Új Dunántúl, 1946. augusztus (3. évfolyam, 171-195. szám)
1946-08-18 / 185. szám
2 ÜJ DUMÁMTÓL. 1946 atigasztH» 18. & Kuldöttválasztás a Magyar Kommunista Párt III. kongresszusára Baranya tizenegy küldöttel vesz részt a kongresszuson A Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének határo- • t; érteimében szeptember 28-tól okfób'. r 1-ig tartja meg pártunk harmadik kongreszusát. Erre a kongresszuson még akkor is. ha a ság a legdemokratikusabb módon választja meg. Minden 2000 párt- tag választ egy küldöttet és minden további 3000 tag egy-egy újabb résztvevőt küld a kongresz- szusra. Minden járás legalább egy eivtárssal képviselteti magát a kongresszuson még akokr is, ha a párttagok száma 2000 alatt van Minden községi alapszierv (illetve városi körzet) taggyűléseken választja meg azokat a helyi küldötteket, akik azután járási értekezleten (illetve városi értekezleten) választják meg a kongresz- szusi küldötteket. Az alantiakban rövid vázlatot adunk a taggyűlésen, illetve a küldöttválasztó értekezleten előadó elvtársak számára. A KONGRESSZUS (ORSZA- GOS PARTGYÜLÉS JELENTŐSÉGE A PARTBAN Pártunk ideiglenes szervezeti szabályának 3. pontja szerint: ,A párt legfelsőbb szerve az országos Pártgyűlés, mely megválasztja az új Központi vezetőséget“. A kongresszus mindig mérPárt életében. Megvonja a végzett munka mérlegét az utolsó kongresszus óta eltelt időre. De nemcsak megvitatja a párt eddigi politikáját, hanem határozatot hoz a további politikára vonatkozóan, kijelöli azt az útat. melyen a pártnak a jövőben haladnia kell. A párt kongresszusában testesül meg a párton belüli demokrácia, mert a párttagság által választott küldöttek döntenek a párt jövendő politikája felett és választják meg azt a Központi Vezetőséget,, amely irányítja a párt egész ' működését két kongresszus közötti időszakban. KÜLDŐTTVALASZTAS A küldöttválasztó taggyűlések, •Iletve értekezletek pártunk élete és a kongresszus előkészítése szempontjából roppant jelentőséggel bírnak. Ezeken, keresztül érvényesül teljes egészében a párt belső demokráciája, ezeken keresztül tudja párttagságunk egésze kifejezésre juttatni a maga akaratát és elgondolását pártunk jövendő politikájával kapcsolatban. Etzért különösen fontos, hogy a taggyűlések jól válasszák meg a helyi küldötteket, a járási, (illetve városi) értekezletek jól válaszszák meg a kongresszusi kü’dötte- ket. Olyan küldötteket válasszaföldkövet jelent a Kommunista nak, akik hűek a párthoz, akik összeforrtak a néppel, akik tiszteletnek és megbecsülések örvendenek a dolgozó eéptömcgck előtt, akik méltóan fogják képviselni a párttagságot és széles dolgozó tömegeket a kongresszuson. Éreznie kell minden kotgresszus' küldöttnek azt a roppant fele:ős- séget ami reá hárul megbízatásé. A törvényhatóság tiltakozó felirata az igazságtalan béke eliten A MKP indítványára e'fogadták Mecsekalja és Mecseks?abolcs Pécshez való csato ásánat tervét — Hajdú Gyula nagy költségvetési beszéd« Pártunk belső demokráciája ki- fc'ezésre jut a kongresszuson azzal is, hogy minden pártszerve- lílr.ek joga van határozati javas. ,afi:í beterjeszteni a kongresszus eé. Pártszervezeteink éljenek is ezzel a joggal. Természetesen re kk) helyi panaszokat vigyenek indítvány formájában r. kongresszus e'é. hanem olyan kérdéseket, amelyek országos jelentőségűek és a dolgozó tömegek széles körét érintik (pl. újgazdák földjeinek mielőbbi telekkönyveeése: tehetséges falusi gyerekek iskoláztatásának elősegítése és hasonló egyetemes érdekű kérdéseket). Kongresszusi küldötteket igazi bolsevik! szellem, a nép iránti határtalan szeretet, a párt iránti fel Szombat délután 4 órakor kezdte meg Pécs város törv. hat. bizottsága költségvetési ülését, amelyet dr. Boros István főispán elvtárs nyitott meg. Napirend előtt Bobá- novits Jenő elvtárs a SzDP nevében szólalt fel és tiltakozott a város törv. hatósága és elsősorban a munkáspártok nevében az igazságtalan és antidemokratikus béke- tenfezet ellen, amely három millió magyart taszít idegen uralom alá. A NPP nevében dr. Kanyar József hasonló szellemben szólalt fel, majd a MKP képviseletében Krancz Pál nemzetgyűlési képviselő elvtárs fejtette ki a Párt álláspontját: — A párizsi békeértekezlettel kapcsolatban Magyarország sorsa azok a nemzetek sorába csatlakozik .amelyeket általában csatlósállamoknak neveznek. Mi kétségtelenül csatlósállam voltunk, de ez nem Jelenti azt, hogy a büntetés ezért a magyar népet íés a magyar demokráciát sújtsa. Nem tűrhető az, hogy azt a magyar népet és azt a magyar demo tétlen hűség töltse 'el és minden ^dá*. sújtsák büntetéssel, amely ___ ___________ i küzdött a reakció ellen, az eller. vételükkel megfelelően hozzája ruljanak a kongresseu munkájának sikeréhez. Äl-vÄ’ hatalmasjRiogatása „„ Mute benaüaMolotov és Visinszki nagy táIlku Pál etvtárs, a MKP pécsi szervezetének új titkára nyilatkozik munkájáról és a pártszervezet uj ielada'a rőt segítségére legyen. Uj városi titkárt helyeztek a MKP pécsi szervezetébe, 11 k u Pái elvtársat. Ilku elvtárs nem ismeretlen a pécsi kommunisták körében, hiszen 1945 júniusától ezév tavaszáig együtt dolgozott velünk, mint a két hónapos pártiskola vezetője. Nem ismeretlen azonban a moz galomban sem. A Párt több mint egy évtizede számontartja, mint igen kiváló, megbízható emberét. Mint fiatal, alig 18 éves diák kapcsolódott be a Pozsonyban működő Sarló nevű baloldali mozÍ [alomba. 1931-ben. Résztvett a Sa-. ő szociográfiai falukutatásaiban s kongresszusán^ A Sarlóban végzett munkáján keresztül találta meg első kapcsolatait a Párttal. 1934-ben mint végzett tanító apósával, Czabán Samu elvtárssal megindította az Uj Korszak cimű tanítói lapot, amely két éven át jelent meg kiadásában. Az Uj Korszakon keresetül kapcsolta be a felvidéki tanítóságot az antifasiszta frontba. De nem ez volt az egyetlen munkája. A Párt kár. pátaljai hivatalos lapjában a Mun- kásujságban a falusi leveleket írta. fgy teremtve szoros összeköttetést a váro9 és falu demokratikus értelmű dolgozói között. Ezenkívül a Párt orseágos demokratikus lapjának hosszú ideig volt politikai munkatársa. A csehszlovák köztársaság felbomlásakor állásától felfüggesztették. Ekkor újra felvette a kapcsolatot Schönherz Zoltán elvtársAz Üj Dunántúl-munkatársa felkereste Ilku Pál elvtársat, hogy egy-két kérdés nyomán megtudja tóle idejövetelével kapcsolatos terveit, célkitűzéseit. Ilku elvtárs készségesen állt rendelkezésünkre. Elsőnek természetesen a szokott kérdést tesszük fel: — Milyen érzéssel jöttél újra közénk, tetszik-e neked Pest után a mi városunk? « — Ügy érzem magam, mintha hazajöttem volna. iA keserves téli gondok, {nehéz és felelősségteljes munkánk, úgy érzem, összefűz a várossal és ni itt dolgozó elvtársakkal értelmiségnek nagy szerepe lesz a polgárság demokratikus átneveléidőben a város politikáját ke* visszatükrözze, — folytatta _® Hajdú elvtárs. — Ha ezt a kön ségvetést nézzük, ebben hiába ks ressük a demokratikus városve zetés politikájának tükrét, mert e még adottságainál fogva nem i lehet más, mint a régi költségvete hű mása. . Remélem, hogy a jövőben egy 1 politikának és egy új irányzatna kifejezője lesz Pécs város költség vetése. — A városi politika folytatók gos és kiegészítő alapja és égi ben eredménye legyen az orsza politikájának, a demokratikus pof tilsának, mert egyet — anélku hogy politikai síkra akarnám N relni a beszédet — le kell szC geznem: jelen és jövő boldogulásunk, »* pünk élete attól függ, miiye eredményekkel tudunk a den>< kráciába beleilleszkedni. Magyarország sorsa áll, vagy *51 kik a demokrácia kiépítésén Ebben a vonatkozásban kell yárosi politikának is beilleszkedj és a város költségvetésének k adási és bevételi rovatában a d mokrácia szellemének és a dem1 krácia megértésének megnyit hutnia. A bevételeknél az a szeI pont kell vezesse a várost, h<?í a gazdagok és kiváltságost megteriheléséből kell elsősorW ezeket ,a Levételeket előteret tente és nem a dolgozók bőt bői. (Hosszantartó taps mind* párt részéről.) A kiadásoknál az szempont kell vezesse a váró* két, hogy még erősebben küzdjünk a reakció ellen, mert ha jó békét akarunk, annak egy feltétele van: erősíteni a demokratát és gyengíteni a reakciót. A két munkáspárt és a Nemzeti „ ---- ------ . Parasztp árt határozati javaslatát 7 hogy a dolgozók érdekeit kell egyhangúan fogadta el a városi*® elsősorban szem előtt tartani törvényhatósága és ebben az ügy -; olyan beruházásokat eszközöli ben felírt a. kormányhoz. j amelyek elsősorban a dolgod Dr. Csolosz Jenő Városi főjegyző i j-avait szolgálják. i ezután felsorolta a behívás foly-; Abban a hitben, hogy Pécs ál r—a-------„ -------------------------- , tán előállott új változásokat, igy < mokratikus politika vezető vaj séb en. A szervezet nagy súlyt he- j a MKP részéről Benedek András, j sává válik, dr. Hajdú elvtárs J lyez a Jövőben arra, hogy ne csak í dr. Csanády György és dr. Béky ? emeli, hogy a város ne tekinj a munkásság, hanem ia polgárság, j Júlia lettek a törv. hat. új tagjai. I magát csupán közigazgatási ha* a kisiparosok és kiskereskedők Is j Szűcs József elvtárs a MKP ja- ! hágnak, hanem olyan kollektív® megismerjék célkitűzéseinket. Ebbe: vasilatát ismerteti, amely szerint a I nak, amely főleg a nagyközönS" a munkába vonjuk be a {már most: törvényhatóság intézzen feliratot , ért van. Ezért szükséges, hogf is dolgozó értelmiségieket, kisipa- j a belügyminiszterhez, város olyan ügyekbe is belgát*1 rosokat és kiskereskedőket | Mecsekalja, valamint Mecsek-' ma9,át’ í11™«1 valamikor nem * Mikor és milyen szel emben , szabolcs községeknek Pécs vá-ia7árosl .^igazgatás feladata- od felvenni a kapcsolatot a 1 ros törvényhatóságához való * városi mmt kollektívum, has* terünk át más ------ • • - - - 3 kívánod tö bbi pártokkal? 6Íkra. ros törvényhatóságához csatolása érdekében. a iux„ Koint fai í Javaslatát konkrét statisztikai adaA legrövidebb időn belül fel ,okkal támasztja alá és leteszi a akarom venni a személyes kap-8 aKaromvenm a szemeiyes up- törvényiéig asztalára Mecsek- csőlátókat elsősorban a Baloldali j a]ja fsainak ötszázfőnyi aláírá- 5?^ ?«■ A javaslathoz dr. Balassa MikTermészetesen kapcsolatot aka— Jelent-e az ideérkezésed kon-Trok teremteni a Kisgazda Párttal krét változást a pécsi pártszervezet életében? — Csak annyiban, hogy Pécsnek újra az ország egyik legjobb párt- szervezetévé kell válnia, mint a múltban is volt. Ehhez azonban a párt jüsszvezetőségénede és tagságá-« nak azonos együttműködése szükséges. — Van-e valami programszerű terved arra, hogy ezt az elgondolásodat, a vezetőség és a tagok szorosabb együttműködését elérd? — Elsősorban az üzemi és kerületi pártszervezetekre, nz alapra gondolok. .Itt kell a tagokat aktivizálni, itt Kell határozott irányítást adni. Súlyt kell ezenkívül helyezni a pártnapok mfvósabbá, érdekesebbé tételére Is. Rövid Időn belül meg íkell szervezni a párt- szemináriumokat, hogy tagságunk sál, akivel már 1937 óta együttfszéles Téte9e el5*t megvilágítsuk dolgozott. 1940-ben lebukott. 1944-ben a felszabadulás után novemberben a kárpátukrajnai magyar övezetben dolgozott, mint a Kommunista Párt magyar övezetének titkára. Ezt egésze i 1945 januárjáig csinálta, anűkor a központi vezetőség áthozta Magyar országra. Magyarországon azonnal oktatási vonalra állították, a debreceni pártiskolán Rudas és An- ’dics elvtársak asszisztenseként dolgozott júniusig, amikor a Párt utasítására Pécsre jött a kéthónapos pártiskola megszervetzésére' és .vezetésére. Ezév tavaszán új beosztást kapott, a budapesti párt iskolába került igazgatóhelyettesi munkakörben, onnan küldték most újra hozzánk, hogy képzettségével, politikai tájékozottságával és munkájával a pécsi pártszervezet politikánkat. — Van-e ezzel kapcsolatosan a Párt kádereinek olyan rétege, amelyre különösen számítasz? — A Párt kádereinek összességére számitok, elsősorban azonban a pártiskolát végzetteket akarom megmozgatni, ami természetes ts, hiszen a Párt nemhiába áldozott rájuk. Az ő részükre külön gyűlést fogok összehívni, ahol megtárgyaljuk, lk milyen helyre a legalkalmasabb és megvizsgáljuk azt is, hogy a nem aktívák miért kapcsolódtak ki a munkából. — Bizonyára tudod, hogy Pécsett különösen jól áll a Párt értelmiségi csoportja. Milyen módon akarod a velük való kapcsolatot felhasználni és hogyan akarod a távollévők felé a kapcsolatot kiépíteni? — A pécsi értelmiségi munkának országszerte Jó hire van. A hídadó is, mert btzom abban, hogy tagjai között nemcsak Perr Viktorok vannak, akik támadnak mindent, ami baloldali és ami demokratikus, hanem olyanok is, lakik hajlandók velünk a legőszintébb /egyetértésben együttműködni. Végül emlékeztetve arra, hogy ő is volt valamikor újságíró, tehá» szakmabeli, megkérdezzük Eku elvtársat, mi a véleménye az Űj Dunántúlról? — Pesti vélemények szerint egyike a legjobb vidéki párttagoknak, ez azonban nem jelenti azt, hogy még jobb már nem lőhet örömmel látom, hogy az Üj .Dunántúl szerkesztősége egyre szorosabbra fűzi a közte és olvasótábora közötti .kapcsolatot. Nagyon fontos körülmény ez, mert az igazi demokratikus sajtónak a tömegben kell élnie. Természetesen én magam fs, úgyis, mint régi újságíró minden erőmmel támogatni fogom a (lapot -és a lehetőség szerint magam is résztveszek munkájában. Még sok közölnivalója volna Eku elvtársnak, de, bár csak most érkezett meg, máris ezernyi a dolga, ezért még röviden csak eny- nyit fűz a beszélgetéshez. — A forint stabilitása nagyban mekönnyiti munkánkat, mert bebizonyította azt, Jiogy Pártunk következetes és eredményes munkát lós a PDP nevében szól hozzá és pártja’nevében is örömmel üdvözli a MKP javaslatát azzal a módosítással, hogy Írjon át a törv. hat. Baranya vm. törvényhatóságához, hogy a két község maga is kérje hivatalosan a belügyminisztériumtól az átcsatolást. A város nevében Tolnai József polgármester elvtárs szintén a legnagyobb őrömmel üdvözli Pártunk indítványát és részletesen kifejti, hogy a város szempontjából is miiyen előnyökkel jár ez az idecsatol4s és hogy ez nem történt meg, mert a múlt rezsim vezetői egyáltalán nem viselték szívükön a perifériák dolgozóinak kérelmeit. A közgyűlés ezután Szűcs József elvtársunk javaslatát dr. Balassa! Miklós módosító indítványával J egyhangúan magáévá teszi. Dr. Sebestyén Lajos városi pénz- * ügyi tanácsnok ismertette a város háztartásának, közüzemeinek, alapjainak és alapítványainak 1946/47. évi költségvetését. Az ismertetés után dr. Hajdú Gyula elv-társ, nemzetgyűlési képviselő állt fel szólásra és a költségvetést a következőképpen bi- tálta : Beszédét azzal kezdte, hogy először is kifejezte elismerését a városnak azért, hogy a felszabadulást követő inflációs időben költségvetés hiányában mégis rendben e! tudta vezetni a stabilizációig a végez. Harcunk azonban ezzel nem j város ügyeit. Voltak gáncsoskodók ért. végei. A kongresszus nyomán újra kiélesedik majd küzdelmünk azokkal, akik ellenségüknek érzik a .demokráciát és -ezért minden erejükkel ellene törnek. Erre a harcra kell itt Pécsett is felkészülnünk és ezért kell teljes mellszélességgel beállnunk, amelyet Pártunk erősítéséért folytatnunk. és voltak kritikák, voltak jogos panaszok, amelyeknek mind egy alapjuk volt, hogy a közállapotok rosszak. Erről viszont nem a város tehetett. Majd rátér az új költségvetés tárgyalására, amely bírálat tulajdonképen elvi bírálat. — Egy új költségvetés normális oda, bogy a város dolgozói 1 polgárai anyagi jólétét elősegít* Teremtsen olyan vállalatot és intézményeket, különöse» közellátás terén, amelyek nagytőke profitéhsége né® könnyebbé tudják tenni a P1 gárok életét. Ennél csak arra vigyázzon, h® ne váljék üzletté ez a gaizd»s‘ tevékenység, amit a város közC sége gyakorol és ne nyelje e* adminisztráció a bevételeket. Kitért ezután a vásárosat11 megépítésének fontosságára, ** már 28 eszbendővel ezelőtt hó’ telt az akkori városi veeetős1 tői, de amelyet akkoriban 1®? niűutak miatt nem tartottak •* tcsnak. . Az élelmezés után a másik * fontosabb probléma a köző”* számára a lakásügy. Itt — *íj t8tta Hajdú elvtárs — ki * jelentenem, — , a városi lakáshivatal nem hivatása magaslatán. 1 Pedig a többi városhoz viszo® va, ahol elpusztult a lakások n® Tészie, Pécsett lényegesen enym a helyzet, de amit a városi la» hivatal művelt az nem volt mokratikus vitele az ügynek- Sürgette egy kataszter szab* rendelet elhatározását és annak lakáskataszternek a megtéred sét, amely tényleg megmut* hogy hol van szabad lakás, v lakószoba ~tnert nem tűrhető tovább az, Jl egyesek 6—8 szobás lakások lakjanak, míg. soktagú csal**® nak fedél sem jut. Hibáztatta a lakáshivatal 6** f át, amely sokszor protekció* nak és nyugatos uraknak ju**1 vissza régi nagy lakásukat * lyett, hogy ezeknick is csak ?gv szobát utalna ki. Dr. Hajdú Gyula elvtársunk ?zólalásnnk további részét. cS ilés lefolyásét helySdkc mi®*? punk kicddi számában kÖW
