Új Dunántúl, 1946. szeptember (3. évfolyam, 196-220. szám)
1946-09-21 / 213. szám
Vítif putfdálfad e^mifyieU! ÚJ DUNÁN Holnap; országos saifónap! A színházba«, a díszelőadáson minden olvasónk ott *esz! A MAGYA R KO MM UN IS TA PAR T D É L DUNÁNTÚL I L A P 3 A 3- ÉVFOLYAM, 213. SZÁM ARA 40 fillér PÉCS, 1946 SZEPTEMBER 21. SZOMBAT Széleskörű vita az albizottságban a pozsonyi hídfő körül Felmer Bit a ierüSefcsere gondolata — A magyar delegáció álljon bármihór megjelenésre készen „Területet hérni és lahosságoi ugyanakkor ki- telepíteni nem dagadható“ PirísSól jelenti az MTI: , A magyar albizottság csütörtöki 'lésén Pope tábornok (Kanada) feolvasta a kanadai delegáció “eMarációját a pozsonyi hidfő bővítésére irányuló csehszlovák ^indítvánnyal kapcsolatban. A bklaráctó szerint ebben az ügy-1 bizonyos megfontolásokra *an szükség Az Egyesült Államok delegációja a szeptember 9-i hiúsági ülésen kijelentette, hogy •®* a csehszlovák pótindítvány- körvonalazott területből ld- r§yják Rajka és Bezenye falvast akkor ez amerikai, véleménv ^rint kielégíthetné h magyar delegáció által felhozott gazdasági «' Bépjajzi ellen vetéseket, de Ugyanakkor lényegében kielégítené Csehszlovákia célkitűzéseit !’ Szeretnénk tehát tudni, haj- fend6-e a csehszlovák delegáció J^gfontolni annak lehetőségét, ?°gy pótinditványápak célját kor- fetcvná — hangzik a kanadai dekorációban A kanadai delegációnak van bg egy másik észrevétele is. Ne. ’'tzetesen az, hogy inkább terü'eti *ngazitásról, mint hadászati kötelesek kielégítéséről van szó. Ilyen körülmények között feltehető, hogy Csehszlovákia haj. landó a magyar kormánynak ugyanakkora területet átadni a két ország közötti határ mentén valahol másutt telmerült még egy komolyabb '“'gfontolás —: folytatja a kana- L3’ deklaráció. Még pedig az, d°gy amennyiben a bizottság elfogja a pótindítványt, akkor Csehszlovákia ismét zárt ülést akar , ^ deklaráció felolvasása után bjdu (Csehszlovákia) kérte az tlnŐköt, hogy egy korábbi albi- , d°Usági ülés döntésének megfejten nyilvánítsák zárt ülésnek * jelen ülést. 30 perces vita in- «1 arról, hogy a ülést titkos- pk- vagy nyíltnak nyilvánitsák-e jäjdu végül is javasolta, hogy a ™enlegi ülést nyilvánítsák nyíl- fosnak. Utána áttértek a csü- jfí^ki ülés tulajdonképpeni tárgyára a magyar békcszerződés- fervezet első cikkelyének 4. pa- 'Smfusához benyújtott csehszlo. pótiodftvány megvitatására. többezer magyar származású személy csehszlovák uralom alá kerül, ugyanakkor, amikor a bizottság egy másik csehszlovák pótindítványt is éppen most vizsgál, amelyik 200 ezer . magyar áttelepítését követeli Csehszlovákiából Magyarországra Az a pótindítvány, amely magyar származású személyeket Csehsizlo- vákiához akar átcsatolni, kapcsolatban azzal a javaslattal, melynek az a célja, hogy igen jelentős számú mgyart Csehszlovákiából Magyarországra telepítsenek át. Mi ebben a bizottságban egy tar. tós béke létrehozására irányuló szerződés részei* akarjuk kidolgozni. Olyan rendszabály, amely terület és lakosság átcsatolására kényszerit egy legyőzött nemzetet, aligha elfogadható a világ közvéleményének jelentős rétegei előtt mindaddig, amíg meg nem állapíttatott, hogy ezek az intézkedések nemcsak indokoltak, hanem hogy a lakosság áttelepítését a lehető legemberségesebben hajtják végre A kanadai delegáció ezzei a nyilatkozatával távolról sem akarja, hogy Magyarorsizág, a legyőzött nemzet ugyanolyan státusba kerüljön, mint egy győztes állam. Mivel azonban a magyar hozzájárulás nélkül a javasolt intézkedés a kitűzött célt aligha tudja elérni, nagyon örülne, ha a csehszlovák delegáció kifejtené azt a véleményét, hogyan lehet ezt elérni Ezután Hajdú szólalt fel. Kiemelte, hogy Csehszlovákia továbbra is fenntartja, hogy egész követelését mennyiségileg és minőségileg is hajlandó illetékes szakértők elé terjeszteni. Nyomatékosan hangsúlyozni kell azonban azt a csehszlovák álláspontot, hogy a szóban forgó kérdés nem kapcsolható össze a szlovákiai magyarok áttelepítésének kérdésével. A csehszlovák kormány minden lehetőt el fog követni, hogy az áttelepítést a lehető lcghumánu' sabb módon, sőt, ha szükséges, a szövetséges kormányok megfigyelőinek jelenlétében hajtsák végre. Ami a pozsonyi hídfő kibővítését illeti, a kérdéses öt faluban körülbelül 2000 magyar lakik. Ezt már csak számbelileg sem lehet összehasonlítani azzal, amivel a kanadai delegátus ezt a kérdést össze akarja kötni. (Lakosság áttelepítése). Ez Csehszlovákia biztonságának kérdése. — Hangoztatta újra, hogy ezt a területi követelést ne kössék össze a lakosság áttelepítéssel. „Más is kapott, mi is kapjunk“ A Kanada-, cteiegútu-., »zólalt fel ezután. Megjegyzi, hogy Hajdú csehszlovák delegátus nem válaszolt a kanadai deklaráció ama részére, amely szerint a csehszlovák—miagyar közös határ mentén valahol másutt területet kell átengedni az átesatolandók számára. Hajdú újabb felszólalásában kijelentette, hogy Csehszlovákia nem az egyetlen ország, lame'y mint szövetséges ország területet kért ezen a békekonferencián. Utal ,a bolgár, görög, jugoszláv, a'bán, olasz területi követelésekre. Nem érti hogy a jelen esetben az albizottság miért találja szükségesnek, hogy a győztes csehszlovák állam terhére terülel- tel kárpótoljanak egy másik országot. Utána Baranovszki elnök hosz- szú fejtegetésbe kezd az albizottság feladatairól. Az albizottság feladata, hogy két csehszlovák pótindítvánnyal (pozsonyi hidfő és a bécsi döntés következményeinek semmissé nyilvánítása — kapcsolatban az érdekelt felek által beadott okmányokat tanulmányozza, mérlegelje azokat, majd javaslatokat tegyen. Az albizottságnak nem adtak megbizán arra, hogy az albizottságot közvetlenül nem érintő kérdésekkel foglalkozzék. Ha azonban olyan problémák merülnek fel, mint például a kanadai delegáció által felhozott áttelepítés, akkor az albizottság döntse el, hogy ezeket a problémákat itt tárgyalják-e vagy a magyar békeszerződéstervezet más pontjainál. A kérdés hatalmas fontosságú A kanadai delegátus teljesen egyetért az elnök felfogásával. Tekintve azonban, hogy a csehszlovák válaszból az ti benyomása, hogy a kérdés igen fontos, nagyon szeretné részletesen tanulmányozni azt. Kéri tehát, adjanak arra időt és most rekesszék be az ülést. Ausztrália delegátusa teljesen egyetért Kanadával, hogy a kérdés hatalmas fontosságú Ugyancsak kéri, hogy napolják el az ülést. Baranoviszki elnök helyesnek tartja, hogy a csehszlovák pót- indítványból folyó összes 'körülmények tanulmányozására lehetőséget kell adni, felhívja azonban a figyelmet egy nagyon fontcs körülményre. A békekonferencia főtitkársága elvárja, hogy a különböző bizottságokban a tanácskozásokat október 5-ig fejezzék be. Ez arra kényszerit bennünket — mondotta Baramovstzki —, hogy igyekezzünk bizonyos mértékben meggyorsítani munkánkat. Kéri az albizottság tagjait, hogy a legközelebbi ülésen a csehszlovák pótindítvánnyal kapcsolatban kész javaslatokat terjesszenek elő. Az sincs kizárva, hogy más kérdést is ehhez a bilzottsághoz utalnak, amelyek szintén időhatárhoz lesznek kötve. Ezért nagyon kívánatos, hogy az albizottság ne akadjon meg. Baranovszki ezután Ujzéland delegátusának javaslatára kijelentette: „Meghívjuk Magyarország képviselőjét, hogy tartózkodjék valamelyjji mellettünk lévő helyiségben, hogy ha az albizottság a vita során szükségesnek tartja, meghívhatja a magyar delegátust. Az elbizöttság legközelebbi ülésén folytatja a magyar békeszerződéstervezet első cikkelyének negyedik paragrafusához benyújtott csehszlovák pótindítvány vitáját a pozsonyi hidfő kibővitésére vonatkozólag. Párisi vélemény Szegedy-Maszák beszédéről Parisból jelenti az MTI: A 200 ezer szlovákiai magyar kiutasítását oélzó csehszlovák pótindítvánnyal kapcsolatban ei- ihangzott álláspont ismertetése után megállapítható, hogy a magyar delegátus nem alkalmazta a csehszlovák megbízott agitáló előadásmódját és nem használta azt a gyűlölködő hamgot, amely a cseh delegátus beszédén tvégigvonult. A csehszlovák beszédből csak az csendült ki, hogy nagy gonddal előkészített, -de erkölcsi alapjaiban igen nehezen tartható diplomáciai manőverről van szó. Az előadás módja és az indokolás, egyaránt azt bizonyítja hogy a csehszlovák demokráciát a pótindítvány elutasítása fteu Íl intetté létalapjában. Szegedy-tMasszák Aladár beszédét ezzel szemben a megcáfolhatatlan dokumentációs felépítés és annak sikeres bizonyítása jellemezte, hogy a 200 ezer magyar kiutasítása a magyar demokráciát létalapjában rendítené meg. Nem vagyunk egyedül! Gerő Ernő nagyjelentőségű nyilatkozata párisi utjának eredményeiről Budapestről jelenti az MTI: Csütörtökön délután érkezett haza Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter Párisból. Kijelentette, hogy sikerült fcaráti megállapodást létesíteni Jugoszláviával. Ennek jelentősége különösen a csehszlovák magyar vonatkozású ügyek tárgyalása idején igen figyelemremé ltó, mert azt bizonyítja, hogy mig Jugoszlávia hajlandó ikétol rialú megállapodást létesíteni, a csehszlovákok egyoldalú intézkedésekkel akarják a magyarokat kitelepíteni. Igen fontos ez a megállapodás azért is, mert bizonyítja, hogy nem vagyunk annyira el szigetelve, mint ahogy azt egyesek feltételezik. A csehszlovák- magyar ügyön kívül hátralévő gazdasági kérdések letárgyalására valószínűleg másfél hét múlva kerül sor. Ezekhez a tárgyalásokhoz re ndkívül nagy magyar érdekok fűződnek. Magyar szabadságharcosok szovjet kitüntetése Budapestről jelenti a MTI: A Szovjetúnió legfelsőbb tanácsának 1945 május 9-i és június 9-i rendelete értelmében a Vörös Hadsereg központi csoportjának állandó tanácsa a napokban 61 magyar állampolgárt, akik a Vörös Hadsereggel együtt résztvettek a német fasiszták elleni harcban és küzdöttek Budapest felszabadításáért a „Németország feletti győzelemért a nagy honvédelmi háborúban 1941-től 1946. évben" és a „Budapest bevételéért" érmekkel I Öntette ki. A kitüntetések átnynjtása a napokban történik meg. Miért oly nehéz a helyzetünk Parisban ? Mert nem hall wattunk az okos szóra! Rákosi Máfyás beszéde 1948 szeptember 7-én : vVz örvény szélére került az ország és sok idő a menekvésre már nines. A kivezető út csak egy: azonnal és gyökeresen szakítani azzal a rendszerrel, amely ide vitte az országot és kíméletlenül eltávolítani azokat a vezetőket, akik ezért felelősek.
