Új Dunántúl, 1946. szeptember (3. évfolyam, 196-220. szám)
1946-09-25 / 216. szám
15 j I) U N A W T W L 1946 szeptenfify.P A munka becsületével keli kiköszörülnünk ■azt a csorbái, amelyet a háború éjféli becsületünkön H&jckt Gyula és Szabó Pál Zoltán eiv'ársak ismertették Pártunk álláspontját a mohácsi község poll i kai gyűlésen Pártunk meghívására Mohács közönségének szine-java töltötte meg vasárnap délelőtt a városház közgyűlési termét, hogy részivé-, gyen a várospolitika tárgyában összehívott gyűlésünkön. A Himnusz elé ne kié se és Földvári János járási titkár megnyitó szavai után H a j d u Gyula elvtárs tagla'ta a mindenkit foglalkoztató kérdést, milyen legyen és milyen •esz a most épülő új világ. Az kétségtelen, hogy nem kívánhatjuk a régi rendszer folytatását, mert nem akarhatjuk a kríziseket, melyeket ezen rendszerben elszcn. vednünk kellett és nem akarhatjuk a háborút, melyet az ránk zúdított és ránk zúdítana újból, ha feltámadna. A dolgozók világának megteremtésén fáradozik a Kommunista Párt és ezen törekvésében azonos vonalat követ nemzetköz!, országos és helyi politikában egyaránt — Ncmzetköizi téren fel kell hagynunk az irredenta ábrándokkal. — mondotta Haidu elvtárs. — Ne kardot csörgessünk mely amúgy sem létezik1, hanem egy ■magasabb demokrácia kiépítésével teremtsük meg azt a vonzerőt, mely a lecsatolt részek magyarságát visszahozhatja. Ne kacsintgassunk ide-oda és ne spekuláljunk. az oroszok iránti barátság hirdetése mellett olyan lehetőségre, hogy az oroszokat meg fogják támadni a nyugati hatalmak hanem ismerjük végre fel a reális, helyzetet. A Szovjetunió gazdasági érdekében áll, hogy bennünket nyersanyaggal ellátva átvegye a magyar ipar termelésének egv- ‘ részét, nekünk meg érdekünk, hogy iparunkat foglalkoztassuk termélvényeink jelentékeny részét lakosságuk rendelkezésére bocsássuk, anélkül, hogy a nyersanyagokért pénzt kelljen exportálni. Csak a Szovjetuniótól várhatjuk a politikai és gazdasági támogatást, mely talnraállásunk elengedhetetlen feltétele, szükséges tehát, hogy külpolitikánkat ezen felismerés szabja meg. —• Azonos vonalon halad orszá-l gos belpolitikánk, melynek fel-1 adata, hogy vegetvessen a ■ mult I idők elnyomó rendszerének és ki- * építse a demokratikus rendet. Nagyok ennek nehézségei cs szenvedései, de ne feledjük, hogy ezeknek okozói azok, akik a háborút és az ország pusztulását felidézték. És bízhatunk, hogy az a rendszer és azok a pártok, melyeknek volt ereje és tudása, hogy az inflációt megtörjék és jó pénzt teremtsenek, rendelkeznek azzal az erővel is, mely a további nehézségekkel meg fog birkózni. Az árak letörése most a főfeladat, mert nem tűrhető, hcigy a dolgozók, — miután viselniük kell a>z infláció egész terhét, most a pénz- stabilizáció költségét is egyedül fizessék. — Ezen elgondolásból követeljük a malmok községe- sitését is — hangsúlyozta Hajdú elvtárs — hogy legyen vége azon uzsorának, mely a parasztok millióinak létérdekét veszélyezteti néhány ezer malomtulajdonos javára. — Következetes átgondolással követ végül a Kommunista Párt nzonos vonalat a községi politikában is. Mohács egy alvó város, melynek' fejlődése évtizedek óti megállt. Fejleszteni kell itt a fö'd- rriűvelést, hiszen a mohácsi szigetből intenzív munkával, öntöző- csatornák kiépítésével egy óriási kertészetet lehet formálni, melv o dolgozók tízezreinek biztosíthat jó megélhetést és .városok sorát láthatja el kerti termékekkel. Utak és vasutak helyes vezetése, a dunai hajózás és a mohácsi kikötő tervszerű kiépítése pedig természetes telephelyévé tennék a várost olyan iparok számára melyek termékeik részére a Balkánon találnak piacot. Egyes konkrét célok ismertetése után ezen politika támogatására hívta fel Haidu elvtárs mindazokat. akik siaját egyéni boldogulásukat emelni, de az emberiség, a haza és városuk sorsát is fellendíteni kívánják. Fel kell emelni gazdasági és ku fnréjis ™»af- kofásban a fejlődésben visszamaradt Mokscso4 Hajdú Gyula elvtárs mindvégig nagy érdeklődéssel és lelkesedéssel fogadott beszéde után dr. Szabó Pál Zoltán foglalkozott részletesen Mohács város községpolitikai kérdésével. Megállapította, hogy Mohácson a század- forduló óta semmiféle jelentékeny fejlődés nincs. Visszatükrözik ez a lakosságszám csekélv növekedéséből. Nem csoda, hogy a város nem fejlődhetet, mert a mohácsi járás sem volt fejlődő- képes. 1869-től km'-ként 52-ről mindössze 60-ra tudott felemelkedni a lakosság száma a járásban, míg ugyanakkor az ország népsűrűsége csaknem megkétszereződött. Kipusztultak Mohács régi, híres fuvarosai, mert a vasútépítés fölöslegessé tette őket. Mohács azonban csak harmadrendű vicinálist kapott és hajóállomása sem érdemli meg a kikötő nevet. Művelődése is fogyatékos, mert a hat éven felüli lakosságból minden hetedik ember analfabéta, a kültelki lakosságból pedig minden ötödik. Lassú va- gyonosodásának tükre, hogy még 1930-ban is 4000 ház közül kőből vagy téglából, csak 655 ház épült. Mohács életét fel kell pezsdi- teni, be kell kapcsolni az országos forgalomba, melynek elengedhetetlen feltétele a mohács—báta. azéki vasút megépítése. Ezt a vonalat később fővonalasítani kell és Eszéken keresztül a Balkán felé való kapcsolataink ütőerévé kell tennünk. Addig is javítani kell Mohács személyforgalmát, úgy hogy ia mohácsiak Pécsen kc- , resztül közvetlen személykocsit (tapjanak Budapestre, kedvező menetrendi vonatokhoz való csatlakozással. Ki kell fejleszteni a dunai kikötőt korszerű berendezésekkel, tárházakkal és a szigeti Duna- ágban téli kikötővel, valamint hajójavító műhellyel. Dunántúl teheráru forgalmát Mohácson át kell a Dunára irányítani. v - , „ Ki kell fejleszteni a közutakat is. Kivált sürgős és aránylag kis költségeket jelentő tétel Jenné a mohács—kölkedi bekötő út helyrehozatala. MOHÁCS ÉLETE ÉS GAZDAGODÁSA erősen összefügg a mohácsi szigettel A jelenlegi költséges átkelés rendkívül veszedelmes mert eiriasztja a szigeti termelőket Mohács város piacától. A termelők egy része Bajára igyekszik, holott természetes útja Moháévá vezetne. A sziget telefonösszeköttetése rendkívül hiányos és a lakosság a villanyvilágítást is nélkülözi. A híd kérdés? még sokára lesz megoldható. Addig azonban kedvező átkelési viszonyokat kell teremteni. A szigeten alig 4000 ember él, holott ilyen gazdagon termő területen tízszer ennyi is megélhetne. Földje alkalmas konyhakerti művelésre, könnyen öntözhető és jól terem. A gyümölcsfák közül az alma vált be legjobban. . azonban ennek szakszerű kihasználása és művelése inkább hanyat- I lőtt, mint fejlődött volna. A bogyiszlóiak példát mutattak arra. hogy hasonló fekvésű földeken hogyan kell olyan paprikát termelni, melynek minősége és híre vetekszik a szegedivel. Régen híresek voltak a lovak, ma a lótenyésztés nincs azon a színvonalon, amin kellene. A sziget gazdagon ontja a takarmányt és ígv a legkiválóbb tejelő állatokat lehetne tenyészteni a mintagazdaságokban. A dunai halászat a hajózás élénkülésével csökken. Viszont a szigeti erekben és tavakban remek haltenyészetet lehetne létrehozni, mely pótolhatná a halászatban azt, amit .a Dunán fokozatosan el kell vesztenünk. A tagosítást be kell fejezni és közmegelégedésre végre kell hajtant a hatóságilag illetékes felmérések a'apján. A MEZÖGAZDASAG FELLENDÍTÉSÉVEL együtt jár az ipar fellendítése is. Nagyméretű kcnderfeldolgozó üzemet kell létesíteni melyre az országnak különösen nagy szüksége van. Tekintve, hogy a pél- monostori cukorgyár Jugoszláviának dolgozik, a kaposvári pedig túl messize van. egy kisebb kapacitású cukorgyár létesítése indokolt Mohácson, annál is inkább, mert környezete kitűnően alkalmas a cukorrépa termelésére. A gyümölcsöt, zöldséget, húst, halat egy konzervgyárnak kellene feldolgoznia. A mohács-sziget önmagában bőséges anyaggal tudna ellátni egy tekintélyes konzervgyárat. —• Végül meg kell említenem a mohácsi népművészetet — mondotta Szabó Pál Zoltán clvtárs — Különösen a fazekasságot, a soká- cok remek szőttes készítését és a búsóákircok faragóművészeteit. Ftzekből idegenforgalmunk megindulásakor szintén pénzelne a lakosság egy része. A népoktatásban az anyanyelvi oktatást kérjük és erős küzdelmet az írástudatlanság ellen. Meggondolandó a cigány-negyedben egy iskola felállítása, mert ennek az «’hanyagolt .néprétegnek a felemelés" közérdek. Szükséges a gimnázium államosítása, a szabad- cktatás fejlesztése és a sokágú népművelés kifejlesztése. A polgári iskola ablakai az ostromnál megsérültek és még ma sincsenek helyrehozva. Ennek sürgős rendbehozatala a tanítás érdekében elsőrendű követelmény. A mohácsi tehe.tős lakosság az iparossággal összefogva már eddig is helyrehozhatta volna a saját gyermekeik tanítását szolgáló épületet. A járványos megbetegedések jelentős pusztítása valamint a gyermekhalandóság szorosan ősz. szefügg a rosaz ivóvízzel. Az udvarokat szennyvíz ó'iak és emésztő gödgök fertőzik. Elsőrendű szükséglet a vízvezeték1 és a csatornázás megteremtése. A kórházat n-m szabad hagynunk, hogy anyagi gondokkal küzködve nemes hivatását ne tudja kellőképpen betölteni. Ma, amikor új világot építünk azt a csorbát, melyet becsületünkön a szégyenletes háború e ?tett, a munka becsületével kell kiköszörülnünk és ezért a magyar gazdának, iparosnak és értelmiségnek a munka versenyére kell kelnlök és be kell bizonyítani azt, hogy a haza földién jólétet tudunk teremteni, csak ennyi, hanem sokkal több magyarnak. Az előadáshoz Bartók helvcttes polgármester szólt elsőnek hozzá, aki a maga részéről helyeselte * Ma var Kommunista Párt községpolitl- kal álláspontját és kérte a partot, hogy a várost ilyenirányú törek vésében támogassa. Ezután a szakszervezet részéről Somogyi elvtársunk sürgette a tanonciskola és tanoncotthon felállítását, szövetkezetek létesítését, a kaszárnyák kislakásokká vaió ajakíását és a mentőállomás felszerelését. Fehérváry főmérnök beszámolt arról hogy a városfejlesztési tervek készen vannak és az itt elhangzottakkal teljes összhangzásban állnak'. Harmat György az iskola fejlesztésétől bcsízéit. Elpanaszolta, hogy a város az ipariskolában csak óraadókat alkalmaz, holott ez az olcsó megoldás nem szolgálja a fiatal taniirok jogos érdekeit és a városra nézve sem kedvező. Második bölcsőde felállításának szükségességét hangoztatta és felhívta a figyelmet a menhelyi gyermekek szörnyű sorsának a megjavítására Orbán Vilmos szerint a múltban Pécs város javára kívánták Mohácsot elsorvasztani. Harcolnunk kell a butaság és a tun vaság ellen, mely meggátolja a gazdasági fejlődést. Glauber János a szabad kikötő fontosságát emelte ki és a sziget gazdasági jelentőségére hívta fel a figyelmet. Lányi Márton szerint er°s. togó propaganda van a n>0““ , sokácok anyanyelvi oktatása f- len. Megállapítja hogy a Duna gőzhajózási Társaság * ® hács—villányi vasút érdé«1’ nyomta el a mohács—hátasz vasút építését. Végül T i h * ® j _ apát-plébános szólalt fel es Jvl. lentette, hogy minden tekintető pártfogolja az anyanyelvi , kérdését és ennek érdekében dig is mindent megtett. A ten tíz iskolában 9 tanerővel lyik az oktatás és a tanítás ®* mán a sziget kulturális ^ dottsága fokozatosan javul - szükség van az állam segíJseSS a népoktatás fejlesztése érdé ben. kör* A mohácsi pártszervezet a ségíejlesztési javaslatokat P J. ramjáha vette és azok kérész viteléért Mohács javára ^ viszonylatban is akciót ’•'“yi-iju nek aiz akciónak élére dr. •J.yjf Gyula, országgyűlési képvl , elvtársat kérte fel akit b>z tett a párt bizalmáról és ’n®„jj. város közönségének szintP®1. ról ■ - *■ - •. • • Negates slsílek, rendőri felfigyel eláll álló ímrtdíslák jelenikezzeflé*1 loH Trai kepßpde'yflel osztogat e rendőri fe?fi#ya’c,<, álló dr. Mcty* s penzuftyigasgaió-heHyette’’ ,, nil Nem tudjuk, milyen érdemek í nagyobb dicsőségére alapján kapták az elmúlt re- js helyettes vezetője # ™ zsimben a trafikengedélyeket. { De sejtjük, hogy nem baloldali " magatartásuk miatt osztották ki ezeket az engedélyeket a vitézek és kapcsolt részeik között. A hadirokkantak és hadiözvegyeknek adott dohányárú« engedély kérését természetesen mi is rendbenlévőnek találjuk, hisz ők tehettek legkevésbbé arról, hogy egy hazúg és céltalan háború oltárán férjüket vesztették el. De nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy Pécsett még ma is trafikengedélye van a német származású Mxon fivéreknek, ill. nővérüknek, mert egy család úgylátszik, egy egyedülálló hölgy és két kegyelmes úr, szegények bizonyára nem tudnak megélni altábornagy! nyugdíjból. ■Nem nézhetjük azt sem, hogy a pécsi dohánynagyáruda egy Pécsett teljesen ismeretlen hölgy kezében van ,aki havi busás bérért azt bérbeadta olyannak, aki nem elégszik meg a dohány- nagyárudn jövedelmével, hanem illegális cigarettacsempészés miatt a budapesti rendőrség elé került. De folytathatnánk a sort, megnézhetnénk a rendőri felügyelet aiatt álió Szabadság-uti trafikos és a többi hasonszőrű engedélyes ügyét. E helyett felvetjük végre a kérdést, hogy mikor veszik szigorú revízió alá a pécsi dohányárusok negedélyeit? Ez a kérdés, most már azért aktuális, mert a napokban jelent meg a pécsi pénzügyigazgatóság rendeleté, amelyben felszólítja az érdekelteket, hogy 8 napon belül adják be kérvényeiket tra- fikengedélyek ügyében. A kérvényeket dr. Matyue pénzügyigazgató helyettes úrhoz kell beadni,' ahoz a dr. Mátyushoz, aki szélsőjobboldali magatartásai miatt rendőri felügyelet alatt áll s aki a R-lista bizottság FELVÉTELI VIZSGA Az Erzsébet Tudománvegyete- men szervezett jog. és államtudományi esti munkástanfolyamra utólagos felvételi vizsgát tartunk pénteken, 27-én 17 órakor azok részére, ,akik betegség, vagy más elháríthatatlan ok miatt a felvételi vizsgán nem jelenhettek meg. Ugyanezen időpontban jelentkezhetnek a szakszervezetben felvételre azok is, akik önhibájukon kívül eddig nem jelentkezhettek. A felvett hallgatók szeptember 30-án, hétfőn 12 óráig iratkozhatnak be a questurán. Akik ezen időpontokat elmulasztják, ez évben a tanfolyamon már részt nem vehetnek. Az előadások 30-án 18 órakor kezdődnek. ügyigazgatóságnak. _ k0# Ez a Mátyus ur fog els° dönteni az új traf ikenge<? .v » sek ügyében. Tehát feIhlV-J a(oS levitézlett vitézeket, a tiszturakat, a íendőri fpJUrj,oíí alatt álló imrédistákat, ^el sürgősen adják be kérvén! nen> mert soha ilyen alkata^ volt trafikengedély szerzed ^jjj. És egyúttal üzenjük a P f3?- kai magatartásuk miatt ® jji sizmu.sbán éveket ült elv'^jto- özvegyeinek, a rokkant k° ^auráknak. hadiözvegyeknek, . # kaszolgálatos rokkantak® ad;®' özvegyeknek, hogy ne t£s nak, kár a bélyegért, Mafioso* vigyáz arra, hogy a Jr,: .^e*' körébe csak meg bízhatók 1 senek. esi' „I Korai még az a jobboldali berkekbe®' & volt befurakodni a fl P*. kultúrházban rendezet^f{gi!*j vészelőadásra és annak szórakozásra összejött K jjgj gét megbotránkoztatni ® ta tüntetéssel. Kár a D- hazamenekedett és |t •' nálótáborokból kiszab»® t p®f tál uraknak ilyen becc, ,eri# vokálni, mert ha a* \ ^í#* táborok egyrésze ®L megnyugtatjuk őkelm* ß? rad még számukra e ,y ebben az országban, | tanulják: a demokrác* lehet packázni és jflJ íé^ ,,|l akik akárcsak egy el®*V vissza akarják hoznj ® gziftr Időket. „Kitartás, élje® ^ jelszóval mentek h® házba, hogy az ott lekezett kommunista . f 9 jj, provokálják. Kitartás eT lasl hangoztatták &'1 jpO® ^ úgylátszik még "®^0lt “V meg, hogy hazugság y hogy Szálasit egy®' ^ (elhagyták és hogy eb - szátíban ;többé nem ’ , tartás, sem egyéb z°\gre A fasiszta ifjak egy® ^á0 helyen vannak, hiáb ÁáJ borgőzös fejjel, b°gyt f éjszakára sikerült v>' (f' visszahozni a n^ „nek 1JJ amiből elege volt i:' ;líté f szágnak, lamely a ™ siszta brigantik most a párisi vádlóéit V Ne tévesszen meg ' fC’ »■ az intcrnálótáborojVjoIJ® J feloszlatása, ne - jjjoS,, v botor sem, hogy cf.,;la0 .«é^1 jeladás a tegnapj .,fer£iJ,l-fi-I,x" UJJ .V o*. siszta világ mert higyjék el 1 keservesen fognak ’ ^ den, a legcsekélyeb® lengésért is.
