állam, a törvényhatóságok egyéb közületek minden alkal- i a2ottjára kiterjedt volna. Nem pdja teljesen elfogadni azt az ál. Í^Pontot, amely szerint az össze- ®fV:tetlonsógi helyzetből a köz- j^dekü szövetkezetek vezetőit ki­űzik. , foglalkozott a javaslat ama ren­dezésével is, amely a múltbeli rjeteplés alapján mondja ki az összeférhetetlenséget és ezzel kap­rosaiban hivatkozott az e tárgy- ,.au még a bizottsági ülés előtt .“‘rejött pártközi megállapodások- a- A javaslatot elfogadta és Ugyanakkor kérte, hogy a netn- ?tgyúlés járuljon hozzá a pártja Őszéről előterjesztendő módosítá­shoz. Orbán László, a Magyar Kom­munista Párt kijelölt szónoka hán­yatta pártja nevében, hogy ürömmel üdvözli a javaslatot. Ami politikai összeférhetetlenség kér, illeti, e rendelkezés javas- |!ai továbbmennek, mint a vá­ltójogi törvény. A javaslat azt •"Maija, hogy hiba volt a fasisztákat a válasz­tási urnák elé engedni az elmúlt választásokon. Nincs helye a magyar demokrácia parlament­jében olyanoknak, akik aktiv közéleti tényezők voltak Horthy politikájában. Kívánatos volna a nyilaspártok tagjain kív.l a MÉP'és a volt NÉP- tagokat is kizárni a nemzetgyűlés­ből. A magyar demolíráciából a korrupciónak még az irmagját is ki kell irtani. Ezt el kell kezdeni e. nemzetgyűlésben. A demokratikus pártok feladata, hogy az összeférhetetlenségi tör­vényen túlmenően is harcolja­nak a törvénytelen nagytőkés befolyásokkal szemben. Orbán ezután elmondta, hogy a Kisgazdapárt jobbszárnyán olyan a helyzet, mint amikor azt mondják „a törvény szerint a mi hites fe­leségünk, de lényegében már a Szabadságpárt szeretője”. Végű’ hangoztatta, hogy íratlan össze­férhetetlenségi szabály, hogy nem Sebet a magyar demokrácia parla­mentjének tagja, aki a nagytőké­nek, bankoknak, kartelleknek és U ösztölaiek érdekeit képviseli. Ezután K i s Róland (Szociálde­mokrata Párt) szólt hozzá a*javas­lathoz. Hangoztatta, hogy pártja nevében elfogadja a törvényjavas­latét. Leszögezi azonban, hogy e, parlament konvenciói folytán a de­mokrácia kalodájává alakult át és ezért pártja a demokráciáért foly­tatott harcot nem ezen a sikon fogja tovább folytatni, hanem olyan harcmezőkre tereli át, ahol ezek o parlamenti konvenciók a demo­krácia tökéletes diadalr'ajuitását nem akadályozzák. Kondor Imre (Nemzeti Pa- rasztpárt.) hangsúlyozta, hogy ez a törvényjavaslat nélkülözhetetlen szabályozása a zegész parlamenti életnek, örömmel üdvözli ezt, mi­vel a javaslatban kétségtelen jelei mutatkoznak a demokrácia fejlő­désének. Margit nővér különvéleménye Schlacht ’a Margit pártónki- vüU nem fogadja el a javaslatba, mert az szerinte nem biztosítja a képviselők függetlenségét és az erkölcsi szempontokat nem érvé­nyesíti kellőképpen.. Több felszólaló nem lévén, K í t h 1 y Anna berekesztette az általános vitát és az előadónak adta meg a szót. y Zsedényi Béla .kijelentette, hogy magára nézve is kötelezőnek tartja a sürgősségi szabályt és csak rö­viden kíván válaszolni gz ellen­vetésekre. Kifogás merült fel, hogy a törvényjavaslat sok kivételt tar­talmaz. Nem szabad elfelejteni, hogy a múlttal bemben ez csak egy látszólagos visszafejlődés, meri ma egykamarás nemzetgyűlés yan, míg régebben kétkamarás or­szággyűlés volt, és a felsőházban sok olyan, közjogi tisztet viselő tag ült, akik az összeférhetetlenség szellemével ma szembekerülnének. Tehát bizonyos értelmében tágítani kellett az elvi felfogást. Minthogy biztos abban, hogy a jelen tq£- vériyjávaslat a közérdek szem előtt tartásával jött létre, kéri a nemzet, gyűlést, hogy a törvényjavaslatot jelenlegi szövegezésében fogadja el általánosságban a részletes vita - alapjául. „Ä pozsonyi hídfő puszta léte a világ- béke veszélyeztetésének tekinthető“ Külföldi narrlrpoh képvisc 6 tvnufményutat felleli az öl moíonmegyei községben K-a •'Wí Győrből jelenti a MTI: A világ nagy hírszolgálati irodáinak és több külföldi napilapnak a kép- tviseíöd tanulmányutat tettek a csehszlovákok által követelt öt niosonmegyei községben. A hírlap­íróit végigmentek a bécsi ország­úton egészen a Pozsonnyal szem­közt fekvő pontig és tüzetesen megvizsgálták a rajkai zsilipet is Az egyes községekben hosszasan kikérdezték a lakosokat. . A Győri Munkás munkatársa be­szélgetett a külföldi tudósítókkal, akik közül a Basler Nachrichten munkatársa az. alábbiakban foglal­ta össze .benyomásaikat: Az a körülmény — mondotta —, hogy 7.000 embert és 154'négyzet­kilométer területet elcsatolnának Magyarországtól, önmagában hide­gen hagyja a világ közvéleményét. Ne felejtsük el, hogy Pomerániá- ból és Keletsziléziából 6 millió fő­nyi lakosság került más ország uralma alá. Ami a világot megdöbbentheti a pozsonyi hídfő kérdésével kap­csolatban, az az a tény, hogy a csehszlovák követelésnek ^ki­mondottan stratégiai, még pedig offenzív jellege van. Ha a békekonferencia teljesiti a csehszlovák követelést, Magyar- ország szívében a Dunára támasz­kodó 24 kilóméter széles felvonu­lási terület áll a szlovákok rendel­kezésére, amely irányával egyene­sen Budapest és a Balaton felé mu­tat. Ilyen hídfő puszta léte a világ- béke veszélyeztetésének tekint­hető még akkor is, ha a jelen­legi csehszlovák kormánynak nincs támadó szándéka. A világ retteg újabb háborútól és remélhetőleg nem fognak jóvá­hagyni olyan területi rendezést, amely később újabb világégést in­díthat el. Az Overseas News Agency kép­viselője a rajkaiakkal folytatott beszélgetése során helytelenítette, hogy teljesen Magyaország nyaká­ba akarják varrni a háborús fele- 'ősséget, holott véleménye szerin» a napnál is világosabb, hogy szlovákok és románok legalábbis olyan felelősek a világ katasztró­fájáért, mint a magyarok. S?nfa$zemzefi ankét a Munka- nélkfiliség kérdésének rendezéséről Budapestről jelenti a MTI: A Szakszervezeti Tanács a mun­kanélküliségről az üzemek, mi­nisztériumok és gazdasági szak­emberek bevonásával ankétet ren- ciezictt, amelyen Kossá István foglalkozott a munkanélküliség kérdésével. Kijelentette, hogy a legfonto­sabb kormányzati feladat a mun­kanélküliség, különösen az építő- zációs terv elkészítésekor előre­látható volt egy kisebbfajta mun­kanélküliség, különösen az éptö- iparban és azokban a szakmák­ban, amelyek! vek összefüggés­ben vannak. A munkanélküliség nem szükségszerű okai közé tar­tozik az. hogy sokhelyütt oktala­nul járnak el az alkalmazottak el­bocsátásánál. A tőkések elszok­tak a békebeli termelési módok­tól. A Szakszervezeti Tanács ál­láspontja az, hogy vannak gazda­sági vezietők, akik mindent elkö­vetnek a termelés kapacitásának fokozására, vannak viszont olya­nok, akik ezt nem teazik meg A kormánynak meg kell találnia a lehetőséget arra, hogy ahol jószár.dékú helyes törekvésekkel találkozunk, megfelelő forgó­tőkéről gondoskodjék. A ma­gyar ipar hrbója az, hogy nem dolgozik teljes kapacitással. A termelést lényegesen lehetne fokozni azzal, ha n raktáron lévő készleteiket eladnák. En­nek az a feltétele, hogy az ára­kat hozzák közelebb a bérek­hez. A munkanélküliség megszünte­tésére az üzemekben be kell ve­zetni a 3—4 szakos munkát. Kül­földi bérmunkákat kell vállalnunk'. A munkaórák csökkentését is tervbevették, de csak üzemenkint az illetékes szakszervezet taná­csira a Szaksszervezeti Tanács jó­váhagyásával. Szerte az országban közmunkát kell szervezni, a fedezeteket: a nagy kereseteket meg kell adóz­tatni. Felmerült egy nagy belföldi kölcsön terve is. Sztálin kijelentése bizalmat öntőit az emberiségbe Berlin b ő 1 jelenti a MTI: Sztálin kijelentése bizalmat és bátorságot öntött a békés em­beriségbe —, mondta Wilhelm Pieck, a német szocialista egység­párt elnöke a félhivatalos francia hírszolgálati iroda munkatársá­nak. — Németország demokrata erői üdvözlik Sztálin nyilatkoza­tát és teljesen egyetértenek azzal a kijelentésével is, hogy Német­ország lefegyverzése és demokra­tikus alapokra való helyezése a béke legbiztosabb záloga. Pieck szerint a Nyugat és Kelet kö­Tárcaközi értekezlet a munksnéiiiliség ügyében Budapestről jelenti a MTI: A munkanélküliség súlyos kérdé­sének megoldása érdekében Bán Antal iparügyi miniszter elnöklé­sével tárcaközi értekezletet tar­tottak az iparügyi minisztérium­ban.. Az értekezleten kialakult nézet szerint a munkanélküliség méretei nem olyan nagyok, hogy- azokat megfelelő termelésfejlesztő és közmunkapolitikával ne lehetne a legaíacsonyabbr.a csökkenten:. Az egyik legfőbb törekvés az kell, hogy legyen, hogy a szakmunká­sok megtarthassák munkahelyü­ket. Erre a legcélravezetőbb mód az ipari nyersanyagellátás foko- Gása. Ezért meg kell szüntetni a behozatalt nehezítő adózási és tarifális akadályokat és az első­rendű fontosságú külföldi nyers­anyag beszerzésére megfelelőj mennyiségű devizát és hitelt kell rendelkezésre bocsátani. Igen hat. hatos eszköz a kiviteli lehetősé­gek feltárása és kimunkálása és fezzel kapcsolatban általában rvz ipari termelés fokozása. zöttl összecsapás végzetes -lenne Németországra éppen úgy, mint az egész világra. Jakob Kaiser, a keresztény de­mokrata párt elnöke úgy véli, hogy Sztálin nyilatkozata közvet­ve elismeri Németországnak azt a szerepét, hogy megvalósítsa Nyugat és Kelet összehangolását. Csupán a Szovjet Unió és a de­mokratikus Nyugat közötti együttműködés biztosíthatja a bé­két, — állapította meg a párt­vezér. Az idény . és napszámos mun­kanélküliség leküzdése céljából nagyszabású közmunkákat kell szervezni. A már megindított vagy miegin- duló városi közmunkák mellett elsősorban a. bekötőutak építése a fontos, mert ennek révén arány­lag szerény program keretében is 846 falut lehet tevékenyen bekap­csolni síz ország gazdasági vérke. 1” n f'.n « A ; 'rew" • Nagy jelentőséget tulajdonított az értekezlet azoknak az öntözési műveknek, amelyeknek munkála­ta'- 1937-ben elkezdődtek, de a háború miatt abbamaradtak. Ezeknek továbbfolytatása^ nem­csak mezőgazdasági termelésünket vinné nagy léptekkel előre, ha­nem sokezer munkáskéznek állan­dó foglalkoztatást nyújtana. Tárgyalta az értekezlet a B-lis- tás tisztviselők ipari elhelyezé­sének kérdését is. Ezen a téren a közeljövőben a jelenlegi konk­rét intézkedések folytatására számíthatunk. a nép ellenségeivel a koalícióból 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom