Új Dunántúl, 1946. szeptember (3. évfolyam, 196-220. szám)
1946-09-26 / 217. szám
Vttfy púkUifói Életfogytiglani biayszermankm ítéltek egy pécsi toeskedose- gédet — Októberben megtudni a pécsi közmunka — Ű| vezefS a pécsi rendőrség élés, A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT D É L D U N Á N T U L I L A PIA H. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM ÄBÜ 40 Sülér PÉCS, 19 46 SZEPTEMBER 26. CSÜTÖRTÖK Egy éve • • • 1945 szeptember 25-én új korszakot jelzett a magyarság történelmének óramutatója Még egyáltalán nem volt eldöntött kérdés, vájjon a borzalmas katasztrófa után lesz-e mód és lehetőség állami életünk továbbvitelére, a politikai és gazdasági talp- taállás mellett elvesztett nemzeti becsületünk visszaszerzésére, amikor megtörtént a világtörténelemben páratlan gesztus: győző a le- SySzöttet felemelte elesettségéből. 1945 szeptember 25-én Vorosilov tábornagy felkereste a magyar miniszterelnököt és a Szovjetunió kormánya nevében átnyújtotta azt > Jegyzéket, melyben bejelenti, bogy kormánya a magyar kormányai felveszi a diplomáciai kapcsolatot. A Szovjetunió ezzel a Swztussal egycsapásra kiemelte Magyarországot abból a külpolitikai elszigeteltségből, amely a háború következtében bennünket cemzetközi téren sújtott, s amelyek minden vonatkozásban igen komoly kihatásai voltak. Senki «lőtt nem kétséges ma már, hogy * függetlenségét visszanyert, a demokráciában újjászülető, a föl- emelkedés útjára lépett magyar aáp életét, felemelkedését, nemzeti becsületét szabadságával együtt bpen az a nemzet, az a hatalom «dta vissza, amely ellen végzetes bűneink következtében a legtöbEnyhülés a 200.000 szlovákiai magyar kitelepítésének kérdésében SS®"~ páratlan lcip.meJtV P Arisból jeleníti Masaryk csehszlovák külügyminiszternek a magyar bizottság hétfői ülésén elmondott beszéde szem- tssszökö változást jelent a csehszlovák diplomáciának a 200.000 szlovákiai magyarral kapcsolatos taktikájával. Ennek oka valószínűleg az, hogy a bizottság tagjaiban nem keltett jó hatást az a gyűlölködő mód, ahogyan a szlovák diplomaták a szlovákiai magyarság egész sorsát kezelték. A felszólalásokból kiderült, hogy a bizottsági tagok többsége a leghatározottabban állást foglalt az ellen, hogy a kényszeráttelepí- tést a béketervezet szövegébe beiktassák és sok jel szól amellett, hogy Masaryk békülékeny szellemű beszéde ezeknek a felszólalásoknak követkeménye is volt és a rideg tények parancsolta szükségesség fogadtatta el vele azt a , megoldást, hogy az áttelepítés kérdését az albizottság elé vigyék. Megy üt diplomáciai körökben egyébként örömmel üdvözlik Masa Newyorkban folytatják a párisi békeértekesietet mára, akik békét kívánnak. MTI: héjukat befejezni, a nagyhatalmak külügyminiszterei megteszik a C7ÍVlri;PfTP<5 lÁnpcAlfAt ©határozták azt is, hogy a tel- !lem ^ Üj háborÚ valóságos veWt vétettünk. Nem használta ki in* békülékenyebb hangját, mert 1 lehetőségeket, nem igyekezett "agának politikai tőkét kovácsol- *1 abból a letagadhatatlan tényei, hogy egy legyőzött or^.ág a ‘Aha előtt hevert, azt tehetett vol- a* Vele, amit akart, hanem segítődet nyújtott államunk helyre- jŰHtásában és a politikai élet nneg- “dításában. Ezzel a cselekedetével, del a felmérhetetlen jelentőségű J-ágyleiküségével egyszer s minüen- ‘»rar elkötelezte a magyar népet Az, ami ma Parisban történik, "tod azt Igazolja csupán, hogy •cakítanunk kell a múlt országait 6 politikájával, az egyoldalú JYngati orientációval, mert amint azon a véleményen vannak, hogy a dumávölgyi Béke a két ország jószomszédi kapcsolatai nélkül ei sem képzelhető. A pozsonyi hídfő kérdése Fázisból jelenti a MTI: A magyar politikai és területi bizottság kedd délutáni ülésén az új- zéiandi kiküldött szólalt fel először és az ott élő nemzetiségek megoszlása szempontjából vizsgálta a pozsonyi hídfő kérdését. Megállapította, hogy Rajka és Bezenye községek kivételével a többi község átcsatolása véleménye szerint __megkaptuk németbarát ___ tttiti kánkért a kegyetlen leckét,lefogadható. 8? Jb61 xuLa-aleCkét kaPjUtí| -Ekkor Hajdú csehszlovák kikül- ígvNi«» többérdegen »zom.sz«l|d& gz61ásra és kösaö. —** . j . .fjének azért, amiért véleménvezé■ok. rtsss -*» -**-<* * «*— h-i.;' —-----V i. Ti ' tívák álláspontot és ezzel elismerte ^a.wrwd0Zk kapitalizmusaCsehf. ]ovlájda jogosságát. m ‘obW Magyarországon. Enneká pehéroroszorÍzIg y kiküldötte ?* útnak a továbbépítése nemzeti ‘Műnk fennmaradásának egyetlen “űtositéka. Ezt az útat azonban lehet másként elképzelnünk, ílÍT|t a Szovjetunió támogatásával, deiy tavaly, rendezett állami Jethez segített bennünket és a jfvöben Igen nagy része lesz gaz- dági életünk helyreállításában, i .«a reálpolitikát követünk, ha *®rttl elmélyítenünk azt a barátit!0*, amely bennünket most a .tovjetúniöhoz kapcsol, jövőnket al«16en legtöbb feladatunkat véltük eL fb. j. ár) A londoni rádió jelentése szerint Sztálinnak az a -kijelentése, hogy jes ülésen minden egyes békeszerződést mint egészet vesznek fontolóra. Mihelyt a teljes ülés október 5-től kezdődően megkezdi a javaslatok előterjesztését, a kül- ügyminsizterek tanácsa nyomban hozzálát, ezek fontolóra vételéhez. Folytatása Newyorkban Bevin Javasolta, hogy a külügyminiszterek tanácsa ezután Newyorkban folytassa munkálatait a békeszerződésekkel kapcsolatban. Byrnes a munkának Párisban való folytatását indítványozta. E tekintetben határozott döntés nem történt. Bovin azt is javasolta, hogy amennyiben a bizottságok október 5-ig nem fejeznék be munkájukat, a hátralévő kérdésekben a döntést a teljes ülés hozza meg. Molotov ezt ellenezte. Végül a javaslatot elvetették. Azt is imüt váiiyoztó bevin, hogy a kültigyminiszterhelyettesek október 22-én /üljenek összes Newyorkban a. végleges békeszerződések előkészítése céljából és a. külügyminiszterek tanácsa november 1401 7-ig folytassa a helyettesek munkáját, továbbá, hogy november végén kezdjenek hozzá a Németországra vonatkozó kérdések megtárgyalásához. Az, indítványok felett nem döntöttek. szélyében, világszerte nagy érdek' lődést keltett. A kommentárok közül sokan kapcsolatba hozzák ezt a nyilatkozatot a négy nagyhatalom külügyminisztereinek a párisi értekezlet megnyorsítására vonatkozó igyekezetével, valamint Éden- r.ek azzal felhívásával, hogy a Nyugat és Szovjetoroszország viszonyát új alapokra kell helyezni. Clayton amerikai külügyi államtitkár igen fontosnak mondotta a ryilakozatot. Wallace úgy nyilatkozott, hogy Sztálin és Éden nyilatkozata reménységet hoznak világszerte az emberek millió száNewycurkban Sztálin nyilatkozatának hatására az értéktőzsdén is javulás állt be. A Szovjetunióban nagy megkönnyebbüléssel fogadták Sztálin miniszterelnök nyíl atkozatát. Az orosz nép ugyanis meg van győződve, hogy ha Sztálin azt mondta, nem lesz háború, akkor tényleg nem is lesz. Párisban a békeértekezlet megfigyelőire is nagy hatást gyakorolt a nyilatkozat. Londonban Sztálin nyilatkozatát 0 lapok általában örömmel fogadják. Vissza Roosevelthez Newyorkból jelenti az AFP Az Amerika és a Szovjet között mutatkozó feszültségnek az az oka, hogy Amerika szakított Roosevelt politikájával — mondotta Browder, az amerikai Kommunista Párt volt vezére. Hozzátette, hogy Roose- vélt. egyenlő félkásyt _ kezelte a Szovjetuniót s ezzel megnyerte bizalmát és ragaszkodását. Csak akkor állíthatjuk helyre azt a viszonyt és csak akkor építhetünk fel tartós békét, ha visszatérünk áhhoz a politikához, amelyet Roosevelt követett —■ mondotta Browder. Truman az,t akarja, hogy Roosevelt utóda legyen, akkor ki kell vennie az amerikai külpolitika irányítását Wandenberg kezéből — tette hozzá. Londonból jelenti a MTI: Az. angol rádió újból foglalkozott Sztálinnak a Sunday Times kérdéseire adott feleleteiviel és idézte a Times diplomáciai tudódtójá nak következő megállapítását: Sztálin nyilatkozata nagyon sok kételyt eloszlatott és sok kérdés megoldására alkalmas kiindulási alap. Nyilatkozata a legalkalmasabb pillanatban hangzott el. Lényegesen enyhítette a nemzetközi feszültséget és új bizalmat öntött az orosz népbe. Hajdú csehszlovák delegátus felháborító támadása a magyar demokrácia ellen ugyancsak támogatta a csehszlovák javaslatot i és többek között kijelentette, hogy az öt község ügyében a megoldást meg lehet találni. Amire tekintettel kell lenni, az a .rajkai zsilip kérdése, mert nézete szerint ezt nem leshet figyelmen kívül hagyni. Kanada delegátusa az ügy további beható tanulmányozását jai vásottá. Az ülés második részét a sajtó kizárásával folytatták. Október 5-tg... Ottó Adolf tornatanár hat hónapot kapóit a népbíróságon i^teg, beteg ember állott a nép- q ősig K o t s i s tanácsa előtt, ‘tó Adolf, a német gimnázium tornatanára, aki, . hogy állá- megkapja, belépett a volks- /*nd szervezetbe. A népbíróság a ^yornatékos enyhítő körülmények .^Ámításával a legenyhébb bűn-. i**ttel sújtotta és hat hónapi jjttóare ítélte. Ebből is 5 hó és kitöltöttnek vett. A jjjgj^yészaég az ítéletet megtel* Páriából jelenti a Reuter: A négy nagy keddi megbeszélésén elhatározták, javasolni fogják m a párisi értekezletnek, hogy fogadjon el olyan menetrendet, amelynek értelmében az összes bizottságok október 5-ig fejezzék bei.a szavazást. Az- előterjesztett javaslatok és pótindítványok ‘tekintetében a külügy- miniszterek ■ azt is elhatározták, hogy <iz értekezlet teljes üléseit október 15-Tg befejezik és ennek érdekében javasolni fogják, hogy á bizottságok szükség esetén határozzák meg a felszólalások szá^ mát.' Amennyiben egyes bizottsá- gok október 5-ig nem tudnák mun-' Pár is, szeptember 25. A magyar albizottság kedd délutáni ülésén annak a lehetősége is felmerült, hogy a pozsonyi hídfő kiszélesítésére irányuló kérdés- íren kompromisszumos megoldást fogadnak el. Éhhez elsőnek az úi- zeelandi delegátus szólt hozzá, aki felvetette a kérdést, vájjon nem elégítené-e ki Csehszlovákiát valamivel kisebb terület? Hajdú cseh delegátus, majd Ukrajna kiküldötte szólalt fel, aki támogatta a csehszlovák pótindit- ványt. Kanada képviselője egy-két napos haladékot 'kért a kérdés, tanulmányozására, de az elnök hivatkozva arra, hogy a bizottság munkáját október 5-dg be kell fejezni, elutasította a kérést. Az ausztráliai kiküldött ezután több kérdést tett fel Hajdú cseh delegátusnak, majd Kanada delegátusa kérdezi meg, hogy a terület átengedése esetén milyen státutum ienn’e érvényben az ott élő magyarok számára. Hajdú válaszában kifejti, hogy ezek a magyarok. élvezni fogják az emberi jogokat ( vájjon a többi Csehszlovákiában élő magyarok miért nem élvezhetik ezt? szerk.) vagy pedig külön megállapodássá! a magyarokat a fennálló cseh—magyar lakosságcsere-egyezmény értelmiében kicserélik.' A vita' végén Ha'jdu cseh delegátus azt kérte, hogy nyilt ülésen szeretne válaszolni a magyar delegáció szombati .nyilatkozatára. Az elnök kijéienti, hogy az albizottságot nem érdekli, hogy Hajdú milyen választ ad a magyar delegációnak, hanem csak az, hogy oz albizottság tagjainak milyen választ ad. A csehszlovák kiküldött ragaszkodik‘ ahhoz, hogy válaszoljon a magyar delegációnak. Az elnök kijelenti, egyáltalán nem szükséges, hogy Hajdú válaszoljon a magyar delegációnak. Miután a csehszlovák kiküldött ragaszkodik álláspontjához, az elnök megadja neki a szót. Hajdú gúnyosan vitatkozik a magyar statisztikai adatokkal, amelyeknek pontatlanságát szerinte az egész világ ismeri. Hajdú szerint vakmerőség, hogy' egy volt fasiszta, ellenséges és levert ország, amilyen Magyarország, amely húszi éven belül kétszág, fmszer vett részt támadó háborúban és ezer éven keresztül rab- szolgasorsban tartotta a szlovákokat, majd Hitler oldalán {harcolva megtámadta «a békés Csehszlovákiát, nggressziv szándékokkal gyanúsítja Csehszlovákiát. Csehszlovákia a legerőteljesebben tiltakozik a magyar delegáció szombati pimasz nyilatkozata ellen. Az albizottság tagjai a felszólalásra nem reflektálnak, amelynek elhangzása után a zelnök Csehszlovákia kérésére zárt ülést rendel el. Az újságíróknak el kell hagyniok a termet. A nyilt ülés 18 óra 45 perckor ért véget. ' Hajdú úr, íj csehszlovák delegátus c felháborító és a magyar demokráciát súlyosan sértő nyilatkozatára a hivatalos magyar körök hisszük, hogy a mélió választ meg {fogják adni. Addig is, meg kell állapítanunk, hogy ilyen és hasonló durva és sértő támadásokkal azok szoktak élni, akik a tényekből és {érvekből kifogytak. És mégegyet meg kell állapitanun k, hogy Magyarország, amelynek múltbeli vezetői tényleg fasiszták voltak, legyőzve és kifosztva saját és csakis saját erejéből megteremtette a magyar demokráciát. Biztosította az országban a félelem nélküli életet, súlyos és példás ítéletekkel torolta meg a fasiszta bűnösök vétkeit és szerényen megkérdezzük: vájjon mindezt elmondhatja-e magáról Csehszlovákia is... A szakszervesetek világszövetsége a békéért Londonból jelenti a MTI: A világ szakszervezetei szövetségének végrehajtó tanácsénak new- yorki ülésén elhatározták, felhivást intéznek a szövetség 70 millió tag jóhoz, tudassák kormányaikkal, hogy nemzeteik ellenzik az új bátrára való 1 észülödést
