Új Dunántúl, 1946. augusztus (3. évfolyam, 171-195. szám)
1946-08-28 / 192. szám
1946 jtug.Ti»7.tus 28. ÚJ DUNÁNTÚL’ 5 MOZI' Koói-r* * *•»roa augusztus SÍ APOLLO Micky Rooney és Judy Gar kod énekes bohózata LA CONGA tfiSXHOZl K cagtató viszontagságok egy örökség körül A potyautas Főszereplő: Femandel R Á M I A Költői fi'mregény a deportáltak kálváriájáról A 217-es deportált Előa ások fi és 8 órakor. Pén?űgyniiníszíer: Rácz Jenő A Magyar Távirati Iroda jelenti: Dr. Rácz Jenő, az újonnan iki- nevezett pénzügyminiszter hétfőn délután Tildy Zoltán köztársasági elnök kezébe letette a hivatali esküt. Az eskümintát Jékeiy László miniszter, az elnöki hivatal vezetője olvasta fel. Az eskütétel után a köztársasági elnök az új pénzügyminisztert kihallgatáson fogadta. Baconba e^pkóú fyy&qtyvzZAwi Sikonda az ebek harmincadján- 'SKKPfifi A Szckszervezet a dolgozók számóra követeli a fürdőhe'yet, amel jelenleg lelkiismeretlen, adócsaló bérlők kezén a fertőzések mele ágyaként megy tönkre HIRDETÉS ÜGYBEN SZÍVESKEDJEK TÁRCSÁZNI A 29-50 TELEFONSZAMOT I Folyik a kongresszusi munkaverseny Az utóbbi napokban a kongresz- izusi verseny keretében a bányászok új rohammunkára indultak a termelés fokozása érdekében küzdelem indult meg az aknák és izokon belül a fejtési csoportok között az elsőségért. A harc meghozta az eredményt. Augusztus 19-én indult a verseny. A napi termelés akkor 145 vágón volt a pécsvidéki bányákban. Ez a szám 21?én 156, 22-én 162, 23-án 170 vagónra ugrott. A részeredmények még többe! mondanak. A Petőfi aknában, amelynek különösen két rohamcsapata, a Rákosi és Nógrádi brigád jár elől a harcban, augusztus 19-én 29 vágón volt az egy napi termelés, 21-én 33, 22-én 36, 24-én 39 vágón. De nemcsak a Petőfi aknában, hanem a többiekben is állandóan emelkedik a termelés. Szorosan a vezetöhelyen álló Petőfi-akna mögött halad a szent István-akna is. Reméljük, hogy a szent István- akna rohammunkásai is a többi bányászelvtársakkal együtt a vezető Petőfi-aknát követve hamar túlszányalják azt eredményeikkel. Legyen ez a verseny biztosíték á parasztság felé, hogy a bányászok nem hagyják magukra falusi elvtársaikat a kenyérért vívott harcban, hanem saját munkaterületükön együtt küzdenek velük. Jószerencsét elvtársak a termelés további fokozásához, a kon gresszusi verseny sikeres és győzelmes befejezéséhez. Krancz Pál, vármegyei titkár. A keleti Mecsek egyik legfes-' tőibb völgyében, szinpompás erdőségek közé rejtve, idillikus alpesi tájakra emlékeztető környezteiben épült meg a Mánia községhez tartozó, melegvíz forrásáról híres Sikonda gyógyfürdő telep. A régen teljes kényelmet szolgáló fürdőépület az elviharzott háború következtében megrongálódott, egész felszerelésében igen komoly hiányok keletkeztek, úgyhogy a megnyitáshoz feltétlenül szükséges lett volna olyan munkálatok elvégzésére, ami nemcsak megteremtette volna az átmeneti időkhöz mért elviselhető állapotokat, hanem bizonyos szempontból megakadályozta volna azt is, hogy úgy az épületben magában, mint annak helyiségeiben, de az egész fürdő- telepen további rongálódások, pusztulások ne következhessenek be. Kijátszottak a iöldbirfokrecdeletet Ezt kellett volna tenni, azonban nézzük meg mi történt Mielőtt a Sikonda-fürdő bérbeadásával kapcsolatos visszásságok ismertetésére rátérnénk, tudnunk kell azt, hogy a földbirtokrendelet értelmében azelőtt a székeskáptalan tulajdonát képző Sikonda gyógyfürdőtelep a hozzátartozó 27 ka- tosztrális holdat kitevő Téttel együtt a földművelésügyi minisztérium földbirtokpolitikai osztályának hatáskörébe tartozik és a rendelkezési jog ezek alapján Öt illeti meg. Jóllehet tehát a székeskáptalan a fennálló földbirtokreform rendelet érteimében elveszítette tulajdon tógával együtt rendelkezési jogát is az ingatlan terület és a fürdőépület felett, a földművelés- ügyi miniszter felhívására az erdőigazgatóság által 1946. április 13-án Kovács Gábor és társai részére bérbeadott Sikonda gyógyfürdő szerződésének megkötésénél a székesegyház is szerepel, mint szerződést elfogadó fél, sőt a szerződés egyes pontjainak jóváhagyásához a székeskáptalan kikötéssel is él, amennyiben hozzájárulását csak abban az esetben adja meg, ha a szerződésben lefektetett bért 10 év után újból letárgyalják, ilíetve tíz év után majd újból megállapít ják. A földművelésügyi minisztérium tehát bérbeadta a gyógyfürdőt Kovács Gábor és. társai pécsi lakosoknak azzal, hogy Sikonda gyógyfürdőn saját t költségére és A köztársaság első katonái vagyunk, &em gyáva eszközei a reakciónak — mondja Fehérvár? őrnagy elvtárs» a 10. határvadcsz zászlóalj parancsnoka • Két nappal ezelőtt, vasárnap Miután egy cikk látott napvilágot újságunk hasábjaim Teljesen “ítélés és megbízható forrásból lármázó értesülések szerint és Panaszok alapján támadtuk hon. J^dségünk vezetőit, a demokra- Vausnak nevezett honvédtiseteket mint ezek felettes hatóságát, a M.-et. Kifogásoltuk a tisztek “•lyzetét, viselkedésüknek és ma- kartájuknak reakciós-szerű, a ?úiltha visszahajló szellemét és a j®8teljesebb mértékben kiállottunk “emokratikus honvédségünk le- Mnysége, a magyar föld fiai kö- ?u-' származó és onnan kikerült “onvédek mellett. . Aki olvasta ezt a cikket, annak *1 kellett forrjon ereiben a vér, V^ak keze ökölbe kellett szorul* Äel kellett határoznia, hogy az állapot pedig nem tűrhető, ** ellen tenni kell! És így is történt ez mindenkiéi- Olvasta a cikket munkás és J*faszt, kisgazda és kommunista rSVaránt. De olvasta a tisztikar *• És fölszisszent. A cikk rálépett J tyúkszemekre, vesékbe hatolt, ^lői> sirás és fogaknak csikorga- ?8a- De nem csak az*egyik, ha- mindkét oldalon. •.Tisztikarunk egy része találva thPzte magát. Van azonban egy ,®s>k oldala is a dolognak. Van- jJ'k tényleg demokratikus tisztek Jti Ezekkel sajnos nem tettünk Jeteit. Elkövettük azt a hibát egv kalap, illetve égy csákó J1. vettük a tisztikart és a demokratikus rész felháborodása — elismerjük — jogos. En- jj,lc a valóban demokratikus tisz- •- Kar óhajának teszünk most elezászlóaijat. Ezen a zászlóaljon alretnénk bemutatni olvasóinknak demokratikus tisztikarnak a hon-1 hazánk elsőszámú pillérét, a de- védséggel való kapcsolatában sze-1 mokratikus honvéd tisztikart. Kiss Janos széliemében Almos honvéd gubbaszt a romokban heverő főkapú egyik kidőlt oszlopának maradványain amikor belépünk a volt Frigyes, most Kiss János laktanya udvarára. Mindenütt pusztulás, a háború gyászos emlékei... A büntetőintézet helyén a kiemelkedő árva oszlopok között lépdelünk tova, s a szétdúlt laktanya ablaktalan csupaszságában vádlón int Nyugat felé, fészükük- bő! kivakart régi gazdái után. Felmegyek a lépcsőn s a malter- szagú lépcsőház friss mésszel bevont falai közt keresem a régi rend emlékeit. S amint megyek az újonnan kimeszelt Tégi faiak között, egyszerre egy ajtó mögül az új magyar élet, a háború füzében megtisztult magyarság szavait hallom kiseürődni az egyik kilincstelensége miatt nyitvaha- gyott ajtó korhadt résein.: — A régi rendszer nem jön többé vissza... Az igazság most is győzött és mindig is győzedelmeskedni fog ... Fogjunk össze, dolgozzunk egymásért, dolgozzunk a magyar népünkért. Szavak és félmondatok szűrőd. véleményüket, fejtik ki nézeteiket. Tisztek, altisztek, legénység egy pádon, egy cél, egy eszme, egy nép szolgálatában... Végétért aiz előadás előkerül a harmónika, s szállnak a nóták, ősrégi magyar dalok, és az új világ himnuszai szállnak váltakoz. va. A honvédek és tisztek együtt énekelnek. S mig száll a nóta, száll az ének félrehivom a parancsnokot Fehér- váry őrnagy elvtársat, mesélje el a zászlóalj beköltözésének történetét és mondjon néhány sízót a tisztek és honvédek viszonyáról zászlóaljának életében. Rohammunkán a honvédek — Pécsre helyezésünk alkalmából rendkívül súlyos nehézségek, kel kellett megküzdenünk. A laktanyát a magunk erejével és a kerületi parancsnok támogatásával helyeztük lakható állapotba, de nek ki az ajtó mögül, s utánuk) még igen sok munka vár reánk. lelkes helyeslés, öntudatos éljen felel. Belépek az ajtón, s egyszerre ett találom magam a 10. határvadász zászlóalj fészkében. Nevelőóra van. Fehérváry őrnagy _ OHM JHUUA vvoxuun — ■ -------- ----------- ------- -----•< "V amikor bemutatjuk olvasóink*eiVtá« a zászlóalj parancsnoka vi. *ik a másik oldalt a papiros má- íapját, a demokratikus tisetiv»rt, yáfWl városunkban nincs nagy l ^ Szték a katonaságban és mert dj ^leti parancsnokságra elmen- volt célunk, felkerestük ^ étinknek legtöbbet szenvedett és alnnvát, a 10. határvadász szí a szót. Oktat, buzdít, nevel. És nézem a napbarnított magyar arcokat. Élénken csillogó, figyelő szemek, az új világ csodáin el- álmélkodó becsületes magyar arcok figyelik parancsnokuk szavait. Hallgatnák, figyelmek és... véleményt nyilvánítanak. Szabadon, öntudatosan mondják meg! Katonáink mosnak, súrolnak, meszelnek. asztalos, lakatos, villany- szerelő munkát végeznek. Megható az a törekvés és szorgalom, amit a fiuk, ezek az igazi magyarok tanúsítanak. Komoly rohammunka ez. Érzik és tudják, hogy most maguknak építenek otthont, hadsereget és országot. Legénységünk, a tiszthelyettesek és tisztek köeös étkezésen vesznek részt. Nincs különbség, egyformáin egy kondérban főzünk mindnyájunknak és együtt vagyunk jóban, rosszban egyaránt. Legénységünk tudja azt, hogy a nehéz határvédelmi szolgálat mellett van még egy kötelessé gük a demokrácia megszilárdítása. Mi nem vagyunk gyáva eszközei a reakciónak, mi a köztársaság első katonái, honvédéi vagyunk. Együtt haladunk a munkás hadsereggel, és soha semmi erő szembe nem állltha^ bennünket egymással, A zészlóalj tiszthelyettesi és tiszti kara szociális léte demokratikus egységbe tömörül és tömöríti a legénységet is. Ennek ellenére nincs nálunk pártönkény. Mindenki olyan pártba lép be. és ott működik, ahol és ahová meggyőződése állítja. — Kapott-e támogatást a zászlóalj a kerülettől, és ha igen, kitől és milyen mértékben? — ez a következő kérdésünk. Az eddig hallottak alapján a legrosseab- bskra vagyunk elkészülve, mégis jól h allot uk: — A kerületi parancsnokság, noha nem vagyunk neki közvetlenül alárendelve, úgy-ahogy támogat minket. Pécsre való bevonulásunkkor Virág vezérőrnagy úr, a kerület parancsnoka ünnepélyesen, katonazcnekarral akart fogadni, de én ez alól felmentést kértem, mert felszerelésünk egyelőre hiányos, ami bevonuláskor a honvédségnek nemhogy reklámot, de kárt jelentett volna. Virág vezérőrnagy azonal intézkedett, hogy a legénység bakancsot kapjon, élelmezése javuljon. Általában nagy jóindulattal karolta fel a zászlóalj sorsát. Részünkről csak a hála felelősségére a szükséges munkálatokat megkezdjék és a fürdőt nyissák meg. Par ír köelezettség ame'ynek rincsen gyakorlati jelentősége Szerződésben vállalt abbeli kötelezettségükkel azonban, hogy a háborús károk helyrehozatalát a legsürgősebben megkezdik, nevezett bérlők egyáltalán nem tettek eieget, mindössze annyiban, hogy a fürdőt a leglehetetlenebb és antihigénikus körülmények között megnyitották. Megnyitották tehát, de hogyan? Üdülésre szoruló bányászgyerekekkel ácsoltattak össze néhány rozant kabjnt, amelyeknek állapota kritikán aluli hiszen az ajtókat bezárni egyáltalán nem, csupán betámasztani lehet A viz állandóan fertőzött és bűzlik a szennytől. — Ebből a szempontból a környező erdők sem kivételek, mert a háborús időkből visszamaradt állati hullák maradékait mindmáig nem takarították el és a rothadásnak indult tetemeket ellepő hullalegyek tömegei csak fokozzák a különféle bőrbetegségek terjedését. Fürdőzők természetesen még ilven körülmények között is akadnak s erz igen jó megélhetési lehetőséget biztosít a bérlőknek. :hiszen kiadásaik ezek alapján a minimumra csökkennének. Az épületből pedig nap-nap után újabb és újabb értékek tűnnek el, iVyiíogy nem helyreállítás, , de afíandó pusztulás folyik. Akit, vagy akiket fele'ősség terhel A szakszervezet látva mindezen visszásságokat s mivel már előbb is igényt támasztott a dolgOBÓk érdekében Sikonda gyógyfürdőre, a szakmaközi bizottság határozata alapján kéréssel fordult a földművelésügyi minisztériumhoz, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségek be nem tartása miatt a Kovács Gábor és társai val kötött szerződést bontsa fel, illetve a fennálló súlyos indokok Síapjáa azt szüntesse meg. Eltekintve attól, hogy az állami er3o. hivatal item tartotta szükségesnek a szerződésben lefektetett kötelezettségek betartásának, vagy be nem tartásának ellenőrzéséi. Igen súlyos mulasztás terheli a bérlőket abban a tekintetben is, hogy a pécsi pénzügyigazgatóság szerint nevezett bérlők mint adózók csuoán 1946 július 15-től vannak felvéve, holott a bérleti szerződés sokkal korábbi időben lépett érvénybe. Az adók és közületi díjak nem fizetése a nemzet pénzügyi talp. raállásának szabotálása, amely nem csak elitélendő, hanem me», sorsai, iseszunxroi csatc a hála 1 torló intézkedéseket maga után és tisztelet hangján emlékezhe- vonó cselekedet is. A szakszervezet tehát teljesen indokolt és jogos követeléssel áll elő akkor, amikor kérést terjeszt elő a földművelésügyi miniszternek aizzal hogy ezeknek a tarthatatlan állapotoknak megszüntetésével korábbi kérelmének adjon helyt és Sikonda-gyógyfürdő kérdésének ügye olyan megoldást nyerjen, hogy az végié ne spekulációs egyéni érdeketet, hanem a közösség, a dolgozó társad’amo megérdemelt érdekét szolgálja. tünk meg róla. Ugyancsak szívügye a határ- vadász sorsa főparancsnokunknak, Pálffy vezérőrnagy úrnak, és vezérkari főnökének, Németh vk. ezredes elvtársnak is. Az ő személyük garancia arra, hogy a mi sorainkban reakciós elemek nem bújhatnak meg. Hálásan megköszönjük íFehér- váry őrnagy elvtárs szives felvi- lágpsitásait és azzal a jóleső érzéssel búcsúzunk 'honvédeinktől. hogy demokratiküs honvédtisztjeink sorában megbújó árulók és reakciós elemek mellett igen sok a demokrata is, és azok rajta vannak, hogy a régi rendszer kiszolgálóit ne engedjék hatalomra jut. ni. Nem is jutnak többé soha, erre garancia az a szellem amit itt, a 10. határvadász zászlóaljnál találunk. van A szakszervezet kérelme most i döntés előtt a földművelés.-------».LU i C1V.7. üg yi minisztérium földbirtokpolitikai osztályán. Szeretnénk hinni, hogy a döo* tés most már végre azt biaonyit- ja be, hogy minden köntörfalazás és egyesek egyéni akciója ellenére Magyarországon első és legfonto. sabb cél a demokratikus törvények betartása és a dolgozók érdekeinek védelme.
