Új Dunántúl, 1946. szeptember (3. évfolyam, 196-220. szám)
1946-09-13 / 206. szám
2 DJ DUNÁNTÚL 1946 szeptember 13 Drámai tanúvallomások a komiéi mmgperben Kovács György és Szeli István szemtől szembe áldozataik özvegyeivel és azzal a kárommal, aki hazajött, holott ők „nem azért vitették el, hogy valaha is hazakerüljenek“ Csütörtök reggel Komlón a bá- nyászkultúrház dísztermében folytatták azt a főtárgyalást, amelynek tulajdonképem vádlottá a letűnt és soha vissza nem térő munkás- nyuzó és katonatiszti brávók világa és amelyet méltóan képvisel ez a két vádlott, akik most sápadtan és remegve hallgatják a felizgult tömeg fegyelmezett és ép ezért félelmetes dühmegnyilvánulását. A hatalmas teremben, amit építői nem a munkások részére szántak, hanem a kapitalista világ igazgatóinak és vezetőinek és ami most a bányészság kultúrmegnyilvánulá- sainakszoigálatában áll, többszáz ember, főleg bányászok és bányászasszonyok szoronganak. Vannak, akik az éjjeli sichtból szálltak fel es most nappali pihenésüket áldozzák fel, hogy végre szembe nézzenek azokkal, akiknek annyi rosz- szat, könyt és megaláztatást köszönhettek. Különösen az asszonyok tekintetében lobog a gyűlölet, ők még jobban érezték, hogy mit követett el ez a két pribék, amikor urukat, gyermekeik apját, a kenyérkeresőt elhurcoltat- ták, csak azért, mert nem voltak készséges kiszolgálói a fasizmusnak és a tőkének. Pont kilenckor veszi kezdetét a népbíróság tárgyalása. Fegyveres rendőrök vezetik elő a vádlottakat, akik most kevésbé fölényesek mint a pécsi népbfróság tárgyalásain. A Kotsis-tanács elfoglalja he a szakszervezet megalakult „önsegélyző egyesület"-et létesített és az abba belépő munkásoknak is ígéreteken kívül 10 pengőt adott. Több jelentéktelen tanúvallomás után került sor özvegy Tóth Já- nosnénak, az egyik elhurcolt bányász sógornőjének kihallgatáséra. Vallomása során előadta, több ízben járt Szélinél az elhurcoltak érdekében, aki kijelentette ,hogy nem azért vitette el őket, hogy később hazahozassa. Amikor a 16 munkás eltűnését közölte az üzemvezetővel, Szeli gúnyosan válaszolt! nem tűntek azok ei csak átmentek az oroszokhoz, úgyis oda kívánkoztak. Az eltűnt bányászok özvegyeit lakásaikból is ki akarta tenni. Tóth Jánosné elmondotta még, hogy Kovács Írnoka figyelmeztette egy listára, amelyen az „elintézendők" nevei szerepeltek. Ezt a listát Szeli hozta magával. Bors Márton és L e 1 o v i»c s Lajos vájár után Deák Ferenc vájár tett vallomást. Elmondotta, hogy Szeli mindenképpen meg akarta akadályozni a munkásság szervezkedését. Most következik a délelőtti tárgyalás legizgalmasabb pillanata. A bíróság elé lép az egyik elhurcolt bányász özvegye, Nagy Ferencné, aki sírástól elcsukló hangon kezdi meg vallomását. Elmondotta, hogy amikor megtudta férje halálát, elkeseredésélyét, a népügyészséget dr. Huszár István, a pécsi népügyészség ve- j zetóje képviseli. . A tanuk sorából elsőnek Ne-1 • ^rohant Kovács György szá. mes József vájárt hallgatta ki a népbíróság. A tanú elmondotta, hogy 1939-ben a bányamunkásság körében az a hir terjedt el, hogv karácsonyi segélyt osztanak ki. ö is hallott erről, de mivel ismerte a komlói bányaigazgatóságon uralkodó elgondolásokat, ki jelentette, hogy lehet, hogy lesz segély, de csak az urak részére, ók legfeljebb pár pengős alamizsnát kapnak. A kijelentés Szeli főtanácsos fülébe jutott, aki magához rendelte és magából kikelten iákiabált: Ezért a pimasz kijelentéséért tudomásul veheti, hogy magát leszámoltatom. Amikor ez ellen tiltakozni próbált, röviden és velősen így vála- 1 aszóit: — Mars ki! Másnap már nem engedték le a bányába. A bányafökapitány közbenjárására visszavették. Szeli ekkor olyan munkahelyre osztotta be, hogy alig keresett valamit. Kovács Györgynek is panaszkodott, aki lezstdózta és lekom- murüstázta. 1944 tavaszán négy bányásztársa- val együtt megbilincselve vitték Sásdra. Később hazaengedték és rendőri felügyelet alá került. Ezután Szigetvárra hívták be, ahol beosztották egy munkásszázadba Vallomását a két vádlotthoz fordulva igy fejezte be: — Nem kívánok mást ennek a két úrnak, csak azt szenvedjék végig, amit én. Ügy jöttem visz- sza a halálgyárból, mint egy roncs. A vádlottak mindent tagadnak í’letve egymásra kennek. A kővetkező tanú Reinhard András vájár. Ö is azon három munkás k^zé tartozik, akik az elhurcolt tizenhatból hazakerültek. öt is Szigetvárról küldték ki a frontra, ahol az arcvonalak között kellett dolgozniok. Kétszáznegyven ember közül csak 22 jött haza. Amikor 1943 májusában visszajött, Kovács hosszabb prédikáció után spiclinek akarta megnyerni. Szélivel kapcsolatban előadta, hogy minden áron le akarja törni a munkások szervezkedését. Amikor adóshoz és sírva felelősségre vonta férje elhurcolásáért és haláláért. A százados, illetve akkor még főhadnagy előrántotta revolverét és ráordított: — Ha nem takarodik, akkor magát is elvitetem. Az eddig fegyelmezetten viselkedő hallgatóság most veszti el e’őször türelmét és indulatos szavakkal szidalmazza a gyáva vitézt, aki asszony ellen fegyverrel védekezett. Az özvegyasszony, aki az embertelen katonatiszt és méltó társa. a munkásnvuzó főtanácsos miat: vesztette el férjét, ezután részletesen elmondotta kálváriáját Utána Kotsis tanácselnök a tárgyalást felfüggesztette. Bedugó és á’dozit vai omás tesz A délutáni tárgyaláson talán még többen szorongtak a hatalmas teremben. Elsőnek Francia Pál nyugdíjas házmestert hallgatta ki a népbíróság. Francia Pál vallomásában lerán tóttá a leplet arról a_ felülről megszervezett üldözésről, amely a Szociáldemokrata Párt akkori titkára, Tolnai József elvtárs ellen irányult. Elmondotta, hogy állandóan figyelnie kellett Tolnait, -nehogy érintkezésbe léphessen a bányászokkal. Pécsi lakását is megfigyelés alatt tartották. Ha elindul* Pécsről, telefonon értesítették Komlót. A besugással foglalkozó házmester után Sraub Péterné, az egyik elhurcolt és a deportálásában elpusztult bányász özvegye vallott. Kijelentette, hogy férje soha nem politizált, politikai pártnak vagy szakszervezetnek nem volt tagj®. mégis behívták Szigetvárra. Szélitől kért igazolványt arra vonatkozólag, hogy férje mindig becsületesen dolgozott és nem politizált. Szeli Kovácshoz küldte, aki szokott méroes h.rumiatban foqadta és átrohant Szélihez. Amikor visszajött, ez asszonyt ülve találta. Szinte magánkívül orditott rá: Álljon fel és vegye tudomásul, hogy egy magyar tiszttel csak állva beszélhet. Igazolványt pedig nem adok. Straubnó könyörögni kezdett, mire Kovács igazi Horthy-tiszti modorban rivallt rá:-—.Fogja be a száját, mert úgy kihajítom, hogy a folyosó- túlsó végén szedi össze magát. Kov ics György elfő be smer*’se Straubné mind a tíz körmével küzdött ura életéért. Kérvényt intézett a honvédelmi minisztériumhoz, amelyben kérte férje felmentését, mért családja kenyér nélkül maradt. Szerencsétlenségére a minisztérium a kérvényt véleményezésre Kovács századoshoz küldte, aki Straubnét magához hivatta és már belépésekor ordítva fogadta: — Ki engedte meg magának, hogy a magas minisztériumot zaklassa. Egyébként hiába futkos ide-oda, tudjuk, hogy a családja kommunista. Megnyugtatom arra nézve is, hogy az urát nem lakodalomba küldtem. Aknát fognak szedni az első vonalban. Straub Péter tényleg nem lakodalomba ment. Pár hónapi front- szolgálat után meghalt. Aknára lépett. Kovács az alábbi szavakkal közölte a halálhírt: — Na fiam most he van bizonyítva, hogy férje kommunista volt. Átszökött a rothadt oroszokhoz. Aztán Jól vigyázzon, hogy Jelenlétével többet ne szennyezze be irodámat. Az elnök szembesítést rendel ei. A százados úr, aki most egyáltalán nem vitézkedik, hanem sunyin behúzza fejét, mint egy megvert kutya, tagadni próbál, Az özvegy- asszony azonban szemébe vágja minden hiványságát. A százados nem bírja az asszony vádló tekintetét és megtörik. I A negyedik napja tartó tárgyalás első beismerése. — Kérem — motyogja alig hallhatóan — lehet, hogy igy történt. Lehet, hogy önnel így beszéltem. Bocsánatot kérek. íme Horthy legszebb katonája, a hadapródiskolás katonatiszt. Egy mindig dolgozó bányászt a halálba kerget és asszonyától, akivel valamikor úgy beszélt, mintahogy ember senkivel büntetlenül nem beszélhet, most bocsánatot kér, ó nem azért, mert férjét a vágóhídra hurcoltatta, hanem a hang miatt, amit most mégis „egy kissé erősnek" talál. Vádol*,,, Vááák .,, Vádak... Aknai József vájár,' később segédházmester elmondotta, hogy Kovácstól parancsot kapott a rá- d: óhallgatás ellenőrzésére. Ugyanakkor szovjetellenes röpcédulákat adott neki, hogy azokat a bányászok között terjessze. C z é d e r Ferenc bányász a bányászszakszervezet sorsát ismertete vallomásában. Szeli a szakszervezetek vezetőjét 6 hónapra Diósgyőrbe küldte, hogy ezzel a szervezkedést megakadályozza. Azonnal felkeresték a párttitkárt, akinek közbenjárásának köszönhető, hogy 12 szakszervezeti vezető helyett csak hatot helyeztek át Diósgyőrbe és igy a szervezkedés tovább folyhatott. Kovács György egyébként őt is rendőri felügyelet alá helyezteette. özvegy D o b 1 á s Dezsőné, egy szerencsétlenül járt bányász özvegye férje üldöztetéséről beszélt. 1940-ben férjét letartóztatták, mert kritizálta a Horthy-rezsim politikáját. ö akikor Szélitől munkát kért, hogy családját eltarthassa. Munkát azonban sem ő sem a szabadlábra került férje nem kapott többé. A népbíróság ezután ismertetet egy levelet, amelyet Szeli írt Kovács feletteseihez. Szeli Kovács áthelyeztetését kérte, mert összeveszett vele. Kovács százados ugyanis azt akarta, hogy vegyék vissza Dobiás Dezsőt, Szeli pedig ellenezte. Kovács György ezt áz alkalmat arra akarta felhasználni, hogy védőbeszédet tartson maga mellett. Szeli azonban közölte a jj népbírósággal, hogy Kovács mlnj eaját spiclijét akarta visszajuttatni Dobiást. A népbíróság a csütörtöki tárgyaláson még több tanút hallj gatotf ki, akik azonban sem® újabb lényeges adatot nem közöltek vallomásukban, csupán egybe® egyeztek, hogy mind egy-egy kockával hozzájárult ahhoz a filmhez, amit a népbíróság a múlt reakció* és munkástipró embertelenséged® felvett. A tárgyalás folytatását ezutá® a népbíróság péntekre halasztott* és a néma, fegyelmezett tömefl közt elvezettette a vádlottakat. Az öntudatos bánvászság ezúttel is kitűnően vizsgázott. Mindé® tettleges inzultustól óvakodott tudta, hogy a népbíróság igazságot fog szolgáltatni. Igazságot 13 elvtársuk halálát A kisiparosok vásárolják lel! a havonta levágható 50 drb v Csalt havi 20 dekás te’adogra van Hl* tás ebhői a konii* ens ól — A hénvszová ások javí halnak valamelyest a húsellátás he yzetén Tegnapi lapunkban foglalkoztunk a város húsellátásának kérdésével dr. Kertész Endre főispántól nyert információnk alapján. Újabb értesülésünk kzerint a közellátási kormány- biztos tegnapra értekezletre hívta meg a pécsi húsiparosok megbízottait, akikkel megbeszélték a i közellátási minisztérium által engedélyezett havi 50 darabos vágóállat-kontingens felvásárlásának és kimérésének részleteit. Megállapodás jött létre arranézve, hogy az állatokat a húsiparosok vásárolják fel közösen és mérik ki bizonyos megállapított elosztás szerint. Értesülésünk szerint a 67 pécsi húsiparos tíz csoportra osztva végzi el feladatát, így osztják fel maguk között arányosan a kimérésre kerülő húskészletet. Mint már tegnapi lapunkban írtuk, az engedélyezett kontingensből az elérhető fejadaff „ felvásárlandó állatok < függ majd, de előrelátható1®^ marhahúsból mintegy havi dekás fejadagra lehet számít®0" ami édeskevés. íme újabb példa, hogy amit Uj Dunántúl felvetett, azt a tóság meg is valósítja. . .jj Ami a sertésvágásoat illeti, a zsírellátás szempontjából v,f< na fontos minnél kiadóeabb„ sertések felhajtása. Értesülj® szerint máris kilátá van 2*y; 250 kilós zsírsertésekre, 0 b* hogy az így elérhető ered®*^. szerint máris kilátás van tudna a közellátás ebből a létből 10 dekás fejadagot a* w. látatlan lakosság között tani. Mindezek persze csak závetőleges számítások alsPU közölt adatok, amelyek a v®y, sok megejté^e után esetleg nyegesen változhatnak. — j v Megnyílt « munkás kaszinó könyviét A MunkáS-kasKinó könyvtára szeptember 10-én megnyílt, hogy rendeltetésének . megfelelően a munkásság művelődési igényeit Szolgálja. Jelenleg kb. 1200 kötet könyv használható fel akár kölcsönzésre, akár a könyvtárban való olvasgatásra átböngészésre. Az anyag nagyobb része regény, de szép számmal akadt útleírás, sőt némi történelmi, szociológiai és egyéb mű is. Novemberig heten- kint átlag 500 újabb kötet beiktatásával csaknem 5000-re emeljük könyveink kötetszámát. A könyvtár továbbt munkásság érdeklődésétől 01 fii ságaitól és részvételétől í tesEik lehetővé a legmod anyag beszerzését, a gaßdag00 terebélyesedést. Könyvtári órák ideigk0.^ szerdán 5—7-ig és vasárnap óráig. Vasárnaponként egy-egy iró, tudós, művész egyéb könyvszakembere táj* | % szélgetéseket az érdeklődők , könyv az olvasás, a megér* műélvezés stb. problémáid' ^ Földígéoylők gyűlése Pécsett Folyó hó 22-én, délelőtt 10 órakor a Baranyavármegyei Titkárság földigénylő gyűlést tart Pécsett a MKP Kultúrházában. — amelyre minden községi KFB elnökeit, valamint a földigénylők kŐEségenként egy két taggal képviseltessék magukat. Amennyiben panaszaik vannak, akár a helyi KFB, akár a Baranyavármegyei Földbirtokrendező Tanács ellen, úgy szíveskedjenek panaszaikat Írásban a panaszttévők olvasható aláírásával a FEKOSz Baranya- megyei Titkárságához. Majláth utca 7 szám alá eljuttatni folyó hó 17-ig. BUFFET és ITALOK T A INI C szombat este 7—2 óráig a Munkás Kultur- ház (volt Nemzeti Kaszinó nagytermében). Zenéi a közkedvelt Stor-zenekar szolgáltatja. Jelentik néí*' id? Csütörtökön reggel két 9 .yr vény futott be a debreceni 0 udvarra 2000 hadifogolly®v£/^|y<»1 mánia felől érkező hadd^té® között 160 tiszt is van. Püspökladány felől újabb S szerelvény érkezését recenbe. * t\P A francia minisztertanóc* (ftjj gadta as alkotmánytczv-^b®9 amely a Francia Unió ^et teptr egyesíti az anyaországot ® (ti* rentúli tartományokkal és országokkal. • j 1 Szeptember 24-én indítj^j^wJ lakosságcsereegyezmény \0ir ben kitelepítendő cse^?í * magyarok első csoportját- ^jf Vagyonuk öszeírása 10 hó 16-án megkezdődikBudapestről jel«”1.* pld» A nemzetközi munkaügy. szeptember 14-én kezdőn rendáján, amelyeket 8 »Jjjl Montrealban tartanak n'ey'jö*°J}. gyár szakszervezeteket jc* Ödön, a Szakszervezet* 1 nöke kénviseli
