Új Dunántúl, 1946. augusztus (3. évfolyam, 171-195. szám)
1946-08-23 / 188. szám
2 Cj DUNÁNTÚL 1946 AUGUSZTUS 23 Jézseí-uíca 15. Kél beszéd — egy szellem Ruhával és uzsonnává! segélyezi városunk dolgozóinak gyermekeit a MaDíSz III. kér. leány csoport ja Vidám gyermekzsivaj szűrődik ki az egyszerű barna tölgylakapun, amikor megállunk a MaDISz Hiker. csoportjának József-utcai székhaza előtt. Az utcában még egyre jönnek a gyermekek — legtöbbjének bizony csak egy kis foltozott nadrágocska, vagy ütött- kopott szoknyácska egyetlen ruházata. Gondoktól kisírt szemű sokgyermekes anyák hozzák el a nyomortanyák virágait — gyermekeiket. S a sok kis gyerek — mint kis csibék anyjuk szárnyai alatt — szégyenlősen, de egyben kíváncsian bújnak frissen vasalt ünneplés -szoknyájának redőiben. Lassan elfogy a sok gyerek. Elcsendesül a lármát oly ritkán halló József-utca, de bent a ló sz. alatt, egyre nagyobb méreteket ölt -az önfeledten játszó gyermekek vidám hancúrozása. De ... mi ez? Egyszerre elül a lárma, s a nagy csendben — melyet csak egv-egy elkésett kacagás -szakít olykor léibe — Reppl Ilona, a csoport leányvezetője üdvözli a megjelent anyákat, köszönti a kis lurkókat és bejelenti, hogy -az uzsonna készen áll, tessék asztalhoz ülni! Szép rendben, s a nagy eseménytől kissé megilletődötten vezetik be a mamák csemetéiket a feldíszített kis szobába. Fehéren terített asztalon frissen szeletelt kenyér és remek, nagylyukú pécsváradi sajt fogadja éhes vendégeit, akik nem sajnálják, bizony megtöltik vele kis gyomraikat. lamiint a csoport további terveiről. — Egy hónappal ezelőtt alakúit j meg -a III. -kér. MaDISz leánycsoportja, s mi mindjárt azon törtük a fejünket, mivel szolgáltathatnánk példát a -többieknek, mivel segít- betnők szegény magyar dolgozo testvéreinket. Töprengéseink közepette aztán éppen a legjobbkor jött Szabó Pál Zoltán elvtárs í előadása, amelyben a sokgyermekes dolgozók megsegítésére hívta fel figyelmünket. Es elkezdtük megteremteni segítő szervezetünket. Sok utánjárás után Földes György hívta fel a figyelmünket arra, hogy a Jointnak sok, a részére -teljesen fölösleges olyan holmija van, amit mi nagyszerűen fel tudnánk használni. Azonnal megláttuk az ebben rejtőző lehetőségeket és társnőimmel eqvütt minden szabad óránkat iuha- varrásra fordítottuk. Szeretet és hála S míg az apróságok zajosan merülnek el az étkezés örömeiben, mi félrevonjuk az egyik asztal mellett álldogáló édesanyát és megkérdezzük tőle, hogy fogadta a szegény család a MaDISz-lánykák jóindulatú támogatását, milyen volt az az érzés, hogy hosszú évek utá-n ismét jószívűséget és szere- tetet tapasztalhatott ebben a> városban? — Tegnapelőtt délután egy kis leányka jelent meg nálunk — kezdi elbeszélni a meghívás történetét Otolecz Mihályné, eqv 8 gyermekes városi majorban dolgozó kocsis felesége. Kikérdezett vagyoni állapotunk és gyermekeink ellátása felől, majd mlko-v'megtudta, hogy nyolc gyermekünknek bizony ritkán jut meleg étel és betevő falat, akkor felkért, hogv a négy legkisebbel -jöjjek el ide, s itt uzsonna és egy-egy ruhácska fog segíteni helyzetünkön. Ez a dolog -természetesen nagy örömet szerzett nemcsak -nekünk, gyermekünk sorsáért aggódó szülőknek, hanem a gyermekeknek is A kis Mihályka örömében vagy tíz bukfencet hányt, míg Margitka és Pistike nem is tudtak elaludni, ébren akarták megvárni a mai nagy napot. ömlik a szó és a hálálkodás Otolecz Mihályné szájából, miközben munkától megkérgefedett kezeivel törölgeti kiszivárgó könnyeit. Kis ruhák, nadrágocskák és kabátkák kerültek ki a leányok szorgos kezei alól, s most végre elérkeztünk ahhoz, hogy 1115 keretek között ezeket kiosztva megsegítsük a dolgozók társadalmát. A pécsváradi gyárból sikerült sai- tot, a pécsi péküzemektől — Kaminak, Berghoffer, Apparácz — pedig kenyeret szereznünk, s már csak a megsegítendők kiválogatása volt hátra. Ebben a Nőszövetség sietett segítségünkre. Hamarosan együtt voltak a címek, s mi sorrajártuk a rászorulókat és meghívtuk a kicsi gyermekeket erre a ruhaosztásra. — Ez' -az akciónk természetesenne n- szakad most meg. j'ovábbj szedetnénk folytatni. Dízunk tenne hogy ehhez minden további t.ámo- S gatást meg fogunk kapni és ß.z «t- illetékes szervek lehetővé teszik $ i város rászorult rétegének támo- te gatását. TEzzel a támogatással további | céljaink is vannak. Szeretnénk | ezzel a dolgozó osztály gyermekeit a MaDISz részére megnyerni, szeretnénk, hogyha ezekből a most megsegített gyermekekből várna az eljövendő MaDISz-generáció. További céljaink is vannak. Segítő szerves-etünket szeretnénk -egy nagy napközi othonná ki- építemi, szerelnénk elérni azt, hogy minden szegény gyermek, akiknek szülei nehéz munkával keresik meg a mindennapit, gondtalanul élvezhesse szerető és segítő környezetünkben gyermekéveit. Megköszönjük Reppl Ilona elvtársnőnek a felvilágosítást, majd a közben elkezdődött ruhaosztást figyeljük. A MaDISz-leányok az édesanyákkal együtt osztják ki a holmikat, s így mindenkinek az jut, amire legjobban rá van szorulva, minden gyermeknek az, ami neki legjobban megfelel. Boldog ölömmel szorongatják kis kezükben a kapott ajándékokat, dé szemük már az udvar felé fordul. Játszani akarnak. Es a ruhaosztás után ismét felcsendül az irdvaion a „Lánc, lánc, esztérlánc ..." és bold rg gyermekarsak mosolyogják az égbe kis gyermekszívek hálaimáját. (Ml.) [ IMI UVÉS f. hó 24-én este 6 órai kezdet'el a „Fekefe Gyémánt“ nagytermében és kerthelyiségében. Közremű'r"dik: ZOMBORY BÉLA, ac Állami' Operaház taqja, a Pécsbónvate epi Bányászzenekar és Horváth Géza cigányzenekara. MŰSOR UTÁN TÁNC REGGELIG. / Hideg és meleg ételek, buffet, kitűnő itatok. Belépődíj: f forint. — Táncjegy: 1 fárirt. ,,Öreg korára való tekintettel“ szabadon engedték Zsolnay Mattyasovszky Tibort Zsolnay Mattyasovszky Tibor i a romlandó dolgok megóvására ügyében a rendőrség tegnap a következő közlést adta ki: Ahogyan eUndult a munka Közben a gyerekek lassan befejezik az egyszerű, de segíteni akarásában nagyjelentőségű uzsonna elköltését, s mi Reppl Ilonával, a III. kér. MaDISz leánycsoportjának vezetőjével beszélgetünk, ennek a délutánnak létrejöttéről, vaZsolnay Mattyasovszky Tibor ügyében a rendőrség a nyomozást lefolytatta, öreg korára való tekintettel az internálási eljárás* felfüggesztették és Zsolnayt rendőri felügyelet alá helyezték ügyének iratait áttették a népbíróságra. Eddig a hivatalos nyilatkozat. És mi nem győzünk csodálkozni azon, hogy olyan személyeket, akik köz-tudomás szerint súlyosan _ vétettek és a demokrácia ellenségei, egyszerűen kiengedik az internálótáborból. S ha talán a nemrég még oly fiatalosan aktív Zsolnay Mattyasovszky úr az elmúlt két esztendő alatt tényleg annyit öregedett, hogy már nem bírja az internálótáborok klímáját, 3kk°r ajánlatos, hogy aktájára ráírják szolgáló intelmeket: Hűvös helyen i tartandó! Mert Zsolnay úr, azt) hisszük már megérett erre a hih- j vösre. 5 százalékos ipari árencednnény| A közellátási miniszter rendelete szerint a termelők, gyáripari és kisipari előállítók által forgalomba hozott árun-ak és gazdasági jellegű szolgáltatásoknak az árából, amelyek ármegállapítása a közellátási miniszter hatáskörébe tartozik, az eladó 5 százalék árengedményt kő teles nyújtani, kivéve azokat a cikkeket, amelyek tekintetében más módon intézkedik az Ár- és Anyaghivatal. rirímpi £s sispB?ntä eiiadSit értekezletet tartunk szombaton 24 én, délután 7 órakor a Bajcsy Zsilinszky-utcai pá thásban Előadó: lLEU PÁL elvtárs. MEGYEI BIZOTTSÁG A fontos tárgyroro7atra való tekintettel kérjük elvtársaink pontos és teljes számú megje enéséi Somogynak elege volt már belőle, átrándult hát kissé Baranyába Vidovits úr, akinek kiadatását Románia, mint háborús bűnösét kérte ugyan, de ennek ellenére (vagy talán éppen ezért?) még ezután is hosszú ideig megmaradhatott a somogyi főispánt székben. Noshát most Istán király napján Sásdra jött vendégszerepelni és bebizonyítani ország-világ előtt, hogy valóban méltó partnere baranyai szellemi társának, az immár nagyhírű szigetvári néptribunnak. Beszédének igen sok érdekes kitétele volt. Például felejthetetlen élmény volt számunkra másfél esztendővel a felszabadulás után szónoki emelvényről hallani, hogy a finnek „szabadságharcot“ vívtak annakidején a Szovjetunió ellen. Jobb példát nem is hozhatott volna ugyebár Vidovits úr a tökéletes nemzeti összefogásra, mint azt, amely északi néptestvérünket majdnem ugyanabba a tragikus helyzetbe hozta, mint minket. Nem is beszélve arról a (Vidovits úr szemében jelentéktelen) mellékkörülményről, hogy soha még a finn nép annyira szemben nem állt országa vezetőségével, mint abban az időben, amit Göbbels fás utólag kizárólagos (Vidovits úr szemében) jelentéktelen mellékkörülményről, hogy Óh, de ez csak a kezdet volt, kedves híveim a mentelmi jogban. A megrovások, amelyek a magyar népet érték Sásdon, csak most kezdődtek igazán. Bizonyára tisztes nevelőcélzattal pirított a magyar parasztra Vidovits úr amiatt, hogy tanítóinak jó tanítványa lett és ugyancsak megtanulta a „zabrálást!“ Nos. mi nem csodálkozunk azon, hogy Vidovits úr egy szóval sem emlékezett meg azokról a történelmi érdemekről, amit a Vörös Hadsereg aratott felszabadításunkkal kapcsolatosan, sem arról a felmérhetetlen segítségről, amit minden nemzet közül egyedül a Szovjetunió juttat számunkra újjáépítésünkben, de még csak arra s<*m talált méltányló szót, hogy egyedül nagy keleti szomszédunk áll mellettünk a párisi értekezleten és igyekszik megvédeni nemzetünket attól, hogy a nyugati hatalmak túlzott jóvátételi igényei kövekezéhen ne jussunk évizedekre gyarmati sorsra. Azon sem csodálkozunk, hogy a Szovjetunió minden ténykedéséből nem tart megemlitendőnek egvebet. mint néhány, a Vörös Hadsereg egyenruháiét bitorló csirkefogó túlkapásait, amelyeket különben nagyrészt már ma<*uk a szovjethirúságok toroltak merf méltóképpen. Nem. mindezen mi nem csodálkozunk, hiszen Vidovits úrról van szó, Csak azon csodálkozunk, hogy a törvény előtti egyenlőség korában mintha egvps urakkal szemben nem lenn» érvényben az 1945 VTT. t.-c. 1 §-ávaI törvényerőre -emelt 1440/045 M. E. Sz. 8. S-ának 7. pontia. amely tudvalevőtag a nének békés euviittmíí- kndésé* merfnebazitő, varfv azt akadályozó ténykedést népbtoóság elé utal la. Pedig norn tudunk nlvae záradékról, amely ez alól a parartrafus alól Vidovits urat kivételezné ... De ha már a nemzeti egységnek és a felszabadító Vörös Hadseregnek „jól odamnudntt“. természetesen a magyar munkásságot sem hagyta szó nélkül Vidovits úr. Nagy a bűne ennek a munkás- sárfnak! Arccal a vasút felé fordult, meg arccal a bánvák felé fordult, meg arccal a hidak felé fordult, meg arccal a magyar kenyér Jelé fordult, szóval csupa olyan fordulatot végzett; ami nagyon irritál la Vidovits urat, ahelyett, hogv kizárólag arccal az egyház felé fordult-volna. Nos, mi úf>\ tudjuk, ho<*y a magyar paraszt? •de a magyár munkás sem fordított soha hátat a templomnak és senki sem bíztatta őt ilvesmire, tehát felesleges lett volna bárki részéről ezt a tolszót kiadni. Ellenben ml, a paraszttal és munkással együtt jól tudtok azt. hogy a télen szén nélkül merffarfyott volna a hívő. vasút, szén és általában Ipari termelés nélkül nem lenne eke, kasza, kapa, nem lenne új kenyér. De Vidovits urnák nem ez a fontos, hanem csak az. hogy a munkást és parasztot n«m ő fordította a termelés felé. Nem ő fordította és mérfís termeltek, mégis arccal az újjáépíés felé fordultak. Nélküle is. Sőt ellenére... Hiába no, aki rossz Somogynak, rossz az Baranyának. Sőt még demokratikus népszónoknak ist És persze. Vfdouits úr sásdl beszédével erfviderüleg megnyilatkozott Ismét Perr VF-tnr főtlsztetondő úr is. ezalkalommal Szabad- szentkirálvon. Perr Viktor ezúttal, értbatően a forinttal nem foglalkozott. hanem ehelvett a békeszerződés tirfvét vette elő kortes- forfásnak. kimondva, horfy a Páriebnp ellenünk készülő kegyetlen itzTef ertvik főoka. horfv a nem kisrfazda saltó hómmokon át * háború lerfnagyobh bűnösének tovekezett kimondani Marfyarorszá- got. Ezeket a cikkeket ellensé.rfeihk összegvültve átadták a nagyhatalmaknak. Hét ez kérem kénviselő úr éop annvfra nem Iga*, mint az. hogy Trumann nem fogadta Rákosi elvtársat. vartv hogy a forinttal baiok lesznek aurfusztus másodikán. A nem kisrfazda sai+ó soha erfy szót nem írt arról, hogy Marfvarország tonne • háború legnagyobb blnöse, mert a nem kisgazda sajtó előtt Igazság és a marfyar béke ügye legalább olyan szent, mint a ki** gazda salM előtt. Perr Viktor nagyon jól tudta és nagyon jól tudja, hogy a nen* kisgazda sajtó mit irt Magyarország bűnösségével kapcsolatban- Megírta és meg is fogja ezentúl is írni, akármennyire nem tetszik ez a perrviktoroknak, hogy igenis bűnös a magyar vezetőréteg, » Horthy éra kiszolgálói abban, hogy ez az ország ma a vádlottak padján ül. Bűnös a vezetőréteg a svábból jött gyászmagyarok nagy része abban is, hogy nem tiltakozott a németek kiszolgálása ellen, hogy hagyta a marfvar uén-«t a várfóhidra cinelnj, hogy tűrte #* országáruló sajtó garázdálkodását, hogy szó nélkül végignézte százezrek deportálását és Nyugatról várta a csodafegyvereket amikben már a hatéves gyerekek sem bíztak. Erről irt a nem kisgazda- párti sajtó és arról is. hogy le kell számolni a horthyzmus csőké- vényeivel, ki kell irtani a demokráciából a fasizmus ittfelejtett maradványait és fel kell harfv««nW a soviniszta iátékkal, ami neB* más, mint hamiskártyás álhazafiasság. Ha ellenfeleink csak e cikkeket szedték volna össze és ad ták volna át a Jjékeszerződés bizottságának, higyje el kedves Perr Viktorunk, akkor nem kellel1® félnünk a békeszerződés tervezetétől. — De mi tudjuk, hogÉ ellenfeleink a Páter Szrlézok és a többi összeesküvéseiről szól® cikkeket és egynémely képviselő urnák hegyi beszédeit gyűjtötték össze és ebből ott, Párisban rájönnek, hogy ebben az országba# nem sikerült még teljesen a feudális és horthysta szellemtől megszabadulni. És ezek miatt kell nekünk félnünk attól, hogy Magyar országot ma Párisban nem helyesen látják és nem helyesen ítélik majd meg. 1 pifufiiiiMMiflimiii'H1 ini'iiminnwnwimiiiMiWiiw m i - u »-">1 mmbmokz«sa«iisuutaKM1* Lopta a szőlőt. Lőrincz Zolté® keszüi lakos feljelentést tett * rendőrségen Balatoni Gyuláné pécsi lakos ellen, akit szőlölopáso® Drágábban adta a zöldséget, Majorácz Mátyás németi földműves a piacon 100%-<kal maqasabb áron adta zöldségféléit, mint a hivatalos ár. Elfogták, átadták az ügyészségnek, ahol gyorsított ütemben indul meg ellene az eljárás ért tetten. Balatonlné mintegy 2* forint értékű szőlőt lopott cl" Uoyót áttették a járásbíróságra.
