Új Dunántúl, 1946. augusztus (3. évfolyam, 171-195. szám)
1946-08-29 / 193. szám
OJ DUNÍNTŰC 1946 augusztus 29. A mag var parasztságnak demokratikus I történelmi hagyományai vannak | Uhu e'vtárs nagy történelmi előadó i a a »zahadmüve í, ladés ügyvezető-képző > onlolvamctn A vármegyei szabadművelődés ügyvezető tanfolyamának hallgatói számára kedden délelőtt Ilku Pál elvtárs tartott igen áttekintő és mély igazságokat feltáró előadást arról, miként lehetséges a helyes történelmi szemléletre való nevelés. Bevezetőben lesizögezte Ilku elvtárs, hogy ez a helyes történelmi szemléletre való nevelés csak akkor lehetséges, ha ismerjük a történelmi igazságokat és tényeket. Ezek az igazságok és tények pétiig azt bizonyítják, hogv a magyar parasztságnak vannak demokratikus történelmi hagyományai. Ezzel mindjárt megcáfolható tehát a napjainkban annyira szokásos és divatba jött tévhit, hogy a magyar panaszt nem szereti a demokráciát. Akik figyelemmel lapozgatják a történelmet, egészen más megállapodásra kell jussanak: a parasztság évszázados küzdelmet folytatott a demokratikus jogokért. y Rövid előadás keretében nem lehet visszanyúlni a feudalizmus keletkezéséig — mondotta Ilku eivtárs — veszem tehát azt a pillanatot, amikor a magyar parasztság előkészíti a nagy forradalmi harcot a demokratikus jogokért. 14ÍW-IG A FEUDALIZMUS MAR TETTES EGÉSZÉBEN KIALAKULT A főurak és a földbirtokososztály a birtokkal együtt megszerezte az uralkodás jogát. Gondjuk volt arra, hogy a jobbágysórba kénvsze- lített parasetságot minél jobban megnyomorítsák s ezért mindenféle adónemet vetetek' ki rá kezdve a kapupénztől egészen a füstpénzig. Ezek a terhek arra kénv- szerítették a parasztságot, hogy összeköltözzenek, özeknek az ősz. szeköltözéseknek aztán természetesen hallatlan nyomor lett a vége. Sorsuk könnyítésének, az élet elviselhetőbbé tétele érdekében szervezkedésre lett volna szükségük, erre aizonban nem volt mód mindaddig, amig Csehországból a huszitáktól haza nem érkezett Budai Nagy Antal. AZ ELSA NAGY PARASZTFORRADALOM OKA Mi volt az ok, ami az első nagy parasztforradalmat kiváltotta? A parasztság elviselhetetlen terhekkel való suitása. Adót kellett fizetnie nemcsak az államnak, hanem földesivrának és az egyháznak is. A földesúr azonban adójának egyrészét nem terményekben, hanem pénzben követelte. A pénz azonban abban az időben igen ritka volt és sokkal több terménvt kellett érte eladnia a parasztságnak, mintha természetben fizetett volna. Zsigmond király politikája következtében kénytelen volt hamis pénzt is veretni, a paraszt ezt kanta terme'u vényeiért. a földesuTak azonban ezt nem fogadták el a paraszttól így hátralékban voltak s három év múlva, a jó pénz ismételt bevezetésével a hátralékot ebben a jó pénzben követelték. A jobbágyság természetesen nem tudott fizetni és lázongani kezdett. Erre megindult az inkvizíció's Kolozsvár főterén számos parasztot végeztek ki. Budai Nagy Antal látta ezeket s Alpár mezején összegyűjtve a parasztságot, szervezetbe tömörítette. Szekértábort állított fel és harci gyakorlatokat vénzett. A magyar parasztság fel volt készülve, mégis hogy elkerülje a véres harcot, öt jobbágyból álló küldöttséget menesztett az urakhoz, akiik előadták, hogy hajlandók tovább dolgozni, ha a földesurak elállnak a visszamenőleges követeléstől és újabb terhet nem raknak rájuk. A válasz az volt, hogy mind az ötöt lefejezték s a levágott fejeket bőrzsákba varrva visszaküldték a parasrct táborba. A csata erre megkezdődött. A parasztok győztek és Pél- monostöron az urakkal megállapodást kötöttek. Az 1437-es években, tehát már fellelhetők a demokratikus jogokért folytatott megmozdulások nyomai. A megkötött egyezség szerint a jobbágyság fenntartja magának a jogot, hogy évenként két- két kénviselőiét összegyűjti s ezek elmondják, hogy az urak betartják-e a megállapodást, vagy nem. A^ köznemesség segítségével sikerült a parasztságnak' ezt az eredményt kiharcolni. Ez lett volna tehát az első paraszt parlament.' Az urak azonban a köznemességnek különféle engedményeket adva, őket leszakították a parasztságról és így sikerült egy újabb harcban leverni őket. A megfogyatkozott parasztok számát gyöngítették azzal is hogy rengeteget kivégeztek, közöttük az erdélvi parasztság legjavát. Az elnéptelenedett helyekre ekkor kezdődött meg aztán az oláhok bevándorlása. A KERESZTES HAD.TARAT DÖZSA-FÉLE LAZADAS Ilku elvtárs ezután végigvezette s Shallgatóságot a Máfvás alatti és Mátvás utáni idők történelmi út. vésztőin is, kihangsúlyozva, hogv Mátyásnak igen erős küzdelmet kellett folytatnia az önkényuralmat gvakorló főurakkal, akik nem szerettek maguk fö'ött látni egv erős köiznonti hatalmat. Mátvás számos olyan intézkedést hozott, amelv a parasztságot lényegesen jobb helyzetbe juttatta, mint azelőtt s ez arc oka annak, hogy úgy él a magvar parasztság emlékezetében mint „igazságos“. Mátvás halála után a paraszt- ság úira visszasüllyedt abba a nvomoruságba, amiben azelőtt élt. Ebben az időben hirdetik meg a keresztes hadjáratot, amelvbe az urak nem akarják engedni a joh- há"vok'at, mert akkor nicsen aki dolgozzék. Előállott tehát egv ket- t ős cég: az urak harcolni is lakarnak, de a parasztot nem engedik. A paraszt azonban menekülni kénytelen a nvnmoru«á«hól s ezért minden ellenkezés dacára eljutnak Rákos mezeiére.. Az urak I bosszút ái’nak: hátramaradott hozzátartozóikkal kegvetlenkednek. A táborba gyűlt parasztság értesül ezekről a dolgokról s mikor kind iák a parancsot, hogv induljon a Rnlkáura és élelmezésükről nem gondoskodtak, kijelentik: nein mennek, mert az ellenség itt van. : a'z országban. Megindulnak lefelé | az Alfölldön. az urakat felír öncél iák, kastélyaikat felgvúitiák s a hozzáiuk csatlakozott haiduk- kal együtt ígv émek el Cegléd piacára, ahol vezérük Dóz^a Ovörgv nagy besrcédet mond. Kifejti hogv nincsen különbség úr és paraszt között, ez nem Isten műve s ezen az alapon a király sem sérthetetlen. Ha pedig nem az akkor amennyiben nem a köz érdekét szolgália, le kell váltani. Demokratikus io. gokat követel tehát egy csomó gazdasági jog mellett. Ttt azonban megint árulás történt. A forraAz üzemi és körzeti titkárok rendkívül fontos ügy megtárgyalása míat, csütörtökön, 29.-<?n, du. 6 órakor a szervezet Rákóczi úti székháziban feltétlenül jelenjenek meg. Titkárság. dalmat leverik és 80.000 parasztot irtanak ki. Ennek eredménye lett 12 év múlva Mohács. Nem volt, akit a törökök ellen lehetett volna állítani. Az ország három részre szakadt: középen iá török, nyugaton a német, a keleti részen meg az a Zápolya uralkodott, aki a Dózsa ellnees háborút vezette. Mit várhatott volna tehát a parasztság. A TÖRÖK KISZORÍTÁSA UTÁNI IDŐK A törökök kiszorítása után németek lepték el az országot, rabolva, fosztogatva és hallatlan nyomort előidézve. Két év alatt többet raboltak el, mint a török 150 év alatt. A hangulat országszerte kimondhatatlan rossz volt. Aztán jöttek a Werbőczy-féle rendeletek, amelyek megtiltották a parasztságnak a szabadköltörc- ködést a vagyona fölött való szabad rendelkezést. Mindezek miatt voltak unván parasztfelkelések, de ezek lokálisan jelentkeztek és azokat a fegyveres német hatalom könnyen e'tudta fojtani. A SZABADSÁGHARCOK Végigvezette ezután I'ku elv- társ a hallgatóságot a Rákóczi- Téle felkeléseken, amelvek srcin- tén árulás és a németség hatalmi túlsúlya következtében nem ve-! zettek eredményre, maid az 1848. as évek szabadságharcáról em’é- kezett meg, amikor ugyancsak demokratikus jogokért folvt » küzdelem. A parasztság 60 százalékának adnak némi csekély földet a földnélkül maradiakat pedig egv ideig a kapitalista fejlődés folytán megindult vasútépítési és v'zszabálvozási munkálatoknál foglalkoztatják. Amikor azonban ezek a munkálatok befejeződtek, nem volt munkaalkalom s megindult a kivándorlás. A magyar statisztikai adatok szerint másfél millió magyar vándo. rolt ki tengeren túlra, munkát keresve. Ezzel szemben a mindenképpen megbízhatóbb amerikai statisztikai kimutatás szerint a kivándorolt magyarok száma két millió s ezt annál inkább hitelesnek kell vennünk, mert sokan illegálisan hagyták el aiz országot, a bevándorlást pedig szigorúan ellenőrizték. Az ország lakossága tehát csökkent, ugyanakkor a nemzetiségiek száma emelkedett. Igv következett cl 1914. A háborúból hazatérők földet kívánnak. A földreform bekövetkezik, azonban csupán 4.7 százalékát osztják fel t> földnek, — 400.000 igénvlő között. Ezek között sok a vitéz, csendőr stb. Nem a legjobb földet kapják s így az is tönkremegy, aki kapott. Mint legfontosabb demokratikus követelésnek, a földreform végrehajtásának most. a felszabadulás után tett eleget a demokratikus magyar kormány. A magyar parasztság és a. szabadságjogok gondolata a múltban mindig összefűződött és egymást támogatva jelentkezett. A harcot s a harccal együtt a jogot is mindig elveszítette a parasztság. Ez azonban nem írott törvény. — Ccupán azért történhetett meg, mert nem volt kellőképpen meg- nevelve a harcra. Meg tudta kezdeni, de a befejezéshez már nem volt ereje. Hiányzott a segítőtárs, a szövetséges. Ezt a segítőtársat és szövetségest kapta meg most a parasztság a magyar munkásban. Ha ez a két dolgozó réteg, a haladó értelmiséggel karöltve összefog, nincs többé semmiféle hatalom, amely tőle a megszerzett jogokat még egyszer el tudná venni. Ezért van szükség a munkás—paraszt egységre, a munkás—paraszt szövetség szilárd, megingathatatlan ösz- szefogására. (b. j. dr.) ERRE TANÍT PARIS ■ Perr Viktor legutóbb Szabadszentkirályon nyilvánította Jki azt az egészen eredeti felfedezését, hogy békekilátásaink leromlásának egyedüli és kizárólagos oka nem a huszonötéves (fasiszta múltban, nem a nemzetvesztő vezetők bűneiben keresendő, hanem a baloldali sajtóban. A nagy Nyilvánosság előtt kifejtette, hogy békedelegációnk azért került ilyen súlyos helyzetbe, mert a baloldali sajtónak sorozatos kritikáit, amivel a múlt rendszert illette, béketárgyalásbeli ellenfeleink aktakötegekbe gyűjtötték össze és most ezzel bizonyítják a maguk igazát Amit a vezér mond, azt a legénységnek követnie kell. Izsák György is gondolkozás nélkül [követi a tegnapi Független Nép hasábjain vezérét és utánaszajkózza írásban a Szabadszentkirályon szóban elhangzottakat. Annakidején Perr Viktor beszédére néhány sorban válaszoltunk. Izsák György cikke sem érdemel hosszabb választ. Nem tartjuk szükségesnek részletesen kifejteni azt, hogy a baloldali sajtónak a múlt rendszerrel szemben gyakorolt kritikája egyik legerősebb ér- vünk a béketárgyalásokon amellett, hogy a mai demokratikus Magyarország nem azonos a (revizionista, soviniszta, fasiszta úri Magyar- országgal. Talán még azt Is felesleges kihangsúlyoznunk, hogy éppen ez a világ közvéleményében a baloldali sajtó által tudatosított belső változásunk adta meg a magyar bizottságokban az ukrán és jugoszláv delegátusoknak az erkölcsi alapot, hogy kifejthessék: a régi Magyarország bűneiért nem tehető felelőssé az új Magyarország és ezen az alapon érték el, hogy (a csehszlovák delegáció visszavonta a magyar békeszerződés tervezet bevezető (háborús bűnösség kérdésére vonatkozó) súlyosbító módosító javaslatát. Azonban, hogy melyik sajtó és milyen hang az, amely békekilátásainkat rontja és bíkeküldöttségünk belvzetét I megnehezíti, erre nézve közölhetünk valami újdonságot is Perr Viktorral, Izsák Györggyel és általában a Független .Néppel. Clementis csehszlovák küldött a fentemlftett bizottsági ülésen azt fejtegette, hogy Magyar- ország ma sem ábrándult ki ja sovinizmus, revizlonlzmus és fasizmus lelkiségéből és éppen ezért jogos a békeszerződésben ennek az országnak legélesebb megiélése Is. Állításai bizonvltására pedig nem a magyar baloldali sajtó termékeit, hanem a Független Kisgazdapárt kpzponti .lapjának, a Kis Újságnak augusztus 14-i számát mutatta be a bizottságnak. Ez a szám közli ugyanis Kővá<*ó Józsefnek, a főváros fklsgazdapárti polgármesterének a törvényhatóságban elhangzott beszédét, amelyben a régi rendszer mellett tükröző általánosítással, Szlovákiát és a szlovákokat egyenesen fasisztának bélyegese. ' ! A magyar békedelegációt az ilyen kijelentések, az jlyen cikkek és az ilyen sajtó állítja súlyos helyzet elé. Erre tanit Páris, ideje lenne, hogy tanuljon is már belőle mindenki, akit illet. r. gy. i. A unhass* p Id"(I mafnf Fizetőiről iíMíeaMoil aeiros myaiiáfsőiaRluiiltás Fesvasziasi Szilte Fezei ßo sóiéi Az „Általános Munkás Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet" munkásága a közösségi érzésnek olyan példáját állíthatja mindenki elé, amelyet követni e legszebb emberi cselekedetek egyike és legfényesebb bizonyság a dolgozók öszetartásának. Ma, amikor egy fejlettebb társadalmi rend megteremtéséért küzdünk s a régi rendszer ittmaradt hívei merész támadásokat indítanak ez ellen az új világrend megteremtői ellen, s amikor minden forinthoz, minden fillérhez megfeszített munka és lemondások árán jut el a dolgozók nagy tömege, a másokért hozott áldozat, a „kevésből sokat-adás” cselekedete mellett nem mehetünk el szótlanul. Az törént ugyanis, hogy a munkás szövetkezet igazgatósága tudomására adta dolgozóinak, hogy a szövetkezet részére burgonya érkezett, amit ki kell váltani. A szövetkezet azonban pillanatnyilag nem rendelkezik akkora összeggel, hogy a burgonyát is kiválthassa és egyúttal munkásait is fizethesse Határozzanak tehát, mi történjék? Lemondani akkor, még rövid időre is, — amikor az egész hónapban kapott összeg sem fedezi a legszükségesebb kiadásokat sem, másrészt a túlmagas lakbér és közüzemi dijak, villany-, gázszámlákkal a dolgozó munkásság amúgyis sok zaklatásnak van kitéve és teljesíthetetlen fizetési kötelezettségeket ró rájuk, — igen nehéz. A munkás szövetkezet alkalmazottai mégis megoldották a kérdést, még pedig úgy, hogy a közérdeket, nem pedig saját pillanatnyi érdekeiket szolgálta: vállalták .azt, hogy nem kapnak fizetést, ellenben biztosítják többszáz ember megélhetéséhez any- nylra szükséges és nélkülözhetetlen burgonya beszerzését, illetve szétosztását. Ha ragaszkodtak volna a fizetésükhöz, amihez joguk lett volna, ezt a néhány száz embert, családot, gyermeket tették volna ki annak, hogy élelem nélkül maradnak. A szövetkezt munkássága tehát , bebizonyította, amit ma még olyan kevesen értenek meg: hogyan lehet önmegtartóztatónak lenni,, — sőt kell is, a legmesszebbmenőkig, ha azt a dolgozó közösség érdeke úgy kívánja. , De nem ez az első és legnagyobb megnyilvánulása ennek'a közösség iránt érzett önzetlen cselekedetnek es szeretetnek. Megtörtént ez már előbb is akkor, amikor félretéve az egyéni érdekeket, nem a fekete, piac számára készítettek például a cipőgyár munkásai bilgeri csizmákat és luxuscipőket aranyért, mint azt olyan sokan tették. A szövetkezeti cipőgyár munkásai a munkások és bányászok számára termeltek és termenlek ma is bakancsot, nem aranyért, mert a szövetkezetnek ilyen nincs és nincsen a munkásoknak sem, akik számára a szövetkezet termel: a dolgozóknak. Ugyanakkor azonban, amikor a szövetkezet munkássága ilyen áldozatokat hoz a közösség érdekében, elvárja, hogy a többi üzemek dolgozói is így cselekedjenek. Tudnia kell minden dolgozónak, hogy mindenekelőtt a közösség érdekét kell szem előtt tartanunk, hiszen ennek a közösségnek mi vagyunk a tagjai: dolgozók. A szövetkezet munkásai kérik a dolgozókat, kövessék példájukat és ne az elkeseredés legyen úrrá lajtuk, hanem a büszkeség azért, hogy lemondásukkal a jövő társadalom rendjének épbfii lehetnek. ilkJJi 1 ; • Vasa György. Fe hívás Az Erzsébet Tudományegyetem Orosz Intézetének igazgatója, de Loviaguin Sándor, értesíti az Erzsébet Tudományegyetem hallgatóit, különösen pedig a bölcsész- tanhallgatókat, de ezenkívül a* érdeklődő nagyközönséget i*. hogy az Orostz Intézetben szeptember havában orosz nyelv- és irodalmi tanfolyam lesz. A tanfolyamra való beiratkozás feltételeit az egyetem questori hivatalában lehet mcgérdeklődni. Orosz Intézet igazgatója.
