Új Dunántúl, 1946. szeptember (3. évfolyam, 196-220. szám)
1946-09-25 / 216. szám
HESa tOMMMŰÜMki Szeptember 28-án nyílik meg Budapesten az első béke vásár M AGYAR K 0 M M U N i S i A !> Á fi f B É I D U N Á N TU il L A P JA ü ÉVFOLYAM, 216. SZÁM ARA 40 fillér PÉCS, 1946 SZEPTEMBER 25. SZERDA Tovább folyik a vita a csehszlovák kitelepítést Javaslat körül fázisból jeleníti a MTI: A ®«gyar politikai és területi bízott. ^9 tótfői ülésén az előző ülés Jegyzőkönyvének hitelesítéséhez a csehszlovák delegátus szólalt fel. Megemlítette, hogy a legutóbbi “'ésea, amikor a bécsi döntés kö- vetkezményeinek semmissé nyil- 'ínitására vonatkozó pótindítványt “'gyalták és azt a gazdasági bi- «ttság elé utalták, megjegyezte, -9Y Csehszlovákia fenntartja az^ 12 álláspontját, hogy ez a probléma politikai bizottsághoz, nem a gazdasági bizottsághoz tarjak. A bizottság a csehszlovák -/^tartást beiktatta az üiés jegy- ‘«öayvébe. Utána a bizottság áttéTt a cseh- movákiai 200.000 magyar kitele- f'tésére irányuló csehszlovák jji- ’«slat vitájának folytatására. Ősének Jugoszlávia delegátusa E2^ fel. . A csehszlovákiai magyarság át- ’öaPitáse olyan középeurónai P'obléma — mondotta — amelyet I äl0t>at pozitív szellemben kell etdeaai. Ez a kérdés a középeuró- béke komo'y előfeltétele. _ fontán, kifejtette, hogy a cseh- .ovíkiai magyarok áttelepítése '®Jt időszerű és mi indította n .^bszlovák delegációt a kérdés ^■^«Hésére. Az első világháború ,<yit ü magyar vezetők elnyomtak . :Itóir kísérletet, hogy a szláv Y;*2etek szabad, független aem- ^ államokat létesíthessenek. A “ háború közötti időszakban a (iüyar vezetők ózonnál' Hozzálátja ehhoz, hogy terveket szöjje- újonnan teremtett Jngoszlá- t,, Csehszlovákia ellen. A béig döntés után Magyarország elkelt« Szlovákia egy részét és a L0v&ok lelkében mély nyomokat azok a szenvedések, ame- p,jOiel Horthy elvadult banditái Rótták őket" Indokolt a cseh- t,uvák nép kérelme, amikor azt dg] j®. hogy a jövőben ezek a ne. ismétlődjenek meg. ^Sadhatatlan, hogy Magyaror- Cjpon valóban vannak vigasz- jelek. Magyarország új “««lokratikus útra lépett; • sok *°»okratikus teljesítmény tárgyalható Magyarországon és j önt a békekonferencia, előtt Jj “^ayar delegátusok előadták, t.^gyar imperializmus nem fog .’tó felbukkanni az új Magyarságon. Hiszünk ezekben az cdfásokbaan, sajnos azonban a »ellem nyomai a felszínen ; *9 ®eg-megjelennek. ÓSjAútóbbi ülésen az amerikai Péjjd.íhs megemlítette Jugoszlávia 'ötolri *'• ,am<ílY Magyarországgal két Qali szerződéssel rendezte a >. ,?Jr8*Ag kisebbségi problémáját, Bit a jugoszláv delegátus 9gy ® kölcsönös és szabad meg- 'é bőssel létrejött kisebbséqcse- tl, J*111 lehet példaképpen íelhoz- ^eia a megegyezéssel IttoCj® kicserélés más, mint az . és mért Csehszlováikia ''Cy/’ ^ár Magyarországgal ha- v°lt t< 0<JYezményt. Módunkban, f-íjt jW ennek n megállapodásit J? eredményét; Nem-helytálló ^4.>ikai delegátusnak az a ' W,‘^P'^ása sem, hogy a magyar , v megállapodás által •á hUE®* bármiféle kisebbségi A lakosság kölcsönös kicserélésre irányuló egyezményei Jugoszláviának az volt a szándéka, hogy nemzetközi megállapodás útján megnyissa az úitat a határain kívül és Magyarországon élő fiai számára, hogy azok szervezett formában visszatérjenek hazájukba. Jugoszlávia azt hiszi, amikor támogatja a csehszlovák javaslatot, hogy az áttelepítés lefekteti Magyarország és Csehszlovákia között a jószomszédi viszony alapjait és megszüntet minden bizalmatlanságot a két ország között. Ezután Pehéroroszáország delegátusa szólalt fel és támogatta a csehszlovák követelést. Hangoztatta, hogy a Csehszlovákiában élő magyar kisebbség nehézségeket állított a Csehszlovákia és Magyarország közötti jószomszédi viszony előállítása útjába. A magyar kisebbség jelenléte Csehszlovákiában bosszú időn keresztül különböző revíziós törekvésekre adott tápot, amelyek Csehszlovákia ellen irányultak. Ezután Anglia delegátusa szólalt fel. Higyje el a csehszlovák delegáció —- iiioiidvtfa —, hogy Anglia teljesen megérti Csehszlovákiának azt az óhaját, hogy megtalálja ennék a kérdésnek a megoldását, amely a múltban annyi nehézséget és kellemetlenséget okozott. De talap még kellemetlenebb hatásai lesznek, ha ragaszkodik jeleníti elgondolásához, hogy erőszakos úton túrja ki az országból a 200.000 magyart. . Ezután Ukrajna delegátusa támogatta a csehszlovák javaslatot, majd Masaryk hangoztatta az áttelepítés szükségességét és szintén hozzájárult ahhoz, hogy a problémát az albizottság elé utalják. Csehszlovákia vállal minden kötelezettséget. a lakosság méltányos és emberséges áttelepítésére és reméli, hogy az albizottság olyan megoldást fog javasolni, amelyet mindkét fél elfogad. A felszólalások után a bizottság a magyarok áttelepítésére vonatkozó pótindítványt az albizottsághoz utalta. Ezután áttértek a magyar békeszerződéstervezet V. cikkelyére és ruind az V., mind a VI cikkelyt elfogadták. A VII. és VIII. cikkelyt szintén elfogadták. Ez utóbbihoz Ausztrália terjesztett elő pótindifványt, amelyben kérte, hogy Magyaror- szag mielőbb csatlakozzék az Eflye- sül-f Nemzetek különféle gazdasági és szociális testületéihez. Most azonban visszavonja az indítványt, mert örömmel tapasztalta, hogy a napokban Magyarország csatlakozott a meglévő ilyen szervezetekhez. A IX. cikkelyt szintén egyhangúlag fogadták el. A Ev. cttvkefy twán Jugoszlávia IX/b új cikkely beiktatását javasolta arról, hogy Magyarország adja vissza Jugoszláviának azokat a kulturális és történelmi okmányokat és műkincseket, amelyeket Magyarország Jugoszlávia • megszállásakor elhurcolt onnan, Csehszlovákia támogatta ezt a jugoszláv pótinditványt. Az amerikai delegátus szerint a kérdést jobban meg kell vizsgálni, ezért kéri az ülés elnapolását. Ukrajna szintén kérte az ülés elnapolását, végül is a bizottság így döntött. Politikai és katonai felderifők terjesztik a háborús veszély hírét — mondotta Sztálin generalisszimusz egy angol lap munkatársának adott nyilatkozatában Moszkvából jeleníti a MTI: A moszkvai rádió jelenti, hogy Sztálin generalisszimusz a Sunday Times levelezőjének írásban eléje terjesztett kérdéseire válaszolva kijelentette, hogy ^Itt-^^tetiség száméra a jogok e9Yei*lőségét biztosítja. nem hisz reális háborús veszélyben. Azok, akik ezt a hírt terjesztik, főleg a katonai és politikai. ielderítök. Ezekre a híresztelésekre azért van szükségük, hogy megfélemlítsék a naiv politikusokat és ezzel egyes kormányoktól több engedményt tudjanak kicsikarni és hogy megakadályozzák a háborús költség- vetések csökentését és a csapatok leszerelését ( Igazi háborús veszély valóban nem áll fenn. A tartós béke legfontosabb biztosítéka Németország t lefegyverzése és demokratizálása. Az a’ feltevés, hogy Nyugateurópá- ban a kommunista pártok politikáját Moszkva diktálná, abszurd *és ezt Hitler és Göbbels szótárából kölcsönözték.’ Kijelentette Sztálin, hogy ■ kétségét kizáróan hisz a Szov- jelúnió és a nyugati demokráciák tartós baráti együttműködésében, az ideológiai különbségek ellenére is. Merj van győződve a Szovjetunió és Nagybritannia együttműködésének lehetőségéről és ehhez jelentékenyen hozzájárulhat a kultÚTá- lis és gazdasági kapcsolatok kimé- iyítése is. Ajz atombombára vonatkozóan kijelentette Sztálin, hogy nem hiszi, hogy az valóban komoly tényező lenne, mint egyes politikusok gondolják. Az atombomba megfélemlítheti a gyenge idegzetű politikusokat, de nem dönthet el háborúkat. Kijelentette végül Sztálin, . nem kételkedik abban, hogy a békés együttműködés a kommunista és nem kommunista országok között nemcsak, hogy csökken, de növekedhet is. Gyöngyös» külügyminisztert Magyarország létfeltétel«, hogy a Szovjetunióval: tartson fenn! Parisból jelenti a MTI: A Szovjetunió békekildöttsége hétfőn Gyöngyösi János külügyminiszter és a magyar békedelegáció tiszteletére ebédet adott. Molotov külügyminiszter pohárköszöntőjében hangoztatta, hogyha vannak is véleménykülönbségek a béketárgyalások sorin, a Szovjetúnió és Magyarország között, bízik abban, hogy a két állam politikáját a barátság szempontjai vezetik. Gyöngyösi János külügyminiszter válaszúban hangoztatta, a magyar nép a felszabadulás után rögtön felismerte, hogy a Szovjet Kelet- és Középeurópó- ban a nagy rendező hatalom, amely tartós békét tud biztosítani a népek között. Nagyon sajnáljuk — mondotta —, hogy a magunk bókecéljaiban ellentétbe kerültünk a Szovjetunió céljaival, de reméljük, hogy még azokban a kérdésekben is, amelyeket már eldöntötték, megkapjuk a Szovjetúnió támogatását ahhoz, hogy a szomszéd államokkal a jóvi- szouiy és a tartós béke kialakítható legyen. Magyarország létfeltétele, hogy a Szovjetúrüóval jóviszonyt tartson fenn. „Baloldaliak voltunk és leszünk“ Szakosíts elvién nagy beszéde a Szociáldemokrata Párt ösazvezetöségi a kénén Szakosíts Árpád miniszterelnök-' helyettes tívtár.s nagy beszéde* mondott a Szociáldemokrata Párt összvezetöségi ülésén. Beszéde elején a béke kérdésével foglalkozva kifejtette, hogy Pártéban bizalmatlanságot terjeszt a magyar nép demokratikus szándékaival szemben az, omit a magyar reakció müvei. Foglalkozott egy új háború lehetőségének kérdésével és azt agyrémnek nyilvánítóba, mert mindenütt tudják, hogy a világ egyetlen népét sem lehet harcba vinni a Szovjetúnió ellen. Belpolitikai kérdésekről szólva kifejtett,e liógy a koalíciót'a Szociáldemokrata Párt fenn akarja tartanai, de a reakció offenzivába lendült. A stabilizációval lezárult az engedmények, a türelem korszaka. Új politikát akarunk kezdeni és ennek homlokterében a dolgozó tömegek problémái állanak, •teoiü afc ,víünuistri-. arra, hogy a szociáldemokraták a mérleg nyelvének szerepét töltik majd be. Mi nem állunk a jobboldal és baloldal között, balodallak voltunk és leszünk. Pártunk gerince a proletár. A ■ két ■ munkáspárt egymáshoz ■"•aló viszonyával kapcsolatosan kijelentette -Szakasits Árpád, hogy aki nem érti meg akár az egyik, akár a másik oldalon, hogy az együttműködés történelmi szükségszerűség, azt fél re állítjuk az útból. Önállóságunkat, függetlenségünket nem adjuk fel. mostani választói törvénnyel többé nem választunk — mondotta ezután Szakasits Árpád. Kisnyila- sok és fasiszták nem szavazhatnak a magyar demokráciában. Megsemmisíthetik egyes közalkalmazottak elbocsátási határozatát Budapestről jelehiti a MTI• A hivatalos lap keddi számában megjelent kormányrendelet intézkedik arról, hogy a miniszterelnök az illetékes miniszterrel egyel ér. tésben megsemmisíti a közszolgálati alkalmazásból való elbocsátási határozatot, ha már a meghatározott létszámon felül bocsátottak cl valakit, ha hadifogságban lévőt, fasiszták Jelentik még e • Washingtonból jelenti az AFP: Truman elnök Harrier ant nevezte ki kereskedelmi miniszterré. Rómából jelenti az AFP: A „Quoticöano", az Actio Catholica lapja megállapítja, hogy a Vatikán területén nincs háborús bűnös. Newyorkból jelenti a MTI: Az amerikai rádió szerint az egyiptomi okrmány- elvetette az angol- egyiptomi szerződés megkötésére tett újabb angol javaslatot Londonból jelenti a AFP: A brit külügyi hivatal olyan jelentéseket kapott Görögországból, hogy a baloldal tevékenysége egy- ,re fokozódik. A jelentések beszámolnak , azonban arról is, hoav a szélső jobboldal magatartása sem kifogástalan. Egyes helyeken megtorló rendszabályokat tesznek elsősorban az EAM tagjai ellen állal történt elhurcoltatás folytán távollévőt, hadigondozottat, szocialista, antifasiszta vagy demokratikus magatartása miatt Kátrányt, szenvedett alkalmazottat bocsátottak el, vagy ha nélkülözhetetlennek minősített alkalmazottat a végelbanás alá vonás mellőzésével ellátási, vagy szolgálat alapján támasztható egyéb igények kizárásával bocsátottak el, ha illetéktelen bizottság bírált el valakit, ha már jogellenes nyugdíjazás után történt volna az elbocsátás, végül ha valakinek elbocsátását a megszabott határidő után mondották ki. Megsemmisitheú a miniszterel- r.ök az illetékes miniszterrel egyetértésben azt a határozatot .-vjs, dmellyel hadifogságban lévő alkalmazottat bizonyíték nélkül bocsátottak el, továbbá azt, akinek férje hadifogságban van, vagy he az illető haömzveoy.
