Új Dunántúl, 1946. augusztus (3. évfolyam, 171-195. szám)

1946-08-25 / 190. szám

1 IMS augusztus 2f. ÜJ DUNÁNTÚL MOZI' Vitórnup hátfó, äugest tus 25—2é. * p o l l o Kacagtató risrontagságok egf örökség körűi A potyautas Fßtzerepift1 FenuukM P IBKNOZI K5Ü« fthengfey a 3epoctáK&k kélvár'á) áréi A 217-es deportált ti B Á N X A Micky Rooney ée Judy Garland énekes bo^Awta LA CONGA Ktdd-uMl« wymta 27-SI * r o e l o LA CONGA ?RRRMOZT A POTYAUTAS * A h i a A 2 7-os deportált 100 debreceni munkás jön a pécsi bányákba! Debrecenből jelenti az MTI: Debrecenben eddig 100 munkás jelentette be. hogy hajlandó el­menni munkásnak a pécsi bá­nyákba. A jövő héten már el is utaznak. A Dolgozók Gimná­ziumának évnyífása A Dolgozóik Gimnáziumában szeptember 2 és 3-én délután 6 órakor lesznek a beírások. A be­íráson személyesen kell megjelen­ni iskolai bizonyítvánnyal és anya­könyvi kivonattal. Szeptember 3-án délután 4 órakor írásbeli vizsgálat a felvételi vizsgálatra j a v^ros fa]a^ közt magvar jelentkezők részere, 4-én délután ßve^lekek fflv Äjanek. 4 órakor pedig szóbeli vizsga.at. A h­Jancsi, Pista, Zsuzsi, Manci kérik a jó embereket, ne hagyják őket elveszni így élnek a gazdag városban a szegény. elhagyott gyermekmenhelyi gyermekek A múlt heti városi törvényható- í Géliné — de ennek az a magva- Den ne a legmegfelelőbb alkalom, sági bizottság ülésén dr. Hajdú ] rázata. hogy j De addig is, amíg erre nincs Gyula nemzetgyűlési képviselő j elvtáís megrázó szavukkal ecse­telte azt a szörnyű állapotot, ami­ben a pécsi, gyermek men ívd ven és a menhely által kihelyezett táp- szülőknél élnek a gyermekek. -- Hajdú elv társ felszólította a vá­rost, hogyha az állam most nem is tud segíteni ezen a helyzeteu akkor a demokratikus város le­gyen segítségére, de ne hagyja. El4idí»ok •modi’iron monbu hMkSznap t. 8, -a*Smap 4, 6, 8 ónkor I {beiratkozás és vizsgálatok . díjtala- ! nők. (Az iskola Mária-u, 4. sz, , alatt van.) Elkészült Baranyamegye költségvetése Előirányzott bevétel: 1,280.847, kiadás 1,587.498 pengőnek megfelelő forint A pénzügyi stabilizáció kereté­ben tudvalevőleg a kormány kö­telességükké tette a vármegyei tőrvényhatóeágokiiak is, hogy a jövő költségvetés évben, amely ezúttal f. évi augusztus 1-től 1947 július 31-ig terjed, rendes költség- vetést' készítsenek. Ezeknek a költ­ségvetéseknek az elkészítésénél azonban a fő elv, hogy azoknak kiadási keretei nem léphetik túl az 1938-4 költségvetés 50»-éí. Igen fontos rendelkezése a bel­ügyminiszternek, hogy a várme­gyéknek és városoknak a pótadó kivetési joga megszűnik, ehelyett * törvényhatóságok és községek ** állami adókból kapnak bizo­nyos részesedést, amiből kiadá­saikat fedezhetik. Ez a részese­dés az 1946/47. költségvetési év­ben az 1938-ban átlagosan 30%- han számított pótadó S0 százalékát nem lépheti túl, vagyis ez az 50 százalék lehet az n. n. költség- vetési bevételi előirányzat, amely­hez a kiadásoknak is igazodni kell. Ezeknek az irányelveknek a fi­gyelembevételével készült el Ba­ranya megye jövő évi költségve­tése i6, amelynek fontosabb téte­leit az alábbiakban ismertetjük, megjegyezvén, hogy a közölt szám­adatok 1938-as pengőnek értendők, amelynek háromszoros szorzata adja a forint költségvetést. Az úgynevezett háztartási alap kiadási előirányzata 234.666 P, amellyel szemben az állami adó- í eszesed ésböl várható fedezet 109.109 P, a mutatkozó hiány tehát 44.557 P. A nyugdíjalap kiadási előirány­zata 144.000 P, előirányzott fede­zet erre 116.290 P, a hiány 27.110 pengő. Az egészségvédelmi alapra az előirányzott szükséglet 150.500 P, az előirányzott fedezet erre 120.550 P, a hiány itt 29.950 P. Ennél a három alapnál az előirányzott be­vétel az állami adórészesedésből 411.320 P, a hiány pedig 102.217 P. Szociális és egészségvédelmi célokra (az ú. n. zöldkeresztes szol­gálatra) előirányoztak 150.500 P, kórházak felszerelésének pótláséra 15.000 P, tüdő és nemibeteggondo- zók támogatására 7.830, községek egészségügyi szolgálatára 6.840 P, különféle segélyekre 3.000 P, sza­badművelődési kiadásokra 8.750 P, szegények gyógyszerellátását a 11 ezer 300 P, ősizesen tehát 203.220 pengő. A megye egész évi költségveté­sének bevételi előirányzata 426.949 P, előirányzott kiadások összege 529.166 P, a hiány tehát 102.217 P. Forintra átszámítva a költségvetés végöszegei így alakulnak: előirány­zott bevétel 1,290.847 P, kiadás 1,587.498 P, a hiány pedig 306.651 pengő. Őszi árpát termeljünk tavaszi helyett Az idei gyenge tavasziárpater- més is igazolta azt a régi tapasz­talatot, hogy Baranya éghajlata nem alkalmas a hűvösebb, ki­egyenlítettebb tájak növényének, a tavasziárpának a termesztésére. Ezzel szemben az ösziáipa éghaj- latigényie a nálunk jól termő bú­zának felel meg s a szárazságot a tavaszi árpánál jobban tűri. A szakirodalom szerint is hazánkban az ösziárpa fő termü-területe a Mecsek-hegység körül elterülő táj és korai beérése miatt a haladott mezőgazdasági termelés fontos nö­vénye, mert. a kettőstermelést le­hetővé teszi, de fontos terménye az ősziárpa a fejlett baranyai ál-, i e ttenyésztésnek is. A gazdasági felügyelőség a fen­tiekre tekintettel felhívja a gazdák figyelmét arra, hogy vetésre alkal. n as ösziárpakészíetüket nyomós ek nélkül ne takarmanyoztassák tel, hanem pénzétt vagy csere út­ján adják ej feleslegükét az őszi* ci'pdvetőmagot keretié gazdatársa­iknak, mert az állami minőségi vetőmagakció keretében az idén aránylag kevés ösziárpa vetőmag kerül kiosztásra kb. 45 forintos készpénzáron, amely összeget az ósziárpavetőmagigénylók előre tar­toznak majd befizetni. Igénylések augusztus utolsó napjaitól kezdve a járási székhelyeken levő járási gazdasági felügyelőiknél jelen­tendő be. Jó termést csak megfelelően elő­készített talajban ad az ösziárpa is. Idejekorán gondoskodjunk te­hál talajának a megmunkálásáról Legmegfelelőbb vetésddeje Bara­nyában szeptember első tele Ko­rábban ue vessünk mert esetleg túl buján kerülne a hó alá. Leg­jobb elöveteményei a pillangós virágúak, bíborhere, zabosbfíkköny, borsó bab, lenest továbbá a buryonya a repce stb különösen, ba eze» utóbbiak istállót ragyát kaplak­Szombat délelőtt elhnfároz+ut hogy magunk is meggyőződünk a gyermekiméinhelyi állapotokról és ezért minden előzetes bejelentés néTkül kimentünk g pécsi állami gyermekmenhelyre. Az első benyomás ami foga­dott, az kellemes voft És ez ra­gyogó tisztaság mindenütt. A fo­lyosók fényesre sikálva, a falak lemosva, minden úgy nézett ki mint egy gondozott, tiszta gyeiv mekszanatóriimvban. Mihály elvtárs, a menhely gond­noka fogadott, aki dr. Gáll- né, dr. Bruck Stefánia orvos elv- társ, a menhely igazgatója elő- iött, néhány szóval informált az anyagi helyzetről. És ez bizony nagyon szomorú. Elmondotta hogy a legutolsó ellátmány augusz­tus 19-én jött meg és összesen 4500 forintot küldtek. Ez a njem nagy összeg (gy oszlik »eg: beszerzésekre 500, elhelye­zésre 800, apró kisebb kiadásokra 100, élelem gyógyszer és ruhára 3000 forint. Hát ez bizony nem sok. De, hogy mennyire kevés, azt csak akkor tudjuk meg ami­kor dr. GáMmé, dr. Bruck Stefá­nia, az intézet lelkes igazgató fő. orvosa tájékozhat, mi is a hely­zet a pécsi «venrrckmenhelyen. Négv vérmedyében etfv me^he y Megtudtuk az orvosnő előadá­sából hogy a múlt rezsim anti­szociális gondolkozásának örök­ségeként az a helyzet, hogy négy vármegye részére összesen egy gyermekmenhely van. Igv a pécsi menhelyhez tartozik Bécska, Tolna, Somogy és ter­mészetesen Baranya is.. Fiz a gyakorlatban azt jelenti' hogy a pécsi gyermekmenhölyhez 4500 gyermek tartozik és ennek a 4500 gyermeknek a szükségle­teit kell a kiutalt 4500 forintból egy hónapig fedezni. A 4500 gyer­mekből természetesen a nagy ré. sze állandóan ki van helyezve, de a nevelőszülők már a harma­dik hónapja egy fillért sem kap­tak. így fordul elő, hogy sokan visszaviszi!: a gyermekeket és a 60 ágyas menhelyen a létszám 160-tól 300-ig változik. Ezért for­dul öiő sokszor, hogy 3—4-en fék gyermekmenhely köteles min- pénz, legalább a menhelyre kél- denkit felvenni és hiába hivat- ! lene elegendő ellátmányt és egyéb kozik arra, hogy a létszám már segítséget szerezni. Sürgős lenne betelt. a nevelőszülők számára a havi dijakat megállapítani cs azt el­küldeni. Ruhanemű, cipő, gyógyszer, éle­Senht sem segít De a helyzeten sajnos senki senki sem segít. Az állam ugyan megtesz mindent, amit lehet, vi­szont az állam stzeégny. A város pedig paragrafusokra hivatkozva elhárítja a segitséget. Tudjuk hogy a város sem duslálkodik a javákban, de oz nem jelentheti azt, hogy a város tétlenül nézze, hogy. 4500 magyar gyermek akik­nek csak egy bűnűk van. hogy rosszkor születtek, elpusztuljon. Ez szerintünk semmikép sem mél •tó egy demokratikus városhoz és nem lehet olyan szegény Pécs vá­rosa, hogy ne találjon segítséget ha akar. Akarni pedig kell. Ezt diktálja a demokrácia és a huma- mizmius Íratlan törvényé, amely nem ismeri a paragrafusokat és az illetékességet. Elmondja az orvosnő, hogy hiá. ha fordult az Elhagyott Javakhoz semmi berendezési felszerelést nem kapott, pedig lm valahol el kelt volna ez a segítség, akkor ifit nagy szükség lenne rá. Mindössze Hollósi Béla elvtárs (cm, több személyzet és az épü­let ciánozása és rendbehozatala lenne a legsürgősebb feladat. Tehát ahogy a háborúhoz, itt is három dolog szükséges: perez pénz, pénz! Mosolytyfan gyermekek Ezután a főorvosnő társasága ba« végiglátogattuk a gyermeke két. Sajnos, gyermekmenlie!' <?"> járva, itt hiába kerestük az édes mosolygó csöppségeiket. A píciuy ágyakban legtöbbnyire lelkiisme­retlen szülők, szerencsétlen örök­ségeként beteg, angolkóros vagy vérbajos gyermekek nyögdicsél nek. A műk ijesztő árnyai. Ez az osztály a beteg gyermekek osz­tálya, világosát fel az orvosnő, amikor látja etezömyülködésürukct Fellélegzünk. amikor már az egészséges gyermekek osztályára érünk. Itt is ki* gyermekek fek­szenek az ágyakban, de ezek már nélkülözik a népbetegségek ijesztő a Népgondozó hivatal vezetője, nyomait. Ezeknek szegénykéknek állt segítségünkre, amikor má- j csak egy bajuk van, hogy nem jus elsején kiutalt két tehenet í esipkefüggönyös ágyakban látták A- ü __M__x____1___9 r _ _____ és 6 malacot, amiket azonban ma augusztus végén sem tudtak megkapni. A bányászokról is a legnagyobb elismeréssel emlékezik meg, mert a bányászasszóayok, ha maink­hoz vesznek egy-egy gyermeket, akár kopnak térítést, akár nem, vissza nem hozzák és a bányá­szok tavaly télen minden fel kérés nélkül 26 mázsa szenet küldtek, hogy a gyermekek meg ne fagyjanak. — Mit segített a társadalom — kérdezzük1. — Ebben az évben összeseir két kiló vajat kaptunk. A válla­latok annyit sem törődnek velünk mintha kínai gyermekekről lenne szó. Jellemző, hogy a teiet 1.40 forintért számlázza az OMTK. Pedig a piacon t.20 forintért kapható Nagy a panasz a közegekre is. Még a licggiaizdagabb községek is, ahol felállítottak egy-egy gyer- mekmenhelyi telepet. 10—20 gyer­mekkel azzal, hogy ezt a pár gyer­meket a község tartsa el, vissza­küldik a gyermekeket, mert állí­tólag oem tudják eltartani. \fs lenne a segítsed 7 Ezekután feltesszük a kérdést mi lenne a segítség? — Először is több menhelyet és községenként telephelyeket kellene felállítani. Erre most a szenek egy ágyban — mondja dr í volksbundvagyanok elkobzásánál inee a napvilágot. De most aaésrt boldogan fekszenek, szegények még nem tudják, hogy kínra, és nyomorúságra születtek. A nagyobb gyermekeknél a nyomor már jobban érezhető. Mezítláb, fiúk, lányok az inté­zet komor és kopott flanefl- rahájában, mint egy elitéit had sereg tagjai ülnek. Nincs játék­szer, nincs szülő, és gondozónő. Hiába pótolja az anyát, ezt az egyet nem lehet pótolni. Benézünk a konyhára is. Egy szanatórium » megirigyelhetné » ragyogó tisztaságot. Az étrend, amig az UNRRA és a svájci ado­mányokból telik eléggé rendes. Napi háromszori étkezésre futja csak a gyerekgyamor nemcsak há­romszor követeli a maga jussal naponta. Itt ke live a társadalom segítsége, de a társadalom süketen megy el a gyermekmenhely pro blémája mellett. S.O.S. s.o.s. Megnyílt a Nádor „Népsörözö“ Tegnap délután a Sörgyár ren­dezésében folyó Pécsi Sörhét he­reiében ünnepélyes, de mégis ked­ves, bensőséges hangulatban meg­nyílt a Sörgyár Nádor „Népsörö- zöje" a Nádor étterem mellett. A sörgyári eivíársak lelkesen mutogatták sorra az ízléses lara- tp«t székeket, kovácsolt vas lám­pákat, gyalult, teherre súrolt asz­talokat, a földszintet és a tenyér­nyi emeletet, amit mind pécsi kis- miut az ószibükköny. | iparosok kézimunkája hívott életre. I De nemcsak ez a nevezetessége ( a Népsörözönek. Egyetlen lesz a j maga nemében Pécseit, meri nem ] lux<r *»iszolpálá«rr rendezkedett be. 1 Iranern széles népvélegeknek fcf­Most pedig jó lenne soha ci nem mondott szavakat kitalálni, fölrázni a társadalmat ebből a közönyből, felkorbácsolni a lelki- ismeretet amely valahol mélyen alszik és felszólítani a .várost, közül eteket, gyárakat, vállalato­kat. tőkéseket, pénzintézeteket rtrindtg jóllakottakat, mosolygó, éhséget és ruhátlanságot soha nem ismerő gyermekek boldog szülei', hogy adjanak. Nem idegeneknek a magyar gyermekekének kérünk, akik akkor is magyar gyermekek, I ha szüleik nyomorban és kínban fogantatták őket világra. Igen, gyermek és gyermek közt nincs ván olcsón jót adni. Ez les? a fel tés nem is lehet különbség szülei szabadulás után az első bttíiéje a nászát akár a templomi zsolozs- városuak, ahol s Kisfizetésű sze- ma, vagy egy önfeledt perc *ten­gényemberek is néhány fillérért jófzü és kellő mcnnylségfS éleihez juthatnak majd. Reméljük, hogy ezt a szép nrograinot felles egészében végre iudják majd hajlani elvtársaink. Sok sikert és jó munkát kívánunk hozzá. SZKRK657HÖS0GI ÜGYBEN SZlVSSKEDifK TÄRCSÄ7N) A 29 49 TELEFONSZAMOl! tesitette meg. Mert a gyermek ártatlan. A gyermek szent, meg akkor is. ha a menhelyen bever. Tehát adjatok gazdagoki És ba li nem adtok, — adjatok ti szegények. — elvtársiunk, akik ‘tudjátok mi a nyomor, akik éreztétek mi az éhség. Ad iátok ti, bányá­szok és munkások, hogy sz.értyel- jék magukat a gazdagok, a vál­lalatok, a tőkések és a t. Vá­ros is. Adjatok! (L)

Next

/
Oldalképek
Tartalom