Új Dunántúl, 1946. szeptember (3. évfolyam, 196-220. szám)

1946-09-22 / 214. szám

10 ÜJ DUNÁNTÚL J94# Mfipíembef & H U M K A r\ fv FORT JMiuikú tjjfimt tänregjpmf Volt az elmúlt rendszernek egy, a megállapítást mindenfelé. És jelszava, amely szüntelenül el-i iI)e2‘0&a,nz'^ bennünk egy áj; hangzott a rádióján, a sportelő-3 ”®cs a sportok városa. »dósok elcsépelt frázisává váltó-» Mert nézzünk szét az ország- aott és ökfömnyi betűkkel ordí-^ban: melyik az a jváros, amely tott le az usjágok hasábjairól:?,® mennyiségi., de főleg minőségi A sport mindig honvédelem! »sport terén felvehetné velünk a A nagy háború zivatara elzú-SversenytP Talán csak Debrecen gott felettünk. A rádióban új ii vehetné fel velünk ia versenyt, szpíker új szellemben beszél, a. de ő is csak a sport egyes ágai- sport fasiszta előadói letűntek,i, ban. Ha a sport összességét néz- beszédeiket elfeledte, befedte a|zük, s az összsport eredményei- mult és a régi plakát iKat is le-|nek átlagát vessizük figyelembe, vakarták már a házuk faláról. lakkor bizony arra a megáilapítás- Fordult a színpad, változott a|ra kell jusson, hogy Pécs igenis kép... 8sportváros, a magyar vidék első A magyar nép végre, idegen Isportvárosa. És érdekes: az a segítséggel bár, de lerázta magá-íj felemelkedés, ez az első helyre ról a fasiszta igát, és újjáéledt »törés már az új világ eredménye És újjáéledt a sport is. A muit|?z új. «“ff“*6» született A ££IUÍsáitf ilSglUangn frázisa: Ato^01^ •J?** J6 -Vo1* mind'» sport mindig honvédelem! — el.-j£ecs sPortJa' azo*' múlt rendszerével letűnt, miutÍban a PVSK újjászerveze­ahogy hangoztatói is eltűntek P s^vc ^P^ojatban. es eßyutem- sportéletünk vezetésének bár-í^en °tyan hihetetlen arányú fel­sőn yszékeiből* n emelkedés észlelhető Pécs sport­A magyar sportot nem tudja!Jaban- “milyennel ritkán faláIk°­megtépázni az ,ídő. A maeyarHzu* ' . >. „ ___ spo rtolók eredményei újra M-SLÉS ez te’je,s e.«eszt;ben a mun‘ jpulatba ejtik az égés? yjlágot, a ^tedménye. Pécs, a munkássport fellegvára ^Cf;iiSki^a"VarOS"j’—r bablilk;i k'1 álmát: bekerült a Nemzeti, keresiztül a pofozógép szerepét .... u' * r~ *- Bajnokság első osztályába. | játszotta a csapat a nagyszerű A P VSK másik legjobb szak- j pécsi alosztályban. Sok éven ke- ösztályának az atlétikai szakosz- j resztül utolsó volt, de a játéko- táiy mondható. Ez, úgy, mint ajs(>k fogcsikorgatva küzdöttek h magyar ttszok, labdarugók, tor­nászok, vívók és atléták újra ki­vívják azt a helyet, amedyet Ma­gyarország mindig elfoglalt a vi­lág sportnemzetei sorában. És Magyarország újra sportnagyha­talommá válik. A Horthy-rend­Négv munkásegyesülete van Pécsnek. A mégy egyesület a sport legkülönbözőbb ágaival foglalkoztatja munkástagjait, és a jó indulás után meg van a re­ményünk arra, hogy Pécs meg­tartja előkelő első helyét, sőt szer kényszer-leveníe-tömeg^-f pcidát mutatva a többi vidéki sportolói helyébe lépteik a n.un-| váróénak a munkás-tömegsport kássportolök tömegéi, a fasiszta? frfészke 'esz. .sportdiktátorok, a szellemi spor-3 Most pedig bemutatjuk alva- tolók helyett a valóban sportot! sóinknak Pécs négy nagy mun- üző demokratikus sportolók ül-ay.ás egyesületét. Első és a lég­nek a vezető székbe, és a ma-j szélesebb alapokon nyugvó egye- gyar sport újra eléri azt a hé-2 sütet a Jfrt, amit f-redm.^^eivef kivi-T közötf,a^nak a vi,á* nemzeteij Pécsi Vasutas Sport Mert a - magyar sportot nem| Klub lehetett eltemetni és ezután sem! , , , • . , jehst, ha ... 21918-ban alakult a pecst vasutasok És itt jön a probléma, a sportg sportegyesülete. — A nagyszámú vezetésének, kiépítésének, az épjj vasutasságnak szüksége volt er- testben ép léleknek a problémá-gro az egyesületre, szüksége volt ja. fi a sportolás lehetőségére. Meg­Kicsi ország vagyunk, b a mul-1 alakult tehát a PVSK. Először tunk kötelez. Meg keli tehát ta-á— ügy mint a többi pécsi mun- lálnunk azt a lehetőséget, ahogy*kásegyesület — itt is csak a lah- és amellyel sportunkat minőségi-jjdarugás volt a munkásság egyet- leg és^ mennyiségileg egyaránt i len sportja, egyetlen szórakozása, az első vonalban tarthassuk. Tu-| Lassan azonban minden sport- dott dolog az, hogy népünk sok? ágat felkarolt az egyesület, úgy éven keresztül minőségileg a hogy ma nem kevesebb, mint legjobb sportolókat termelte ki,’12 szakosztálya működik, a magyar népnek tehát van „te-? Legelső, és a vasutasok leg- hetsége a sporthoz. Ez a „mi-1 kedveltebb sportja azonban csak noségi szám“ egy ideig meg is|a futball, a labdarúgás maradt, jdlta a. helyet addig, amíg a töb-l£zt a sportágat űzték leginkább bi országok is csak egyes „mu-Sa vasutassportolók, így ez a velo-sportolókat“ tudtak a|sportág fej lődött ki leginkább nolynikra állítani. Amikor agon-Eaz egyesület keretei között. Az ban elérkezett a tömegsport ide-| egyesület /fejlődésében 1924-ben í«kíi:‘'k0r’rapUkorx?, tSbbl orsza;| törés következett be. - Ekkor ep-ús7*é.o-r ^ '.Sm-erÍék-- *a s,->or^|ugyanis egyesült, fuzionált a ■7f*tÍÍn»C íj nól.T,a«„ A _ ' * __J több i szakosztály a PVSK első oszályba kerülésével emelkedett. ?. futball hozta magával a javu­lást ennek’ is. Pillanatnyilag az a helyzet, hogy több válogatott atlétát ad az országnak, a vidék sportjában messze legelső, orszá. gos viszonylatban pedig negye­dik helyen áll. Rógi_ ,,■vasutasszakosztály“ a birkózó, ökölvívó és a kerékpár szakosztály, új de máris nagy szerű eredményeket mutat fei a sakk asztalitenisz, a sportrepülő, és a tornászszakosztály. Van még a PVSK-nak ezeken kívül úszó és teniszszakosztálya is, az itt szereplő vasutasok azonban nem annyira versenyből, mint inkább saját szórakozásukra űzik ezeket a sportokat. Külön fejezetet érdemel a PVSK kosárlabda szakosztálya. Ez a fiatal játékosokból álló szakosztály nagyszerű eredmé­nyek elérése után, megnyerve •öhbek közúti » s;dési bajnok­ságot, bekerült aiz országos e.lső osztályba. A PVSK kifejezetten a mun­kásság sportegyesülete, teljesen a munkássport szolgálatába állí­totta magát. Sportolói a mun­kásság közül kerülnek ki, de részt vesz a munkásság az egye­sület intézésében,’ az egyes szak. ] sületünk a osztályok vezetésében is. 1 piros-fehér színekért, és a színe­ken keresztül a munkásságért, a bányászokért. Mert a DVÄC si­kere a munkássportolók, a bá­nyászsportolók sikere lett. A tanulóévek után egész vá­ratlanul nagy lett a DVAC. Rohamosan javulva elérkezett az NB. I. küszöbéig, és csak szűkös anyagi viszonyainak köszönhető, hogy nem került oda be. A futballszakosztály , sikeres szereplése az egész egyesület fel­lendülését vonta maga után. Más szakosztályok megalakítását tűz­ték ki, és TÖvid idő alatt sike­rült is megteremteni a kerékpá­ros és a teke szakosztályt. Minő­két szakosztály virágzó fejlődés­nek indult, a háború azonban majdnem egészen tönkretette, ezt az egyesületet. Szertára egé­szen kirabolva, játékosai fogság­ban, a pályák egész rossz álla­potban léptek át a béke idejébe. Lassan kezdett csak rendbejönni az egyesület, s többi szakosztá­lyait újra felállítani, illetve to­vábbvinni nem tudta ugyan, de labdarugó szakosztályát újra a régi nívóra hozta. iEiz a szak­osztály ismét a régi fényben ra­gyog és az ő szereplése'jelenti a pécsi bányászsport nagyságát, a bányászsportolók tudását. Harmadok nagy munkás egye­zetünk a pályákon. Ä régi rend­szer is felfogta ennek a hatal­mas jelentőségét, 6 is tömeg­sportot akart nevelni, de mint mindenhez, ehhez is balkézzel fogott hozzá. Elhibázta a dolgot akkor, amikor kenyszer-töincg- aportot szervezett, amikor te­kintet nélkül mindenre, kötele­zővé tette a zportot, és kötele­zővé tette a sportot és kötele- senyzést. A megutált „levente- rendszer“ kereteibe szorította bele a sportot is. Ragasztott plakátjait: A sport mindig hon­védelem ! Hát az ő sportjuknak bizony gyászos honvédelem lett Sportvezetőségiink, illetve a sportunkra rákényszerített veze­tők tehát rossz útra vittek a ma­gyar sport ügyét. Helytelen fel­fogással „mindent a háborúért jelszó alatt ódéiig juttatták spor­tunkat, hogy a feltámadás most szörnyű nehéz. Nehéz új életet, új kedvet vinni a sportba, nehéz a ..parancs-sport“-ból „szeretem- sportot“ csinálni. Nehéz, de nem lehetetlen. tül ^Testvériség PVSK“ néven szerepelt. 192(í-ban Újra ketté­vált a két egyesület és a PVSK tovább haladt a megkezdett si­kereinek útján. Kezdetben csal- az alosztályban szerep 3 t a fut­ballcsapat, később azonban egy­re feljebb jutott, és rövid meg­szakításokká! 5 esztendőn ke­resztiül szerepelt az NB II-ben. Ezután újfa az alosztályba ke­rült vissza, majd most, a felsza­badulás után valónaváltotta szur­kolóinak és munkástagjainak ré­Pécs második nagy munkás egyesülete DGT. Villamostelepi Atlétikai Club vagy rövider, a DVAC. Pécs legősibb munkásegyesülete. A bányászok sportjának istápolója. Egyetlen, de nagy hibája a sze­génység. Emiatt nem tud fejlőd­ni nem tud szakosztályokat lé­tesíteni. Emiatt történik meg nem egyszer, hogy kölcsöndreszben játszó játékosairól a meccs köz­ben húzzák le a mezt, és hogy ha az edzésen a labda kipattan, akkor nincs másik, nincs mivel tovább tanulni a labdarúgás for­télyait. Az egyesület ép nem régen ün­nepelte fennállásának 25. évfor­dulóját. 1921-ben alakult a DVAC Lelkes bányászsportolók elhatá­rozták, hogy sportot adnak . a munkásság kezébe, hogy biztosít­ják az újhegyi munkásságnak a test fejlesztésének, a sportnak lehetőségét. És egyesületet alapí­tottak. Nem volt azonban sport­telep. nem volt felszerelés, nem volt pén^i De lett. Csak a bá­nyászok tudják, honnan, de lett. Szájuk elől vonták meg az étéit testükről a új ruhát és a DVAC megkezdhette munkáját Ahogy a munkások felszálltak műszakukról, ahogy otthagyták a géptermeket, összegyűltek a spor­tolók. Pályát építettek. Szinte a semmiből varázsolták elő az Új­hegyi sporttelepet. Pályát építet­tek egy szemétdomb helyén és a pályához már készen, állta a csa­pat. 12 labdarugóval kezdte sze­Pécsi Bőrqyári Torna Club 1919-ben alakult, tehát egyik legrégibb munkásegyesületünk. — Ekkor a neve Péosi Iparos Bőr­gyári TC volt. 1924-ben fuzionált a PVSK-val, majd két év múlva teljesen feloszlott. 1932-ben ala­kult újra és tettől kezdve tö­retlen úton halad a munkássport szellemében. Főcélkitűzése a munkásifjak nevelése. Futballcsapata állan­dóan csak sajátnevelésű fiatalo­kat foglalkoztatott, s ezek’ a fia­talok kivétel nélkül a Bőrgyár dolgozói, a munkások „ gyermekei közül kerülnek ki. Sok évi alosz- tálybajnoksági, majd NB Ifl-as szereplés után 1942-ben feltette szereplésére a koronát, megnyerte az országos ifjúsági bajnokságot. Labdarugó-szakosztályán kívül foglalkoetat • még külön szakosz­tályban kézilabdázókat, kosár­labdázókét, ping-pongozókat, tor­nászokat és sakkozókat. Egyidő- ben atlétikai szakosztálya is volt, ez azonban idővel megszűnt. A BTC főszerepe tehát a mun­kásainak a sportolás nevelése és a gyár munkásainak a sportolás lehetővé tétele. Városunk negyedik munkás- sportegyesülete a * Pécsi Postás Sport Egylet vezetőség nagyrésze postai , gozó. Az együttes eleinte ’f ^ srzetesen csak a II. oszt>'U!Í» szerepelt, de két ávi harc bejutott az első osztályba « labdarugó szakosztályon működött még egyideig , talitenisz szakosztály b. ^ pénzhiány miatt ez kénytel« ^ működését beszüntetni. 1 ^ vették az ökölvívó és *. jj szakosztály felállítását anyag már meg van, a pénz ban még hiányzik. ^ A Postás SE tehát arány vid idő alatt emelkedett * ■ ^ első osztályába. A munka^ (1. lók kiverekedtek magukn«1 .y kert, csapatukból ország0* jj. ó viszonylatban elsőt, kenj szonylatban pedig jó közép tot csináltak. í£*t Nem tartozik a szoros«^ ^ sportegyesületek közé, kell emlékeznünk a Természetbarátodj Turista Egyesül^1 pi,*# í 1911-ben alakult meg LC az egyesület, amely a. ic y d? járást, a turisztikát tűzte dí­jául, és ennek a sportnak^ to- zett meghódítani a fnUflKan)u^*'' megeit. Szorosan vett tagjé sportegyesület. Nem hanem vezetősége is ?nunnnyir> áli. Fő szerepe nem is a «í sportban mutatkozik, ^aníiileí*;, nagy érdeme, hogy i! -.0’, mozgalmaknak fészke, az j gyűléseknek takarója Apiilt az egyesületen keresztül já országunk, ennek az £-1 nek tagjai végezték aZ mostani talpraállltását­A legfiatalabb egyesület Pé­csett 1942-ben alakult, mint az Országos Postás Sportszövetség pécsi egyesülete. Kezdetben csak ____ M labdarugó szakosztállyal kezdte replés ét a DVAC. 15—18 éven • működését. A csapat taajai és a — A Pártnak szflk*& pé» nagy mennyiségű 'af zekre, amik augusztus voltaik forgalomban. mindenkit, hogy r yált 5 J amúgy is értéktelenné pengőket, illetve bankJ ^ j^r bármilyen címletű 8'8-y s2j milyen mennyiségű, ^Ov0ssl>l# kát a kiadóhivatalba0’ a 11( utca 4. szám alatt adj® rövidebb időn belül­* iÄ BŰTOKOZOTT SZOBA. járattal, fürdőszobák®* teljes ellátással kia°°- , kiadóban. _______ ^■**\*4' ELAD Ó alig használt mekkocsi. Megtekinthet0 Zsolnav Vilmos-utca ** HIRDETMÉNY Mert előttünk van a légszebb hivatalosan példa: a Szovjetunió sportjának megszervezése és tömegsporttá tétele. Mert a Szovjetsport nagy­sága ma már nem mese! A nagy tvovjet birodalom egy olyan sportoló réteget nevelt ki magá­nak a munkásság sportjának elő­segítésén keresztül, amely sport­réteg ma már a világ legelső sportul mzetévé avatja. Mert ne menjünk messze, itt van az Ős­iéi Európu-bajnokság. Ezen a bajnokságon szerepeltek először országuk képvi­seletében a szovjet sporto­lók, és tudásúikkal, ered­ményeikkel meghódították Euró­pát. És még mindig nem tudjuk, elfelejteni uzt a gyönyörű szí­nes sporfciihnet, amely a Szoviet unió nagy sportünepélyéről, u Vörös-téren megrendezett hatal­mas tömegs por {bemutatóról ké­szült. A Szovjetunió a helyes utakon haladva megszervezte sportját. Munkássportot, mun­kás tömegsportot csinált, ;une lyen keresztül nemcsak polgá­rainak egészségét, hanem egyes kiemelkedő tudású (sportolóinak eloterbe állításával országának dicsőségét is megszerezte. A tetei tehát adva van: mun- kassportot, és ezen keresztül tömegsportot csinálni. Bevinni a gyurak, műhelyek termeibe a sportot, egészséges embert ne r A Pécs-Baranyai MaloOI*vei vetkezet felhívja a V‘*rvf'(1y a. V mok figyelmét arra, f% V mány elrendelte a ma irgöZe p ellenőrzését, melyet ® . a fő­felügyelőséggel karöb .^rí galmi Adóhivatal mal° jí portja gyakorol. ,jáK A malmok tehat !afvyeíe .i { összes kiőrlésre és köny ^ ú vonatkozó rendeletek01 ^ K ^ rendellenességeknek ,x^ ** büntetése a malom 1°7 hét. M®10^ Pécs-Barany« íet Szövet^'7.­ják tudni képvisel0’ #1^' K országunkat a többi ai között, s ha e?e0n;tiCf fÁK gunk haladni, mar az az idő, amikor bi olympian meg»’’ ‘ t kedik az ég felé® ló es csendül fel f építsük ki _____________ lui. %­vé lni hazánknak, s a íegjobífc-1 mert ez a helyfs ljoeí?^ ^ , , ,a ’óme-gből kiemelve meg I SportmagyarorszAl? alakítani a „magyar sport hőse-1 sához. az olymp'®LL|Bk 1 it*'. <>k aztán inaid méltóan fog-1 zet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom