Új Dunántúl, 1946. augusztus (3. évfolyam, 171-195. szám)

1946-08-24 / 189. szám

IUtó# yMtdüfai tgye&Ufe&ek! UJ DUNRNTUL Újabb útnak indított hadifoglyok névso­rát közöljük A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT □ÉLD U N A N TÚL I LAPJA TO. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM. Ara 40 mér PÉCS, 1946 AUGUSZTUS 24. SZOMBAT Masaryk ragaszkodik a magyarok kitelepítéséhez és Magyarországot vádolja 70.000 szlovákiai zsidó meggyilkolás ivat Párisból jelenti a MTI: Ma­saryk csehszlovák külügyminisz­ter sajtófogadáson kijelentette, hogy a magyarok jelenléte Cseh­szlovákiában állandó revíziós ve­szélyt jelent, ezért ragaszkodik ki­telepítésükhöz. Ha sikerül a két ország közötti közvetlen tárgyalá­sok politikai előfeltételeit előte­remteni, a cseh kormány mindent megtesz a két nemzet közötti jó­viszony helyreállítására. A cseh­szlovák javaslat szerint 100.000 magyar a lakouságcsere- egyezmény keretében hagyná el az országot, 200.000-t visszaszlo­vákosítanának és 70.000 zsidót úgy írnának le, hogy azt állítják, a magyarok megölték őket, a fennmaradó 200.000 magyart pe­dig át akarják tenni határon. Magyar diplomáciai körökben ölömmel üdvözlik azt a lehetősé­get, hogy Csehszlovákia és Ma­gyarország között, jószomszédi vi­se ony alakulhat ki, ha azonban csehszlovák Tészröl azt tekintik kiinduló pontnak, hogy 200.000 magyart kiutasíta­nak, akkor a tárgyalások felvé­telére nem sok remény van. Ami azt a csehszlovák állítást illeti, hogy a magyarok 70.000 szlo­vákiai zsidót megöltek, rá kell mu­tatni, hogy Szlovákia területén az 1930. évi népszámlálási adatok szerint mnidössze 70.000 zsidó élt, közöttük 10.000 vallotta magát ma­gyarnak és hogy ebből a tízezer­ből csak igen kevesen pusztultak el, ez annak köszönhető, hogy Magyarországhoz tartozó orszá: részeken laktak. Ezzel szemben tény, hogy a szlovák kormány an­nakidején minden zsidó deportál* után 5.000 koronát fizetett a né­meteknek. t Bűnszövetkezet a falusi lakosság papírbakkancsokkal való becsapására A gazdasági rendőrség ártalmatlanná tette az egész társaságot Vannak akiknek nem volt elég in fíací' az infláció alatti könnyű pénz­kereset. akik nem elégelték meg a habzsolást, a lelki ismeret len üzleteket, akik ma is folytatni szeretnék a tegnapi ha rács olást és ha nincs dollár és tört arany, ak­kor az áruüzletre és áruhamisi- tásra fekszenek rá. Ezek az embe­rek nem érdemelnek kíméletet és számukra a törvény legszigorúbb paragrafusai is enyhék. A pécsi gazdasági rendőrség, amelyet épp a minap ért a N. B. ülésen érdemtelen támadás, mint­ha csak e -támadásra akart volna válaszolni, tettekkel bizonyította be, hogy igenis, ahol kell. ott kö­nyörtelenül 'lecsap a gazdasági élet vámszedőire. A felháborító eset részletei egyébként a következők: Váradiné bori halmoz Van Pécsett 'égy háziipari vál­lalat. Ennek tulajdonosnője Vá­rad! Sándorné aki a Felsőmalom utca 21 sz. házban és a Papnö­velde utcában is szőnyegszövő és Tyékényfonó üzemet rendezett be. önagysága. akit egyébként a poli­tikai rendőrség is jól ismer, mivel mint nyilas tíz hónapig rend­őri felügyelet alatt állt, nem elégedett meg azzal a nagy ke­reseti lehetőséggel, amit a ki- uzsorázott lányok munkája után zsebrevágott hanem feleslege« pénzén -bőrt vá­sárolt. A bőrt természetesen el­fe'ejtette bejelenteni Közben elhatározta, hogy a bőrt feldolgoztatja. így elment a kesz- tyüiparosok szövetkezetéhez és 72 pár keztyüt rendelt. Á kaz- tyííüzlettől időközben elment a kedve, nem látott benne elég fan­táziát és 'ezért összeköttetésbe lépett Beck Árpád kijelölt bőr­kereskedővel, t&kinek tanácsára már jövedelmezőbb iparághoz kez­dett. A fennmaradó 'bőrt Ringlaub József timármesterrel \Beldolgoz- tatöa és Beck Árpáddal elmentek Szűcs József és Kiss Jóizsef Ka­szárnya utca 18 sz. alatti cipész- mesterekhez, ahol 54 pár bakan­csot rendeltek. Nők az egyetemeken A kormány tagjai Nagy Ferenc miniszterelnök elnöklésével pénte­ken délelőtt 11 órakor megtartot­ták a rendes heti minisztertaná­csot. Elfogadta a minisztertanács a vallás és -közoktatásügyi miniszter­nek a nőknek az egyetemekre és főiskolákra való felvétele ügyében tett előterjesztését. Az üzemi bizottságok nagygyűlésen vitatták meg a stabilizáció kérdéseit Budapestről jelenti a MOT• Az üzemi bizottsági elnökök, al- elnökök, az üzemi bizalmiak, a különböző pártok elnökei és tit­kárai, a szakszervezeti titkárok részvételével nagygyűlésen vitat­ták meg a stabilizáció kérdéseit. Varga Jenő professzor előadá­sában rámutatott arra, hogy a fö­lült stabilizációjával kezdett a munkásság először jóllakni. A jó forint egymagában még nem bizto­sító jólétet Magyarország dolgozo népének és a forint értékállandó­ságát jól átgondolt országos gaz­dasági politikával kell védeni. A magyar burzsoázia nem akarja, hogy a mai rezsim stabilizálódjon, hanem új inflációt akar, hogy azu­tán széttörve a koalíciót ellen- sí abilizáljon burzsoadiktaturával. Bármilyen hihetetlen, a tőkések szervezete javasolta a munka­bérek újraemelését, mert olyan helyzetet igyekszik teremteni, amelyben a megszaporodott fo­rintmennyiséggel szemben elég­telen áru kerülne forgalomba és újra infláció keletkezne. Magyarországon ma a termelés a békebelinek 60 százaléka. Ebből bizonyos rész lemegy jóvátételre és újjáépítésre, tehát Magyaror­szág egész lakossága nem fogyaszt­hat többet, mint a békebelinek a felét. Hangoztatta ezután, hogy a 60 százalékos termelésből nem lehet százszázalékos bért fizetni, mert ez inflációra vezetne. Hiába a több forint, ha nincs mit azon vásárolni. A tőkések ebben, a tuda abtpnroovk éb a tudatban provokálják a munka­béremeléseket a forint megfúrása érdekében. Bán Antal iparügyi miniszter ar­ról beszélt, hogy a kollektív szer­ződéseket előkészítésük előtt gon­dosan átvizsgálják és nem engedik áttörni a frontot, amit a forint tar­tása jelent. A demokrácia áll vagy bukik azon, hogy termelésünket emel­jük-e. A termelést, akármilyen nehéz körülmények között, fo­kozni kell. Meg kell követelni a munkafegyel­met, a termelést mindenkitől. A stabilizáció áldozatokat követel. Le kell építeni a felesleges köz- tisztviselőket, de a felesleges em­bereket az üzemekben és a gyá­rakban is. Szükség van a munkásegységre, hogy stabilizáljuk a dolgozó osz­tálynak a demokráciát és ezzel a dolgozó Magyarország jövőjét. Farkas Mihály nemzetgyűlési képviselő fejtegette, hogy a ma­gyar tőkések nem akarnak erő« demokráciát, ezért meg kell talál­ni a reakció gócpontjait és meg­semmisíteni azokat. A népből lőttünk és a népért vagyunk Pécsre helyezték a 10. halárvadász zásziúalj kiképző századot Zuhogó esőben, hatalmas seél­Ugys® csak parasztoknak adjuk Hogy a bakancsok olcsóbbak le­gyenek. egy régi trükkhöz folya­modtak. A bakancs talpát egy jó centi- méternyi papírral bélelték ki és fölé egy millimétemyi hul- ladéktalpat ragasztottak. Váradiné vallomása szerint ugyan angyali naivsággal megkér­dezte Beck Árpádot —, hogy szabad e ilyet gyártani, mire a kijelölt bőrkereskedő megnyug­tatta: — Úgyis vidéki városokon ad­juk el és a parasztok soha sem fogják megtudni, kik csapták be. önagysága erre teljesen meg­nyugodott és aiz üzlet vigan folyt tovább mig pénteken a gazda­sági rendőrség meglepetésszerűen táiuk nem csapott A cipészműhelyben lefoglalták az 54 pár bakancsot és jellemző, bogy milyen kitűnő tartósak vol­tak, hogy a szakértőnek kihívott cipész­mester puszta kézzel kettétépte a bakancsot. A rendőrség a 72 pár kesztűt is lefoglalta és az ‘egész társaságot átadta az államügyészségnek), ahol népellenes bűntettért iparenge­dély nélküli iparűzésért és áru­be nem jelentéséért kell felelniök. íme egy gazdasági bűnügy, amely a régi világháborús recept szerint készül. Reméljük azonban a büntetés nem olyan lesz, mint akkor. (i.) HAJÓK AZ AMERIKAI VIZEKEN Washingtonból jelenti az vihar kellős közepén érkezett meg városunkba felszabadulásunk után. az első honvéd alakulat. — Minden előzetes beharangozás, minden magasabb helyről jövő megnyilatkozás nélkül, a nyilvá­nosság teljes kizárásával’ érkez­tek meg honvédőink Pécsre, a 10. határvadász zászlóalj parancsnok­ságának és kiképző századának Ti j állomáshelyére. Hosszú idő után újra magyar katonabakanesok fognak kopogni, a háborútól megkopott utcák kö­vezetén. s újra felhiangzanak me- netelő honvédeink nótái a Mecsek tövében. Mégis, valami más lesz ez. Nem a régi idők 'elvakult tisztjei által vezetett Horthy-ba- kák és Szálasi-pojácák vonulnak végig városunkon, hanem demo­kratikus népünk demokratikusan vezetett fiai nótájától lesz hangos az utca. S nem a vezérüket fél­istenné magasiztosított Horthv- nóták és Szálasé indulók fogják felharsogni legédesebb álmukból, a város dolgozóit, hanem az úi idők dalai fognak szállni az ég felé. hirdetve azo «zúgnak nem­csak testi, hanem lelki újjáéledé­sét is. A megérkezett csapatok elszál­lásolása már nagyrészben lezajlott. A zászlóalj parancsnokságot és a, kiképző század körletét a volt Frigyes-1 afctanyában helyezték^ el J s ezentúl orinan fognak elindulni! kérdést intéztünk a zászlóalj ne- 'velőtisztjéhez, Vértes József őr- Ynester elvtárshoz, az ideérkezett csapatok feladata és jövendőbeli munkássága felöl. — A 10. határvadász zászlóalj parancsnoksága és kiképző száza­da jött Pécsre — mondja Vértes elvtárs. Zászlóaljunk az őrsökön maradt, feladata határaink bizto­sítása és a csempészet megakadá­lyozása. A városba beköltözött ki­képző század a jövő demokratikus honvédségét igyekszik biztosítani. Átneveléssel és honvédképzéssel alakítjuk meg az új hadsereget, mely a népből emelkedik ki és a népért dolgozik. A kiképző század­ban kiváló előmenetelt felmutató honvédeket tiszthelyettesi iskolára küldjük, s az ott kiváltakból kerül ki az új demokratikus szellemű tisztikar. — Kérjük Pécs lakosságát, dol­gozóit és polgárait, hogy fogadják szemetükbe ezt a századot és ne felejtsék el, hogy mi fiz ő ábráik­ból valók vagyunk, s őértük akarunk dolgozni. Ma este átokul meg a Magyar Jugoszláv Társaság pécsi csoportja Nagy cidekSődés előzi meg a Társaság alakúié gyűlését j A magyar-délszláv nép kulturá-l Az alakuló gyűlésen az előké­f s közeledése jelentős állomáshoz I szító bizottság részéről T u r s i c s _rkezik ma délután: | Imre elnököl. A vezetőség megvá­lasztása után a pécsi csoport elnö­kének székfoglalója következik. Jrkezik a Magyar—Jugoszláv Társaság pécsi csoportja tartja délután fél 6 órai kezdettel alakuló gyű­lését a vármegyeház nagytermé­ben. AFP: Északamerika visszaállította hbgy puszta megjelenésükkel is a partjainak ellenőrzésére vonat kozó rendelkezéseket, úgy amint a háború idejében érvényben vol­taic —• jelenti az amerikai rádió. Az idegen hajók a jövőben köte­lesek engedélyt kérni, mielőtt amerikai vizekre, jutnak­demokrácia győzelmét hirdessél és a demokrácia teljes biztosság nak érzését keltsék városunk po! gáraiban. :Az alakuló gyűlésen meg a pécsi csoport vezetőségét Ma déleiét Budapestről Pécsre ér­kezik Bán Antal iparügyi minisz­ter, hogy a Társaság központi el­nöki tanácsának nevében az ala­kuló gyűlésen részt vegyen és be­szédet mondjon. Vele érkezik Pécsre Kéthly Anna, valamint Horváth Zoltán és -a Magyar— Jugoszláv Társaság főtitkára, Rex József, külügyminiszteri osztály- tanácsos. Ugyancsak ma délelőtt érkezik Pécsre a budapesti jugo­szláv misszió részéről Brankov- kapitány és Szmiljanics őr­nagy, valamint Hídvégi Ferenc, . jugoszláv távirati iroda buda­Az idehclyezéssel kapcsolatba* pos'i szerkesztője i majd Bán Antal szólal fel. A ju­goszláv misszió kiküldöttjének fel­szólalása után a műsor irodalmi- lag igen értékes pontja követke- vélasrtiáV'J zik: az új délszláv irodalom leg- kiválóbb költői alkotását, a Tö­megsír c. poémát mutatja be Csuka Zoltán fordításában Szigeti Pál sza-. valóművész. A poémát Ivan Go­ran Kovacsics, az újabb horvát irodalom vértanú költője írta, ke­véssel halála előtt s abban a dél­szláv nép szabadságharcának meg­döbbentő realitással magas, művé­szi színvonalon megírt egyik jele­netét énekli meg. Az alakuló gyűlés iránt Pécs minden társadalmi rétegében, első­sorban pedig a munkásság köré­ben hatalmas érdeklődés nyilvánul meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom