Új Dunántúl, 1946. szeptember (3. évfolyam, 196-220. szám)
1946-09-11 / 204. szám
2 ÜJ DUNÁNTÚL’ 1946 szeptember 11. 3-400 munkanélkülit állít munkába a város Értekezlet a városházán a közmunkayáltság fel- használásáról és a munkanélküliség csökkentéséről Az Uj Dunántúl hasábjain ép* pen az utóbbi időben foglalkoztunk a munkanélküliség problémájával és ennek kapcsán felvetettük azt a kérdést, hogy a munkanélküliség enyhítése érdekében lehetővé kellene tenni, hogy aizok az összegek, amik Pécsett a köz- munkaváltsá^ból befolynak, fordí- tiossanak bizonyos közmunkák fedezésére.. Mert ha ezen a réven az egész munknaélküliséget nem is lehet megszüntetni, de legalább csökkenthető az bizonyos mértékben. __ Mint arról beszámoltunk Sc hwabach Dénes elvtársunk eb. ben a szellemben folytatott tárgyalásokat az újjáépítési minisztériummal és ezek a tárgyalások eredményre is vezettek, amennyiben elintézést nyert, hogy Pécsett és Baranyában közmunkayáltsagra befizetett összegeket teljes egészükben itt helyben használhatjuk fel olyképpen, hogy annak segítségével a szükséges közmunkádat végezzük el és ezáltal jelentősen csökkentjük a munkanélküliek számát. A városházán szerzett információnk szerint ott máris dolgoznak ínnak a programnak az összáel- iltásán amelynek keretében bizonyos köizmunkákat meg akarnak indítani a közeljövőben, hogy ezáltal a munkanélküli munkások egy részét legalább keresethez juttassák, egyúttal pedig olyan fontos munkálatok legyenek elvégez- hetők, amelyeknek megoldása amúgy sem nagyon tűr hosszabb halogatást. Amennyiben sikerül keresztülvinni a fentjelzett programot s megvan minden remény rá hogy az sikerülni fog, — akkor ezeknek a közmunkáknak a megindításával mintegy 3—400 munkást sikerül majd munkába állítani és tartós időn át foglalkoztatni. ben megtörtént a megállapodás. Ismételjük a cél az, hogy minél több munkáskezet foglalkoztathassunk. Erre talán már a jövő héten sor kerülhet. Aiz elvégzendő munkák lényegéről egyelőre csak annyit tudunk, hogy azok földmunka- jellegű útépítések, útjavítások irkoló munkák s hasonlók 'ennének. amelyeknél azonban nemcsak íz ilyen munkára specializált munkások jöhetnek számításba hanem más szakmabeliek is. Hogy i fizetendő munkabérek nem lesznek esetleg magasak, azzal az illetékeseket az a cél vezeti, hogv minél több munkáskezet mmé. tovább foglalkoztathassanak, természetes azonban, hogy az emberi megélhetéshez szükséges keresetet azért biztosítani kívánják az így foglalkoztatott munkásoknak. Ebben az ügyben tegnap fontos megbeszélés volt a városházán. Pécsett járt ugyanis Visnyei Vilmos építésügyi minisztériumi osztálytanácsos aki beható tárgyalásokat folytatott Tamás György 'dr. h. polgármester elvtársunkkal. 'A megbeszélés során a program keresztülvitelének főbb kérdéseiFöldigénylők gyűlése Pécsett A város arra törekszik, hogy lehetőleg olyan munkák elvégzését vegye programba, amelynek költségeit túlnyomó részben a munkabérek képazik. amelyeknél tehát az anyagbeszerzés költsége lehetőleg minimális. Ezáltal is elérhető hz a oél, hogy a rendelkezésre jfcénzösszegekkel legfőbbképpen ^ a munkanélküliség enyhítése váljék lehetségessé. Az említett munkálatok elvégzéséhez a városnak rendelkezésére állanak jórészben a szükséges szerszámok, úgyhogy ezáltal olyan munkásokat is munkába állíthatnak, akik ilyen szerszámokkal nem rendelkeznek. _ A magunk részéről csak örömmel üdvözölhetjük ezt a megoldást. amelyhez a kezdeményezést magunk szolgáltattuk, már most csak az a kívánatos, hogy a keresztülvitel minél kevesebb huzavonával, vagy inkább teljesen anélkül sikerüljön, hogy az a pár- száz munkás minél előbb kenyér- keresethez juthasson, mintegy kiindulásul a munkanélküliségi probléma végleges megoldásához. (m. j.) Mélyen leszállított árak!!! a kirakatban lat hatok!!. SzŐnyf, Lukaiai Üvegraktár Pécs, Király-utca 14. Telefon; 27-14. sz. Ezért harcolunk! Döntő sikert aratott, vásárcsarnok-tervezetünk Megindultak a tárgyalcsoka vállalkozók és a város között Tegnapi számunkban részletesen beszámoltunk az Oj Dunántúl akciójáról, amelynek eredménye az volt, hogy két pécsi pénzintézet, a Délmagyarországi Kereskedelmi Bank és a Tausz bankház magára vállalta a vásárcsarnok felépítési költségeinek előteremtését, az Újjáépítési Szövetkezet pedig annak felépítését. Az ankéton felvetett terv szerint a vásárcsarnok a volt Littke ka- czárnya he^én épülne fel és a vállalkozók úgy oldanák meg a felépítést, illetve annak költségeit, hogy a város a befektetett összeg fejében bizonyos évre szóló koncessziót adna a vásárcsarnokra és annak mindennemű jövedelmére. Ha pedig ez a koncesszió leiárna, úgy a vásárcsarnok tulajdonjoga és jövedelme a várost illetné. A felvetett gondolatot a város vezetősége is életrevalónak tartja és az előzetes tárgyalások máris jngindultak. Több elgondolás merült fel, vannak olyan tervek is, amelyek mii helyre tennék a vásárcsarnokot A szakszervezet a maga részérí! főleg az új munkaalkalom miatt tartja fontosnak tervezetünket és azt igyekszik a lehetőség határain belül támogatni és előmozdítani. A pécsi kereskedelem és föle? a piaci és élelmiszer-kereskedele» is nagy örömmel fogadta a tervet mert mértékadó körökben az a fülfogás, hogy homoly élelmisz erk ereskedelen csak úgy tud kifejlődni, ha állandó vásárcsarnok épül tel A vásárcsarnok felépítésének újabb részleteiről ismét be fogunk számolni és hisszük, hogy rövidesen jelenthetjük már az építkezés közeli megindulását. PMtanatUépeU \ZiUány&ól az igazság, lencséié* Ueieszlü A MKP törvényjavaslata^ a malmok hözségesítésérőí Ivó hó 22-én, délelőtt 10 óra a Baranyavármegyei Titkárföldigénylő gyűlést tart Pé- a MKP Kulturhazában — yre minden község« KPB elit valamint a fold.gcnylok égenként egy két taggal köptessék magukat. Amen Y szaik vannak, akar a hely , akár a Baranyavármegyei birtokrendező Tanács ellen. szíveskedjenek panaszaikat >an a panaszttévők olvasható rásával a FEKOSz Baranyaiéi Titkárságához. Majláth 7 szám nlá eljuttatni folyó 17-ig M a malmok községi ellenőrzés alá helyezéséről, községi, illetőleg állami tulajdonbevételéről. 1. §. A jelen törvény erejénél fogva mindazok a malmok, amelyeknek kenyérgabona őrlési teljesítménye (kapacitása) 24 órás üzemidővel számítva, a jelen törvény hatálybalépésének időpontjában^ ai 50 q-ig terjed, községi ellenőr- 1 vés flláf b) 200 q-ig terjed, községi tulajdonba, . . . ,,, c) 200 q-t meghalad, allami tulajdonba kerülnék. r 2. §. Az 1945. évi VI. tc.-kel törvényerőre emelt és a nagybirtok- rendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhözuttatasaró. szóló 600/1945. M. E. számú rendelet alapján igénybevett ingatlanokon lévő malmok, tekintet né.kul a malmok őrlési teljesítményére, a 131.000/1945. F. M. sz. rendelet (Magyar Közlöny 129. szám) 1. §-a értelmében alakult, illetőleg alakítandó Földmives szövetkezetek tulajdonába mennek át. 3 § Az 1. §■ értelmében községi, illetőleg állami tulajdonba kerülő malmok tulajdonosainak kártalani- tási igénye var.. A kártalanítas mérvét és módját a minisztérium állapit!ja meg. _ 4 (j. A jelen törvény 1—3. §-ában foglalt rendelkezések nem vonatkoznak azokra a malmokra, amelyek 1946. január 1-én a köz- séq, az állam, vaqy a 131.000/1945. F M. számú rendelet 1. §-a értelmében alakult Földmíves Szövetkezetek tulajdonába voltak. 5 §. A malmok racionalizálására korszerűsítésére és ellenőrzésére Országos Malomüqyi Tanács alakul Az Orszáqos Malomügyi Tanács tagjai a belügy-, földművé- lésügyi-, iparügyi- és közellátásiig yi miniszter, valamint a Szak- szervezeti Tanács kiküldöttje. 6. §. A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba. A végrehajtási rendelet tervezetét a miniszterelnök harminc napon belül köteles a minisztériumnak beírni, te tini. INDOKOLÁS A'törvénvbozás a nép akaratának kifejezője. Az elmúlt huszonöt év alatt, de különösen a felszabadulás óta a maovar nép ismételten és mind sürgetőbben követeli, hogy vessenek védet a malmok uzsoráiénak. amelytől a dolqozó nép mérhetetlenül sokat szenved. A malmok visszaélései az amúgyis megpróbált falusi nép életét megkeserítik. A malmok jogtalan eljárása mearöviditl a falusi dolaozók szűkös kenyerét. A malmok közösséql kezelésbe vételével meg kell tehát szüntetni, hogy a malmok a pépet kizsákmányolják. A magyar demokrácia elsőrendű kötelessége, hogy biztosítsa a nép gazdasági szabadságát. A malomipar kozsegesitéset illetőleg államosítását követeli av is, hogy Európában talán a legelhanyagoltabb állapotban a magya- ipalmok vannak. A közel 2500 ma- lomnak alig 1%-a mondható való ban korszerűnek. A malmok teljesítőképességüknek csak kb. 30% áig használtatnak ki. Ebből követ, kezik, hogy a malomiparnak a nép érdekében való korszerűsítése, ra cionalizálása elengedhetetlenül kö vételi közületi kezelésbe való vé telüket, hogy a magángazdáikká« természetes velejáróinak és önz< szempontjainak megszüntetéséve az iparfejlesztési szempontok — f termelési költségeik lényeges le csökkentésével — érvényesíthető, legyenek. 1. §. Az 50 q-nál kevesebb nap őrlésteljesítményű malmok rend szerint túlnyomórészt bérmunkás nem alkalmazó, családi munkaerő vei dolqozó malmok, amelyeknc a szociális szempont és a kapac iásuk egyaránt azt indokolja, hog- csupán közséqi ellenőrzés ala vo r-assanak. 200 q-f meghaladó őr lési teljesítményű malmok viszon teljesítőképességük alapján mdc költ, hogy állami tulajdonba keru. jenek. ,, , 2. §. A nagybirtokon lévő ma mók a földreformtörvény «őrá- megváltott nagybirtokok «fazdálkr dását szolgálták és ez indokol!? hoav a nagybirtokokból részesig töldhöziutottak gazdálkodását szó gálja elsősorban a jövőben «s. 3 5. A községi ellenőrzés a! helyezést, közsécresitést, illetőle' államosítást a korszerűién! szer- pontoknak megfelelően kellően k c^éaíti az Országos Malomúayi Ta nács felállítása. Az Országos M- lomüavi Tanács működ.se ipa*' mezőgazdasági, közellátási, község háztartási kérdésekre vonalközig összetételében az inarügvi, föld művelésüayi, közellátásügvi és ly’ ünvmlniszter kiküldöttiének, vala min* a Malommunkások Szervezet«- (Szakszervezeti Tanács) képvisel«5« iének részvétele a munkairányítás ban feltétlenül szükséges. — Szembenézni... mosolyogni... Vigyázz!... Most! Mondotta az elmúlt idők fényképésze, és hosszas beállítás után elcsattant a fényképezőgép elsütő berendezése, megszületett a fény- kép. Így, ilyen beállítottsággal juttat, fák az elmúlt rezsim nagyközönsége elé a falu képeit. így les- tették meg, fényképezték le a falvakat, Ilyen beállftottággal írták a cikkeket a falusi népről és annak lelkületéről. Az idők azonban megváltoztak. A régi rendszer megbukott, 8 an. nnk porait lerázva masáról feltámadt az új. A régi fényképész beállította a Jelenetet, az új azonban remek 2.6-os lenesé ifi gépével íárja a falvakat és a lemezeken, filmeken beállítottság nélkül, a maga teljes szűz valódiságában meslelenlk a falu. Vasárnap Villányban jartam. Fényképeztem, s a képekből köz- zéadok egy csokorravalót OSSZFTTTT PALES7.TINA-ÉRTEKEZLET A Lancaster-bázban Attlee miniszterelnök nyitotta meg a Palesztina értekezletet. Kijelentette hogy Palesztinában a mostani helyzet nem maradhat igv tovább. egyeEség azonban nem jöhet létre addig c kérdésben, amíg minden közösség nem szánja el ma. gát engedményekre és nein veszi számításba a másolk érdekeit Két és félórás autóut után fék- lei csikorgásával az agyvelőt és kerekeivel az út porát hasítva megáll gépkocsink a villányi orosz hősi emlékmű előtt. Tisztáravasalt vasárnapi ünnepeiében rohanva közeledik a 'n,u fiúsába. A bánvászzenekar leká- zálódik a kocsiról, eevmás után -dobatják le hangszereiket. A ná- ^orü. és előző tulajdonosaik a . "ollcsbundista svábok által meg- •«seit kürtök ragvoova verik visz za a korai napfényt. Az ifjúság áll, bámul és meg;e0vcz _ Ezek is csúnvanémetbácsik?- kérdezi egy mákszemnvi cseppig iskolásforma bátyjától. A múlt nyomasztó em'ékei te- ►’'át még nem ültek el. Lám bá-vásazenekarunkat is osszetévesz- ik a sváb rezesbandával. És ma idiom igazuk van, mert a hangszer , ré0i De nincs igazuk, mert a „azda új, s másképpen szól az új tazda kézében a hangszer. noí Hát erre, tudják mit tett * csirkefogó? Odanyomott a kezesbe egy könyvet; aszongya: Ezt olvassa meg idesapám !És én mH másnap is olvastam Sztálin élet- rajzát, és az állatok délig mär felfordultak az éhségtől. Délután 4 óra van ... Krand eívtárs bősnél.. .• — A dolgozók nem akaró«5 még egy inflációt 1 — Nem akarunk! — zúgj» * tömeg .. j le a tőkésekkel, a dóig0*0 nép kiuzsorázóival! , — Le velük! — mondja a 8 talmas visszahang, s látom, egyes elegáns .megfigyelő“ uLTú hoev settenkednek el « éy" színhelyéről. Ez nekik szólt, talált. Szedték tehát a sáto és mentek. Jobb is volt neki5' Este 8 óra... Kezdődik a ^ MaPvan-uhás lányok és 1 nyék forognak a szoba .... — —------- p a sarokban látszik a zenek»', "j mindenütt folyik a bor, a vil% sörös. Ülök *gv asztal «"*' Es újra a zenekar... Ülök az emlékmű vaskorlátján, hallgatom n térzenét. Ép egy indulót kezdenek, a kisdobos beüt. Ez aztán egy igazi „kisdobos!" Alig 14 éves de ő a zenekar lelke. Édesapja, a karmester Intésére luegpergetl a dobverőket, s ebben a pillanatban megszólal hátam mögött egy falusi atyafi: — De szívesen elfogadnám ezt i kölykötl Adnék érte hármat Is az enyémből. Mert átok van itt a fiatalságon! Ahogy nő a falu, egyre nő bennük is az „intelli- genclba". Nem akarnak dolgozni a földeken, mindegyik csak úr akar lenni. Mondtam is a fiamnak, hogy tanulhatsz, de ha reggelre nem lesz megetetve a jószág, akkor egy olyan frászt kapsz, hogy vörös. Ülök «egv asztal mr* nézem a láncolókat. eg>^ azonban megkap valami. szem a fényképezőmaslnát, « kész a kép: A magyar mhák szörnyű 'if tagéban járlák a legm*5*8 * táncot a csárdást. És eM* Önfeledt, boldog összeölelk«'^. két kis Vánvka forog bold0* , tattal. Meg-megállnak, B[***, él nagyokat, el-ellesnek va'8® fé ..fl«nrát“, s aztán ők Is bál Iák. gyakorolják. . & Ez falun a „tánciskola“- ■ ^ cslknek még nem jár, vaáy. jutott leaénv, összefognak ' * s egv két év múlva már ÚSv fognak táncolni, mint gyök. Csendes tangót játszik * kar a ‘áncolók elmerú ve 5 kar a táncoiOK eimeru.-■ getnek s egyszerre kiváS0 ^ terem ajtaia és nyit __L _ K„r,«kKnn a n&TOiC le rc-ni uj«» “■ csapás berobban a párok & tékozó lován egy fehérgaD' gyár paraszt. Szőrén üli » #|jl fé'recsapott pörge kalapJ8 fc5js- csapzottan lóg ki éjfeke*e kezében félig telt bütykös fje . • .< mi t___t Km, be n dolgozik a villányi b0. Ä gyot kurjant, ö van rnzt ® zéppontjában, meg akarja «° mi a magyar virtus. a Megáll a zene sikonga«1 ^ Megáll a zene sikuují«»- lányok de ő csak áll mint V? tai nomád magyar meg«v # szobra. A legények kap«)88 # először észhez. Mcßnaß<rj-V jä\ oldalt a ló kantáTait s eltűnik a teremből az ősi jjr képviselője. Mintha tént volna folyik fovább » Mert a lovas virtus itt 'jét múlta. Nem imponál nem ijeszt meg senkit. H» ^ akar kelteni; nem csinálna le nagy ügyet. /ffi) Elvezetik és kész.
