Új Dunántúl, 1946. szeptember (3. évfolyam, 196-220. szám)
1946-09-15 / 208. szám
r.r a taylnlX|A^ ÉŰMtítiSt&ttík'i ÚJ DUNÁNTÚL Bevezették az illetaéDytSbblet- adót — Elhangzottak a vád- és védbeszédek a komlói perben — Beszélgetés Nádasdí Ferenccel, Pécs nyilas rémével A 'M A G Y A R MM IJ N I S TA PÁRT DÉLDUNÁNTULI LAPJA 11 ÉVFOLYAM, 208. SZÁM ÄRÄ 40 ISSlér P£CS, 1946 SZEPTEMBER 15. VASÁRNAP xsa HAZAFFYAK FELTÁMADÁSA írtai RÉVÉSZ GY. ISTVÁN A román határok kérdése el- most tárgyalják a csehszlo- ,a* javaslatot, a csehszlovák ha- <fok között élő taemzetiségünk ' a mosöni öt magyar falú sor- A Parisból érkező hírek nem Ártanak fel derűlátásra. A Tjjőbb, amit a jelek szerint re- 'Ihetütxk mindössze annyi, hogy csonkítanak 'meg annyira,, viot azt a benyújtott pótindít- javasolja, öt (magyar falu c vett csak hármat vesztünk el, j' '"ég ez a könnyítés sem biz- o? Ott, ahol a világ sorsát most “*oem hosszú évtizedekre el- jMOc, a ml legfájóbb kérdéseink ^ ^ak perifériális ügyek, ami- - Áovafordulásából rajtunk kí- u, ^oki sem csinál nagy gondot .*Wnak. Magyarországot úgy ^jAk nyilván, mint Hitler utol- «l. *s legmakacsabb csatlósát, szentben — hacsak túl l^'véirvalóan nem Igaztalan, amit J-i mindenkinek »igaza 'll A másfél éves erőfeszités, életünk és népünk 6zelle- ■ ^ttnek demokratikus átállítása S(, .^ottságok és albizottságok .Vében eltörpül a huszesz- ^ V múlt gyászos emléke mellig Magyar közvélemény a pá- tj,1 kemények visszahatásaként '(^beesett hangulat kap lábra. »i/Uatalan arról hallunk, hogy (,^keértekezlet nem váltja valóÄ s>‘' t az ígéreteket, amiket a tkius nagyhatalmak győ- esetére az emberiségnek tv. - Egyre hangosabban sut- vV már Szónoki emelis hangoztatják, hogy >,/, an°k vagyunk, egyedül ma- i v5 és bárk°va nézünk, sehol % "»fát. De, ha [megnézzük, j k,^52°k, akik ezt a hangulatot j Hintik hamarosan rá kell jön* j W Áogy éppen azok ők, akik ‘iw, lehetőt elkövettek annakmint amit az utóbbi időben reméltünk, de valljuk be őszintén, még mindig sokkal kedvezőbbek, mint amit joggal feltételezhettünk volna akkor, ‘amikor Budapest minden épületéért és utcájáért rohamoznia kellett a Vörös Hadseregnek, mint amire számíthattunk, amikor Szombathelyen, Sop. romban, de még Ausztria területén is Hunyadi SS-ek próbálták meg feltartóztatni a feltartóztathatatlant. Emlékezzünk, gondoljunk csak vissza őszintén: abban az időbén egy maihoz hasonló békét valóságos jótékonysági gesztusnak tartottunk volna Magyarország számára és ha ma már (joggal úgy érezzük, bogy jobb béke illetne bennünket, azt egyedül és kizárólag arra a meggyőződésre alapítjuk, hogy amit a felszabadulás után tettünk, az helyes volt. És valóban így is van. Hogy a ránk mért Ítélet „csak nyíre“ súlyos, azt kizárólag annak köszönhetjük, hogy á magyar nép nagy tömegei megmutatták, hogy őszintén demokráciát akar-< nak és, hogy ezért a demokráciáért harcolni, dolgozni is igaz magyar akarattal képesek És, hogy mennyire hamis ez a beállítás, amely a párisi nehézségekért a demokráciát akarja felelőssé tenni, azt a legutóbbi napok megnyilatkozásai is mindenki előtt világosan bizonyítják. Az igazság az, hogy a győztesek megbocsátották volna eltévelyedéseinket, készséggel elfelejtették volna szerepünket a tengely ösz- szckovácsolásában, mámoros örömünket a két bécsi döntés felett, a jugoszláv barátsági Szerződés megszegését három héttel annak >cgkötése után, a donmenti és voronyezsi gyáva szerepet, és mindazt, ami most oly súlyosan esik latba ellenünk ha legalább az utolsó percben észre tértünk volna. Maga Nagy Ferenc mutatott rá párisi tapasztalatairól szóira beszámolójában, hogy sorsunk urna bizonyos október 15-én vált ilyen keményre, vagyis csak a óború legutolsó hónapjaiban. Így aztán amikor a párisi itéle. tét igazságtalannak érezzük, erre a meggyőződésre nem a múlt, hanem et jelen, nem a kétségtelenül elkövetett bűnök, hanem az ugyan olyan kétségtelenül bebizonyított erények jogosítanak fel. És a kibontakozás* a jóvátétel útja ez- 'iT adva is van. Minél alaposabban elfelejtetjük jövőbeni tetteink által, a világgal, a nagyhala! makkal és a környező államokkal, hogy mi volt Magyarország a Horthy-uralom alatt és minél mélyebben meggyőzzük őket arról. hogy az új Magyarország leszámolt a bűnökkel fent és a tévelygésekkel alant, annál több megértéssel kezelik majd problémáinkat a jövőben, annál gyorsabban és alaposabban érhetünk el orvoslást mai sebeinkre. Mert nem igaz az, hogy egyedül vagyunk. Erdélyben nem nyertünk határkiigazitást és az előjelek a pozsonyi hidfőt illetően sem biztatóak, ez tagadhatatlan. De az igazi demokráciáknak nem céljuk, hogy szűk határok között t letképtelenné tegyék. Vagy engedjék tenni hazánkat, otthonunkat. A mosoni öt falu húsunkba vág, fájdalmasan meggyötör, de a történelem száméra nem orvosolhatatlan seb. Abban a kérdésben pedig, amivel valósággal kötelet tennének a nyakunkra, amivel a szó szoros értelmében megfojtanának: a gazdasági követelések terén határozott nyíltsággal ott áll mellettünk a Szovjetunió és ott áll mellettünk az az ország, melynek a Szovjeten kívül kétségtelenül legtöbb joga lenne halált kiáltani ránk: Tito Jugoszláviája. Egyedül vagyunk? Társtalanok vagyunk? Nincsenek barátaink? Ki lenne jobb barát, igazabb társ, mint az, aki a halálos veszedelemben áll mellénk? Hogy érezheti magát egyedül egy nemzet, í-melvnek olyan pártfogói vannak, akik nemcsal! azt nem engedik, hogy mások agyonkövetelőzzenek, de ők maguk, még saját és vitathatatlanul" jogos követeléseiket is egyré enyhítik, időben és meny- nyiségben fokról-fokra könnyebbé teszik? Az igazi barát és társ a halálos veszedelemben nyilvánul meg és ezt a halálos veszedelmet Számunkra azok a gazdasági követelések jelentik, amelyek (ha ránk. I ényszerítenék, emberöltőkre gyár maii sorba vetnék az amúgy!« elkinzott magyarságot De ezt persze fa társtalanség defeitista propagandistái éppen úgy elhallgatják, mint ahogy elhallgatják demokráciánk érdemeit abban, hogy ez a Fossz béke nem lett még sokkal rosszabb. Feltámadtak a Hazaffyak és milyen nagyíianggal támadtak feli Nevető, boldog mosollyal eresztik búnak a koz fejét, hogy a honffy- bútól elhomályosodott szemekbe ismét a sovinizmus és revizio- nizmus lidércfényét hipnotizálhassák. Uj világviszonylatok között is a régi receptet akarják kopí- rozni és nem törődnek azzal, hogy erre a receptre a történelem már rányomta a „méreg“ Jralálfejes bélyegzőjét. Ahogy egykor fehér- lovas honffyak gátolták meg a diadalmas magyar vöröshadsereget abban, hogy határainkat megvédjék, ahogy böllérbicskás honiwL. cmuvtiitív -5^”’ hogy -megakadályozzák a ^ patikus hatalmakat a győze. ^vívásában, azok ők, akik V ** utolsó pillanatban is ma- wj visszalökték a felénknyuló Ktjj takaró baráti kezeket i fegyverek (gyermeteg re AV Vében. %';.Uráni átok“, a magyar egye fy'joság“ propagandistái hazudna'? hazugságaik sajnos jó ta- vWe*aek az°h között, akiknek '»■ . huszonöt esztendő nnliti, . huszonöt esztendő politi 'felvezetése szántotta fel az jta, v|hannagvak befogadására. So 8 'békeszerződés kialakuló °a!ai súlyosak, súlyosabbak, Jugoszlávia elfogadta a magyar javaslatot a kölcsönös önkéntes lakosságcserére vonatkozólag Parisból jelenti a MTI: A párisi magyar és jugoszláv békedelegáció között hosszabb ideje baráti tárgyalások folytak a Jugoszlávia által javasolt lakosság- cserére és vízügyi egyezményre vonatkozóan. A magyar békedele. gáció a javaslatokra megtette észrevételeit. A jugoszláv delegáció most értesítette a magyar békeküldöttséget, hogy elíogadja a magyar javaslatokat a két egyezmény tárgyában. * A iakosságcseóeegyezmény lényegében azt tartalmazza, hogy a két ország közt kicserélendő lakosság száma kölcsönösen nem haladhatja túl a 40.000 főt. Az áttelepülésre jelentkezőket az érdekelteket az érdekeltek szabad véleménynyilvánítása alapján jelölik ki. Az áttelepítés csak a szerződés aláírásától számított egy éven belül kezdődik és időtartama három évre terjed. Az áttelepülők magukkal vihetik ingóságaikat, ingatlanaik értékét pedig az az állam, amelyet elhagynak, megtéríti. ffyak 'üvöltöttek revízióért, miután készséggel aláírták Trianont, ahogy lovaglóostoros honffyak utasították el Masaryk határki- igazitó ajánlatát, hogy Hitlertől kezcsókkal elfogadják azt, úgy :ek a mai honffyak is egyedül altnak és társtalanok, hogy a közeli és meglévő barátok helyett távoli és valójában yelünk mit sem törődő barátok után nézhessenek. Ez az ö nagy jeremiási siralmaik igazi háttere. A magyar nép azonban tanult a múltból, ha a magyartalan urak nem is. A magyar nép megtanulta, hogy az ámokfutó politika csak szakadékba visz, hogy nem a múlton kesergő, hanem a jövőt építő reálpolitika adhat csak reményt a méltánytalanságok korrigálására. Mert méltánytalanság ért bennünket, fájdalmas méltány* talanság, ezt nálunk kommunis- -áknál világosabban és félreérthe- tctlenebbül nem hangoztatja sem ki. De mi nem la múlton sirunk és nem szalmaszál után kapkodva akarjuk kivezetni a nemzetet az ingoványból. A* párisi döntések a magyar nemzetre nézve sérelmesek. De ez ne annyit jelentsen számunkra, hogy búnak eresztjük a fejünket és tehetetlenül átadjuk lelkünket a bánat ernyesztő —, és fasisz* must erjesztő — bacilusainak. A párisi döntések séfeimesek, tehát mi, demokrata magyarok munkánkkal, a fasizmus, reakció és annak minden megnyilvánulása elleni harcunkkal, törhetetlen él- niakarással megmutatjuk a világnak: ez a nemzet még ilyen körülmények között is megállja a helyét, ez a nemzet még ha sérelem éri, akkor sem hagyja cserben demokratikus eszményeit, ez a nemzet elfogad barátaitól minden segítséget és igaz barátsággal fizet meg érte. Vagyis: ez a nemzet valóban és örök időkre demokrata! És akkor, de csak akkor biztosak lehetünk abban, hogy a huszonöt év bűnei, amelyek most vállunkat görnyedtre nyomják Pá- risban, - eltörpülnek érdemeink mellett a világ szemében és a világ készséggel orvosolni fogja a rajtunk esett sérelmet. A honffybúval bélelt hazafiakat zavarjuk vissza sírjaikba, mert odavalók. A múlton keser- gés pedig az öregek dolga, mi 'íatalok megbántva Is a jövőt pítjüK tovább'. Miéri oly nehéz a helyzetünk Párisban ? Mert nem hallgattunk az okos szóra! Rákost Mátyás írta 1944 szeptember 9-én: amikor azok a nemzetek, amelyekben van bátorság, élniakarás és gioli- tikai józanság, egymás után szakítanak Hitlerrel, * Magyarország megmentésének is első és elengedhetetlen feltétele az azonnali szakítás“.
