Új Dunántúl, 1946. augusztus (3. évfolyam, 171-195. szám)
1946-08-11 / 180. szám
Hazatérő hadifoglyok levele Rákosi elviárshoz: „Felkészültünk az otthon ránk váró országépítő munkára“ Ar MKP hadilogolyhodáfának munkája a hazatere* előkészítésében Újabb jelentéseik szerint a Szovjetunióból az első hadifogoly vonit érkezésére csak a jövő ^ hét első napjaiban lehet számítani. Túlzott és pontatlan volt az a hír, amely szerint a szerelvény már MáTamarosszige- ten van, sőt egyes lapjelentések szerint onnan el is indult. * Az MKP budapesti Központi Hadifogolyirodája és szervezetei állandó készenlétet tartanak. Az Iroda vezetője munkatársunknak a következőket mondotta: — Munkánk eredményeként máT eddig is sok hadifoglyunk tért haza a Szovjetunió táboraiból. Irodánk végezte nagy sikerrel az egyéni hazahozatalt elősegítő igazolásokat. A most hazatérő mintegy 25.000 hadifogoly főként azokból áll, akiket az MKP Hadifogoly Irodája az elmúlt 5 hónapban leigazolt és az iratokat kijuttatta a Szovjetunióba. Irodánk tovább folytatja ismeretlen helyen lévő hadifoglyok felkutatását és a levelezés lebonyolítását. Csak megemlítem, hogy eddig több mint 100.000 hadifogolyról küldtünk értesítést a hozzátartozóknak. Az MKP válaszos különleges levelezőlapjainak ezrein jönnek-mennek a válaszok s ebben nagy segítségünkre van a szovjet Vöröskereszt kitűnő szervezete. A most hazatérők kiválogatásánál azokat vették figyelembe, akik a munkában is kitűntek. Ezek a jó munkaerők most maid a magyar újjáépítést szolgálják. Álljon itt jellemzésül egy levél, amelyet Irodánk útján Rákosi Mátyás elvtárshoz, pártunk vezetőjéhez intéztek a 62/9 tábor antifasiszta hadifoglyai. A levél így hangzik: RÁKOSI MÁTYÁS miniszterelnökhelyettes elvtársnak Hálatelt szívvel azért a rengeteg erkölcsi és anyagi támogatásért, amellyel ön és pártja egyrészt a már hazatért bajtársainkat segíti, másrészt a mi ügyünket kezeli, ezúton mondunk köszönetét. A miniszterelnökhelyettes elvtárs, aki hazánkban a Szovjetunió legalaposabb ismerője, jól tudja, hogy nekünk itt mindenünk megvan, csak szeretett hazánk és hoízátartozóink utáni vágy nehezíti meg a hadifogságot. Felkészültünk a ránk otthon várakozó mun kára és feladatokra, amelye két az ön bölcs vezetése alatt meg is fogunk valósítani, erőt merítve az itt látottakból és tanultakból. Kérjük önt, töretlen erővel folytassa a harcot a reakció ellen. Jó egészséget kívánunk hazafias üdvözlettel a 62/9. tábor antifasisztái nevében Takács Tibor. Szántó Jenő, Boros Árpád, Itt közöljük az érdekeltekkel, hogy a Magyar Hadifogoly Híradó, az MKP hadifogolyújságja rendkívüli kiadásban közli a hazatérők névsorát és minden értesülést, amelyet a hazatérőktől a még kintiévé véreinkre vonatkozóan kap. Hadifogolyszolgálatunk a határon levelezőlapokkal látja el a hazatérőket, hogy azok_ azonnal jelenthessék megérkezésüket hozzátartozójuknak. A lapokat soronkívül továbbítják. Az MKP Hadifogolyszol- gúlata a hazatértek további támogatásáról is gondoskodik. Igyekszik munkát szerezni, a földműveseket pedig földhöz juttatni. héz munkát végeznek, akiknek éppen úgy, mint szüleiknek, nem volt megszabott munkaidejük, korán megismerték az élet nehezebbik felét, az embertelen testi munka elszívta, megbénította szellemi erejüket. A rendezettebb életviszony most lassan megjavítja a szegénypa- rasztság gyermekeinek életét is. A nagyobb bér, a megszabott munkaidő mellett döntő jelentőségű politikai súlyuk növekedése. A parasztság és a vele szövetséges munkásságnak ma már kellő befolyásuk van a köz-, ügyek intézése terén s együttes összefogásuk eredményének tudható be a felnövekvő munkás és paraszt ifjúság számára kiharcolt általános iskola, ingyenes népoktatás, valamint a demokratikus ' tanonctörvénye! megszilárdítása, a tervbevett I népi kollégiumok megalapítása amelyek mind azt a célt szolgálják, hogy a demokrácia szellemében megindult újjáépít® neesak újjáépült országgal, hanem újjáépült nemzedékkel lépjen a jövő útjára. A szegényparasztságnak tehát elsősorban a munkásosztály együttes fellépése, összefogás» teremtett emberibb életlehetőséget. És hogyha a parasztság tel- [ jes mértékben felismeri enne* az igazságnak megdönthetetlen tényét, nem lesz semmi hatalom többet, ami letérítse a magya1 | népet akár burkolt, akáT mell- veregető „magyarkodással“ tiszta, erejében, szellemében to* I gyárrá lett demokrácia útjáról (b. j. dr.) A forint első hetének tapasztalat*! A zökkenőkön túljutunk — a forint marad Ui utakon a szegény parasztság A földmunkások szakszervezeti munkaközvetítése — a parasztság osztálytudatositásának leghatékonyabb eszköze és a munkás>pard&ztszövetség erősödésének záloga A nagy, történelmi eseményeik sokszor csendes, szürke hétköznapokon érlelődnek. • A magyar falu legtöbbször észre sem veszi, hogy mélyreható történelmi események játszódnak le békés házai, gonddal-bajjal megmunkált földjei között. így ment végbe az a hatásában és magában a történelmi tényben felmérhetetlen jelentőségű változás, amikor tudatos osztállyá szerveződött a szegényparaszt- “*gOsztállyá szerveződésről akkor beszélhetünk, ha egy ország különböző területein élő, azono» foglalkozású, azonos gazdasági érdekű embe rcsoportok tudatára jutnak érdekeik közösségének, egységes szervezetbe tömörülve védik érdekeiket, nem egyénenként, hanem szervezett tömegeik erejével lépnek fel ellenségeikkel szemben és barátaik mellett HIÁNYZOTT A SZERVEZETTSÉG, az érdekközösség tudata s ezáltal nem használhatták fel tömegeik erejét, hogy kiegyenlíthették volna a van és nincsen közötti óriási különbségeket. Beletörődtek, az évszázados nyomás alatt beléjük ideg- ződött az alsóbbrendűség érzete és csupán itt*ott lobbant fel, mim halvány világosság nagy- néha az emberré eszmélés keserű valósága. Érezték, hogy az, ami velük történik semmi egyéb, mint egy szörnyű igazságtalanság, a legnagyobb bűn, amit el lehet követni emberek- nek-emberek ellen, de nem mertek hangot adni eszmélés üknek, mert nem ismertek az összefogás erejét, amellyel jogaikért és igazságukért eredményesen síkra szállhattak volna. Elnyomott, kiszolgáltatott emberek voltak, szervezetlen tömeg, nem egységbe tömörült, öntudatos társadalmi osztály. Ez a hosszantartó rabság változott meg 1945 októberében gal ^teameVT*fTlJK ,ho«f akkori földnuvenem volt öntudatos osztály. A légügyi miniszter kiadta azt a felszabadulásig a szegény pair asztság évszázadokon keresztül külön-ktilön egyezkedett a gazdával kapálásra, aratásra. Egyenlőtlen harcukat egyénenként, külön-külön vívták meg a magasabb bérért, jobb mun- Ufelvételekért. Nem volt egye bük ebben a harcban, mint két izmos karjuk ereje, amelyet olcsód kellett áruba bocsátani uk, ha élni akartak és eladni csak a birtokos gazdának tudták, de olyan árért, ami a megélhetéshez kevés, az éhenhalás- hoz azonban nagyon is sok volt. Sokan voltak, de nem ismerve a szervezettség erejét, nem elnyomóik, lti- zsáknványolóik, hanem egymás ellen fordultak , azzal, hogy letörték a béreket, elmentek nevetségesen csekély összegekért dolgozni. Nincstelen- ségük mellett egymással marakodtak s e?zel, ahelyett, hogy segítettek volna siralmas helyzetükön, csak kiszolgáltatottsa gokat növelték. j~Íl ÚJ DUNÁNTÚL rendeletét, amelyben a mezőgazdasági munkaközvetítést a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetkezete számára biztosította. A RENDELET LÉNYEGE az, hogy a munkáltató gazda aratáshoz, kapáláshoz, de mindem egyéb olyan mezőgazdasági munkához, amely három napnál tovább tart, csak a Szövetkezet által közvetített munkást foglalkoztathat. Ez a szövetkezet, mint állami, hivatalos szerv működik. Ha tehát a munkáltató gazda megszegi ezt a rendelkezést, magát az állam törvényeit szegi meg, ami természetesen büntetést von maga után. A munkabér és munkaidő tartamáról is nem a munkavállaló, hanem a munkaközvetítő irodák tárgyalnak s ők gyakorolnak ellenőrzést nemcsak abban a tekintetben, hogy mennyi az n járandóság, ami a munkást végzett munkája ellenértékéképpen megilleti, hanem abban a vonatkozásban is, hogy a munkavállaló eleget tett-e a Társadalombiztosító Intézettel szemben teljesítendő kötelezettségének és a szükséges járulékokat idejében, teljes egészében befizette-e. Midezeket a feladatokat nem hivatalnokok, nem a parasztságtól idegen bürokrácia végzi, hanem éppen olyan földmunkások, parasztok, új kisbirtokosak, mint azok, akiket munkába állítanak. A szegényparasztság életében ez a munkaközvetítés jelentette AZ ELSŐ LÉPÉST a szabadság, az emberi élet felé és az a tudat, hogy ma már egyenlő erővel állhatnak szembe munkáltatójukkal, nincsenek kiszolgáltatva a módos parasztság kónyére-kedvóre, hatalmas lépést jelent a demokrácia útján és olyan erőt képvisel, amelynek jelentőségét ma talán még fel sem lehet mérni. Évszázadok keservei, felviüongó harcai után most látja először biztosítottnak bérét, munkaidejét és nyugalmat, öntudatos bátorságot jelent számára az a tudat, hogy nem' kell félni többé attól, hogy kormányrendelet, vagy olcsóbb bérért felkínálkozó munkások letörik a bérét, mert saját ér* dekvédelmi szervezetük egyúttal az állam képviselője is. A gazdasági előnyök mellett igen nagy politikai jelentősége is van ennek a kérdésnek. A megszervezett osztállyá lett parasztság, munkaviszonyai, egész élete sokkal jobban hasonlít ma már az ipari munkásság munkaviszonyaihoz és életéhez, mint azelőtt. ő is élvezi ezek után a szervezettség mindazon előnyeit, amelyeket az ipari munkásság már régen kiharcolt magénak. A két dolgozó osztály tehát közelebb került egymáshoz, — tudatosodott mindkettejükben érdekeik közös volta, megteremtődött a munkások és parasztok szövetsége és megszilárdult, egységgé kovácsoló- dott a haladó szellemű nemzeti erők harcos«, demokratikus frontja. A demokrácia EMBERIBB ÉLET mellett tanulási lehetőségeket is biztosított a szegényparasztságnak. Annak a szegény- paraszságnak, amelyiknek fiai kora gyermekségüktől fogva neA stabilizáció kezdetén vagyunk, tehát ha vannak is hibák, azok mind ebből erednek. Nem kívánhatta 6enki, hogy egy csapásra mindenkinek tejjel- mézzel folyó Kanaán jut osztályrészül. Egy biztos és ez a fontos, hogy az emberek bizalma a pénzhez visszajött, az eladó szívesen ad el, csak vevőt lásson, a fogyasztó pedig áruhoz jut, csak pénze legyen. Mert pénz aztán nincs. És itt eljutottunk az első számú bajhoz, A PÉNZSZŰKÉHEZ. Ez pedig tudatosan és a kormány tervszerűségéből adódott elő. Fenntartása is elsőrendű létfontosságú a stabilizációs hadr járat első szakában és az a munkás, aki elkeseredik amiatt, hogy fizetését teljes egészében nem tudjá megkapni, az; gondoljon arra, hogy ez elsősorban az ő érdekében van. Mert a kormány igen helyesen kitart a pénzszűke mellett és a vállalatokat arra akarja szorítani, hogy vegyék elő rejtett arany és devizakészleteiket és abból fizessenek munkabéreket. Itt az üzemi bizottságok segítségére is szükség van, ezeknek kell arra szorítani a munkaadókat, hogy nyúljanak a tartalékokhoz. Pécsett ez eddig elég szépen be is vált, értesüléseink szerint eddig közel 15 kg törtaranyat es több, mint tízezer dollárt szolgáltattak be o bankokba. Ez a beszolgáltatás pedig a pénzszűke miatt napról-napra növekedik, tehát a pénzszűke olyan szükséges rossz, ami még mindig ezerszer jobb, mint a múlt hetek pénzbősége, amikor a koldus- is trilliókban számolt. Hogy ez ne következhessen be mégegyszer, hogy Magyarországon soha többé infláció ne legyen, küzd a kormányzat és ezért küzd minden józan és becsületes ember. Természetesen vannak speciális PÉCSI BAJOK is. Ezek közül nem utolsó az, hogy ma, amikor a stabilizáció útján vagyunk már, a pécsi kereskedők déli 12 órakor lezárnak és hiába van pénzed, itt állasz egy városban és sero®^ nem vehetsz. A keresked0* ugyanis elfelejtik azt, hogy a város többsége délelőtt gozik, irodában, műhely!** orvosi rendelőben, bíróság Két órakor jön ki és redőnyök fogadják. Ezzel szemben Budapest délután is nyitva vannak * üzletek. De a kereskedelem és az *Pf! terén még más bajok is van»**] igy még ma sincs rendezve el ár kérdése a legtöbb szakink Ezért fordul elő, hogy úgy®?,, az áru kétszer'is cserél geze. Itt lenne szükség gyors i®*fj kedésre, mert ez a keresk^g lemnek, iparnak és fogyás^ nak egyaránt érdeke. EfL iparcikkek árai viszont níBj, nek összhangban a merógfj^ sági termékeik és a munkai^ áraival. Vonatkozik ez ban a textil és bőrárakra, vonatkozik ez a kisipar megszabott szolgáltatásokra, így nagyon magasra szabták szabóik és cipészek az ár® hogy csak e>gy példát junt, egy ruhafazon díja forint. Hat ez sok! De nem mehetünk el szó' kül a piac problémái B*6?, sem. Itt is a legnagyobb bar árakkal van. Nincs sok cik», még kialakult ára. A felhöj pedig elég szép, áru van ** gesen, csak a vásárlókban még beid , a tegnapi éhség és ott is & állnak, ahol nem muszájIlletőleg egyes túlbuzgó /T őrök még ott is sorba allűrt piaci vevőket, ahol teljes®5 lesleges. 4 A lakbérek mellett sok bernek nagy problémája » bérleti szobák díja. Itt j csúnya játék folyik, akik ebből szeretnének. megélni és egy kis zugért p 120 forintot ib elkérnek- . f a téren is gyors és erélyű delkezést kérünk. De ezek a kis bajok törpülnek ama tény *"* hogy forint van, áru vaiL emberek vásárolni tudnál zökkenőkön hamar túljut^ zavarok elmúlnak —* a marad! És ez a fontos. A Maqyar Kommunista Párt ( Pécsi Járási szervezete folyó hó 11-én, vasárnap d. u. fél 3 ° a rácvárosi Nagynjozgó helyiségében képviselői beszámolót tart, melyen a dolgozó nép legfontosabb kérdéseiről bes*®* Krancz Pál elvtárs, nemzetgyűlési képviselő a M. K. P. baranyamegyeí 0 , Pécs városhoz való csatlakozás tervez®* dr. Tamas György elvtárs helyettes polgármester ismerteti Mecsekalja minden dolgozóját ezennel meghalj
