Új Dunántúl, 1946. augusztus (3. évfolyam, 171-195. szám)

1946-08-08 / 177. szám

la$ $Adeiá*iai tqywütidek! jr _____£ A kisgazdapárt kizárta há­rom képíselőt — Meghalt a szászvári bányaomlás harmadik áldozata is — Budapesten a magyar erany A MAGYAR KOMMUNISTA PA RT 0 É L DUNÁNTÚLI L A P 3 A ÉVFOLYAM, 177. SZÁM. Ara 40 fillér PÉCS, 1946. AUGUSZTUS 8. CSÜTÖRTÖK. A széntermelés iabilizáoiós kérdései írta: Vas Zoltán ibilizációs terveink és ipari elésünk gyors növelésének ja: szénbányászatunk. Meg azonban vallanunk, hogy ép- ezen a téren ma súlyos ne­égek vannak. Az év elején a ieíés örvendetesen emelkedett érte a napi 2100 vagónt, a mai termelés viszont csak átlag vágón. Ez veszélyezteti a sta- ációt. A kormány felismerte a os helyzetet és rendkívüli Jó­kai felruházott szénbizottságot 'ügyi miniszter, közellátási mi­ter, Gazdasági Főtanács fötit- *) nevezett ki. Ennek a bizotl- •ak feladata, hogy a szénter- és fokozása érdekében szüksé- döntő intézkedéseket együt ® foganatosítsa. legsürgősebb kérdés a szén ykk egységes állami kézbevé- ■ A hármas szénbizottság ezért fvezte meg a „Magyar Állami ‘íénbányászat" végrehajtó bi- jsAgát, mint a széntermelés leg- b gazdáját. Hamarosan ebből nő * magyar széngazdálkodás egy szerve, a „Magyar Állami i2®nbányászaU Rt." ^ termelés fokozásának egyik ‘étele a bányászok rendszeres “‘isa. Ennek érdekében a hár- Is (bizottság azonnali hatállyal Rágósán egységesftette a bá- ^í-ellátást. Megszűnik az a le­ntien helyzet, hogy a legkisebb nYa Is önálló ellátó és az or­rban százával kódorognak bá- Äsz élelmezési megbízottak, ál- ldó küldöttség járásban van "Taszok jelentékeny csoportja ! egymással versenyző bányák "fchiát terecrntettelc a beszerzés Jfa. a szén- és élelmiszercsere- |tcsok zuhanásszerűen estek le- j ®1 Ugyanakkor a kompenzált r® a bányászok és az egész ipar t4fa a feketézés csatornáin dől- <,®s egyéb valutáért íolydogált ’Sv«rosba. íz teszi szükségessé, 3Y mostantól kezdve minden- öl® szénkompenzáció megszün- J' Ue erre nem is lesz szükség, ÍJ minden bányához központilag 'Jutják az élelmet, a dohányt, iparcikkeket. Ezeket azután az ^ bányák élelemtárai forintért 'sitanak a bányászoknak. ® központi beszerzés eredmé- iI(éppen a Magyar Szövetkezeti Vont például 1947 május vé- 3 2000 vagóu burgonyát szállít 8 textilgyárak szerződésileg "Vem 6 millió forint értékű 'Uárut adnak el a bánvászok­Jörlevél hívta fel a bányákat közöljék, mennyi a bányá­* sertésállománya, hogy takar- y’Yal való ellátásukról közpon- ’ lehessen gondoskodni. Ugyan- "mcsak a bányászellátás szem- 'lából, hanem nemzetgazdasági fontból is bűn volna, ha g Jászok malacaikat takarmány ^Y.ában 50 -60 kilós súlyban Ries igazságügymmiszter elvtárs: „Az országnak nagy előnyére vált volna, ha a háborús bűnösökkel szemben a nép ítélkezett volna“ Viharos inierpellációs nap a nemzetgyűlésen ban. A népbíróságok működése általá­ban javult, a népbíróság meg fogja tanulni mesterségét. Reicher Endre viszonválaszá­ban hangoztatta, hogy nem az igazságügyminisztert támadta sze­mélyében és nem is a jogász Ries Istvánt, hanem Ries István iqaz- ságügyminiszter egyes intézkedé­seit. A nemzetgyűlés az igazságügy- miniszter válaszát tudomásul vette. Nagy Ferenc a miskolci ügyről Ezután Nagy Ferenc miniszter­elnök emelkedett szólásra. Jóvá­hagyás végett bemutatta a nemzet- gyűlésnek az 1946 május 3-tól júl. 17-ig kiadott kormányrendeleteker, majd Anti képviselőnek tegnapi napirend előtti felszólalásában szóvátett kérdésekre válaszolt. Ar eddigi áttekintés szerint a miskolc: események a gazdasági rend vé­delmének jelszava alatt indultak és lett belőle tömegtüntetés, majd sajnos emberhalál. A gazdasági rendet védelmezni kell, mert való­sággal a demokrácia fejlődésének lehet tekinteni azt, ami augusztus 1-ével történt, amikor értékálló pénzt, forintot tudtunk a magya* dolgozók kezébe adni. A gazdasági rendet egyaránt védeni kell az államhatalomnak az államhatalom végrehajtó kö­zegeinek és a magyar társada­lomnak' is. Természetesen helytelen, hogyha a gazdasági rend védelme tömeg- akciók formájában történik. Éppen ezért az a kívánatos, hogy a jövő­ben a társadalom gazdasági rend­jének védelme és támogatása ne abban nyilvánuljon meg, hogy em­berek vonuljanak ki az utcára, hanem abban, hogy a végrehajtó hatalmat figyelmeztetik, azokra a jelenségekre, amelyek a gazda­sági életet veszélyeztetik. (Taps.) — A képviselő úr azt állította, hogy a demonstrációból antisze­mita tüntetés lett. Én azt hiszem, hogy a demons­trációt egyesek antiszemita tün­tetésre használták fel. Ez természetesen éppen úgy hely­telen, mintha a tömeg maga in­dult volna el antiszemita tünte­tésre. Fordulhatnak elő bűnesetek, de igazi baj. csak ott van- ahol ezeket az eseteket nem torolják meg. A miskolci rendőrség nem állt hivatása magaslatán. Ezzel kapcsolatban be kell jelentenem, hogy a rendőrség átszervezés alatt áll. Az átszervezés minden eddigi tapasztalat és jel szerint megnyug­tató módon történik és a törekvés oda irányul, hogy inkább valami­vel kisebb számú, de tiszta, becsü­letes és hivatása magaslatán álló rendőrségünk legyen és a szerve­zés további munkája során a kor­mányzat arra fog törekedni, hogy a társadalom minden rétege által megbecsült, tisztelt és hivatása ma­gaslatán álló rendőrség legyen is az országban. A miskolci rendőr- rég egész tisztikara fel van füg- .-cztve és az egész tisztikar ellen tuiyik a vizsgálat. A tetteseket kinyomozták és 4 letartóztatások folyamaiban van­nak. őszintén sajnálom, hogy ismét nagyon éles szóváltások hangza­nak el a nemzetgyűlés előtt, amely szóváltások gyakran nélkülözik az objektivitást is. A parlamenti lég- köT sajnálatos módon megneheze­dett, izgatottá vált. Nagyon sze­retném, ha a nemzetgyűlés légköre megjavulna. Ebben a Házban az objektív kritikának helye van és lesz is mindig, de nagyon kell vi­gyázni, különösen akkor, ha az ország helyzete és ennek felis­merése arra kényszerít bennünket, hogy minden pártnak és minden társadalmi rétegnek összefogásá­val koalíciós alapon kormányoz­zunk. — Nyilatkoznom kell arról, hogy a kunmadarasi pogrom vád­lottjai miért kerülték el a statá- riális bíráskodást. Azt láttuk, hogy egy tömegszenvedélytől elvakitott, szerencsétlen nyomorgó embere­ken úrrá lett szenvedély okozta a kunmadarasi eseményeket. Nem akartuk, hogy rögtönítélő bíróság ítélkezzék, amelynek nincs ideje az ügy kivizsgálására és arra, hogy részletesebb vizsgálatot foly­hasson le. Ezért vittük el az üg.yst a szolnoki bíróságról. A miniszterelnök helyesléssé! és tapssal fogadott beszéde után áttértek az interpellációkra. Vári András elvtáxs a rend- szertelen és igazságtalan állatbe­szolgáltatások ügyét tette szóvá. Hangoztatta, hogy a kupecek és spekulánsok mindenféle fortéllyal kivonják magúkat a rendelkezé­sek alól. messze­Nk le. éppen mert ilyen 8 bányászokról való gondos­™ s megszüntethető a bányá­8k szénnel való praemizálása 0 munka értékmérője ezentúl A bányász ugyanis műn­■r rt nem szenet, hanem pénzt kapni. Ezért viszont minden „fiepen legyen elég élelem, kr'k, hogy a bányászkereset » "Részében elkölthető legyen. bt 'llja annak, hogy a bányász ......-a. Csülje a forintot, ez az útja 1 hogy a több és jobb mun- a forint legyen az ellen- - így tudjuk gyorsan ío- széntermeléssel kivinni -kát legszűkebb keresztmet- **• Ugyanakkor a forint be­sülete, a bányászatban dolgozók 1 unkájának értékelése és a terme- ós fokozásának nemzeti érdeke követeli meg azt Is, hogy a bá- lyászellátás új rendszerét csakis [ tényleges munkaviszonyban álló esti és szellemi munkások és azok saládtagjal vehetik igénybe. A ógorság, komaság mai bányász- ilátási rendszerét meg kell szün- etni. Aki nem tényleges bánya- 'állalati alkalmazott, annak az ál­alános közellátást kell igénybe- 'ennle. A bányáknak a termeléshez zükséges nyers- és segédanyagok­ul való ellátását is központosf- ani kell. A bányafa, a robbanóanyag es 1 széntermeléshez szükséges min­ién egyéb anyag és eszköz mind-S náig úgy került a bányákhoz, I logy a vállalatok egymással ver-1 senyezve, verték fel az árakat. ] Előfordult, hogy az egyik bányá- rak feleslege volt bányafában, t’agy robbanó ínyagbau, a másik j viszont anyaghiány miatt termeié- j sét szüneteltetni volt kénytelen. Meg kell szervezni a bányák kö­zötti kölcsönös anyagsegítést úgy, hogy ez az elv a szállítóeszközök­re és a pénzgazdálkodásra is vo- ] natkozzék. Központosítani kell magát a ter-í melést is. Borsódban vannak olyan] kis kapacitású bányák, ahol egy • vágón szén termelése ötször any-| nyiba kerül, mint Tatabányán. Ezekben a kicsi, de nagy ráfizetés-] sei dolgozó bányákban a munkát [ azonnal be kell szüntetni. A le-] állított íklsbányák szakmunkásait’ tervszerű előkészítéssel át kell! csoportosítani a szomszédos bá-j nyákba. Imién termelő eszközöket! is át kell tenni oda, ahol a ter-j melést gyorsan fokozni lehet. Meg kell változzék a bányák! munkaerőgazdálkoüása is. Ma a felesleges külszinmunkások töme­ge nagy' mértékben növeli a szén-! termelési árat. Ezenkívül minden! egyes felesleges külszíni munkás! egyúttal rontja az egy munkásra! eső bérhányadot is és lehetetlenné] teszi a vájárok és a földalatti munkások magasabb fizetését. j A központok tisztviselőire’ ugyanez vonatkozik. Azonnal vég-' ro kell hajtani a bányák leválasz­tását a többi üzemtől. Meg kell szüntetni az Inflációs jelenséget, hogy a bányák államosítása révén az állam fizesse a magánkézben maradó vállalatok tisztviselőit. A bizonytalanságot is meg kell szün­tetni. Minden tisztviselő és min­den munkás mielőbb tudja meg, hogy megmaradhat-e az államnál, vagy sem. Tiszta helyzetet kell te­remteni már csak azért is, hogy mindenki vegye végleg tudomásul: a szénbányák államosítása végle­ges és megmásíthatatlan törvénye a magyar népnek. | Tiszta helyzetet kell teremteni a bányanyugbérek kérdésében is. Ma ezeknek nincsen semmi Jöve­delmük. Rendszerint úgy’segítenek rajtuk, hogy beírják őket a bá­nyász névsorba. Ez is a dolgozók rovására megy. Egy most megje­lent rendelet értelmében augusz­tus 1-től kezdve az Igényjogosul­tak ismét kapnak bányanyugbért Ez sem lesz tehát többé teherté­tele a bányáknak. A stabilizáció érdekében meg kell szüntetni a bányák hitelellá­tásának eddigi rendszerét is. Eddig a bányák egyszerűen leadták hitel- igénylésüket és az állam kiutalta a pénzösszegeket. Ez egyik súlyos oka volt az inflációnak. A forint korszakban azonban a bányának csak egy bevételi forrása marad: Budapestről jelentik: — A nemzetgyűlés szerdai ülését V4I 1, ára után néhány perccel nyitotta neg Kossá István alelnök. Vaj- 1 a Imre előadó beterjesztette a sözgazdasági, közlekedési és pénz- agyi bizottság jelentését az egyes zillamosművek államosításáról szó- .6 törvényjavaslat tárgyában. Gyenes Antal elvtárs a népi kollégiumokat építő mozgalom ügyében szólalt fel napirend előtt. Hivatkozott a köztársasági elnök­nek e tárgyban kedden este el­mondott rádióbeszédére. Hangoz­tatta, hogy népünk gyermekeinek iskoláztatása rendkívül fontos fel­adat és minden jel arra mutat, hógy komoly, hatalmas mozgalom van'kialakulóban. Kérte a nemzet- gyűlést, hogy a köztársasági elnök példája nyomán tegye magáévá a mozgalom célkitűzéseit. A nemzet­gyűlés ezután Kossá István el­nök javaslatára elhatározta, hogy legközelebbi ülését, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartja, annak napirendjén az egyes villamos­müvek energiatelepeinek állami tulajdonba' vételéről, valamint a köztársasági érdemrend és érdem­érem alapításáról szóló törvény- javaslatok tárgyalásával. Ezután régebben elmondott in­terpellációkra adott írásbeli mi­niszteri válaszokat olvasták fel. Ries István igazságügyminisz­ter szóban válaszolt Reicher Endrének a kunmadarasi ügyben tartott bírósági tárgyalásról előter­jesztett interpellációjára. A minisz­ter rámutatott arra, hogy az inter­pelláló képviselő olyan dolgokat is érintett, amelyek nem tartoz­nak a kunmadarasi ügyhöz. Meg­vádolta az igazságügyminisztert alkotmánysértéssel. Tény az, hogy törvényadta jogánál fogva fel­ügyeleti eljárást rendelt el az egyik budapesti vádtanács és a NOT egyik tanácsa ellen. Ries István részletesen megindokolta, hogy miért volt szükség a felügye­leti eljárás megindítására. Az igaz­ságügyminiszter ezután hangoz­tatta, hogy fasiszta kilengések megtorlása óta éppen nem pusztán jogi kérdés, hanem a nemzetnek súlyos politikai kérdése. Vélemé­nye szerint az országnak nagy előnyére lett volna, ha a háborús bűnösökkel szemben nem minden esetben bíróság ítélkezett volna, hanem a nép. A miniszter felszólalását állandó viharos közbeszólások kísérték a Kisgazdapárt részéről. Az elnöklő Kossá István a viharcsengö ismé­telt megszólaltatásával is csak percek múlva tudta a csendet helyreállítani. a széneladásból befolyó összeg. Ebből kell magát eltartania. Ebből kell fizetnie a munkabért, a szük­séges kiadást, különben becsuk­hat. A megállapított szénárak elégsé­gesek. Ha emeljük a termelést, az ország és a dolgozók hasznára a szénárakat csökkenteni is lehet. Minden bányának és minden bá­nyásznak elsőrendű érdeke a ter­melés fokozása és racionalizálása. vezetik be mindenütt az akkord- munkát. A több munka ugyanis több keresetet, a jobb munka«jobb megélhetést jelent, azaz az alap- teljesitményt meghaladó bányá­szok munkabére fokozatosan nö­vekszik, az alapteljesítményt el nem érők munkabére fokozatosan csökken. A rosszul keresők tehát csak magukra vethetnek, mert hi­szen az alapteljesfbnényt az 1931). évi összteljesítmény 80%-ában ál­Az új kollektív szerződések ezért lapították meg. Aki azt írem éri el, az nem szolgálja az ország újjá­építését, Pedig a forint jegyében újra neki kell lendülni a s.yncsa- tának, el kell érni a napl?50(* vagónos teljesítményt. Becsületbeli kötelessége ez a szénbányaipar dolgozóinak. S hogy mielőbb^ így legyen, ezt célozzák a kormány bevezető intézkedései, a bányá­szok gazdasági és szociális hely­zetének javítására, a széntermelés racionalizálására. Ezeket újabb in­tézkedéseknek kell követniök. Ries István igazságügyminisz- ter a továbbiakban részletesen szólt a népbíróságok kérdéséről. Hangoztatta, hogy a népbirósá- gokra szükség volt és szükség van. A magyar szakbiróságokra .nem lehetett és sajnos, most sem le­het a magyar demokrácia ügyét rábízni, — mondotta a minisz­ter. — A mai követelmények és Magyarország helyzetének a népbíróság felel meg a legjob-

Next

/
Oldalképek
Tartalom