Új Dunántúl, 1946. augusztus (3. évfolyam, 171-195. szám)

1946-08-11 / 180. szám

KÖRSÉTA a m Költők forini-íiiras yliim kinevezni n demokráciái Fülep Lajos az egyetemek felelősségéről Ä pécsi kirakatokban végelátha­tatlan nullák helyett már forin­tok és fillérek jelentek meg. Saj­nos ar ának még sok helyütt nem alakultak ki pontosan. Az árcédulák már az új pénz legyében készülnek és a kereske- dősegédek, akikkel elbeszélgetünk . örömtől sugárzó arccal újságolják, hogy a megszerkesztésük, megfes­tésük már nem telik órákba, nem emészti fel éjszakájukat mint hajdanában, az immár feledesbe merülő infláció időszakában. A BOLTOKBAN több az áru és több a vevő. A kirakatok előtt kiváncsiak sora­koznak, s mi sem jelzi jobban a forint becsületét és azt. hogy néhány nap alatt milyen gyors ütemben megszoktuk a kis sza­mokban való gondoskodás mód­ját, mint az őszinte felháboro­dás, amelyet egy-egy árjetao tab- lácska tud kiváltani az üvegen innen, ha 20 fillérrel, vagy 16 fil­lérrel többet jelez, mint amennyit a nézők serege magában elképze,. A CIPŐÜZLETBEN 95 forintért már adnak női fél­cipőt, a szebb daraboknak 110 forintot is kitesz az ára. A férfi félcipő 120 forintnál kezdődik. Itt gyökeres árrevízióra lene szükség. A cipői: iránt főleg a munkások érdeklődnek nagyon — mint a bolt vezetői elmondják, —- ami nem is csoda, hiszen a köeelmult- ban, ugyan mikor engedhette meg magának egy ipari dolgozó azt a fényűzést, hogy a fizetésből láb­belit vásároljon? De ugyanebből az okból érthető, ha megszapo­rodnak a paraszt vásárlók és gyakrabban tűnik fel a pultok előtt egy-egy tisztviselő is. A TEXTILÁRUKAT árusító üzletekben egy percre sem szűnik meg az érdeklődés. A vége­ket hivatalos árakon mérik ki, amelyek — mindig csak az elmúlt hónapot vesszük összehasonlítási alapult — igazán nem mondhatók drágának. Bár a mezőgazdasági terményekhez viszonyítva meg így is drágák. Például ingrevaló zef irt méterenként már 5.80 forintért mérnek, a legdrágább 8Q^-^a kf' rül, a kartonok ára is 5.80—8.80-ig terjed a teniszflanell 7 forintba kerül. 'a ruhára és a pizsamára való flanell pedig amelynek a mi­nősége egészen „békebeli , 10.9 a kanavász 5.80 az ágyneműre való R23 forintos áru. Az egy is legnagyobb forgalmú üzletben el- mondják, hogy két nap alatt egy egyész teherautó áru elkelt, de nies semmi baj, mert már útban van az utánpótlás, úgy hogy a kiszolgálásban nincs és nem is lesz fennakadás. A férfiszövetek 65 forintnál kez­dődnek ha valamivel jobb akad, 85 forintért, av. egészen jó minő­séget pedig 110 forintért adjak. De van női szövet s minden más is, mi szemnek, divatnak kelle­mes. Ahogy körülnézünk az elárusi- tólhelyiségben, főként fejkendős parasztasszonyokat, parasztlányo- loat látunk, akik zsebkendőikből számolják elő a fehér forintokat és a sárga „húszasokat“, a pia­con eladott portéka ellentértekét. A forint jó pér.z, lám babos fej kendőt és színes kartont rnerneK érte korlátlanul Úgy mint az infláció idejében most is a legoi- • csóbbak vagyunk Príma minőségre garancia cégünk. Gottesmatm és Szálas bo nagykereskegők, Jókay-tér 6. 6 Úl PUNÁNTIÍv • A KÖNYVKERESKEDŐK egyelőre nem érzik a forgalom élénkülését. Egy-egy regény 4—5 forintba kerül,az ismeretterjesztő könyvek ára ugyanannyi, de a drágább kiadású kötetek ellenér­téke 24—30 forintot is kitesz. A könyVbarát közönség az első fo­rintjaiból még inkább a legszük­ségesebb élelmiszer és iparcikke­ket-. szerzi be, a kultúrára még nem telik. Ugyanez a helyezet például a virágkereskedelemben is, ahol pe­dig 20 fillérért kínálnak egy szál szegfűt és 1.20 fillérért egy szál daliás kardvirágot. A virág még luxusnak számit. Időnként ugyan rendelnek egy-egy halotti koszo­rút — az ára 10 forintnál kezdő­dik — mert csak meghalnak az emberek és egy-egy menyasszonyi csokrot, amelynek ára ugyancsak 10 forinttól indul el. Ebből is látható, hogy a forint korszakában olcsóbb is, tehát ér­demesebb is házasodni. Változások a forgalmiadónál A P. M. 2855/1946 sz. rendeleté értelmében az adóbevallás alap­ján adózóknak augusztus 1-től a tárgyhónap első felében (1-től ló­ig) elért forgalom után járó for­galmiadót a tárgyhónap 20-ig, a tárgyhónap második felében (ló­tól a hó végéig) elért forgalom után járó forgalmiadét a tárgy­hónapot követő hónap 5. napjáig esetleg átalányösszegben megálla­pított forgalmiadót a tárgyhónap 15-ig kell a forgalmiadóhiviatal pos­tatakarékpénztári csekkszámlájára befizetni. , A befizetésre megállapított ha­táridő elmulasztása esetén a ke­sedelem minden megkezdett nap­tári hónapjára 10 százalékos adó­pótlékot is meg kell fizetni. Az adóbevallást, még abban az esetben is. ha a tárgyhónapban bqyétel (forgalom) nem volt. a tárgyhónapot követő hónap >ig kell a forgalmiadóhivatalnál be­nyújtani. Ennek elmulasztása sza­bálytalanságot képéé. Az adóbevallásban a bevételt (adóalapot), és az esedékes adót adónemenként (általános- féeV- üzési forgalmiadó), é* csőnként elkülönítve felhavi es fezen kívül egész havi összegek­ben kell feltüntetni. Az adóbe­vallásra a félhavonként befize­tett adó összegét és a befizetés napját szintén fel kell jegyezni. Ab adónemenként kiszámított forgalmiadó összegeket — oly mó­don kell a bevallásban kikerekí­teni, hogy az 50 fillér vagy énnél nagyobb összeget forintra kell ki­egészíteni. az 50 fillérnél kiseb Összegeket pedig számításon kí­vül kell hagyni. A csekkbefizetési lapon tevés könyvelés elkerülése végett min­den esetben az adózó nevét cé- oét (oly formában i™1!* a bejelentő lapon a f^almiadóhiva. talnak bejelentette) foglalkozasá., az üzlet helyét (nyilt hely hiányában a lakas címet) fel kell tüntetni. Ie a 946 P M. sz. rendelet augusS’ífölkezdődőlegj. for­galmiadó kulcsokat is mcgValtoz- taAz áru (ingó test dolog) eloal­Htásávak temetésével arurak ki­forgatom számara való kiszereli, sével nem foglalkozó kereskedőig a csak munka (szellemi vagy testi) é= szolgálatteljesitést végző adó­alanyok, malmok és kenyérsutok 3 (három) százalékos forgalmi- adót tartoznak fizetni. _ , Vásárolt árunak kisforgalom számára való kiszerelesevel fog­lalkozó kereskedők a kiszere.. árukból származó forgalmuk után 5 (öt) százalékos adót fizetnek. A saját előállítású (temelesu) áruknak kisforgalom számára vám kiszerelésével foglalkozó adózók az illető áru előállítására (terme­lésére) megállapított adókulcsnál 5 százalékkal magasabb adókulcs mellett kötelesek a forgalmiadét megfizetni. (Folyt, korv.) Azok, akik aggodalommal lát­ták, hogy a magyar ifjúság szellemi irányítása milyen ke­zekben van, akiknek nem tei- szett az, hogy a magyar egye­temeken ugyanazok a profesz- szoiok ülnek a katedrákon, akik egész beidegzettségiikben, gon­dolkozásukban az elmúlt feudá­lis és horthysta szellemet kép­viselik, azok nagy várakozás­sal tekintettek dr. Keresztury Dezső, a szimpatikus fiatal ta­nár és költő felé, amikor á tu­dós, ! de reakciós emlőkön nevel­kedett gróf Telöki Gézát felvál­totta a kultuszminiszteri szék­ben. Ezek, akiket joggal töltött el rossz érzés Teleki kultuszmi­nisztersége miatt, Kerasztury- ban a demokrácia és a haladás miniszterét üdvözölték. Az már nem ezek hibája, hogy Keresz­tury egyéves minisztersége után keserű szájjal, kiábrándul­tán kérdezik, hát ez a demok­rácia kultuszminisztere? Mert próbáljunk tárgyilago­san, elfogultság nélkül végig­tekinteni, mit is produkált egy év alatt Keresztury, aki, ami­kor átlépte a közoktatásügyi minisztérium küszöbét, a de­mokrácia nevében ment oda és akiben most a tegnapi reakció és félfaszista osztály a maga emberét üdvözli. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy Ke­resztury reakciós, vagy fél­fasiszta, csak meg kell állapí­tani, hogy az, amit Keresztury csinál, illetőleg, amit nem csi­nált, ezeknek a törekvéseknek ad tápot. Pedig nagy és komoly a fe­lelősség, ami ennek a jószán­dékú, de tehetetlennek bizo­nyult tanárembernek a vállain nyugszik. Az ő feladata lett volna, hogy a korhadt egyetem falai közé új szellemet, új em­bereket vigyen és ezáltal a ma­gyar jövendő egyik legfonto­sabb hadállását a demokrácia számár« megnyerje. Mert, hogy az egyetem eddig nem volt az, hanem egy elmúlt és hazug korszak majdnem maradéktala­nul átmentett csökevénye, azt nem mi állapítjuk meg, hanem a magyar és az európai kultúra egyik legnagyobb értéké, dr. Fülep Lajos, a most kinevezett egyetemi tanár is hangoztatja. Fülep Lajosnak, aki 1919-ben volt a budapesti tudományegye­tem tanára és aki huszoneszten- deig önkéntes száműzetésben élt, közel két évig kellett vár­nia, amíg különféle protestálás után a demokrácia kultuszmi­nisztere kinevezte egyetemi ta­nárrá — ha nem is arra a tan­székre, ahová eddigi kutató és tudományos munkája predeszti­nálta. Közel egy esztendeje adta át e sorok írójának Fülep Lajos ezt a nyilatkozatot, ami azért olyan megdöbbentő, mert min­den szava igaz és aminek köz­lésével eddig azért vártunk, mert bíztunk abban, hogy Ke- resztury Dezső maga is felis­meri a bajok gyökerét és segít annak meggyógyításával. Sajnos ez nem történt meg és ez nem­csak Keresztury tragédiája, ha-, nem a * magyar demokrácia gyengesége is. Ezért most már tovább nem várunk, hanem át­adjuk a szót Fülep Lajosnak, aki huszonötesztendős hallgatás után ezeket mondotta a magyar egyetemek felelőssé­géről. — Egyetemi tanárok szigorú tudatlanságának jellemzésére feleleteiknek olyan gyűjtemé­nyét közölték, amelyekhez fog­hatót vicclapban sem olvashat az ember. A felelősséget azután áttolták a középiskolára; és kö­vetelték, jobban rostáljon, kü­lönb anyagot szállítson. Csak­hogy, akik a középiskolákban rosszul rostáltak, rosszul taní­tottak és neveltek, az egyete­mek neveltjei voltak, úgy, hogy ebből a cirkulusból az egyetem sehogy se gázolhatott ki. A felelősség közvetve visz- szaszáll reá is, bármenyire jo­gos is maga a követelés. A hall­gatók ijesztő színvonalát közvet­len tapasztalatból megállapí­tották a maguk a tanárok. * — Hát a tanárok színvonala? — Meg kell végre monda­nunk, hogy a tanárok nagy többségének színvonala teljesen méltó volt a hallgatók és nagy többségének színvonalához. Kü­lönbség csak az ismeretek mennyiségében volt, nem a szel­lem minőségében., —• Mit tehetett az ilyen tanár­ság az ilyen ifjúsággal? — Azt, amit tett: szellemileg nem foglalkoztatta, nem is tud­ta volna foglalkoztatni. Hiszen maguk ezek a tanárok se él­tek és produkáltak szellemileg. Az egyetemek #yen módon me­legágyai, főfészkei lettek min­den sötétségnek, szítéi, cinkosai minden ostoba, vagy gonosz mozgalomnak: a szellemileg nem foglalkoztatott ifjúság ráért handabandázni, kiélhette, sőt glorifikálhatta szervezetekben, szövetségekben, intézményesít­hette, törvényesíthette, ható ere­jében meghatványozhutta min­den hazulról hozott előítéletét, gonosz ösztönét és indulatát, egész korlátoltságát. A tanárok valamicskét tanítottak, prelegál­tak, de általában — tisztelet az igen kevés kivételnek! — nem neveltek. S ennek nagyon ért­hető az óka. A neveléshez nem elég az ismeretek, ember kell hozzá. Ember, aki puszta lényé­vel, önkénytelen lelki kisugár­zásával is nevel. Éppen ilyen nagyon kevés van köztük. Mon­dok rá egy adatot: nagyrészük­nek sejtelme sem volt a nép ál­lapotáról, élete módjáról, ennek az életmódnak rohamosan elkö­vetkező katasztrofális hatásáról, — úgy éltek, mint a gyarmato­sok a bennszülöttek között, sej­telmük se volt arról, mi törté­nik saját népükkel, melynek lámpásául rendeltettek, mi tör­ténik vele már ott a városuk közvetlen! körében, ahová kirán­dulni jártak. Mit adhatnak emberileg másoknak ilyenek, akik ennyire csak egv szűk ér­dekközösségben éltek, tágabb látókör, a népre utaltság tu­data, élet- és világismeret nél­kül, ember, nemzet sorsa iránt való érdeklődés és fogékonyság nélkül. Tapasztalatból beszelek: mikor például az egykéről mondtam egyetmást néhányuk- nak, akkor még újdonság volt, — úgy néztek rám, mint valami rögeszmésre, vagy mélakórosra, aki megzavarja nyugodt emész­tésüket és egyet legyintve, el­intézték a dolgot azzal, hogy: lehetetlen, akiknek a valóság iránt ennyire nincs érzékük, s akiket ennyire neim érdekel az, ami, ha nem is hivatalosan, em­berileg és erkölcsileg rájuk is van bízva, — hogyan nevelhet­nének igazságra, tudományra emberséget? Eddig szól Fülep Lajos pro­fesszor nyilatkozata.^ Nem tet­tünk hozzá semmit és nem vet­tünk el semmit. Sajnos ez a nyilatkozat ma is érvényes. Mert mit tett Keresz­tury Dezső, hogy ezen az álla­poton változtasson? Semmit, vagy a semminél^ is rosszabbat. Kinevezett néhány egyetemi tanárt, akiknek sorá­ban talán Fülep Lajoson és az utolsó pereben kinevezett Kar­dos Tiboron kívül nem talál­juk a demokrácia és a haladás képviselőit. Tanítani hagyja többek közt Bisztray Gyulát, a Nemzeti Új­ság volt munkatársát, a Bethlén- féle Magyar Szemle volt se­gédszerkesztőjét, a Magyar Szemle Társaság főtitkárát. Nézzük csak Bisztray professzor úrnak milyen érdemei vannak még? ő volt a kultuszminiszté­riumban a népművelési, majd később az egyetemi ügyosztály vezetője, itt hűséggel végig- szolgálta Hómant és Rajnisst. Irodalmi működést is fejtett ki. Közreműködött az országos Almanach, a Katolikus írók, az Egyetemes Szavalókönyv, a Mai Magyarságunk életrajza, stb. „művek“ megírásában. További munkásságára vonat­kozóan legyen szabad az tálában nem szélsőséges és lünk politikailag távol eső 9 ka Géza cikkéből idézni. „A demokrácia jóvoltából tán nyugodtan tovább vezet» kultuszminisztérium egye? ügyosztályát. Vezette-vezeti* miközben újabb ..helyezitek keresett. Az egyetemben volt a jószándók, hogy a»4 életfontosságú új tunszéket B aljon, olyan tudományágak5 mára, amelyek a reakciós K* ben nem juthattak szóhoz­Az egyetemi ügyosztály ^ tője azonban egyszerűen «j tolta ezeket az. előterjes2* két. Igaz, hogy van már 1 magyar irodalmi tanszékiig pesti egyetemen. De miért lenne egy harmadik is. gyár irodalom, különös <e* tettel a legújabb kor irodalmára.“ Kicsit önképp riesen, kisiskolásán ha™ ugyan ennek a tanszéknek elnevezése. De a fenő bánj4 fontos az, hogy valaki csakugyan csontja velején, meri mind a régibb, nú?”^ ként a legújabb magyar mat, aki valóban nagy tokát hozott hazájukért és nak kultúrájáért, s aki b® ben is ült becsületes meg?? dése miatt, hogy annak szá®jj szerény, nagyon szerény nj tételül egyetemi tanszék® lítsanak. A tanszéket fel is állí^J | Az egyetemi ügyosztály tője fontosnak tartotta 5 volt rá pénz. Szóval önm4?1 szere kreált egy tan** Újra jól helyezkedett, tanszékre!“ Bisztray Gyulán kívül t egy kitűnő szakembert is ’ vezett egyetemi tanárra. Pécs jobboldali köreiben Js jólismert. Ez a pTofessz01 Perbiró Ferenc, a volt Turul-vezér, aki a sajtó & dalom terén első érdem®! esett szerezte, amikor mef® tóttá a később botrányba *“ „Akarat“ című keresztény, j termékeket terjesztő vájó A volt pécsi Turul és rik»j vezér Keresztury Dezső * tából katedrát kapott a ratikus egyetemen, biz® most méltatva régi jobb5 érdemeit. De nézzük, hogy ejj széniben kiket felejtett j, nevezni a demokrácia k® minisztere. Az egyetem hermetika^* zárt falai előtt ott áll eflJ iné fiatal nagyfelkész^jl egyetemi magántanár, egy bünük van, hogy ők ban a demokráciát, a M képviselik. Ott állnak, 1® vekkel és üres zsebekkel a „demokratikus egye5j| számukra nem jut hely- ' J magyar egyetemeken imy] dig azok tanítanak, a^J nagy része, a tiszteletté® kivételtől eltekintve, * szellem képviselői. Ezek Ja tat tudósok — neveket ®J® kosán nem említünk, egyesek érdekében írtuk J két, — hiába várják k||ö.|:‘ ’avs*, -----, Iiiunu 'ni JUH sü ket, — a demokrácia *$ __i____t-li-________JJol 'fi lo krácia F a minisztere féltő gonddal aB hogy a demokrácia és * d ne fertőzze meg a mag^p temek feudális szelleméi De nemcsak az országi rain belül élnek fiatal^ ^ hanem külföldön keserű ^ cióban még mindig ott. ^ a magyar tudmány igaz1 < selői, akiket a Horthy száműzött és akiket a^ 0*7 cia elfelejtett visszahívu'l Vagy olyan eazdagöJ gyünk haladó szellemű. .V J ban, hogy nélkülözhetjUr.i Oszkárt, dr. Vámbéri és Hatvány Lajost? Eze* resztury Dezső elfelejt tedrával megkínálni. ^ Igaz, egyikük sem vol* vezer.

Next

/
Oldalképek
Tartalom