Új Dunántúl, 1946. szeptember (3. évfolyam, 196-220. szám)

1946-09-17 / 209. szám

ŰJ DÜNXINTUC LS« Kovács Györgyöt 12 évi, Szett Istvánt 8 évi kényszermunkára ítélték Halállista, spicÜrendszer, háború» uszítás az ítélet indokolásában „A nép bíróság kizárólag a puszta tények alapján hozta meg tételéi“ (MUoiau... Égetően tűz « nyárutói nap, mi­iére kondul meg a komlói ’emp- lom nagy harangja. De hiába hír, hiába szói ián érces búgássad, a padok igen Urnán telnek. A fekete ünneplőbe öltözött bányászok, s a falu többi lakói most máshova ‘ártanak Á Kuitúrbái «Ívja. vonz­za magához ma deleiét, az atnbe lek seregét. Itt túróét ma dédeiöu ltéletet a néphíróság Kötnie taná­rán, Itt mond Ítéletet a nép Kovács György ás Szeli István ügyében. A nagyterem mér 9 órakor töm­ve van. Ember ember hátán szo- 'oug, s a kivt&rekedtek sem men □ek el, ók la be akarnak még . jutni, ölt is várják az igazságot, Szeli István éa Kovács György ítéletét . Pontosan «bőét mutat a nagy­torony órája, amikor halálos csend borul a teremre. Kinyílik az egyik oldalajtó és bevonni rajta a bíró­ság. Elöl Kotsis eivtárs, ntána a uép képviselői, a nép bírái S a másik ajtón már hozzák is a vád­iakat. Szán lép be előbb az aj­tón. Riadtan néz szét a zsúfolásig megtelt termen, apró szemei rémú. letet tükröznek. Látszik rajta, hogy ®o«t mér megijedt. Tudatára ju- ***• hogy az nem játék, hogy most ítélet teer 4* bogy ebben a pőrbeti 6 jutott áldozatai sorsára. Kór varian után« láp a tetembe Ko- réas György. Felemelt fejjel, meg aeai tört gőggel néz szembe báréi­val. S a kísérő rendőrök között el­foglalják helyüket a vádlottak pad­ié®- Kovács mereven néz előre, mól yen öló szemei üresen mered na* a semmibe. Szelj ráköoyőkő) a pad karfájára, lesüti szemét és tenyerébe hajtja a fejét. Néha fel- néü, végigsimítja vötítees szekál- «*. Teljesen megtört S a néma csendben egyszerre «Owner** Rotate elnök nyugodt “*T,: -JOhirdetem a népbfróság ítéletét, mindenki álljon fel." Halk moraj, a várakozó izgalom • szálé zúg végig a termen, minden- in feláll.-,A Magyar Köztársaság nevé- t)QO_ kezdi az ítélet kihirdető- sót Még a légy zúgásét is meghal. » teljesen megtel, tareníben. Kövéé» György elsőrendű vádlottat a népbfróság bfinfis- oek találta és a népbiróeágj torvényköny 13. f ának L és valeadnt 14. §-ánafc 1 pont- U alapján háborús és népette- »V* bűntettéit 12 évi kénvst«,- "lunkára, teljes vagyonelkob- , • ős * büntetés kitöltés« kor kezdődő le évi Jogveaz- lesre ítéli..." G?ftSY‘ «“»Uw villany. . érté volna, deezerándul errv "2““ iHna az élet, de aortán úrra v eszf rfőbbl pózát, kite («miste len öl mered a semmibe. r=wieienuj • *' "Sw** Irtván másodrendű vádlottá, a I3.§. 2 és a 15 * 3. pontja alapján háborús é* népeflenes bűntettért 8 évi kényszermunkára és 10 évi fon vesztene ítéli" Szeli üi felpillant, *p.ó szemei uiráoyaiai., halkan kohjjjt, majd ó 1* visszahelyezikedik előbbi hely­zetébe, tenyerébe temeti arcét És Kotsis elnök eivtárs előadja oz indokolást: „ J9gy m. éM rendbeli, mint a rendbeli vádlottnak ré­sze volt a halálliste összeállítá­sában. Hivatali hatalmuknál fog­va módjuk lett volna ezen vál törtetni és az elhurcolást meg­akadályozni. Minden eszközzel igyekeztek el­nyomni a munkásság szervezke­déseit azon voltak, hogy a szo­cialista munkásságo, az üzemből ej távolítsák visszatérésüket megakadályozzák. A munkásság megfigyelésére külön besúgó- rendszer állítottak fel. Elsőrendű vádlott. Kovács György a háború mellett uszító beszédeket tartott, sóit tartatott Oroszországból hazatértekkel. A munkásokkal és azok hozzátar­tozóival durván bánt, azokat szi­dalmazta és az egész üzem terű- leién szinte rémuralmat tartott. Szeli István másodrendű vád­lóit, hogy « azákszervezet mű­ködését megakadályozza állami támogatással egy olyan egyesü­letet szervezett, amely keretén belül anyagiak ígérgetésével és juttatásával a szakszervezeti munkásokat a szakszervezetből elhódította. A bizonyítás során sem eny­hítő, sem súlyosbító Körülmé­nyei, nem merültek fel, a nép- bíróság kizárólag a paszta lé, nyék alapján Hozta meg ítéle­tét" Feláll a népügyéez: Fellebbe­zek ... fis s két védő: Fellebbezek . Drámai pillanatok ezek. A fe­szültség elmúlik, a hallgatóság lei­kéről felszabadult az eddigi nyo­masztó érré* és szinte egyszerre mindenkiből kitör a -kiáltás: — Éljen a népbitóeág! — meg­rendül a terem, viharosan éltetik a népbíróeágot, az tgenság szolgál­tatóját-^ fit, feláll a két vádlott... Szeli vidám arcéról eltűnt a derű, Kovács szinte őeazeroekad. Megkapták, amit megérdemeltek igazság szolgáltatott. A komlói nagy per tehát befe­jeződött.. Elégtételt kapott a 13 mártír és elégtételt, kapott Komló, a bányászfalu: A magyar nép, a köztársaság nevében meghozta ítéletét A kerületi titkárság felállítását valamir* egyéb aagyionfos«ágú ügyeket tárgyalt a Kereskedelmi Alkalma róttak Szakszervezetinek nagygyűlése Vasárnap délelőtt tartotta a Kereskedőim;! Alkalmazottak Szakszervezete naggyülését, me­lyen a budapesti kiküldött ekem kívül a vidék is jelentős szám­ban képviseltette magát. Az élénk érdeklődési keltő nagyj- gyűlés több ágy ben fontos hatá­rozatot hozott. Az egyes szóno­kok rámutattak mindazokra a jelentős és megoldásra váró problémákra, amelyek közelebb­ről érdesük a kereskedelmi al­kalmazottakat. A nagygyűlést Rudolf Gy. elvtárs nyitotta meg. Üdvözölte a meg jelenteket, majd rövid visszapillantásban vázolta az el­múlt inflációs ■ idők nehézségeit s kitért a jelenlegi helyzetre. Rámutatott a kereskedelmi al­kalmazottak új belvzetére. vala­mint a szakszervezet munkájára is. Ezután Sásdi Nándor elv- társ emelkedett szólásra. Konk­rét javaslatot terjesztett a nagy­gyűlés elé a miinkaközvetíttés kérdésében. „A kormányzat rendelettel biztosított« « szak- szervezet részére a mim ka közve­títést. mondotta Sásdi elvtárs, mi azonban azt kérjük, hogy az értelmiség részére l> ülőn osz­tály állítassák fei.“ Az okokra rávilágítva kijelentette, hogy korántsem azért, mert a szellemi dolgozók nem akarnak egvütt- működn’ a fizikai dolgozókkal, de ezeknél más prob'émák me­rülnek fel, éppen ezért egy kü­lön szervnek kell megoldani. Nagyhatású szavai uhín a ka > posvári és szigetvári k küldöttek, emelkedett szólásra A bó»«' szólaltak fel, megköszönve aj kérdését vizsgálva rámutatott szakszervezet szíves venHégsze | arra, hogy itt két ellentétes vi­retetét. ........ A Kereskedelmi és Timrkama­jeleutését. Kijelentette, hogy komoly téli programmot dolgos- lak y?. melyben a tanoncneveló- seD kiről me.g akarnak' valósí­tani egy kirakatrendezői tanfo­lyamot is. Ezután került sót Ambrus József eivtárs, budapesti kikül­dött beszédére. A stabilizáció szükségességére mutatott rá elő­ször, majd arra, hogy milyen szempontok - vezetik jelenleg a kormányzást a mostani pénz­szűke fenntartásáért. „A nagy­tőkések nem akarták a stabili­zációt. moudotta Ambrus elvtárs mert állam1 kölcsönöket kaptak, amit saját céljaiknak megfele­lően tudtak felhasználni“ Kitérve az új fizetések«!, ki­jelentette. hogy ezeknél elsősor­ban az ország teherbíró képes, séget vették figyelembe de így is u keresedeimi alalmaz.ottak kollektív szerződése sz első he­lyen áll s ez egyedül a szak- szervezet érdeme. Részletesen előadta milyen új kereskedelmi szerződéseket kö­tött a kormány idegen állmunk­kal. s "rámutatott azokra a nagy jelentőségű ipari nyersanyagok­ra, amiket az ország a Szovjet Uniótól kapott. Kitérre a ma- 'riínalkalmazotíak R-Hsta rendcv h-tére. kiielentcttft. hogy B-Iis- tázást csak olyan üzemekben le­het végrehajtani, ahol üzemi bizottság működik. ‘ Ambrus József eivtárs nagy­hatású és meleg tetszéssel fo*- gadott szavai után Mészáros József eivtárs. vidéki titkár Nyílt levél Dr. Kfcrtésí Endre főispán, közellátási korai ánybito;» arbor Főispán Üt! Bizonyára endéksrik «ég rá hogy az ÜJ Dunántúl volt ** •***' amely a nyilvánosság előtt szóvá tette a pácai húsellátás Köréi »• pav7.te.lt hiányosságokat és más városokban saerzett tepasitel410 alapján rámutatott e probléma megoldásának módjaira. Azóta, •***■ maréssel kall megállapítanunk, e téren helyzetünk lényegesen í*^y. Már nem Kaposvárról hozzák a hentesárut hanem helyben tik, ami azon túl hogy itteni munkásoknak ad kenyeret, az városi Jövedelmeket szaporítja, a munkáséig számúra Is boizáM*" hetövé tesrj ezt a népélelmezésj cikket mivel annak árába * veskedők és húsiparotok nem kénytelenek betekalkuláiui a KáP®** várról történő szállítás költségeit Amilyen örömmel regisztráltuk ennek «s «kdMnak dWjJ ugyanolyan örömmel fogadtok a közelmúltban a hírt, hogy vT ^engedélyt kapott havi őtven állat vágására és kimérésére. Tud) hogv ez a mennyiség korántsem tódért Pécs tmsazükségleto*t. tudtuk art is. hogy hazánk állatalowany, "------*** * va m egfogyat* és fflV rcsgol KeD megelégedő»®" gyáratoknak is a legszerényebb memnytsóggol De akkor, amikor a húsproblénta táptókeeúennkaek ÚT«** ponti prohlémiájává tett, éppen eszel a csekély havi ötven «**■**. vágássá) kapcsolatosan kötelességünknek erezzük néhány kír“ tntérni Főispán Üriioe. Éspedig: Méltányoesek és hetesnek tartje~e Főispán Or, háj amikor Pécsett a Húsiparosok Szakszervezete és annak érek óta a sző szoros értrtméhen kenyér ndlkffi va amikor a városnak saját húsipari üzeme ts van, a végre engedeti csekélyszámú marhák ösaaevásárlásávs) és vágá**^ más srervet hizzon megf Méltányosnak és helyesnek terije-» Főispán Ür h,j már a kérdést úgy találta megaddhalónak, hogy «I * 01 ^ kát szövetkezetre bízza, akkor egyetlen egy szövetkezetei __ .Alsódunántúli Kisgazdák Szövetkezetét ldzár«'dagos Jogf11' házzá fel és valóságos egykéznék állítsa be, amikor * j sónkban más szövetkezetek ts működnek — és jól műkő1!* és így joggal tartanánk igényt arra, hogy- ebben á weS1”^ tásban ők is részesül jenek? Hí "r Helyesnek és megengedhetőnek tartja-e Főispán . , ■ leotnovaustt szövetkezet, visszaélve az ön mogteráM^^ levágásra engedélyezett állatok felvúeáriáoá* politikai használja ki, a hiratalosan megállapított vásárlási a Kisgazdapárt által a parasztságnak nyujtotj különös ® A, tüntesse fel és az égész felvásárlási akciót kisgazdapázü pagandára hasmálja tel, márcsak azzal is, hogy a lebonyotttását a falusi kisgazdapárti «zerveeetekon bonyolítja te? Ismen jük Főispán Cr teljesen lojálte pi agaU> Usál » ben és ennek alapján hisszük azt, ön sem farija megenged*1** ^ hogv pártjának egy gazdasági szerve a koalíció« kormánytól " ^ ebhoo a minőségébem ön a koalíció« konnányiuik és o«*9 3 gazdapártnak megbizottja — nyert előn>1 pártpolitikai cHokX^ uáljop fel és bízunk abban, hegy egyrészt «/ Alsódunántóü ^ gazdák Szövetkezetének eat a magatartását a Jövőben lyozza, a többi suüvetkeizeteket pedig keilöképpeo részelt^* nr akcióban, vagy megfelel ft módon kárpótolja Őket. Fűnek elvártában köszöntjük Out telje« tisztelettel ÜJ IHTFíAN1 1 , I Pécsed is megindul V “ ■' €* dolgozók egyeteme ra részéről dr. Bor«: TVzsó vá­zolta az iparrerizióvUnpcv'la- ire: tudoivalőVn* m ifi T ;i v I é < Ödöu eivtárs tette meg titkári lág ül s/eiubeu egymással ős e a kérdés nem egyéb, mint a szociálizrous éw n ItepitRÜzmus kérdése. A !■«?’ g' ülést Rudolf György elnök zárta be. Jetehtette már az Üj Dunántúl. hogy a péesi egyetemen te meg­indul a Dolgozók Egyeteme, a de­mokratikus oktatásnak ez az egyik legszebb vívmánya A magyar hivatalnoki kar múlt­beli magatartásának legfőbb oka az volt. hogy a tanítási Idő hosszúsága és a tandíjak drág.isága mtett a fel­sőbb oktatás lehetősége kizáró­lag a magasabb társadalmi osz­tályok szántára áll! nyitva A demokrúti.1 us Magyarországnak, elsőrendű céllá tűzése hogy éaen a helyzeten a lehető leggyorsab­ban ás legalaposabban változtas­son és megnyissa a fejlődés kapuit a munkás- és paiasztosztályok és azok gyermekei előtt is. Ez az elgondolás hívta életre a Dolgozók Egyetemét, amely tavaly Budapesten már kitűnő eredmény- nye) zárult Ó6 amely iránt a dol­gozó 'osztályok körében olyan nagy érdeklődés nyilvaxuilt meg, hogy- ez tette szudf.sóge«««, hogy •• fővárosi kezdeményezést az idén már a vidéki egyetemi vá­rosokra iz kiterjesszék. A Dolgozók Egyetemére beiret- kozhai mindenki. Az tekótei rtő- végs.ettség a«n jön tetóuteíbe. a megfelelő intafügeacia és ts^^l vágyá« az, ami bárkit feij yí' hogy ennek az. egvetentn»^ i cpatójává legyen. Mivel dolgovó osztály tagjai, f»f re * szeretnének tanul«1 rb«* lődni, a régi tskolare«dí**^r, k«Spielenek voltak, mert * * si­kerese tej es a tanulást idöh®” snobanigolní new tehetett, -ja * Dolgozók EgyetoanéB«*! ^ lyaxnait esténként tart)«^ b* A uwpi munka után el!‘A,«l«lí esténként két órám * cljJ- vágyók, hogy tót év ab»*l j,*f- jartftsák azt a tudást milyen közigazgatási 10,1 alkalmassá tesuí őket­De a Dolgozok Egyeteúte ' r-yujt a két éves t-anfoly«® menő továbbfejlódéare is- folyam sUceres hallgat ói va áll az égve térni t«v,*b ..«j !*' újjá is a jogsi és ko-zigo2#*' rőn és dv léll a megfelelő liaulnw»v<’ zése után a doktorátus zésére te képesít DívaSékme* , -i Schőntr^í\t Koamrtfc l

Next

/
Oldalképek
Tartalom