Új Dunántúl, 1946. szeptember (3. évfolyam, 196-220. szám)
1946-09-22 / 214. szám
1liiáfy ptoleiátyoi e^ctülieiek! UJ DUNÁNTÚL mf A # a kommunista lvM/rn.* gaj|5 napja Díszelőadás a Nemzeti Színháziban d. e. fél 11 órakor! AMAGYAR KOMMUNISTA PÁRT DÉLDUNANTULI LAPJA ÉVFOLYAM, 214. SZÁM ÄHJ* m mér PÉCS, 1946 SZEPTEMBER 22. VASÁRNAP R ■ Nemcsak pártügy — országos úgy írta: Ilku Pál í •H| Döntő elhatározások meghozatala előtt áll a Magyar Kommunista Párt Szeptember 28-án ül össze pártunk III. Kongresszusa az nszágháza üléstermében. Az ország minden tájáról seregük össze 600 főnyi küldött, hogy 2 napon keresztül olyan kérdésekről vitatkozzon és határozzon, melyek nemcsak a Pártot, de, — és ezt •ég a reakciósok felé sem kell •ár bizonyítani -— az egész orszá- 5°t is közelről, demokráciánk és többre jutásunk kérdésein kereszti érdeklik. A Magyar Kommunista Párt ed- % története során sokszor állott %tő elhatározások előtt, de a •°stani helyzet lényegében különbözik azoktól, amelyekben az őő két kongresszus idejében, ‘025-ben és 1930-ban és még sokig ezután élt. Az illegalitás Rendkívül nehéz körülményeivel kttzködve kellett az egész rendőrei, méghozzá barbár, becstelen 68 akasztóiakkal operáló rendszerit harcolni. Akkor arról voll szó konferenciák on, hogy a nép és magyar szabadság ügyében folyó ■arcnak mi legyen a taktikája, ŐY a mérhetetlen nehézségek íjj**!* folyó, egyenlőtlennek látszó ‘Őeitm ne légy «an leije- i:.«»,- -'enségro kárhoztatva. A teladat "t.ágos volt a Párt előtt; harcolni a Horthy-léle ellenforradalom Jő, amely elnyomja a nép jogos bánságait, amely nemzetgyilkos őükát űz, amely lépésről-lépésre (Őtl elő az ország katasztrófád Harcolni kellett legjobb ean- Őelak feláldozásával is a nép érdekeiért, a szociális fel- őlkedésért, a téboly szelleme ‘*n> a demokrácia legelemibb jo- !?*rt és később a fasizmus fekete #^ben az ország, a nemzet függőségéért. De hogyan, — ez a kérdés és nagyon nehéz ****** volt. bemzeti katasztrófánk egyik A®, hogy Pártunk töretlen vo- a halálos ellenséggel _soha JŐ nem alkuvó harcának nem J* meg a kívánt eredménye, — ő a mi hibánkból. Börtönöket, őákamrákat és akasztólák egész őt ékelte a reakció a Párt és . közé, hogy elválassza a né- .legbátrabb vezetőitől és Így 1^®*® vezethesse a szakadék széle ő* els3 két kongresszusnak a elleni élet-halál harc adta Ő9 a döntő jellegét — a mos- alapjaiban más körülmények a demokrácia megszilárdi- Uk ^ feltétlen kiszélesítése érde- Öjői folyó küzdelem idején ül , *e- Ebben van mostani kong- jy^usnnk óriási jelentősége. uőfsak módszerbeli kérdésekről jjj dönteni, hanem sokkal löbb- vAw a magyar demokrácia to^ fejlődésének kérdéséről, az bou ü felemelkedésének, a nép rjj ®!iulásának problémájáról. Er- 5U' lesz szó és ezért kongresszust , nemcsak pártügy, hanem J\j«ov 1{éPPen országos ügy fi 9Vobb jelentőségű cselekedel *' eddig bármilyen hasonld Mozdulásunk. Pártunk eddig is céltudatosan dolgozott. Az alig több, mint egy évvel ezelőtt összeült konferenciánk szabta meg a nép és az ország sok olyan kérdésében a követendő célt, ami nélkül az újjáépítés nem tartana ott, ahol tart. Ennek a konferenciának az eredménye alapján dolgoztuk ki 3 éve*s programunkat, aminek igen jelentős része már megvalósult, vagy a megvalósulás útján van. A most összeülő kongresszus nem rövid, hanem hosszabb időre szabja meg a partvonalat és ezen keresztül demokráciánk fejlődésének irányát és ütemét is. Pécs dolgozóit 3 küldött képvi- seü a kongresszuson. Megkapták már a párttagság utasítását arra vonatkozóan, hogy milyen értelemben járuljanak hozzá a kongresszus munkájához. Vasutas pártszervezetünk első Javaslatai között sorolja fel a malmok községesitésének követelését es ehhez csatlakozik valamennyi szervezetünk tagsága. Általános követelés az árak letörése is. Gyárvárosi szervezetünk az eddigi ármeg állapitó bizottság, felváltását javasolja és olyanoknak a küldését, a Gyáriparosok^ ségének érdekeit1 dolgozó parasztság ság érdekében állaj árakat. Munkaalkalmai] vaslatainkban v^T dej jámbor óhaj, hanem módozatait is rögtön_ pécsi kommunisták, a háborús gazdagok ban meggazdagodott! a nyugatba menekülj szaszivárgott, a hőén kiszolgálók vl nek az igénybevjftq alapot lehet, tere közületek és az hozzájárulásával ld tükre Inéra SvetnélküUséget. Ugyancsak egyhangú javaslat olyan törvényeknek a létrehozása, amelynek alapján meg lehet szüntetni a kartellek újabban erősödő, irányító szerepét. A kartelleket meg kell szabályozni, illetve meg úgy látják, hogy eddig erőinknek a legdöntőbb szakaszon való bevetése miatt elhanyagoltuk a nevelés kérdését és ezen keresztül az ifjúság ügyét ts. A fasiszta merényletek meggyőztek arról, hogy i, a reakiijúságunk veszélyben van, kell szüntetni, — írják a vasutas t ció kinyújtotta feléje kezét és _elvlársak. Ugyanezt a gondolatot fejezik ki a gyárvárosi szerve- J 'retünk kommunistái: „Az összes kartellek eltörlése." Erre gondolhatnak a Ráth-telepi elvtársak is, amikor a „tőkés gazdálkodás fokozottabb ellenőrzését" javasolják. Valamennyi szervezetünk javasolta a munkás-paraszt szövetség erőteljes kiépítését, a segítőrend- iszer kiszélesítését és állandésítá- isát. t Külön érdekessége a hozott ja-, platóknak és határozatoknak az ■része, amely az értelmiséggel plalkozott. Ez a rész a követ- tőképpen hangzik. JA pécsi szervezet kommunistái ~ .... Ke dvezőb 1** ’árisban Amerika a csehss Visinszkiji )ller. foglalt állást javasolja A magyar területi és polrtikj bizottság tegnap folytatta tárgy lásait. Ennek során rövid v| után egyhangúlag elfogadta a j s’szta és revizionista szervek oszlatására vonatkozó cikk^ tamely így hangzik: „Magyarország a fegyverszjl egyezmény értelmében felq minden politikai katonai, haderőn kívüli fasiszta magyarországi szervezetet ellenséges propagandát, b.rid a revizionista propagandái fo ytat a Szovjetunió vagy .mely más Egyesült Nemzet elíl Ezután áttértek a kétszáael magyar kitelepftését célzó cse^ kié 5ed. (legátus íogy^en- Synak megsza- megoldást jelentene kérdésben és meg- érdekeinek. gyalásokat folytatni, úgy az Egyesült Államok a csehszlovák javaslat ellen szavaz. szervezi a demokrácia ,a munkás- osztály ellen. Ez a kérdés összefügg a magyar értelmiség kérdésével és amikor megállapítjuk különösen pécsi tapasztalataink alapján, hogy értelmiségünk legjobbjai pártunk felé gravitálgak, meg kell azt is állapítani, hogy nagy tömegeikben még mindig passzívak. Áll ez sajnos elsősorban a magyar értelmiség számszerűleg is nagy és munkájánál fogva rendkívül fontos rétegére, a nevelőkre. Eddig nem foglalkoztunk eleget és főleg tervszerűen a nevelés és a nevelők kérdésével. A Pedagógusok Szakszervezete messze elmarad attól, amit a népi demokrácia kiépítésében tőle joggal várni ^lehetne. Az értelmiség megnyerésére, de különösen a pedagógusok és ezen belül is a tanítóság megnyerésére a Párt dolgozzon ki munkatervetA tanítóságot, a nevelőket általában minél előbb a munkásosztály oldalára kell állítani”. A külpolitikában határozott, félreérthetetlen demokratikus irányt sürgetnek a pécsi dolgozók. Tiltakoznak az ellen, hogy friss, '‘'agy nem friss angol és amerikai tőkés állampolgárok érdekeinek szolgálatában egyesek elviselhetetlen terheket rakjanak a magyar dolgozók nyakába. Nem akarunk a nyugati tőkések kedvéért saját hazánkban rabszolgák lenni, —- Írják A békebizottság ezután meghallgatta Visinszkij szovjet delegátus állásfoglalását, aki azt az álláspontot fejtette ki, hogy Magyarország még nem hajtotta végre a svábok kitelepítését. A pots- _ .M dami egyezmény értelmében Ma. és mondják a pécsi dolgozók. Az fürdés megoldá- .!« van — je- jizonyitja a gegegvezés agy ha Ájlandó Tlen tárgyarország félmillió svábot telepítheti ki és sokkal jobb lenne Magyarország számára is, ha svábjait jó magyarokkal helyettesítené. A bizottság ezután úgy-döntött | hogy a vitát hétfőn folytatja. Wallace Trum; zólítására lemondott \ __ llace íentette, hogy tézkedése megs: telezettségeitől, semben csatlaI) dében kije- an elnök in- ította őt körn akar viszszaélni a számára nyújtott szabadsággal mert ezzel akadályozná a párisi értekezlet munkáját. Ezután aizt mondotta, hogy a békét az álláspontjuk, hogy legyűrik a nehéz helyzetet, felépitik lassan az országot és a maguk jobb életét, h nem kell elviselhetetlen terheket hordani a Riviérán, Páriában és Londonban szórakozó idegen állampolgárok érdekelnek kiszolgálásában. Sokkal jobban és következetesebben kell a Szovjet-Unió segítségére számítani és ezt biztosítani, hogy kamat-rabszolga sorba való döntésünket elkerülhessük. A dolgozók nagy nemzetközi szolidaritását is ki kell építeni a , . , , , - „ „„ kommunista pártok szorosabb kaptolásának megvalósításával, mert egész világ elismeri a világ egységét. Ellenez mindenfajta imperializmust és agresseív támadási, legyen az orosz, angol vagy amerikai eredetű. Wallace utódául Shindler kereskedelmi államtitkárt jelölték. Megszűnik a pécsi infernálótábor a dolgozók testvéri találkozása, egymást támogatása nélkül lehetetlen a nemzetközi Teakció elleni harc. Ezek a pécsi dolgozók Javaslatai külpolitikai problémánk vonalán. Napok múlva megkezdődik a kongresszus és ezzel új, döntő szakaszába lép Pártnnk eddigi munkája. A dolgozók az országban továbbra Is iránytmntató, kezdeményező szerepet várnak a Magyar Kommunista Párttól. A kongresszus a pécsi dolgozók küldötteinek támogatásával megfelel feladatának és munkája nyomán nagy lépésekTegnap Pécsre érkezett egy bizottság, amely a belügyminiszter elvtárs rendelete folytán az internálótábort jött felülvizsgálni. Hir szerint a‘bizottság hétfőn kezdi meg munkáját és rövidesen dönttji , hogy kik azok, akik szabadlábra kerülnek. A megmaradt internál, g ^J^áciTVlán^lT^agyar dol- takat pedig az egyik gyüjtőtáborba szállítják és így a pécsi in-|gozók felemelkedése, a teljes sza- ternálótábor feloszlik. Bbadság leié. Miért oly nehéz a helyzetünk Párisban? Mert nem hallgattunk az okos szóra! Rákosi Mátyás beszéde 1943 június 10-én: nCsak tettékkel lehet megmenteni mindazt, amit a magyar reakció kockára tett és amit feltétlenül el is veszít, ha a bűnös németekkel idejében nem szakítunk. Az idő dem vár. holnap már késő lehet!66 # Truman elnök1 pénteken felkérte Wallace kereskedelemügyi minisztert, hogy mondjon le Kijelentette az elnök, hogy az amerikai külpolitika teljes mértékben érvényben marad megváltoztatását nem vették tervbe. Wallace nézetei és a kormányzat külpolitikája között alapvető összeütközés történt és nem engedhető meg, hogy ez az összeütközés veszélyeztesse az Egyesült Államoknak más országokkal kapcsolatos I helyzetét. Wallace bejelentette, hogy lemond tárcájáról. Az elnökhöz intézett lemondólevél igy hangzik: Kívánságához híven itt a lemondásom. Továbbra is küzdők a békéért. Biztos vagyok benne, hogy ezt ön is helyesli és. hogy
