Új Dunántúl, 1946. augusztus (3. évfolyam, 171-195. szám)

1946-08-20 / 186. szám

4 ÜJ DUNÁNTŰL 1946 augusztus 20> AZ ÚJ KENYÉR ÜNNEPE BARANYÁBAN A falvak és a város dolgozóinak nagy találkozása volt a MKP első parasztnapja — A föld népe megköszönte a Forint Apjának a jó pénzt —• A falvak, puszták és tanyák panaszai sürgős orvoslásra várnak Már hetek óta nagy az izgalom a Kommunista Párt szervezeteiben. Augusztus 18-án és 20-án. István napján parasztnapokat rendezünk mindenütt az országban, erre ké­szültek olyan lázasan az elvtársak. A pécsi pártszervezetből több, mint ötven jelentkező indult ki vasár­nap reggel a járásokba, hogy nagygyűlések, felvilágosító magya­rázatok, tanácsok kapcsán megvi­lágítsák falusi elvtársaink és vala­mennyi falusi dolgozó előtt ~' tunk politikáját. Megmozdult a városi és megyei titkárság egész vezetősége, sőt a Központ is kiküldött előadót, Far-, kas Mihály elvtársat, a Központimerült panaszokkal. Az itt követ­Vezetőség tagját, a vármegye nem­zetgyűlési képviselőjét. Farkas elvtárs vasárnap a me­gye egyik legnagyobb községében. Dunaszekcsőn tartott nagy beszé­det. Felvonult a gyűlésre nemcsak a község, hanem az egész környék népe. ünneplőruhás, népviseletbe öltözött lánydelegációk hozták fa­lujuk ajándékait, virágcsokrokat, gyümölcsöt, újbúzából sütött, hó- Pár-J"fehér kenyeret. A rekkenő hőségben odaadó figyelemmel hallgatta a nagygyű­lés közönsége Farkas elvtárs nagy- jelentőségű beszédét. Farkas Mihály a parasztság jogos panaszairól Tisztelt polgárok, kedves elvtár­saim! Mindenekelőtt a MKP kö­szönetét fejezem ki a parasztok­nak azért a hősies munkáért, mely- iyel legyűrték a nehézségeket és teljesítették kötelességüket. A ma­gyar parasztban nem csalódott a nemzet és nem csalódott a demo­krácia. Míg a magyar parasztok, a gazdák kinn dolgoztak az égő nap tüzében a mezőkön, addig a MKP harcot indított a forintért. Rákosi elvtárjs megmondotta (hatalmas él­jenzés) augusztus 1-re biztosítani kell a jó pénzt. A magyar gazda nem adhatja értéktelen pénzért áruját, mert az nem más, mint a magyar gazdatársadalom kifosz­tása. Gazdagodjék és éljen jó mód­ban a magyar paraszt, jó pénzért adja terményét — ezt a jelszót írtuk a MKP lobogójára. Rákosi elvtárs május 9-én mond­ta Angyalföldön, hogy augusztus 1-re megteremtjük a jó pénzt. A szakemberek ezt a kijelentést fö­lényes, gúnyos mosollyal fogadták, de nekünk lett igazunk. Bebizonyítottuk, hogy a kommu­nisták nemcsak ]ó löldosztók, nemcsak a nemzet szabadságá­nak védői, hanem kitűnő pénz­ügyi szakemberek Is. örülök, hogy Dunaszekcsőn a Baloldali Blokk pártjai és a Kis­gazda Párt közötti együttműködés sfteni kell a malmokat, vagy át kell adni a Gazdák Szövetkeze­tének (hatalmas éljenzés és taps). —■ A részes aratók dézsmája is fontos problémája a parasztságnak. Nem lehet, hogy a részes arató dézsma leadása után még a saját fejadagját se lássa biztosítva. Vé­gül helytelen az is, hogy a parasz­tok sok helyen maximális áron alul adják áruikat. — A forintot kiharcoltuk, most arra kerül a sor, hogy az árak le­szállításáért, az árubőségért .és a jólétért harcoljunk! Ebben a har­cunkban a többi pártnak is velünk kell tartania, a munkás-paraszt szövetségnek kell az igazi jólétet kiharcolnia (éljen!). — Végül beszélnem kell a béké­ről is. A MKP öt éve harcol máj a jó békéért. Most is mindent meet- mozgatunk, hogy jó békét kapj junk. t Elutasítjuk, hogy földönfutóvá tegyenek 600.000 csehszlovákiai kező néhány a súlyosabbak közül való, de nem áll magában. Bősz János mesélte a következő­ket: Eladott a tejszövetkezet ve­zetőjének, Hoffmann Lőrincnek 136 liter tejet, amiért a megállapított őstermelői árak szerint literenként 50 fillér, összesen tehát 68 forint járt volna. Hoffmann azonban arra való hivatkozással, hogy Bősz még július folyamán szállította le neki a tejet most, augusztusban a következő­ket adta a 136 liter tejért: 2.80 forint, 6 skatulya gyufa és 1 kg só. Eltekintve attól, hogy a csereke­reskedelmet szigorú törvény bün­teti, 6 doboz gyufa ára 1.44 forint, 1 kg szabad sóé 2.40 forint, tehát Bősznek összesen 6.64 forintot fi­zetett pénzértékben 68 forint he­lyett. Természetesen Hoffmann úr változatlanul a tejszövetkezet ve zetője. Reméljük, a kitelepítés vál­toztat majd a dolgon. A másik eset arra vet fényt, miért nincsen mostanában a pécsi hetipiacokon baromfi. Sipos elv­társnak nem egy asszony panasz­kodott, hogy nincs értelme behoz­ni a csirkét, mert a piacbiztosság., egy pár csirke után 2 forint hely­pénzt kér, ugyanakkor lelkiisme­retlen vásárlók fenyegetődzésekke! lenyomják a hat forintos rántani- való csirke árát 4 forintra. így, ha behoznak három pár csirkét el­adni, az egyik rámegy a helypénz­re és akkor még a vonatköltsége: külön kellene megkeresni. Sipos elvtárs megnyugtatta őket, hogy a Kommunista Párt utánanéz úgy a lehetetlen helypénzeknek, mint an- rak, hogy egyesek a parasztság tájékozatlanságából hasznot húzva, az elekpuscztaiak minden apró- cseprő hivatalos ügyért egy tel­jes munkanapot kénytelenek ve­szíteni. Kérik, hogy csatolják át őket a közelebbfekvő dencsházai jegyző- séghez. Most, a telekkönyvezés küszöbén nem is látjuk ennex semmi akadályát, ha az illetéke­sek jóindulattal kezelik a pusztai új gazdák jogos kérését. És panasz, panasz, panasz min­den ajkon. De valahogy más most ez a panasz, mint régen. Sérelmeit még vannak, de a munkában meg- kérgesedett tenyerek nem koldus­ként nyújtják többé sirámaikat or­voslásért, hanem öntudatosan- jo­gaik teljes tudatában és szilárd’ bizalommal abban, hogy az a párt. amely olyan évszázados paras! követeléseket és életbevágó p rasztproblémákat oldott meg, mi a földosztás és az infláció,- igazs got hoz nekik a kisebb sérelme re is. Igazuk van. Eddig sem csala koztak benne, ezután sem fogna A megye minden járásából, mi den gyűlést tartó falujából bál táviratok tömege ment Budapest Rákosi Mátyás elvtárshoz, a . pénzért vívott küzdelem élharc sához. A falvak népe köszönő szí vei fordult annak a pártnak v zetője felé, amely kivezette az 1 fláció poklából és megmutatta < igazi béke és igazi demokrác felé vezető utat. ÉVFORDULÓT ÜNNEPELÜNK Ünnepi aiind.>tkunh olvasóink számáras A BÁNYÁSZ a minimális árak leszorításával magyart. Követeljük, hogy adja- [ megkárosítsák az őstermelőket, nak nekik emberi jogokat. Ro- ! Szederkényben nagy az izgalom, mániával szemben 22.000 km* Most készülnek a kitelepítésre. A község magyar lakossága teljes nyugalommal szemléli az esemé- illető béketervezetnek nyékét, teljesen tisztában van a területet követelünk vissza. . minket legsúlyosabb része a gazdasági . kitelepítési politika helyességével, rész. A Szovjetuniónak 8 éven át j de a helybeli MKP-tal élén'kiáll fizetendő 300 millió dolláros jóvá-1 azok mellett a becsületes, magukat tételt ki tudjuk fizetni. De az an-. mindvégig magyarnak valló néme Dicséretes szokás, hogy évfordulókon az ember áttekinti a elvégzett munkát, mérleget állít fel arról, mit végzett el az elől kiszabott feladatok közül és mit nem, mit végzett el jól és ® rosszul, hogy mindezek alapján a további munkára új munkatervi állíthasson fel magának. És ez a szokás nemcsak az egyéni, de közületi évfordulóknál is igen hasznosnak bizonyult. Végeredmén! ben számokban kifejezve ilyen évfordulói számadás minden költsél vetés és évvégi mérleg is, de ilyen számadás az is, amikor az ék kritikus pillanataiban végigcikkázik az agyon az egész élet. A Vei Sancte és a Te Deum, a kongresszusok ép érettségi találkozók miü mind ennek az időszakos számadásnak jegyében születnek meg. Akkor, amikor az Uj Dunántúl elérkezett egy éves évfordul' jához, annak, hogy a Magyar Kommunista Párt Tápjává alakult » szükségesnek tartjuk, hogy mi is felállítsuk ezt a mérleget. Kon munisták vagyunk, tehát ne várja tőlünk senki azt, hogy ünnej hangulatba esve áriákat zengedezzünk magunkról és eredményei0’ ről. Az, aki egy esztendőn, sőt egy életen át higgadtan, józanul * a dialektikus matefializmus realitásával néz szembe minden fort*' lattal, nem esik extázisba egy részletsikeren és nem zuhan pánild1 a pillanatnyi vereségtől, hanem ünnepien, önkritikájában még *j kozottabban igyekszik reális és tárgyilagos maradni. Az évfordu' örömújjongása nem öndícséretben, nem elragadott, lírai ömleng sekben és nem a pohárköszöntők feltétlen ön és közelismeréseibe nyilvánul meg nálunk, hanem’abban a kemény elszántságban ' büszkeségben, hogy ha eddig ennyit elértünk, a jövőben sokk' többet, sokkal jobbat akarunk elérni. Olvasótáborunk, amelynek törhetetlenül mellettünk állása épPe a gazdaságilag egészen súlyos lezajlási esztendőben munkánk I®í szebb elismerése és igazolása, megérti majd, hogy Marx, Len" Sztálin és Rákosi igazi szellemében járunk el, ha ünnepi ömlengése helyett tárgyilagos, száraz számvetéssel ünnepeljük ezt az évforduló A számvetést megejtettük. Hisszük, hogy nem dolgoztunk solf tudjuk, hogy még sokkal jobban is lehetne és sokkal j°” golszázok 6 milliárdot követelnek kitűnő. Kéz a kézben akarunk ha- tölünk Ha ezt a követelésüket tel- ledni a Kisgazdapártba tomoru,t jesitenők, akkor Magyarország az demokratikus parasztokkal, de imperialisták gyarmat országa vol- mégis meg ke,l mondanunk egyet- ra_ pedig politikailag és gazda- mást a budap^t!kisgazda veze ok-; ságiIag függetlenk darunk lenni ről. Mikor mi az infláció ellem (éljen!). Parragi úr azt mondja, küzdelmet vezettük akkor ok ha-;ezek ké kérdésekf inkább a talmi állásokat követeltek a rend- kullsszák m6gött kell tárgyalni ré­tégben es községi választásokat 1 luk> mi azonban azt mondjuk, hogy Mi azt mondottuk, a parasztnak ■ népnek az őt érintő ügyekről elsősorban jo pénz kell és csak tudnia kell! A jóvátételen túl eqv aztán lehet a többiről beszelni Az j vasat s€m fizetünk (hatalmas él­orom, a megható jelenetek százai,, jenzés ^ ^ tnnlirnlrlrnl a ínrinÍAf J r / tek mellett, akiket magyar érzel­meikért a multban| ezerszer meg hurcoltak. Megszólal a paszták népe melyekkel a forintot fogadták, { minket igazoltak. Perr Viktor kisgazdapárti kép-' viselő Szigetváron kijelentette, j hogy a forint nem lesz jó. Izgatott S az ú j pénz ellen. Mi azt mondjuk, j hogy , ilyen felelőtlen bujtogatók nem A fodnfmegjeienésévei új kor-1 Magyarszék Ígéreteit szak kezdődik a magyar paraszt j teSZ számára is. Ezentúl érdemes dől gozni. Mi azt akarjuk, hogy a ma — A nép és a vezetők összeforr­va harcoljanak, hogy végre féle­lemnélküli életünk legyen, helyre­álljon a rend és a nyugalom, le­gyen jó pénz, árubőség, hogy bol­dog, szabad élet kezdődjék ebben az országban I J gyár gazda olcsó áron vásárolhas­son iparcikkeket. Az agrárollót szükebbre kell fogni. Az Árhivatal nem védi eléggé a dolgozó pa­rasztság érdekeit. Nekünk az a vé­leményünk, hogy elnöknek oda becsületes magyar parasztot kell állítani. Magyarszéken B. Nagy Gusztáv elvtársunk, a pécsi szakszervezeti titkár járt. Bár a fiatalság már ko­ra délután táncmulatságra készülő dött, B. Nagy elvtárs megérkezésé­nek hírére csakhamar összegyűl ä tek az összes pártok tagjai. '' A beszéd nyomán kialakult vi­Szentegát pusztán összegyűlt a környező puszták minden földhöz- juttatott új gazdája, több száz volt zsellér és gazdasági cseléd, hogy meghallgassa Vörös László, Hor­váth János és Révész Gy. István elvtársak helyzetismertetését az új kenyér ünnepe alkalmából. A nagy­gyűlés percröl-percre fokozódó iel- kes hangulatára jellemző, hogy a szónokok beszédei után a puszták népe még hosszú órákig nem osz­lott szét, hanem csoportokba ve- rődva tárgyalta az elhangzottakat, mialatt mások az előadó elvtársak­kal ismertették a környék pana­szait. Szentegát és környékén bizony sok a baj. A kiosztott állatok egy részét visszaszármaztatták volt birtokosának, aki azonban szül, de __j„.M Ia , ba n kell is dolgoznunk. Voltak eredményeink és voltak kudarcai0® mentségünkre csak az szolgál, hogy mindig a segiteniakarás és a r szándék vezérelt, az a segiteniakarás és jószándék a magyar pel szemben, amely alapja és mozgatója a Magyar Kommunista P“f minden tettének. Azt szokták mondani, hogy a Magyar Kommunista Párt a &iet vezés és oktatás terén --- hogy Zsolt Béla szavait idézzük: "... magyar politikai élet varázslója. Pedig az e téren elért és kivi" állók szemében talán varázslatnak ható eredményekben nincs sen"0 feketemágia. Igazságunk erejével szervezünk és gondot fordít"0 arra, hogy párttagjainkban ne csak egy választások esetén hasz0® voksot, de felvilágosodott, tanult, helyzetét és céljait teljesen tl°* tán felismerő kommunistát nyerjünk. Ez a ma nagy varázserőnk, e volt a legfontosabb szempont, amit egy éves működése alatt ® Uj Dunántúl is létjogosultsága alapján ekintett.3 És ez tette 1°°, tővé számunkra azt, hogy ez után ezer nehézséget támasztó ciós év után is eredményes munkára tekinthessünk vissza erővel, fokozott bizakodással és munkakedvvel lépjünk át. a esztendőbe. és nem ítában A Magyar Kommunista Párt har- ’ a gazdák főleg az Iparcikkek megfizethetetlensége miatt pa­naszkodtak. col az iparcikkek árának leszól-i lításáért. ( Fokozni kell a termelést és csők- í ®- Na9V elvtársunk azonban meg­ír enteni kell a közvetítő kereske-1 értette velünk, hogy addig, amíg dők haszonkulcsát. Az a baj hogy.! te™elést nem sikerül minden az áru túl sok kézen megy kérész-1 á9ban százszázalékosan emelnünk, ügy­iül a qyártól a faluig. (Igen, van, igaza van!) — Beszélnem kell a malom-uzso­ráról is Túl magas a mázsánként! 10 forin­tos őrletési díj. Mozgalmat kell indítani a gazdák között őr­letési díj 5Ó%-os csökkentéséért (éljen!). Becsapják a gazdát ak­kor is, amikor a malomtulajdo- nosok a megállapított 2%-os por­tási díj fejében 6—8%-ot kérnék. Ennek véget kell vetni. Községe­vagy egyáltalán nem, vagy csak inén kis mértékben lehet szó az agrárolló szűkítéséről. Amikor a hallgatóság belátta ennek helyes voltát, ígéretet tett, hogy minden* megtesz a városi munkásság ellátására és ezen ke­resztül a termelés fokozására. Szederkény ioggat panaszkodik Sipos elvtárs Szederkényben- > tud az állatok megfelelő ellátásról gondoskodni és most inkább tönkremenni és pusztulni hagyja őket, semminthogy kiad­ja azoknak, akiknek a föld meg­munkálásához égető szükségük lenne rá és kellőképpen gondoz­nák Is a jószágot, ami ma több, mint egyéni jav: az ország mai helyzetében nemzeti vagyonnak tekinthető. Az elvégzett műnkével számot vetettünk és felmértük utunk0 a jövőre. Tiszáin látjuk tennivalóinkat és világosan látjuk azt ' hogy olvasótáborunk az inflációs idők elmúltával fokozott váras^ zással tekint felénk. ígérjük, mindent megteszünk, hogy ennek.. fokozott várakozásnak meg fs feleljünk. Az új működési év k"°2^ bén máris meglepetéssel szolgálunk olvasótáborunknak. E hét foIV mán az Uj Dunántúl rendszeres, hetenként megjelenő négy old»' külön bányászmellékletet indít útnak, amelynek feladata: a bány°“ etvtársakkal való kapcsolatunk még szorosabbra fűzése, a bán? szók problémáinak megfelelő formában való és a bányászok érdek*jj nek kellő súllyal való képviselete, de mindezek mellett nem i. sorban az, hogy megismertessük bányászainkat, a magyar újjééP tésnek ezeket az utolérhetetlen hőseit a nagyközönséggel. Bányászmellékletünk külön érdemeként könyveljük el, hogy nem hivatásos újságírók, nem az Uj Dunántúl szerkesztői Igaz, a volt birtokos hajlandó lanne használatra bérbeadni az ál­latokat, ezért azonban olyan ha­szonbért követel, ami egyszerűen megfizethetetlen. Elekmajornak is hagy kérése lenne a megye vezetőségéhez. Elek- puszta három kilóméternyire fek­szik Dencsházától, hét kilóméter­nyire Szentdienestől. A régi büro­krácia eredményeképpen maradt itt az a lehetetlen helyzet, hogy ez a puszta mégis a szentdlenesl jegv­hanem maguk a bányászok, akik, miután a csákányt letették. 1°L j, vesznek a kezükbe hogy a föld mélye után a betűk rengetegé® meghódítsák a maguk számára. | Tudjuk, hogy az UJ Dunántúl olvasói ugyanolyan örör°"\* fogadják majd bányászelvtársalnk eme nagyszerű kezdeményezés* mint amilyen lelkesedéssel bocsátjuk útjára mi azt. íKl íme: ezzel ünnepeljük mi, kommunisták lapunk egy észtén születésnapját. Az Ui DUNÁNTÚL . szerkesztősége, kladóhiva®8 és műszaki személyz®te" egész könyvet megtölthetett a fel-zőséghez tartozik és így Folyamatosan tart a hadifoglyod hazaszállítása Két hadifogolyszálHtó vonat ér­kezett Debrecenbe. Ab első kisebb szerelvény 200 hadifogollyal vasár­nap korán reggel, a második na­gyobb délután érkezett meg a fővárosba. A hadifoglyok az or­b* szág minden részébe valót előzőleg jelzett 25.000 magy°r difogoly egymást követő csop®* tokban előreláthatólag a jöváÁ nap végéig haza Út

Next

/
Oldalképek
Tartalom